Pesti Hírlap, 1900. október (22. évfolyam, 270-300. szám)

1900-10-14 / 283. szám

6 PESTI HÍRLAP 1900. október 14., vasárnap. egy-egy csilláma, mely mind abból a nagy tüzből fa­kad, melyet egy szóval lángésznek nevez az embe­riség s amelylyel őt is fölavatta a teremtő. Ennek a nagy eszmegazdagságnak és biztos rajztudásnak köszönheti roppant termékenységét, mert minden ötletét játszva kifejezheti. És ott, ahol játszva teremthet, föltétlenül a legnagyobb, a na­gyobb festett vásznain már jóval kisebb s művé­szete szárazabb és mesterkéltebb lesz. Minden mű­vei között tulajdonképen az olajfestés­ nagy vász­nai a legrosszabbak. A rosszat így se értsük úgy, mintha ezek értéktelenek volnának, egy Walter Crane nem alkothat értéktelen dolgot, de nagyobb kompozícióinál a mély filozófiával átgondolt eszmé­hez már nincs annyi türelme, hogy azt technikailag is tökéletesen kifejezze, így pl „Az élet Mája“ című nagy vászna (melynek e tárlaton csak a vázlatait látjuk) nagyszerű kompozíció, de még nem hat a remekmű erejével. Még inkább mondható ez a „Britannia álomlátása“ című nagyobb vászonra, mely föltétlenül a mester egyik gyöngéje. Gyönyörű kompozíció a „Venus újjászületése", de technikailag ez is kifogásolható. A művész emez alkotásai a pro­­rafaelizmus jegyében születtek, de a mester szinte öntudatlanul is gobelint sző az ecsetjeivel, mikor olajjal fest. Aquarelljeiben már sokkal színesebb és frissebb ; a vízfestés gyors technikája már az ő friss geniejének való és kiállított aquarelljeiben akárhány remek darab található. Így p. igen szép a „Naworld Castle“ d­­tanulmány, a yorkshirei „Duncomb park,", a nor­­folki ,­Bidding hall“, a „Kacsák", a „Tavasz ébre­dése", a „Galagonya bokor“ s egy sereg remek vi­rágtanulmány, valamint néhány kastély intérieur. Pastelljei közül igen kecsesen hat a „Sugár­zás" című kép, mely egy szivárványos fátyolban táncoló aktot ábrázol. „Hajnal“ és „Emlékek" c. pastelljein a poézis ereje ragadja meg lelkünket. Rendkívül érdekesek a mester kosztüm terve­zetei, melyekből gazdag kollekciót állított ki s ezek legtöbbje sötétszürke papiroson festett szingazdag gouache-festmény. A stilizálás csodás művészete és a leleményesség jellemzi jóformán minden jelmezét, így p. a pávatoll motívumaiból férfi és nő jelmezt kom­ponál a legnagyobb könnyedséggel; ilyen szellemes a­­ „know man“ (hóember), a „hű szív“ lovagjának pán­­célos jelmeze, a hóvirág, a rózsa, a mesebeli ki­rályfi, a mesebeli építész, aranyműves, üvegfúvó s másféle mesebeli mesteremberek jelmeze, valamint­­ London, Nürnberg, Velence városok jelmezes alakjai. Páratlan illusztráló tehetségét különösen a me­sés könyvekben fejti ki, ahol elbűvölően naiv tud lenni. Mesés könyveinek művészi becsét fokozza az is, hogy a bekötési táblától kezdve jóformán a szö­veg utolsó betűjéig mindent ő rajzol. E téren először is az „Abc“-os könyvekkel kezdi, melyek duzzadnak a humortól, aztán folytatja a „Picture books“-okkal; szép mesés könyve az „Ali baba and the 40 thieves" című, „The three boars“ s még sok más. Csodaszép munkája az „A floral fantasy" című meséskönyv, a ,Columbus," „A liliom és a rózsakirályné“ „The old garden“, „The shepheards calender" ; gyönyörű illusz­trációkat készített Shakespeare műveihez, a Szent bibliához, az „Echoes of Hellas" c. műhöz és min­denek fölött szép az ő 1881-ben készült híres műve: „The first of May", mely május elsejének