Pesti Hírlap, 1901. január (23. évfolyam, 1-31. szám)

1901-01-22 / 22. szám

felelne, hogy mit ért az úr hozzá. Csak a főváros adminisztrációjához ért mindenki, még az utcasarki hordár is. Nem olyan rosszak a mi állapotaik és ha igen, úgy ez nem épen a személyben rejlik. • Igaz, hogy vannak olyan tisztviselők, akik nem érdemlik meg, hogy tagjai legyenek a főváros tiszt­viselő karának, de viszont vannak olyan erők is, akik előtt meg kell hajolni. Dehát most divat és nép­szerű az adminisztrációt lerántani, ha nem is értünk hozzá. A gazdálkodás. Megengedem azt is, hogy nem helyesen gazdál­kodunk. Egyik-másik kiadást meg lehetett volna taka­rítani. Ámde a főváros igen költséges feladatokat volt kénytelen elvállalni, hogy alig 26 év alatt az ország hatalmas központja legyen. Száztizenegy mil­lió koronát adtunk ki eddig befektetésekre, amelyek nagy része nem hoz hasznot. Ilyen körülmények kö­zött nem lehet oda nyilatkozni, hogy a gazdálkodás rossz. Büszkeséggel mondom, sok oly dolog van Budapesten, ami sokkal helyesebb, szebb és jobb, mint a kontinens bármelyik más nagy­városában. Van deficitünk is, sőt ez 1902-ben még na­gyobb lesz, ha beruházkodásokat teszünk, de ezt nem a rossz adminisztráció, hanem a főváros roha­mos fejlődése idézte elő, aminőt az egész világon nem találunk. Huszonöt év alatt pótoltuk azt, amit más városok évszázadok alatt tettek. Hogy csak pél­dát említsek, 1875-ben az elemi iskoláknál a bevétel 154.000 korona, a kiadás pedig 600.000 korona volt, 91-ben pedig a bevétel 148.000 korona, viszont a kiadás négy milió. Épen így vagyunk a rendőrségi quotával, a személyzeti kiadásokkal, stb. Még így is sikerült volna talán a deficitet elke­rülni, ha a közgazdasági pangás úgy, mint az egész világon, nálunk is elő nem áll. Ez eredményezte a regale-kötvények olcsó értékesítését is. Még­se oszoljon föl a bizottság ! Miért fogadtam én el a bizottságot, — kérdi Springer — ha nem helyeslem ? Itt furcsa szituá­cióba vagyok, de a tanács is. Volt idő, mikor azt mondták, hogy nincsen a fővárosnak vezetője, erre nem reflektálok most, de az elvitazhatatlan, hogy ott, ahol valamit tenni, teremteni kellett, mindenütt je­­­len voltam és küzdöttem a célért. Felszólásaimat mindenütt helyesléssel fogadták, mégis leszavaztak. Ám tessék most közvetlenül meggyőződést szerezni, hogy vannak bajok, amelyeket orvosolni kell. Ezért fogadtam én el opportunitásból, nehogy a jövő bud­­getjei azt mondják, hogy a polgármesternek és a ta­nácsnak nincs igaza. Dacára, hogy a várva-várt eredményt nem fogjuk elérni, erről önöknek is meg kell győződni, követlen tapasztalat, vizsgálat alapján. Összeállítottam a programmot, amelyen elindulhatunk, ha dolgozni akarunk és munkánkban a tanács valamennyi tagja min­den irányban támogatni fog. De tessék aztán komo­lyan venni a dolgot és dolgozni, majd aztán látjuk, kinek van igaza. Most ismertetem a programot s miután Polonyi ezt helyeselte, tehát nincsen semmi akadály, hogy ez irányban határozatot hozzunk. Bemutatja aztán a polgármester a kiküldendő al­bizottságok tervezetét. Az egyik bizottság az, ame­­lyet a kormánynyal való értekezlettek tartására kü­l­­denének ki. A második csoportot alkotná az 1, IV- és V. ügyosztályok megvizsgálására