Pesti Hírlap, 1898. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-13 / 72. szám

PESTI HÍRLAP 1898. március 13. 6 SZÍNHÁZ és zene. * (Színházak jövő heti műsora.) A. m. Mr. operaház műsora. Hétfőn: Bohémek. — Kedden: Hunyadi László. — Szerdán : nincs előadás. — Csü­törtökön: A troubadour. — Babatündér. — Pénte­ken : nincs előadás. (a várszínházban: Figaro lako­dalma.) — Szombaton: She. — Vasárnap : A wind­­sori víg nők. A nemzeti színház műsora: Rosenkranz és Gül­denstein. — Kedden: II. Rákóczy Ferenc fogsága. — Szerdán: A komédiások. — Csütörtökön: A koro­náért. — Pénteken: Erzsébet királyné. — Szomba­ton : Bölcs Náthán. — Vasárnap d. u.: Medea, este: Folt, amely tisztit. — A várszínházban csütörtökön : Nők az alkotmányban. — Szombaton: Nézd meg az anyját. A népszínház műsora. Vasárnap d. u.: Tün­dérlak Magyar­honban, este: A varázsgyűrü. — Hét­főn : A kukta-kisasszony. — Kedden : 1848. Hadak útja (először.) — Szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton : 1848. Hadak útja. — Vasárnap d. u.: A cigánybáró, este: 1848. Hadak utja: A vígszínház mű­sora. Vasárnap d. u.: A nő­szabó, este : A harang. — Hétfőn : ünnepi előadás: A szabadság ünnepére. Melyiket a kilenc közül ? — Kedden ünnepi előadás : A szabadság ünnepére. Me­lyiket a kilenc közül ? — Szerdán ünnepi előadás: A szabadság ünnepére. Melyiket a kilenc közül? — Csütörtökön : Coulisset­ur 1 — Pénteken: Nőszabó. — Szombaton : Trilby. — Vasárnap d. u.: Szőke Katalin, este: Champbaudet állomás 1 A Magyar színházban a jövő egész héten min­den este az Aranylakodalmat, Beöthy László és Rá­kosi Viktor látványos márciusi szinjátékát adják. — Ugyanez kerül színre a holnapi és jövő vasárnapi dél­utáni és esti előadáson. * (M. kir. operaház.) Spányi Irma ma este Carment énekelte és ezúttal még zajosabb sikert aratott, mint első bemutatkozása alkalmával. A szilaj, szenvedé­lyes carmencitát sok temperamentummal és igazi drámai erővel adta; nem volt ugyan olyan merész gamine, amilyen a legtöbb Carmen-ábrázoló tipikus alakítása (főleg a Bellincioni Gemma nyomán, kinek Carmenja e tekintetben valósággal iskolát alapított), hanem még a legszenvedélyesebb jelenésekben is bizonyos jóleső diszkrét, előkelő tapintattal és igazi művészi ízléssel látta el szerepét. Amellett egyedül énekelte szerepét, minden asszisztencia nélkül, nem úgy, mint közvetlen elődje e szerepben, kinek még két énekesnő szekundált a mély és a magas hangokban. — De hová is lett ma este De Pontine, az a bizonyos „egy csempésznő«, kit a múltkor ugy csempésztek be az operába, hogy viszont ő csempészsze be a mély hangokat az együttesekbe (Carmen helyett) — ma este ugyan hiába kerestük a színpadon, meg a szik­lapon. Valaki elcsempészte onnan. Spányi írmia maga látta el szerepét s mi több : az eredeti kiadás­ban énekelte azt; a habanera és a sequidilla, vala­mint a Joséval énekelt nagy kettős után nyílt színen is zajos tapsokat aratott. Csak azt sajnáljuk, hogy magyar művésznő létére a magyar kir. operaházban olaszul énekelt, — de úgy látszik — nem volt már ideje áttanulni a szerepet. — Egyébiránt úgy értesü­lünk, hogy a művésznőnek tervbe vett harmadik föl­lépése, a Troubadourban elmarad. Spányi Irma a jövő héten már Bukarestbe kénytelen menni és csak az ottani vendégszereplésének befejeztével tér vissza ismét hozzánk. A mai estéről egyéb említésre