Pesti Hírlap, 1899. február (21. évfolyam, 32-59. szám)

1899-02-26 / 57. szám

1899. február 26. PESTI HÍRLAP 7 SZÍNHÁZ és zene. * (Színházak Jövő heti műsora.) M. kir. Operaház műsora: Hétfőn: nincs előadás. — Ked­den: Lohengrin. — Szerdán: Jancsi és Juliska. — Csütörtökön: She. — Pénteken: nincs előadás. — Szombaton : Hópehely. — Vasárnap: A próféta. A nemzeti színház műsora. Hétfőn: Üí­gyá­­ros. — Kedden: Himfy dalai. — Szerdán: Pry Pál. — Csütörtökön: Medea. — Pénteken: Pá­risi regény. — Szombaton: Rozenkranz és Gülden­stein. — Vasárnap: Himfy dalai, este az Első vihar. A­ Népszínház műsora : Hétfőn: Diákkisasszo­nyok. — Kedden: Tündérlak Magyarhonban. — Szerdán : Tót leány. — Csütörtökön : Szókimondó asszonyság. — Pénteken: A falu rossza. — Szom­baton: A görög rabszolga. — Vasárnap: Hajnali harangszó, este : A görög rabszolga. A Vígszínház műsora: Hétfőn: Trilby. — Kedden : Dr Pepi és Hajnali vendég. — Szerdán : Dr Pepi és Hajnali vendég. — Csütörtökön: Dr Pepi és Hajnali vendég. — Pénteken: Családi örö­mök. — Szombaton: Dr Pepi és Hajnali vendég. — Vasárnap: Tanqueray második felesége; este: Dr Pepi és Hajnali vendég. A Magyar színház heti műsorát miss Halton Mary vendégszereplésére való tekintettel két hétre állapították meg, még­pedig így : Vasárnap délután : Aranylakodalom ; este : Egyiptom gyöngye. — Hétfő : Gyurkovics lányok. — Kedd: Aranylakodalom. — Szerda: Egyiptom gyöngye. — Csütörtök, péntek, szombat: Gésák. (Miss Haltonnal.) — Vasárnap délután : Aranylakodalom; este : Egyiptom gyöngye. — Hétfő és kedd: Gésák. (Miss Hattonnal.) — Szerda: A Gyurkovics lányok. — Csütörtök: Egyiptom gyöngye. — Péntek: A Gyurkovics lányok. — Szombat: Egyiptom gyöngye. — Vasárnap, már­cius 12-én, d. u.: Aranylakodalom; este: A Gyur­kovics lányok. A Kisfaludy-színház műsora. Kedden : A vi­­gécek. — Szerdán: A gyermekrablónő. — Csütörtö­kön: Lili. — Pénteken: A két árva. — Szombaton és vasárnap: Az ördög pirulái. * (M. kir. operaház.) A Don Juan mai elő­adása igazi díszelőadás volt; a halhatatlan, örök szépségű remekmű méltó interpretációja. A szerep­lők egytől-egyig igazi művészi ambícióval és ihlettel látták el feladataikat, a közönség pedig, mely a né­zőteret zsúfolásig megtöltötte, egész este alig győzte tapssal, elismeréssel. Vasquez grófné igazi drámai erővel énekelte donna Annát, amellett szinte megle­pően tisztán ejtette ki a magyar szöveget; Takács jó Don Juan és Arányi édes szavú Ottavio volt, kit nagy áriája után nyílt színen valódi tapsviharral tüntetett ki a közönség ; Arányiné bájos Zerlinájai szendrői pompás Leporellója és Hegedűs karak­terisztikus Masettája szintén bőven részesültek a hallgatóság zajos tetszésnyilvánításaiban. A zenekart Vertter István vezényelte nyugodt, biztos kézzel. * (Hangverseny.) A magyar tanítók kaszi­nója ma este sikerült művészestélyt rendezett józsef­­körúti helyiségének dísztermében. Az estély egyik fénypontja Kupnick Rezsőnek, a fiatal, de már is hírneves gordonkaművésznek, jeles gordonkajátéka volt. Mendelssohn d-moll trióját játszotta Payer Ol­gával és Kuliffay Izabellával, a közönség zajos tap­sait érdemelvén ki stílszerű előadásával. Szép sikere volt még Kuliffay Izabellának és Schneller Lajosnak, akik Liszt egyik rhapszodiáját játszották, igen bra­vúrosan, továbbá Payer Margitnak, aki operaáriákat és Várady Sándornak, aki Káldy kurucdalaiból éne­kelt néhányat, ugyancsak általános tetszés mellett. * (Hírek a m. kir. operaházból.) Holnap, vasárnap, ismét »Roland mester«-t adják Bartóky Matild fölléptével Parblem­e szerepében ; a címszerepet Aranyi, Damoisean szerepét