kiküldendő bizott­ság. A harmadik csoport felölelné a X. ügyosztály teendőit. A negyedik csoport a VI. ügyosztályt vizs­gálná meg, az ötödik csoport a VIli. ügyosztályt, a ha­todik csoport a II. és IV. ügyosztályt, a hetedik cso­port a VII. és IX. ügyosztályt, a nyolcadik csoport a kerület elöljáróságokat vizsgálná meg, a kilencedik csoport az elnöki és személyzeti ügyosztályt és segéd­hivatalokat. A negyedik, ötödik és hatodik csoportba öt­öt bizottsági tag küldetnék ki, a többibe három­három. A bizottság ehez a tervezethez hozzájárult az­zal, hogy a bizottsági tagok jelentkezhetnek a főjegy­zőnél, az iránt, hogy mely csoportba kívánnak föl­vétetni s aztán, ha majd a közgyűlés intézkedett a lemondás folytán megüresedett tagsági helyek betölté­séről, a polgármester a csoportokat is beosztja. — Kártérítési per a főváros ellen. Érde­kes pert tárgyalt hétfőn a budapesti törvényszék pol­gári tanácsa. A perre a mester-utca szabályozása adott okot. Ugyanis Kölni Zsigmond néhány évvel ezelőtt a mester- és Márton-utca sarkán levő kétemele­tes házat vásárolta meg. Mikor aztán a mester­ utcát szabályozták, a házat mindkét oldalról elföldelték, úgy, hogy a ház földszintjét, sőt az emelet egy ré­szét is teljesen elzárták. A tulajdonos hiába tiltako­zott a furcsa szabályozás ellen, mely a házat teljesen értéktelenné tette s nem maradt számára más, mint sommás visszahelyezési pert indítani a főváros ellen. A Vilis X. kerület járásbíróság előtt folyt a per s Kohn Zsigmond azzal érvelt, hogy a főváros Mr 18 év előtt a feltöltés kikötésével adott építési enge­délyt a korábbi tulajdonosnak — de ezt a szolgalmi jogot elfelejtették betábláztatni az ingatlanra s a fő­város a jóhiszemű harmadik személylyel, a jelenlegi tulajdonossal szemben mégis érvényesítette. A bíró­ság a sommás visszahelyezési keresetet elutasította s ugyanígy határozott hétfőn a felebbezési tanács is. A háztulajdonos most kártérítési perrel fordul a főváros ellen, mely annak idején elfelejtette betábláztatni a szolgalmi jogot. — Ismét egy Inkompatibilis, Detl Antal VI. kerületi fővárosi bizottsági tag — mint értesü­lünk — mandátumáról a mai napon lemondott. Oets­­ki régi, tekintélyes polgára a fővárosnak, azért mon­dott le bizottsági tagságáról, mert iparvállalata révén szállítója a fővárosnak. Oett példáját bizonyára követ­ni fogják az inkompatibilis bizottsági tagok közül még többen is. — Mennyi adót fizettek 1900-ban ? A szé­kesfőváros kerületi adópénztárainál az 1900. évben a következő befizetések történtek: I. kerület (17.117 fizető fél) 1,289.643 korona 54 fillér; II. kerület (12.684 fél) 1,032.301 korona 82 fillér; III. kerület (13.333 fél) 593.231 korona 49 fillér; IV. kerület (44.135 fél) 13,512.015 korona 73 fillér; V. kerület (25.309 fél) 5,151.396 korona 73 fillér; VI. kerület (48.353 fél) 5,231.112 korona 20 fillér; VII. kerület (37.643 fél) 4,353.453 korona 56 fillér; VIII. kerület (38.510 fél) 3,740.958 korona 16 fillér; IX. kerület (20.586 fél) 1,898.773 korona 10 fillér; X. kerület (12.112 fél) 755.916 korona 59 fillér; azonkívül pos­tán az adó-főpénztárhoz érkezett 89.449 korona 74 fillér; vagyis 269.782 fél összesen 37.558.252 ko­rona 66 fillér adót fizetet. Az előző (1899) év ered­ményéhez hasonlítva a múlt évben állami adónál 695.929 korona 34 fillér, a községi adóknál 618.105 korona 76 fillér és az útadónál 21.352 korona 74 fillér volt a többlet, ami tehát együtt 1.335.387 ko­rona 74 fillér­rel kedvezőbb eredményt jelent.