méltót nem je­gyeztünk föl. A szereposztás ugyanaz volt, mint a múltkor, az előadás nem volt sem jobb, sem rosz­­szabb, mint a februárius havában megtartott reprise. * (A nemzeti színházban) kedden, március 15-én Szigligety, »Rákócy Ferenc fogsága« c. törté­neti drámája kerül színre a következő szereposztás­sal: Zrínyi Ilona: Jászay Mari; Rákóczy Ferenc: Somló, Fejedelem: Szigeti Imre; Amália: Maróthy Margit; Kolonics : Egressy; Lehman : Mihályi­ ; Oli­vier : Ivánfi ; Knittelius : Vízvári; gróf Bercsényi: Szecsvay. Pénteken, e hó 18-án, Bánók Lajos, »Er­zsébet királyné« c. történeti drámáját adják. Echega­­ray drámája : »Folt, amely tiszti« vasárnap, e hó 20-kán kerül ismét szinte általános bérletszünetben. A legkö­zelebbi újdonság Abonyi Kápolna c. 3 felvonásos drá­mája és Dőry 1 felvonásos diamoletje az »Egy es­tély» lesz. A két darab április hó 1-én kerül be­mutatóra. * (A gyermekszínházban) holnap, vasárnap, negyedszer kerül szinte a bájos és fényesen kiállított botsózatos varázsrege : „Az aranyalma csodája és a három elvarázsolt királyleányUgyanezt a dara­bot a jövő csütörtökön is megismétlik, még­pedig mint második jótékonycélú előadást a főv. tanítók segélyalapja javára. Az előadások fél 5 órakor kez­dődnek. * (Négyszeres szerepváltozás.) A nemzeti színház új darabjának, A koronáért című drámának, második előadása majdnem elmaradt ma, mert nem kevesebb mint négy szerepet kellett újonnan betölteni. Milica poétikus ábrázolója, P. Márkus Emilia már tegnap is oly rekedt volt, hogy a premiere alatt gyakran köhögött és halkan beszélt. Ma már föl sem léphetett és szerepét még tegnap éjjel elküldték R. Maróthy Margitnak, aki a zengzetes verseket hajnali négy óráig tanulta. Ma délelőtt újból megindultak a próbák a színpadon, mert Bercsényi is meg­betegedett s ennek püspök-királyát Bakó vette át. Viszont a Bakó őrszem-szerepét Horváth Zoltánnak osztották s hogy a főrendezőnek még jobban főjjön a feje. Latabár sem lép­hetett föl s ennek kecskepásztorát ő maga a főrendező, Tóth Imre vállalta el. Az előadás mind e kalamitások dacára jól folyt. A szőke Milica helyett fekete fürti, igazi cigányleányt hallott a közönség. R. Maróthy Margit eredeti fölfogással, sok szenvedél­lyel játszta a hamarosan átvett szerepet és főbb je­leneteiben zajos tapsokat aratott. Különösen a máso­dik és negyedik felvonásban tűnt ki. Bakó a püspök­királyt kellő ünnepiességgel ábrázolta. Coppée drámája ma jobban tetszett, mint tegnap. A nagy párbaj-jele­net után Mihályit és Szacsvayt hatszor hívták ki. A színház egészen megtelt. * (A Vígszínház márciusi ünnepe.) Kozma Andor verses színművéből, A szabadság ünnepére, amely hétfőn kerül bemutatóra, ma már teljes jelmez és zenekari próba volt. A szokásos főpróbát nem tartják meg, csak hétfőn lesz meg egy utolsó próba. A három képből álló színmű korhű jelmezeivel, szép díszleteivel, fényhatásaival és mindenek felett haza­­fiasan lüktető, lelkesítő életével erősen érvényesül. A harmadik kép a Béke ragyogó apotheozisával, amely­ben a Vígszínház összes tagjai részt vesznek, nagy­szerűen zárja be a cselekményt a szózat hangjai mellett. Az est a programra többi pontjaival együtt méltó megünneplése lesz a nagy évfordulónak. ’• (Aranylako­dalom.) A márciusi darabok so­rozatát, amelyre a magánszínházak készülnek, a Ma­gyar színház kezdte meg Beöthy László és