Pesti Hírlap, 1900. október (22. évfolyam, 270-300. szám)
1900-10-14 / 283. szám
6 PESTI HÍRLAP 1900. október 14., vasárnap. egy-egy csilláma, mely mind abból a nagy tüzből fakad, melyet egy szóval lángésznek nevez az emberiség s amelylyel őt is fölavatta a teremtő. Ennek a nagy eszmegazdagságnak és biztos rajztudásnak köszönheti roppant termékenységét, mert minden ötletét játszva kifejezheti. És ott, ahol játszva teremthet, föltétlenül a legnagyobb, a nagyobb festett vásznain már jóval kisebb s művészete szárazabb és mesterkéltebb lesz. Minden művei között tulajdonképen az olajfestés nagy vásznai a legrosszabbak. A rosszat így se értsük úgy, mintha ezek értéktelenek volnának, egy Walter Crane nem alkothat értéktelen dolgot, de nagyobb kompozícióinál a mély filozófiával átgondolt eszméhez már nincs annyi türelme, hogy azt technikailag is tökéletesen kifejezze, így pl „Az élet Mája“ című nagy vászna (melynek e tárlaton csak a vázlatait látjuk) nagyszerű kompozíció, de még nem hat a remekmű erejével. Még inkább mondható ez a „Britannia álomlátása“ című nagyobb vászonra, mely föltétlenül a mester egyik gyöngéje. Gyönyörű kompozíció a „Venus újjászületése", de technikailag ez is kifogásolható. A művész emez alkotásai a prorafaelizmus jegyében születtek, de a mester szinte öntudatlanul is gobelint sző az ecsetjeivel, mikor olajjal fest. Aquarelljeiben már sokkal színesebb és frissebb ; a vízfestés gyors technikája már az ő friss geniejének való és kiállított aquarelljeiben akárhány remek darab található. Így p. igen szép a „Naworld Castle“ dtanulmány, a yorkshirei „Duncomb park,", a norfolki ,Bidding hall“, a „Kacsák", a „Tavasz ébredése", a „Galagonya bokor“ s egy sereg remek virágtanulmány, valamint néhány kastély intérieur. Pastelljei közül igen kecsesen hat a „Sugárzás" című kép, mely egy szivárványos fátyolban táncoló aktot ábrázol. „Hajnal“ és „Emlékek" c. pastelljein a poézis ereje ragadja meg lelkünket. Rendkívül érdekesek a mester kosztüm tervezetei, melyekből gazdag kollekciót állított ki s ezek legtöbbje sötétszürke papiroson festett szingazdag gouache-festmény. A stilizálás csodás művészete és a leleményesség jellemzi jóformán minden jelmezét, így p. a pávatoll motívumaiból férfi és nő jelmezt komponál a legnagyobb könnyedséggel; ilyen szellemes a „know man“ (hóember), a „hű szív“ lovagjának páncélos jelmeze, a hóvirág, a rózsa, a mesebeli királyfi, a mesebeli építész, aranyműves, üvegfúvó s másféle mesebeli mesteremberek jelmeze, valamint London, Nürnberg, Velence városok jelmezes alakjai. Páratlan illusztráló tehetségét különösen a mesés könyvekben fejti ki, ahol elbűvölően naiv tud lenni. Mesés könyveinek művészi becsét fokozza az is, hogy a bekötési táblától kezdve jóformán a szöveg utolsó betűjéig mindent ő rajzol. E téren először is az „Abc“-os könyvekkel kezdi, melyek duzzadnak a humortól, aztán folytatja a „Picture books“-okkal; szép mesés könyve az „Ali baba and the 40 thieves" című, „The three boars“ s még sok más. Csodaszép munkája az „A floral fantasy" című meséskönyv, a ,Columbus," „A liliom és a rózsakirályné“ „The old garden“, „The shepheards calender" ; gyönyörű illusztrációkat készített Shakespeare műveihez, a Szent bibliához, az „Echoes of Hellas" c. műhöz és mindenek fölött szép az ő 1881-ben készült híres műve: „The first of May", mely május elsejének