Pesti Hírlap, 1899. február (21. évfolyam, 32-59. szám)

1899-02-19 / 50. szám

színház és zene. * (Színházak jövő heti műsora.) A m. kir. operaház műsora. Hétfőn : Zárva. — Kedden : Mignon. — Szerdán: Zárva. — Csütörtökön: Roland mester. — Pénteken: Zárva. — Szombaton: Don Juan. — Vasárnap: Roland mester. A Nemzeti színház műsora. Hétfőn : Romeo és Julia. — Kedden: Hirary dalai. — Szerdán: Az első vihar. — Csütörtökön : Bűnös. — Pénteken : Közönyt közönynyel. — Szombaton: A nagymama. — Vasár­nap délután : Királyi házasélet; este: Thurán Anna. A Vígszínház műsora. Hétfőn: A tehenősbéka. .— Kedden: Tanqueray második felesége. — Szer­dán : Családi örömök. — Csütörtökön: Tanqueray második felesége. Pénteken : A hálókocsik ellenőre. — Szombaton: Tanqueray második felesége. — Va­sárnap délután: Mozgó fényképek; este: A tehe­nősbéka. .­ A Népszínház műsora. Hétfőn : Nebántsvirág. — Kedden: Holtomiglan. — Szerdán : Bibliás asz­­szony. Csütörtökön: Diákkisasszonyok. — Pénte­ken : Hajnali harangszó. — Szombaton : Baba. — Vasárnap délután: Bibliás asszony , este: Az édes. A Magyar színház műsora. Hétfőn : Egyiptom gyöngye. — Kedden:­ A Gyurkovics leányok. — Szer­dán : A Gyurkovics leányok. — Csütörtökön: Egyip­tom gyöngye. — Pénteken: Egyiptom gyöngye. — Szombaton: A Gyurkovics leányok. — Vasárnap dél­után : Aranylakodalom ; este : Egyiptom gyöngye. A Kisfaludy-színház műsora. Kedden: Falu­siak. — Szerdán: A dolovai nabob leánya. — Csü­törtökön: Romeo és Júlia. — Pénteken : Keresd a szived. — Szombaton. Rip van Winkle. — Vasár­nap : A kétszarvu ember. * (M. kir. Oparaház.) A szinlap mára Danes­­kay Sarolta föllépését ígérte a Troubadourban, idő­közben azonban Danezkay kisasszony mást gondolt, és lemondott. Nagyobb baj azért nem származott ebből, a fiatal vendég szerepét Pewny Irén vette át és énekelte el tisztán csengő, üde hanggal.­­Kapott is érte tapsot bőven.­­ Vele együtt zajos tetszés­nyilvánításban részesült Semsey Mariska is, aki Azu­­cenát adta, igazi drámai erővel és temperatdentum­­mal, továbbá Larizza, aki ma este csak úgy dobá­­lódzott a magas c-vel és Takáts, aki erőteljes Lima gróf volt. Az opera után Az éjjel és a nappal c. ba­lettet adták. * (A Nemzeti színházban) az »Első vihar« második előadása is telt házat vonzott. A közönség különösen a harmadik felvonás végén nyilvánította élénk tetszését; zajosan hívták a színészeket és a szerzőt; utóbbi azonban nem jelent meg a lámpák előtt és helyette is a főszereplők köszönték meg a tapsokat. * (Egyiptom gyöngye) második előadásában is tetszett a Magyar Színház közönségének. Heltai Jenő könnyed humorára kissé nehézkesen súlyoso­­­dik ugyan Forrai Miklós zenéje, de annál könnyebb öltözetben lejtik a kar szépei a táncokat. A zöld posztó, amely pázsitot képvisel és óriási billiárd-asztallá változtatja a színpadot, végzetessé vált ugyan a ga­votte egyik szépére nézve, akinek példáját a jókedvű Boross is követte kedve ellenére, de e megülepedések nem akadályozták a siker megállapítását. A szerzőket minden felvonás után többször kitapsolták. * (Hírek a m. kir. operaházból.) Az opera­­ház igazgatója Györgyné Zsófiát, az ismert nevű éne­kesnőt, egy évre, kisebb fizetéssel, de előreláthatólag szép működési körrel, szerződtette. Györgyné a jövő héten a Varázsfuvolában lép föl először.