Rákosi Viktor »Aranylakodalom« című látványosságával. Kol­­tay Jenő altábornagy üli az aranylakodalmat Katalin­nal, nejével. Az ünnep­élyre egybegyűlt rokonoknak aztán elmondja a házas­sági frigyének első esztendejé­ben történt nagy dolgokat, az 1848—49-iki esemé­nyeket. Mikor kezdi az elbeszélést, legördül a felhő­­függöny és aztán egymás után sorakoznak az ügye­sen megválogatott jelenetek, aminek Táncsics kisza­badítása, a honleányok küldöttsége Kossuth Lajosnál, a jelenet, amelyben Kossuth »leborul a nemzet nagy­sága előtt«, a piski hídi csata és más ily események, amelyek motívumait részben más írók is felhasznál­ták már, ami azonban nem árt a ma bemutatott mű eredetiségének. Az alkalmi költészethez kevéssé értettünk mind­eddig; íróink nem bírták eltalálni a kellő hangula­tot, a kellő színezést. Verő György »1000 éve« volt talán az első sikerült alkalmi darab, amelyet népies keretbe illesztve nyújthattak a kö­zön­ségnek. Azt hiszszük, az Aranylakodalom már az »1000 év« iskolájának egyik gyümölcse, még­pedig eléggé érett gyümölcse. A szerzők némi poézissel és sok zsurnalisztás érzékkel állították össze jeleneteiket, a színpadi hatást pedig a rendező és díszletmester dicséretesen fokozta. A közönség jól érezte magát és a Magyar színház igazgatósága tapasztalhatta, hogy ereded darabokkal is sokat lehet »csinálni.« So­hasem láttunk ekkora publikumot a színházban. Az erkély első soraiban a honvédmenház tisz­tes lakói ültek; csupa patriarchális, méltóságteljes arc. A piski-hídi csatát ábrázoló jelenet után a kö­zönség tüntetve fordult a honvédek felé, éljenzett, tapsolt, kalapokat és kendőket lengetett. Az ősz hon­védek meghatottan álltak föl és fejet hajtva fogad­ták az ünneplést. És bizony ez volt a mai est leg­szebb jelenete. A színpadon történtekről különben elismeréssel nyilatkozhatunk. A szerzők nagy leleményességgel szerepeltetik a 48-as nagy napok kimagasló alakjait. Kossuth Lajos neve nem szerepel, csak a »kor­mányzó« jelenik meg; Székely Sándor kitűnő maszk­ban ábrázolta. Egyébként a történelmi személyeknek kevés szavuk jut a látványosságban: Bem apó, Petőfi csak statisztálnak. A csataképek szépen sikerültek, rengeteg sokat lőttek és a nézőtéren ugyancsak ter­jengett a lőporszag. A toborzó tánc, némi kankan árnyalatoktól eltekintve, szintén bevált, és Hében Anna meg Gombaszögi Margit kisasszonyok kecsesen lejtették kollegáikkal egyetemben. Szózat, himnusz és marseillaise, valamint a Talpra magyar természetesen nem hiányoznak a márciusi drámából. Molnár László és Hettyey Aranka játszották a főszerepeket; Komáromy Mariska néhány nótával járult az est sikeréhez és kellemesen tűnt föl Beöthy Zsigmond, aki bölcsészethallgató létére fölcsapott népdalénekesnek. A komikumról Boross és Sziklay gondoskodtak. A szereplőket és a szerzőket sokszor kitap­solták. * (1848. Hadak útja.) A népszínház egész jövő heti műsorát a szabadságharc jubileumának ün­neplése tölti be. Hétfőn délelőtt­­, 11 órakor lesz Verő György látványos színművének az *1848. Ha­dak útja*-nak jelmezes főpróbája s kedden este a premiere. Ma délelőtt volt az utolsó házi főpróba, melyen a népszínház személyzetén kívül 150 egye­temi polgár is részt vett. A 48-as honvédek közül a honvédmenház lakói a földszinti zsellék egy sorát fogják a premieren betölteni Szentimrey parancsnokuk vezetése alatt. * (Hírek