pedig Mihályi énekli, ezúttal először. Kedden »Lohengrin« kerül szinte, szerdán délután fél 6 órakor mérsékelt helyáru elő­adás lesz; »Jancsi és Juliska«, szerepeit Váradi Mar­git és Payer Margit fogják énekelni; az operát a »Babatündér« ballet előadása követi. Csütörtökön a »She«, szombaton a »Hópehely« először kerül színre, vasárnap a »Prófétá«-t adják. A vársz­óházban hétfőn a »Hugonották«-at ad­ják Györgyné szerződött tag első fölléptével. Berté Henrik »Hópehely« című egyfelvonásos dalműve — mint említettük — szombaton, március 4-én, kerül színre. A dalmű szövegét Willner An­iita és Radó Antal fordította le magyarra. Az opera főbb szerepeit éneklik: Ábrányiné, Várent Vilma, Arányi, Beck és Hegedűs. Az opera után a »Flóra« ballét kerül színre új betanulással: a ballet előadásában részt vesznek: Barbieri Antonietta* Balogh Szidi, Schmidek Gizella, Carbone és Pini. * (A Görög rabszolga.) Sidney Jones öné­re­­­tje jövő szombaton kerül bemutatór­a a Népszínház­­ban. Új díszletek és bútorok készültek az újdonság­hoz. A főpróbát pénteken tartják meg. * ( A Magyar színház legközelebbi új­donsága) a „Liliputi hercegnő“, Márkus József és Hegyi Béla énekes bohózata lesz. A címszerepet Le­­dofsky Gizella fogja játszani. — A Liliputi her­cegnő premierje után való legközelebbi premiere es­tén a „Robinzonokat“ Makai Emil egyfelvonásosát és a „Barnett lányokat“ fogják adni. * (A Gyermekszínházban) holnap, vasárnap, kilencedszer kerül szinre az »Angyalok karácsonya« és az »Isztregy éj, vagy: A varázsvilág csodái« című látványosság dalokkal és táncokkal. Március hóban csak vasár- és ünnepnapokon lesznek előadá­sok. Jegyek már délelőtt kaphatók. Az előadások fél 5-kor kezdődnek. * (A Kisfaludy-színházban) tegnap Gyur­mán Alisz jutalomjátékául »Romeo és Júlia« került színre. Gyurmán Alisz, aki hamarosan kedvencévé lett a színház közönségének, Júliát adta sok benső­­séggel és drámai erővel. Egész estén át szívélyesen ünnepelték. Ma — szombaton — vendégjárás volt a színháznál. Konti »Suhancát« játszották, még­pedig K. Tarnay Leona, Kenedics Kálmán és Kömtey Gyula közreműködésével. K. Tarnay Leona asszony igen ro­konszenves színpadi alak. Pompásan adta a vásott, de jószm­­i Józsi gyerek szerepét. Féktelen jókedve, fürge, sikkes mozdulatai, kedvesen csengő hangja sok tapsban részesült. Egyik kollégájától virágokból ké­szült virgácsot is kapott. Kenedies, a Népszínház széph­angú tenoristája, útközben berekedt. Hangját nem élvezhettük. Kömley Gyula, a harmadik vendég­­szereplő, akit a városligeti színkörből már ismerünk, ma is jó komikusnak bizonyult. A vendégek mellett fel kell említenünk Kápolnai Irént, ki ezúttal is ked­ves volt, és Haday Sándort. A közönség mindvégig vidám hangulatban volt s a szereplését sokszor hívta a lámpák elé. * (A Kisfaludy-azruhásban) holnap, vasár­nap, fél 8 órakor A gyermekrablónő című népdrámát adják. * (Jótékonycélú hangverseny.) A Lo­rántffy-Zsuzsánna egylet, mely Szila­ssy Aladárné elnöklete alatt, oly szép és önzetlen munkát végez a nyomor enyüjtésére, szombaton, március hó 4-én, este hét órakor az ágostai evangélikus egyház Deák­téri dísztermében rendkívül érdekes programmal zene­estélyt rendez. A hangversenyen Payr Olga hegedű­­művésznő Jartini szonátáját, Kulin­ay Izabella zon­gora­művésznő Goldmark, magyar ábrándját és Rup­­nik Rezső gondorkaművész Schaumann ábrándját adja elő. Közreműködnek még Tordai Grail Erzsé­bet, az európai hírnevű szavaló­művésznő és Kiss An­tónia a nemzeti zenede növendéke. Jegyek az egye­sület tisztviselőinél kaphatók. * (Jászai Mari) a minap Szatmárit