­­ A Hópe­hely, Berté Henrik egyfölvonásos dalműve, mint em­lítettük, március 7-ikén kerül először színre, március 18-ikára tervezik a Brisess bemutatóját, és március hó végén színre hozzák Gluck Orfeuszát. — Káldy Gyula igazgató, mint sajnálattal értesülünk, ismét in­fluenzába esett, de állapota aggodalomra nem szol­gáltat okot. —Djjassalle, mihelyt oroszországi ven­dégszereplését befejezte, ismét Budapestre lő és már­cius hó végén kétszer föllép a magyar királyi opera­házban. — Kedden »Mignon*-t adják elő Várady Margit fölléptével, aki Mignon szerepét énekli. A többi főbb szerepekben a következők lépnek föl: Blatter­bauer Gizella, Payer Margit, Arányi, Dalnoki, Beck és Hegedűs. Csütörtökön a »Roland mester"-ben a még betegeskedő Hilgermann Laura szerepét, »Par­­bleu«-nét, Bartóky Matild énekli. * (Hírek a Nemzeti színházból.) Hétfőn, f.hó 20-dikán, Shakespeare »Rómeó és Júlia« c. tragédiáját adják a Nemzeti színházban, mely alka­lommal Rómeót — Pálfy, Júliát pedig Török Irma fogja játszani. Vasárnap, f. hó 26-án, este Bartók Thurán Anna c. drámája kerül színre P. Márkus Emíliával a címszerepben , délután 2 és fél órakor pedig Somló Királyi házasélet c. verses vígjátékot adják, általános bérletszünetben, leszállított helyárak­­kal.Herczeg Az első vihar c. új színművét, amely­nek vasárnap van harmadik a jövő szerdán a ne­gyedik előadása, a jövő hétre is kétszer tűzte ki az igazgatóság, és pedig március hó 1-ére és már­cius 5-ikéra vasárnapra, amikor általános bérletszü­netben kerül színre. A legközelebbi újdonság Bisson, a híres francia szerző, »Házi béke« c. új vígjátéka lesz, melyet Kürthy Emil fordított magyarra és amelyben a főszerepeket Vízvári, Náday, Zilahy, Dezső, Hetényi, Csillag T., Vizváriné, K. Gerő L. Rákossy Sz. és Maróthy M. játszszák. * (Hírek a Vígszínházból.) A Vígszínház legközelebbi újdonsága Albert Carré-nak Pepi doktor (Dr Jojo) című kororafelvonásos francia bohózata lesz. A bohózat még februárban kerül bemutatóra.­­ Tanqueray második felesége, Pinero színműve, ked­den, csütörtökön és szombaton van műsorra tűzve. Az érdekes színmű minden eddigi előadása telt ház előtt folyt le. * (A Kisfaludy-színházban) holnap, vasár­nap, két előadás lesz, délután fél 4 órakor félhely­­árakkal Quasimodo körül szinte, este fél 8 órakor rendes helyárakkal A piros bugyellárist adják. A társulat most Jókai Mór Dalmájára készül, amelynek előadása március elejére van kitűzve. * (A gyermekszínházban) holnap, vasárnap, újra a Hamupipőke címü bájos tündérrege kerül színre. — Csütörtökön a Csipkerózsika és a tündé­rek címü látványosságot adják a Bűvös hegedű címü egyfelvonásossal. — Vasárnapra az Ezeregy éj vagy: A varázsvilág csodái és az Angyalok karácsonya van kitűzve. Jegyek már délelőtt kaphatók. Az előadások fél 6-kor kezdődnek. * (A görög rabszolga) bemutatóját Hegyi Aranka gyengélkedése miatt március 3-ikára halasz­totta a Népszínház igazgatósága. * (Liliputi hercegnő) lesz a címe a Magyar színház legközelebbi újdonságának. Szerzője Márkus József. Zenéjét Hegyi Béla, a régen hallgató kompo­nista írta. A háromfelvonásos énekes színmű első elő­adását március elejére tervezik. * (Goldmark) a Magyarország értesülése sze­rint operát szándékozik írni Váradi Antal „Szent Margit asszony“ című drámája nyomán. Váradi a híres zeneköltő kérelmére már megkezdte a szüksé­ges átdolgozást. * (Az utolsó filharmóniai hangverseny) (febr. 22.) iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. Az a körülmény, hogy minden valószínűség szerint Rich­ter János ezen a hangversenyen dirigál utóljára, úgyszólván zenetörténeti eseménynyé emeli az estét. A nagyhírű dirigens ezen búcsúhangversenyén két érdekes újdonságot mutat be, a. m. Tschajkowsky »Suite«-jének három tételét olyan sorrendben, ahogy