tündérme­séjét írja le ékes versekben és mindenkit elbájoló ceruzarajzokban. Tollrajzai közt igen híres a „The triumph of labour“ (A munka diadala) című nagyobb kompozíciója. Érdekes még egy illusztrált színlapja is, melyet a londoni Lyceum színház Shakespeare elő­adásaihoz készített. Kartonjai közül a legbecsesebbek falikárpit tervezetei, melyek anyagilag is busásan jövedelmez­tek a mesternek. Kárpitjai közül a leghíresebb a pávát ábrázoló papírkárpit, azután a rózsa­kárpit, az oroszlán és a gerle, az éjjeli égbolt, az erdei han­gok, a fehér papagályos kárpit, a kakadu és a mó­­­­kus, a pásztor-idyll, a virágos rét stb. szép kompozí­ció. Gyönyörű alkotás „A libapásztor“ c. nagy go­belin-karton, mely a londoni Victoria múzeum tulaj­dona. Szépek azok a szines tervrajzok, melyek ma­jolika faldiszhez készültek s az Öt érzéket ábrázol­ják; ilyen majolika lemezburkolat a „Szántás-vetés „Labor Vincit omnia“ és a „Határ" című hármas kompozíció, érdekes bronz tónusban festve. Kartonjai között szépek a szines templomablak kompozíciók is, valamint a frízekhez való szines mozaik-terve­zetek. Iparművészeti tevékenysége igen sokoldalú s minden téren művészi becsü, így pld. szépek a fém­­fényű majolika edényei és fab­urkolatai; érdekes egy vert mívű vörösréz tál, melyet sajátkezüleg vert ki s egy pallos, melyet azonban lakatosa csinált. Lakás­­berendezési tervei közül igen ízléses egy biliárd és könyvtárszoba terve és egy hálószoba berendezése; az ebédlő asztalhoz való damasztmintái is méltóak nevéhez. Kiállított még Crane mester két legyezőt is, az egyiket fehér, a másikat fekete atlaszra festve; a fehérre az öt érzéket, a feketére az éjszakát fes­tette. Bemutatja még szobrász tehetségét is, egy gyö­nyörű medaillont, pecsétlenyomatot és néhány relief dísztárgyat, melyekben ha nem is akkora művész, mint a rajzolásban, — mégis figyelemreméltó. Annyi bizonyos, hogy érdekesebb művész­ génie, mint Walter Crane, nem sok akad ezen az árnyék­­világon és bölcsen teszszük mi tudni vágyó magya­rok, ha elzarándokolunk alkotásaihoz és egy szemer­nyit magunkba szívunk az ő végtelen tudásából. Kézdi-Kovács László: SZÍNHÁZ és zene. * (A színházak jövő heti műsora.) A m. kir. operaház műsora. Hétfőn nincs előadás. — Kedden: Tell Vilmos. — Szerdán nincs előadás. — Csütörtökön: Bohémek. — Pénteken nincs előadás. — Szombaton: A zsidónő.— Vasárnap: A nürnbergi mesterdalnokok. A Nemzeti színház műsora. Hétfőn: Egy sze­gény ifjú története. — Kedden: Szentivánéji álom. — Szerdán: A tékozló apa. — Csütörtökön: Az em­ber tragédiája. — Pénteken: A cigány. — Szomba­ton : Az aranyasszony. — Vasárnap d. u.: Három testőr ; este : A cigány. A Várszínház műsora. Csütörtökön: Az arany­asszony. — Szombaton : Nagymama. A Vígszínház műsora. Hétfőn: Coralie és Tsa. — Kedden : Coralie és Tsa. — Szerdán: Coralie és Tsa. — Csütörtökön: Coralie és Tsa. — Pénteken: Coralie és Tsa. — Szombaton: Coralie és Tsa. — Vasárnap d. u.: A takácsok; este: Coralie és Tsa. A Népszínház műsora. Hétfőn: Díszelőadás a Népszínház megnyitásának negyedzázados évforduló­jára. Ünnepi zene Mosonyitól, Prológ Ábrányi Emil­től, Szigligeti Ede: A csikós, Csepreghy Ferenc.: A sárga csikó, Abonyi Lajos: A betyár kendője, Tóth Ede: A falu rossza népszínművekből részletek. (Blah­a Luiza asszony mint vendég.) — Kedden: San-Toy. — Szerdán: San-Toy. — Csütörtökön : San-Toy. — Pénteken : San-Toy. — Szombaton : San-Toy. —­ Va­sárnap d. n.: Felhő Klári; este : Párizsi élet. A Magyar színház műsora. Hétfőn : A gésák. (Lindh Marcella vendégfölléptével.) — Kedden : Sza­lámit. — Szerdán: A gésák. (Lindh Marcella ven­­dégfölléptével.) — Csütörtökön: New-York szépe. — Pénteken : A gésák. (Lindh Marcella vendégföllépté­­vel.) — Szombat : New-York szépe. — Vasárnap : Koldus és királyfi; este: Az asszonyregement. Az Uránia tudományos színház műsora. Vasárnap d. e. 10 órakor: Párizs 1900-ban; d. u. 4 órakor: China; este fél 8 órakor: Párizs 1900-ban. — Hétfőn : Párizs 1900-ban. — Kedden: China. — Szerdán: Párizs 1900-ban. — Csütörtökön: Párizs 1900-ban. — Pénteken: China. — Szombaton: Pá­rizs 1900-ban. * (Nemzeti színház.) Az Aranyasszony mai előadására is majdnem egészen megtelt a nézőtér. Ebben a kétségtelen anyagi sikerben bizonyára része van az előadásnak is, mely egészében megfelelő, egyes részleteiben igen jó. Cs. Alszegi Irma asz­­szony Évája valóban méltó minden elismerésre. Ha kevésbbé parodizálná az alakot s nem árulná el lép­­ten-nyomon, hogy maga is igen humorosnak tartja a Schönthan és társa különös figuráját, ha dikciója tisztább s a gyors beszéd és a daloló hangok nem nyelik el sok mondásának értelmét, ha még inkább ügyel, hogy elkerülje a szerep veszedelmét, az acsarkodás kellemetlen hangjait,­­ igazán tökéletes volna. Náday mókái állandó derültségben tartják a közönséget s igen mulatságos Újházi is mint Zno­­jemszky lovag; kár, hogy a tótos beszéd kétes becsü komikuma megfosztja a nézőt attól, hogy megértse a művész minden szavát. Dezső­­ előadásának meleg­ségével és tirádáinak művészi érzékre valló tagolá­sával méltán ragadja őszinte tapsra az egész közön­séget. (a. z.) * (Hírek a Nemzeti színházból.) Hajó Sán­dor „Éjfél után“ című 3 felvonásos vígjátéka lesz a Nemzeti színház legközelebbi újdonsága. A darab a színház legjobb erőit foglalkoztatja. A főbb szerepe­ket Cs. Alszegi Irma, Török Irma, Hettyey Aranka, T. Vízvári Mariska, Náday, Újházi, Zilahi, Gyenes, Dezső, Hetényi és Horváth játszszák. A darabhoz teljesen új díszletek készülnek. A bemutató előadást az igazga­tóság október 26-ára tűzte ki.­­ A Nemzeti színház jövő heti műsorának legnagyobb érdekessége, a Ci­gány lesz, Szigligetinek e rég nem adott népszín­műve, amely pénteken, október 19-én kerül új sze­reposztással először színre. Ezenkívül két klasszikus estéje is lesz a Nemzeti színháznak a jövő héten: a Szentivánéji álom, Török Irmával (Titánia), Alszegi Irmával (Helena), K. Gerő Lénával (Hermin) Hettyey Arankával (Hippolita), továbbá csütörtökön — bérlet­­szünetben — az Ember tragédiája, Fáy Szerénával, Pálfyval és Gyenessel a főszerepekben. Hétfőn Feuil­­let egyik leghatásosabb drámája kerül színre: a Sze­gény ifjú története K. Hegyes­ Marival és Mihályfi­­val. A színház új darabjai közül szerdán A tékozló apa, szombaton pedig Az aranyasszony szerepel a jövő héti műsorán. Vasárnap délután Herczeg Ferenc nép­szerű vígjátéka: A három testőr kerül színre. * (Magyar színház.) Jótékony hálú előadásról bajos kritikát írni, különösen akkor, ha azok javára rendezik, kik a kritikákat írják. A Gésák mai elő­adását, melyen Lindh Marcella adta Mimózát, az Otthon-kör és az Ujságírók­ Egyesülete javára rendez­ték. Ez a körülmény lefegyverzi a kritikát és ud­variasságra kötelezi azt. Ezért mi is kettyts kézzel ragadunk­­ tollat és véleményünket leszűrjük a köte­les