tündérmeséjét írja le ékes versekben és mindenkit elbájoló ceruzarajzokban. Tollrajzai közt igen híres a „The triumph of labour“ (A munka diadala) című nagyobb kompozíciója. Érdekes még egy illusztrált színlapja is, melyet a londoni Lyceum színház Shakespeare előadásaihoz készített. Kartonjai közül a legbecsesebbek falikárpit tervezetei, melyek anyagilag is busásan jövedelmeztek a mesternek. Kárpitjai közül a leghíresebb a pávát ábrázoló papírkárpit, azután a rózsakárpit, az oroszlán és a gerle, az éjjeli égbolt, az erdei hangok, a fehér papagályos kárpit, a kakadu és a mókus, a pásztor-idyll, a virágos rét stb. szép kompozíció. Gyönyörű alkotás „A libapásztor“ c. nagy gobelin-karton, mely a londoni Victoria múzeum tulajdona. Szépek azok a szines tervrajzok, melyek majolika faldiszhez készültek s az Öt érzéket ábrázolják; ilyen majolika lemezburkolat a „Szántás-vetés „Labor Vincit omnia“ és a „Határ" című hármas kompozíció, érdekes bronz tónusban festve. Kartonjai között szépek a szines templomablak kompozíciók is, valamint a frízekhez való szines mozaik-tervezetek. Iparművészeti tevékenysége igen sokoldalú s minden téren művészi becsü, így pld. szépek a fémfényű majolika edényei és faburkolatai; érdekes egy vert mívű vörösréz tál, melyet sajátkezüleg vert ki s egy pallos, melyet azonban lakatosa csinált. Lakásberendezési tervei közül igen ízléses egy biliárd és könyvtárszoba terve és egy hálószoba berendezése; az ebédlő asztalhoz való damasztmintái is méltóak nevéhez. Kiállított még Crane mester két legyezőt is, az egyiket fehér, a másikat fekete atlaszra festve; a fehérre az öt érzéket, a feketére az éjszakát festette. Bemutatja még szobrász tehetségét is, egy gyönyörű medaillont, pecsétlenyomatot és néhány relief dísztárgyat, melyekben ha nem is akkora művész, mint a rajzolásban, — mégis figyelemreméltó. Annyi bizonyos, hogy érdekesebb művész génie, mint Walter Crane, nem sok akad ezen az árnyékvilágon és bölcsen teszszük mi tudni vágyó magyarok, ha elzarándokolunk alkotásaihoz és egy szemernyit magunkba szívunk az ő végtelen tudásából. Kézdi-Kovács László: SZÍNHÁZ és zene. * (A színházak jövő heti műsora.) A m. kir. operaház műsora. Hétfőn nincs előadás. — Kedden: Tell Vilmos. — Szerdán nincs előadás. — Csütörtökön: Bohémek. — Pénteken nincs előadás. — Szombaton: A zsidónő.— Vasárnap: A nürnbergi mesterdalnokok. A Nemzeti színház műsora. Hétfőn: Egy szegény ifjú története. — Kedden: Szentivánéji álom. — Szerdán: A tékozló apa. — Csütörtökön: Az ember tragédiája. — Pénteken: A cigány. — Szombaton : Az aranyasszony. — Vasárnap d. u.: Három testőr ; este : A cigány. A Várszínház műsora. Csütörtökön: Az aranyasszony. — Szombaton : Nagymama. A Vígszínház műsora. Hétfőn: Coralie és Tsa. — Kedden : Coralie és Tsa. — Szerdán: Coralie és Tsa. — Csütörtökön: Coralie és Tsa. — Pénteken: Coralie és Tsa. — Szombaton: Coralie és Tsa. — Vasárnap d. u.: A takácsok; este: Coralie és Tsa. A Népszínház műsora. Hétfőn: Díszelőadás a Népszínház megnyitásának negyedzázados évfordulójára. Ünnepi zene Mosonyitól, Prológ Ábrányi Emiltől, Szigligeti Ede: A csikós, Csepreghy Ferenc.: A sárga csikó, Abonyi Lajos: A betyár kendője, Tóth Ede: A falu rossza népszínművekből részletek. (Blaha Luiza asszony mint vendég.) — Kedden: San-Toy. — Szerdán: San-Toy. — Csütörtökön : San-Toy. — Pénteken : San-Toy. — Szombaton : San-Toy. — Vasárnap d. n.: Felhő Klári; este : Párizsi élet. A Magyar színház műsora. Hétfőn : A gésák. (Lindh Marcella vendégfölléptével.) — Kedden : Szalámit. — Szerdán: A gésák. (Lindh Marcella vendégfölléptével.) — Csütörtökön: New-York szépe. — Pénteken : A gésák. (Lindh Marcella vendégfölléptével.) — Szombat : New-York szépe. — Vasárnap : Koldus és királyfi; este: Az asszonyregement. Az Uránia tudományos színház műsora. Vasárnap d. e. 10 órakor: Párizs 1900-ban; d. u. 4 órakor: China; este fél 8 órakor: Párizs 1900-ban. — Hétfőn : Párizs 1900-ban. — Kedden: China. — Szerdán: Párizs 1900-ban. — Csütörtökön: Párizs 1900-ban. — Pénteken: China. — Szombaton: Párizs 1900-ban. * (Nemzeti színház.) Az Aranyasszony mai előadására is majdnem egészen megtelt a nézőtér. Ebben a kétségtelen anyagi sikerben bizonyára része van az előadásnak is, mely egészében megfelelő, egyes részleteiben igen jó. Cs. Alszegi Irma aszszony Évája valóban méltó minden elismerésre. Ha kevésbbé parodizálná az alakot s nem árulná el lépten-nyomon, hogy maga is igen humorosnak tartja a Schönthan és társa különös figuráját, ha dikciója tisztább s a gyors beszéd és a daloló hangok nem nyelik el sok mondásának értelmét, ha még inkább ügyel, hogy elkerülje a szerep veszedelmét, az acsarkodás kellemetlen hangjait, igazán tökéletes volna. Náday mókái állandó derültségben tartják a közönséget s igen mulatságos Újházi is mint Znojemszky lovag; kár, hogy a tótos beszéd kétes becsü komikuma megfosztja a nézőt attól, hogy megértse a művész minden szavát. Dezső előadásának melegségével és tirádáinak művészi érzékre valló tagolásával méltán ragadja őszinte tapsra az egész közönséget. (a. z.) * (Hírek a Nemzeti színházból.) Hajó Sándor „Éjfél után“ című 3 felvonásos vígjátéka lesz a Nemzeti színház legközelebbi újdonsága. A darab a színház legjobb erőit foglalkoztatja. A főbb szerepeket Cs. Alszegi Irma, Török Irma, Hettyey Aranka, T. Vízvári Mariska, Náday, Újházi, Zilahi, Gyenes, Dezső, Hetényi és Horváth játszszák. A darabhoz teljesen új díszletek készülnek. A bemutató előadást az igazgatóság október 26-ára tűzte ki. A Nemzeti színház jövő heti műsorának legnagyobb érdekessége, a Cigány lesz, Szigligetinek e rég nem adott népszínműve, amely pénteken, október 19-én kerül új szereposztással először színre. Ezenkívül két klasszikus estéje is lesz a Nemzeti színháznak a jövő héten: a Szentivánéji álom, Török Irmával (Titánia), Alszegi Irmával (Helena), K. Gerő Lénával (Hermin) Hettyey Arankával (Hippolita), továbbá csütörtökön — bérletszünetben — az Ember tragédiája, Fáy Szerénával, Pálfyval és Gyenessel a főszerepekben. Hétfőn Feuillet egyik leghatásosabb drámája kerül színre: a Szegény ifjú története K. Hegyes Marival és Mihályfival. A színház új darabjai közül szerdán A tékozló apa, szombaton pedig Az aranyasszony szerepel a jövő héti műsorán. Vasárnap délután Herczeg Ferenc népszerű vígjátéka: A három testőr kerül színre. * (Magyar színház.) Jótékony hálú előadásról bajos kritikát írni, különösen akkor, ha azok javára rendezik, kik a kritikákat írják. A Gésák mai előadását, melyen Lindh Marcella adta Mimózát, az Otthon-kör és az Ujságírók Egyesülete javára rendezték. Ez a körülmény lefegyverzi a kritikát és udvariasságra kötelezi azt. Ezért mi is kettyts kézzel ragadunk tollat és véleményünket leszűrjük a köteles