azt maga a zeneszerző rendezte be, ha személyesen vezényelte művét. A második újdonság hazai szerző műve: Bloch József tanár »Magyar nyitányba. A két mű között Takács Mihály, operánk kedvelt bari­tonistája, énekli »Hans Heiling« nagy áriáját, Marseh­­ner hasonló című operájából. A hangverseny s ezzel együtt az egész idény befejező száma Beethoven csodaszép Vl-ik (pastoral) szimfóniája lesz, amelyet legutóljára 1895-ben hallottunk Strauss Rikárd vezény­lete alatt. * (Karczagné Kopácsy Juliska) asszony, mint sajnálattal értesülünk, néhány nappal ezelőtt erős influenzába esett és most komoly beteg. A mű­vésznő ennélfogva nem is tarthatja meg február hó végére szóló kötelezettségeit Ellenben március végén — az eddigi megállapodás szerint — Buda­pestre jön és a Magyar színházban fog vendégsze­repelni, Reiner Ferenc új és szenzációsnak ígérkező Hölgyzászlóalj című operettejében, melynek női fő­szerepét a szerző Karczagné számára írta. * (H. Novák Irén), akinek vendégszereplése e héten elmaradt, kedden, e hó 21-dikén, lép föl a Kisfaludy-színházban a Falusiak című vígjátékban. A színészet egy kiváló tehetséget hódít vissza H. No­vák Irén asszonyban, aki két évvel ezelőtt, leányko­­rában az aradi színház kedvelt naivája volt. * (Hangverseny bábák javára.) A magyar bábaegyesület segélyalapja javára március elsején, szerdán, este hangversenyt rendez a fővárosi Vigadó­ban. A rendezőség élén dr­eirner Gusztáv egyetemi tanár, a budapesti bábaképző intézet igazgatója, buz­­gólkodik és a hangversenyen közreműködik Jászai Mari, a Nemzeti színház művésznője, aki szavalni fog, Larizza, az opera tenoristája, Szilágyi Arabella, Kaczér Margit, Dalnoki Béni, Beregszászy Nándor, Tarnay Alajos, Balassa Lipót és Humphrys Rik­nárd. A műsor igen gazdag és változatos. * (A kétnyelvű színtársulat.) Egy pozsonyi lap azt újságolja, hogy Relle Iván terve, amely sze­rint magyar-német társulattal egész éven át­ játszik Pozsonyban, alig lesz megvalósítható és meglehet, hogy Belle az utolsó pillanatban vissza fog lépni a vállalkozástól. Maga a pozsonyi lap is föntartással közli a hírt. * (Színészet a vidéken.) Zomborban Ligeti Géza karmester jutalomjátékául a Mihádot adták telt ház előtt. Ez volt egyúttal Ligeti 25 éves jubileuma. Az előadásban vendégképen P. Vida Etelka is köz­reműködött . A Mintaférj és a Vasgyáros előadásai nagyon tetszettek. Székesfehérvárott tegnap tartotta bemutató elő­adását Dobó Sándor színigazgató társulata. Ez alka­lommal »A baba« c. operette kerül színre oly ki­tűnő előadásban, hogy a tásulat egy csapásra meg­hódította a jelen volt nagyszámú előkelő közönséget Az est sikerében H. Lévay Berta, Felhő Rózsi, Hat­vani Ede és Pesti Kálmán osztoztak. Hajdúböszörményben az Aranyossy-féle színtár­sulat működik. A minap F. Kállai Lujza és Szentes János, a debreceni színház tagjai, vendégszerepeltek a „Piros bugyeláris“ c. népszínműben. Sümegen Havy Lajos színtársulata heveri­e ki a kiscelli bajt, amelybe a takarékpénztár csődje sodorta. A közönség szívesen nézi az előadásokat. Az Ördög mátkája és a Lili nagyon tetszettek. A társulat „Himfi dalaira“ készül és Kisfaludi Sándor szülőváro­sának közönsége nagy érdeklődéssel várja az elő­adást. * (Székács Aladár: »Dalok«) cím alatt csi­nos kiállítású füzet jelent meg a pesti könyvnyomda részvénytársaság kiadásában, énekhangra, zongora­­kísérettel. A füzet a fiatal és kiváló tehetségű zene­szerzőnek első, nyilvánosságra szánt művecskéit tar­talmazza. Négy dal van benne, még pedig Kozma Andor »Szívhervadás«, Radó Antal »Egy kézszorítás«, Kiss József »Oh, mért oly későn« című költeményei­hez alkalmazva s még egy dal a szerző nevének ki­tétele nélkül. Kisebb zeneműveink között még nem jelent meg annyi gonddal és előtanulmánynyal szer­zett zenemű. A dalok szigorú stilszerüséggel vannak szerkesztve s megkapó harmónia nyilatkozik meg valamennyiben. A szerző összhang-érzéke oly erős, hogy szinte nem is fér meg a kisebb zenemű kereté­ben ; kivált az első dal (Szívhervadás) van dúsgazda­gon fölszerelve. A tehetséges szerző ezen első de­­büt­je mindenesetre azt a benyomást ébreszti, hogy szerzeményei a zeneileg legműveltebb közönség ked­venceivé lesznek. * (A bécsi Mns Ucvereinsaa­lban) holnap este érdekes zenekari hangverseny lesz. Humperdinck, Wagner Sigfried, Kienzl és Mahler személyes ve­zénylete mellett bemutatják az érintett szerzők mű­veiből a legérdekesebb töredékeket; ily p. o. Kienzl eldirigálja majd „Don Quixotte útrakelésének és ha­zatérésének“ zeneképét, Wagner a Bärenhäuter c. víg operájának nyitványát mutatja majd be, Humper­dinck a Királygyermekekből adat elő egy részletet és Mahler legújabb szimfóniájából játszat el két té­telt. A hangverseny tiszta jövedelme a Wagner Richard emlékszobor-alap javára fog fordittatni. PESTI HÍRLAP , 1899. február 19. Fővárosi ügyek. — A főváros köztisztasági szabályrende­lete. A köztisztasági bizottság ma vette tárgyalás alá Budapest székes­főváros köztisztasági szabályren­deletét Vidla Imre tanácsos elnöklése mellett­ elő­adó Melly tanácsjegyző volt; az ülésen megjelentek az összes kerületi elöljárók is. A szabályzat-terveze­tet — amelyet már bővebben ismertettünk — az elnöki B., közegészségügyi ügyosztály részéről Viola Imre tanácsos és Melly Béla tanácsjegyző dol­gozta ki. A szabályzat-tervezet meghatározza, hogy az utcák, utak és gyalogutak tisztántartása körül mi a kötelessége a hatóságnak s mi a háztulajdonosoknak s hogy miféle rendellenességeket nem szabad el­követnie a nagyközönségnek. Tilos a szemetet, söp­redéket, cserepet vagy hulladékot az utcára vagy közterületre kidobni vagy kisöpörni, a portörlőket, ruhaféléket vagy bármi mást az ablakokon, ajtón vagy erkélyen kirázni, sem pedig az ágyneműeket­ reggeli 10 órán túl az ablakokba kirakni. Tilos a gyalogutakon, utcákon és tereken gyümölcsöt, gyü­­mölcshéjat (narancshéjat), égő szivarvéget, szivarka csutkát, pipa tartalmát kiszórni s általában bármily szemetet az útra dobálni. Az utcai vagy házi csator­nába sem szabad a szemetet, hulladékot, söpredéket és cserepet önteni. A nagy körutakon belül fekvő utakon, utcákon és tereken csak abban az esetben szabad fát vágni, ha erre az udvar nem elég tágas; ily helyeken is, a páros napokon a páros számú há­zak lakói s páratlan számú napokon a páratlan számú házakéi végeztethetik a favágást. A ház tulajdo­nosa köteles a ház külsejét és belsejét jókarban, tisztán tartani, viszont a lakóknak is kötelessége, hogy az illető lakásrészeket rendben, tisztán tartsák és az összegyűlt szemetet rendesen leadják a szemetes ko­­csira, vagy pedig beleürítsék a háztulajdonos részé­ről erre a célra fölállított szeméttartóba. A szemét­fuvarozó köteles a kamarákban, pincékben s a pad­láson hosszabb idő óta összegyűlt szemetet külön díj nélkül elszállítani, a szalmazsákok kiürített tartalmát pedig bármikor is. A házi szemétnek naponkint való elfuvarozásáról a főváros gondoskodik s az ezért járó dijakat a háztulajdonosoktól, közadók módjára be­szedeti. A háziszemét fogalma alá nem esik a kerti és gyári hulladék, épülettörülelék és istállók­a-

Next