udvariasság rostáján; röviden csak annyit emlí­tünk, hogy Lindh Marcella, az operaházi vendégsze­repléséről és hangversenyeiről ismert énekesnő, ma este mint operette-énekesnő próbált szerencsét: Mi­mózát adta a Gésákban, azt a szerepet, melyet miss Halton remek alakításában látott legutóbb közönségünk. A szokatlan keretben is eléggé ügyesen mozgott, eleinte erős lámpa­lázzal küzdött, de utóbb erőt vett magán és már a keringővel, illetve az utána énekelt kaden­­ciával s még inkább egy betéttel, Dienzl Oszkárnak egy bájos „nigger-dalával“ zajos tetszést aratott. A közönség, melynek soraiban a művésznő rokonsága és jó ismerősei is szép számmal voltak, többször ki­tapsolta , kapott azonfelül még sok virágot is.­­ A többi szereplő közül a legzajosabb elismerést Ledofszky Gizella és Sziklai aratták . Katona szerepében kelle­mesen feltűnt Alföldi Dezső, egy fiatal tenorista, ki­nek még szép jövője is lehet a színháznál. Csak azt a bizonyos „gombóc“-ot nyelje le mielőbb és szabaduljon néhány apró modorosságtól, illetve mo­­dortalanságtól. — Az előadást e hó 15-én és 17-én megismétlik. * (Hírek a Magyar Színházból.) Lindh Marcella asszony hétfőn, e hó 15-én lép fel másod­szor a Magyar Színházban, a Gésák Mimóza szerepé­ben. A színház ezt az előadást szintén jótékony célra rendezi, még pedig a Budapesti újságírók egyesülete javára. Erre az előadásra a földszinti és erkély-pá­holyokat, valamint a földszinti zsöllyéket és I. rendű támlásszékeket már lefoglalták. — Angol asszony le­ánya, Lecocq operetteje, e hónap 23-án kerül bemuta­tóra. Szoyer Ilonka, a színház új primadonnája, ek­kor lép fel először a budapesti közönség előtt. A színház Angol asszony leányát gondos kiállításban mutatja be. A harmadik felvonásban előforduló Clo­­dorshe-quadrik­e-t Mazzantini Lajos balletmester tanítja be a Magyar Színház első táncosnőinek. * (A Népszínház Jubileuma.) Hétfőn, e hó 15-én, lesz a Népszínház első jubileumi estéje egy népszínműi díszelőadással, melyet Mosonyi ünnepi nyitánya és Ábrányi Emilnek ez alkalomra írott és Szirmai Imre által előadandó prológja vezet be. Azután következnek egy-egy felvonásban, részletek Szigligeti Ede Csikós­éb­ó­l (Rózsi szerepében Blaha L. asszonnyal), Csepreghy Ferenc Sárga csikójából (Erzsike szerepében Küry Klárával), Abonyi Lajos Betyár kendőjé­ből (Buzi Zsófi szerepében Hegyi Arankával) és végül Tóth Ede Falurosszá­ból (Finom Rózsi szerepében Blah­a Lujza asszonynyal.) Minthogy a Népszínház egész művészszemély­­zete nem fér bele ez első előadás keretébe, a jubiláris estét egy másik fogja követni e hó 22-dikén. Akkor lesz huszonötéves fordulója annak, hogy Blaha Lujza asszony először lépett föl a Népszínházban. — Pál­­may Ilka csak december hó folyamán fog föllépni, mely alkalommal egyszersmind búcsút vesz a szín­padtól. Addig is a Népszínháznak még több volt tagja és nevezetes vendége fog koronként föllépni. A színház jubiláris ünnepségében részt vesz a Népszínházi bizottság is, melynek tagjai a jubileumi estén testületileg fognak megjelenni. A Népszínházi Bi­zottság amaz első tagjai közül, kik a színház alapí­tásában részt vettek, Kieli István és Steiger Gyula mint alapítók iránt a Népszínház igazgatósága és személyzete hálájának emlékirat átnyújtásával fog kifejezést adni, melyet az egész személyzet aláír. *­­A Vígszínházban­ jelenleg több darabbal párhuzamosan folynak a próbák és pedig Cavalotti

Next