a m. kir. operaházból.) Az opera­ház művezetősége tudvalevőleg még a mostan folyó idény alatt akarta szinte hozni Lehar Bukuska című operáját és Zichy Géza Roland mesterét, de utóbb mind a két mű előadását a jövő őszre halasztotta és ehelyett Sztojanovics Ninon­ját adatja elő. Sztojano­­vics művét már két évvel ezelőtt elfogadták előadásra,­­azóta 1500 frtnyi előleget is engedélyeztek a szerzőnek), tie Káldy igazgató csak most hatá­rozta el, hogy a két felvonásos operát még e hónapban szinte hozza. A főbb szerepeket Ábrányim, Takács, Kornay és Mihályi éneklik ; a Takács szerepe eredetileg Becknek volt kiosztva, de Beck időközben kegyvesztett lett (a múlt héten köz­vetlenül a Bohémek után nem akart Lohengtinben énekelni és lemondott) és ezért a szerepet tőle el­vették és Takácsnak osztották ki. A Ninon bemuta­tóját e hó utolsó szombatjára tűzték ki.­­ Április ha­­vában néhány érdekes vendégszereplés lesz az opera­házban, Lego Lili, a magyar születésű német opera­énekesnő, fog három estén fellépni, azután Francine Saville asszony fog közönségünknek bemutatkozni, sőt valószínűleg Lassalle is lerándul hozzánk Bécs­­ből, ahol április elején hangversenyezni fog. * (A harang.) Kazalitzky sikert aratott szín­műve, A harang, hosszas pihentetés után holnap, va­sárnap, kerül újra előadásra a vígszínházban. A da­rab a műsorról a szerző és Hegedűs Gyula betegsége miatt maradt le s Kazalitzky benne lép föl először betegsége után. Az előadás azonkívül, érdekes bucsu­­föllépésre is ad alkalmat. Ráthonyi Ákos, a vígszín­háznak kezdettől fogva értékes fiatal tagja, búcsúzik el a budapesti közönségtől. Ráthonyi tudvalevőleg visszalép a színpadtól s birtokára vonul, ahová csa­ládi viszonyai szólítják. Március 15-ikétől kezdve meg­szűnik a vígszínház tagja lenni. * (Vendégszereplés.) Pálffy György, a nem­zeti színház hősszerelm­ese, e hó 15-én és 16-án Szabadkán mint «Romeo» és «Kean» fog vendégsze­repelni. A szabadkai közönség érdeklődéssel várja a vendégművészt, ki e szini­ idényben már harmadízben lép föl az ottani színházban. * (Hartmanné), a bécsi Burgszínháznak egyik legnépszerűbb és legkedveltebb művésznője, Hartmann Ernő rendező neje, ma délelőtt Bécsben 53 éves korában meghalt. Hartmanné — családi nevén Schneeberger Helén — 1867 óta volt a Burg­­színház tagja, és 1870 óta udvari színésznő. Még múlt szerdán föllépett, csütörtökön részt­­vett a Dávid »Vonzalom« című új darabjából megtartott főpróbában, de a főpróba alatt hirtelen rosszul lett, szívgörcsöket kapott és állapota csakha­mar rosszra fordult. Ma délelőtt férje karjai közt ki­szenvedett. Az orvosok a halál közvetlen okozójának a szívburok heveny­ lábját mondják; hogy ez miből származott, arra nézve eltérnek a vélemények. A művésznőt hétfőn délelőtt temetik. * (Pamela), Sardou legújabb színműve, sem kerülte ki a plágium vádját. A londoni Daily News legalább azt írja, hogy 1880 február 7-ikén a londoni Adelphi színházban egy Ninon c. darabot adtak, amely­nek cselekvénye azonos a Sardou darabjáéval. Megyék és városok. A fiumei választás. Mint lapunknak sürgöny­zik, a fiumei liberális párt nem vesz részt az áprilisi választásban, noha a választási névjegyzék kibővítése után a siker nem minden reménye nélkül vehetné föl a küzdelmet az autonomista párttal. Az autono­­misták jelöltjeiktől reverzálist kérnek, hogy a pánvo

Next