vendég­szerepeit. A Borgia Lukrécia és az Otthon című drá­mákban lépett föl. A közönség rendkívül lelkesen ünnepelte. Amikor a városba érkezett, ki akarták fogni lovait, amit azonban a művésznő nagy kérésére elhagytak. Jászai Mari március elején ismét vendég­szerepel majd Szatmárit, még­pedig a Széchy Mária és Stuárt Mária című darabokban. (Még a Tudor Máriát is adhatná.) * (Az aradi színház primadonnája). Pédey Szidi, mint lapunknak telegrafálják, szombaton este igen nagy hatással énekelte a »Bűvös vadász«-ban Anna szerepét. A szép teh­etségű fiatal művésznőt, aki csak fél évvel ezelőtt végezte a zeneakadémiát, minden fölvonás után többször kitapsolták. Mellette még Székely Anna aratott nagy sikert Agotha szere­pében. * (A pozsonyi színházban) a legutóbbi na­pokban Francillont, Frou-Frout és a Kis szórakozot*­tat adták. A címszerepeket Hahnel Aranka, a társal­gási műsor oszlopos ereje játszotta, aki alakításával ugyancsak megnyerte a pozsonyiak tetszését. A há­romféle női alak mindegyikét számos eredet vonás­sal ruházta föl és mindegyik szerepben kitüntette, mily gondosan igyekezik megoldani föladatait. Igye­kezetét teljes siker koronázta.­­ A drámai előadá­sok kedveltségét bizonyította a »Folt, amely tisztít” és a »Himly dalai« nagy sikere is. Ezekben a dara­bokban F. Haárik Anna, a társulat kiváló hősnője, adta újabb jeleit lényei tehetségének. Matilde és Szegedi Róza szerepeiben elbájolta a közönséget. Kellemes tapasztalat, hogy a népszínműnek is állandó nagy közönsége van már Pozsonyban. A népszínmű­­előadások jól sikerülnek s a társulat kiváló népszín­­műénekesnője , Áldor Juliska, ugyancsak aratja a tap­sot és elismerést. — A társulatnál legközelebb a »Gyarkovics-lányok« s a Serpette : »Felsőbb lányok a kaszárnyában« c. Operette kerül színre. Utóbbit Komor Gyula fordította a Krecsányi-féle társulat szá­mára. Első eset, hogy francia operette a főváros meg­kerülésével vidéken kerül bemutatóra. * (Szerző.) Megemlékeztünk a német dráma­írók mozgalmáról, amelynek az a célja, hogy a szer­zők darabjaik bemutatóján ne jelenjenek meg a füg­göny előtt. Legújabban ismét többen nyilatkoznak a Zeit című bécsi folyóiratban. Ganghofer Lajos, a Valétii nász szerzője, ki­jelenti, hogy szívesen csatlakozik a mozgalomhoz. Neki mindig km volt, ha­ a színpadon meg kellett jelennie. Nevetségesnek is tartja ezt a szokást. A szerzők „két balkézzel és négy könyökkel”1 jelennek meg a színpadon. Sápadt arcuk is furcsa benyomást tesz. Vagy tán fessék az arcukat ? Aki frakkban je­lenik meg, azt kinevetik, hogy: — Ahá, ez már teste, hogy mikor hívják. Ha pedig valaki utcai öltözékben jelenik meg, neveletlennek mondják. Fulda „Elveszett paradicsoma“ tetszett a bécsi burgszinházban, de a­mikor a szerző — berlini ízlés szerint — világos nadrágban jelent meg, ez akkora derültséget keltett, hogy megfeled­keztek a darab szépségeiről. — Tulajdonképen a színészeket sem kellene a függönyök elé bocsátani. A burgszinházban is bevált ez az intézkedés. Lindau Pál is csatlakozik a mozgalomhoz. Föl­hozza Satingrés esetét; a berlini bohózatíró egyik utolsó művének bemutatóján megjelent. Akkor már paralitikus és vak volt. Borzalmas benyomást tett. Legfélebb azt érte el, hogy a közönség „enyhébben” buktatta meg darabját. Komikus hatást kelt, amikor egyes darabok bemutatója alkalmából a szereplők kiráncigálják magukkal a szerzőt, aztán a tapsra megjelen­ik az igazgató, jön a rendező, balletmester, karmester, szabó, világító és valamennyien nagy sze­rényen elhárítják mágusról a dicsőséget. Radelburg Gusztáv ezt írja : — A szerzők megjelenése lehet