udvariasság rostáján; röviden csak annyit említünk, hogy Lindh Marcella, az operaházi vendégszerepléséről és hangversenyeiről ismert énekesnő, ma este mint operette-énekesnő próbált szerencsét: Mimózát adta a Gésákban, azt a szerepet, melyet miss Halton remek alakításában látott legutóbb közönségünk. A szokatlan keretben is eléggé ügyesen mozgott, eleinte erős lámpalázzal küzdött, de utóbb erőt vett magán és már a keringővel, illetve az utána énekelt kadenciával s még inkább egy betéttel, Dienzl Oszkárnak egy bájos „nigger-dalával“ zajos tetszést aratott. A közönség, melynek soraiban a művésznő rokonsága és jó ismerősei is szép számmal voltak, többször kitapsolta , kapott azonfelül még sok virágot is. A többi szereplő közül a legzajosabb elismerést Ledofszky Gizella és Sziklai aratták . Katona szerepében kellemesen feltűnt Alföldi Dezső, egy fiatal tenorista, kinek még szép jövője is lehet a színháznál. Csak azt a bizonyos „gombóc“-ot nyelje le mielőbb és szabaduljon néhány apró modorosságtól, illetve modortalanságtól. — Az előadást e hó 15-én és 17-én megismétlik. * (Hírek a Magyar Színházból.) Lindh Marcella asszony hétfőn, e hó 15-én lép fel másodszor a Magyar Színházban, a Gésák Mimóza szerepében. A színház ezt az előadást szintén jótékony célra rendezi, még pedig a Budapesti újságírók egyesülete javára. Erre az előadásra a földszinti és erkély-páholyokat, valamint a földszinti zsöllyéket és I. rendű támlásszékeket már lefoglalták. — Angol asszony leánya, Lecocq operetteje, e hónap 23-án kerül bemutatóra. Szoyer Ilonka, a színház új primadonnája, ekkor lép fel először a budapesti közönség előtt. A színház Angol asszony leányát gondos kiállításban mutatja be. A harmadik felvonásban előforduló Clodorshe-quadrike-t Mazzantini Lajos balletmester tanítja be a Magyar Színház első táncosnőinek. * (A Népszínház Jubileuma.) Hétfőn, e hó 15-én, lesz a Népszínház első jubileumi estéje egy népszínműi díszelőadással, melyet Mosonyi ünnepi nyitánya és Ábrányi Emilnek ez alkalomra írott és Szirmai Imre által előadandó prológja vezet be. Azután következnek egy-egy felvonásban, részletek Szigligeti Ede Csikóséból (Rózsi szerepében Blaha L. asszonnyal), Csepreghy Ferenc Sárga csikójából (Erzsike szerepében Küry Klárával), Abonyi Lajos Betyár kendőjéből (Buzi Zsófi szerepében Hegyi Arankával) és végül Tóth Ede Falurosszából (Finom Rózsi szerepében Blaha Lujza asszonynyal.) Minthogy a Népszínház egész művészszemélyzete nem fér bele ez első előadás keretébe, a jubiláris estét egy másik fogja követni e hó 22-dikén. Akkor lesz huszonötéves fordulója annak, hogy Blaha Lujza asszony először lépett föl a Népszínházban. — Pálmay Ilka csak december hó folyamán fog föllépni, mely alkalommal egyszersmind búcsút vesz a színpadtól. Addig is a Népszínháznak még több volt tagja és nevezetes vendége fog koronként föllépni. A színház jubiláris ünnepségében részt vesz a Népszínházi bizottság is, melynek tagjai a jubileumi estén testületileg fognak megjelenni. A Népszínházi Bizottság amaz első tagjai közül, kik a színház alapításában részt vettek, Kieli István és Steiger Gyula mint alapítók iránt a Népszínház igazgatósága és személyzete hálájának emlékirat átnyújtásával fog kifejezést adni, melyet az egész személyzet aláír. *A Vígszínházban jelenleg több darabbal párhuzamosan folynak a próbák és pedig Cavalotti