illetlen, talán méltatlan, de azért mégis szép. És ha akárhányszor szólítanak is, — nem vagyok büszke,­­ megje­lenek. Tíz szerző aláírt egy nyilatkozatot, hogy a pre­miereken nem fognak mutatkozni a közönség előtt. * "Lindau Pál­ elbocsátása a meiningeni ud­vari színház igazgatói állásából, mint nekünk Berlin­ből jelentik, nem művészeti, hanem tisztán üzleti okokból történt. Az udvri színházban új villanyvilá­­gítási berendezéseket eszközöltek és a herceg meg­ígérte, hogy a költségeket ő viseli. A herceg és a villamos társulat közt ebből kifolyólag differenciák tá­madtak, melyeket kiegyenlítettek ugyan, de a herceg azóta Lindaura haragudott, és minthogy a feszültség nem szűnt meg, Lindau végre elbocsájtását kérte, mire állásától a herceg egy szűkszavú levélben azon­nal fölmentette. Fővárosi ügyek — (Választások.) A tanács ma megválasz­totta állator­vosnak: Breier Albertet, Király Jenőt és Gulyás Károlyt; számtisztnek: Oravec Pált, Bródy Sándort és Závodszky Jenőt; számsegédnek: Lázár Bénit; végrehajtónak: Horpáczky Dezsőt; számgya­­kornoknak : Weisz Gyulát; adóhivatali számsegédnek: Lukács Károlyt és Csatáry Gézát; 1. osztályú adóvégre­hajtónak : Mráz Józsefet; II. osztályú végrehajtónak: Zaborszky Bélát ; gépésznek a fertőtlenítő intézetbe: Benkő Józsefet; a levéltárosnak: Lipkay Art­rurt; ír­noknak: Vencel Gézát és Peskay Alajost. — A tüdőbajosok szanatóriuma. A ta­nács mai ülésén tárgyalta azt a kérdést, hogy me­lyik telket adja oda a tüdőbajosok szanatóriumának. A tanács a lipótmezei katonai lövőház mögött levő terület átengedését javasolja a közgyűlésnek. — A közvetett adók bérlete. A tanács mai ülésén az állás- és helyilletékeknek, kikötő s rakodóhely-dijaknak s a városi vámnak szedési jo­gára Deck Mór ajánlatát fogadta el. Dick Mór a bér­letért évenkint 215,550 fitot ajánlott. — Az örökimádás temploma a Rókus helyén. Az Erzsébet királyné emlékére emelendő őrökimádás templomának elhelyezésével megakadt a főváros. Kezdetben az uj belvárosi plébánia templom helyén a piaristák telkéből kijelölt 900 négyszög­ölnyi területre tervezték. Ez a hely azonban szűk, mert a templom mellé apácaklastromot is kell épí­teni az örökimádást végző apácák részére. Újabban tehát arra gondoltak, hogy a Rókuskerh­áz helyére építik a díszes templomot. A Rókus telkét a Elér­és gyöngytyuk­ utca felé parkolnak, a templom fő­­homlokzattal a Kerepesi­ ut felé épülne, az apácák klastromát pedig a Jótabb-utcára eső részen építenék föl. A terveket most késziti a mérnöki hivatal. — Gróf Csáky Albin és a főváros. Gróf Csáky Albin, Benczúr Gyula, Stróbl Alajos, Zala György, Pálik Béla, Aggházy Gyula és még vagy huszán kérvényt intéztek a fővároshoz, hogy a V. kerületben a Bajza-, Szondy- és aréna-út által hatá­rolt területen óvja meg a villaterületet. A kérelme­zők az epreskert-utca 13. szám alatt épített kéteme­letes bérház ellen tettek kifogást, amely az egész vidék harmóniáját megrontja, több művész műter­mének világítását elfogja. A tanács és a közmunka­­tanács a kérelmezőket elutasítja, mert a kérdéses ház a villanegyedre előírt szabályok szerint épült. — A cselédközvetítek megrendszabályo­­zásé. A cselédközvetítők megrendszabályozására ké­szült szabályrendelet ellen, amelyet a törvényhatóság elfogadott, a cselédközvetítők felebbezést adtak be. Az új szabályrendeletnek csupán azt a részét kifogá­solják, amely elrendeli, hogy a közvetítési díj csak a cseléd helybeállása után a 8. napon fizetendő. A köz­vetítők azt kérik, hogy a dij első felét mindjárt a cseléd félfogadásakor fizessék s csak a második fele maradjon a nyolcadik napra.

Next