­­ A soroksári­ úti villamos. A tanács föl­hívására a közúti vasúttársaság hétfőn előterjesztést tett a városnak, hogy soroksári-úti vonalát a ferenc­városi vadgáton át összeköti a Orczy-úti vonallal. — A szemétszállítási díj fölemelése. A köztisztasági bizottság hétfőn tárgyalta, hogyan le­hetne kifuvarozni a budai szemetet, anélkül, hogy át­hozzák a pesti oldalra. Melly Béla tanácsjegyző be­számolt a megtartott helyszíni szemlékről s a bizott­ság a jelentést helyeselve tudomásul vette. A bizottság azt a javaslatot tette a tanácsnak, hogy Balog Albin aján­latát fogadja el, aki az ürömi állomásról akarja elszállítani a szemetet. A szemétszállítás az új aján­lat szerint negyvenhatezer koronával többe kerül, mint eddig. A bizottság azt javasolja, hogy a szemét­szállítási díjat a város négytized krajcárról félkraj­cárra emelje föl.­­ A Kossuth-mauzóleumra hirdetendő pá­lyázat fürijébe a fővárosi tanács kérésére a Képző­művészek Egyesülete Zián­ Gyula és Rauscher La­jos építészeket küldte ki a képviseltetésére.­­ A cinkotai vicinális, Hock János kőbá­nyai plébános vezetése alatt a cinkotai telek- és te­leptulajdonosok küldöttsége járt Halmos János pol­gármesternél, akinek a támogatását kérték mozgal­mukhoz, hogy a cinkotai vicinális vasutat villamos vasuttá alakítsa át a társaság. A küldöttség délelőtt fölkereste Hegedűs Sándor minisztert és Beniczky Gábort, Pest megye alispánját is. PESTI HÍRLAP , 1901. január 2., kedd. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. *­­A Magyar színháznak­ ma érdekes estéje volt. Hétfőn este tartották meg ugyanis a színház legközelebbi újdonságából, a Postás fiú című angol operettéből a jelmezes főpróbát, mérsékelt helyárak mellett, a jövedelmet a Vörösmarty-szobor alap javára szánva. A főpróba már a kész előadás illúzióját kel­tette, noha a hirtelen megbetegedett Szoyer Ilonka helyett Inkei Gizella adta az egyik főszerepet. Inkei Gizellának egyébiránt ez nem első kísérlete ezen a téren ! Tavaly, midőn Beöthy László hirtelen megvált a Magyar színháztól, Szvirák­ Ella szintén váratlanul lemondott a Winifred Gray szerepéről, a New­ York szépé­ben, akkor is Inkei Gizella vette azt át és játszotta el a bemutatón. No, de az idén talán még­sem ő marad meg e szerepben, hiszen a Postás fiu bemutatóját keddről csütörtökre halasztották, addigra pedig remélhetőleg felgyógyul Szoyer Ilonka. A ma esti főpróba fél 6 órától 9 óráig tartott. Az ér­dekes újdonság kedvező fogadtatásra­ is talált, a kö­zönség jól mulatott és sokat tapsolt a szereplőknek, különösen Margó Zelmának, Ráthonyi Ákosnak és Sziklai Kornélnak. A Magyar színház igazgatósága a következő sorok közlésére fel: Szoyer Ilonka betegsége miatt a Postás fiú bemutatóját a Magyar színház igazgatósága csü­törtökre, e hónap 24-ére, halasztotta. A premier­­re váltott jegyek a csütörtöki előadásra érvé­nyesek. A bemutató előadás elhalasztása következ­tében a Magyar színház műsora csütörtökig úgy alakul, hogy holnap, kedden A Gyurkovics lá­nyokat játszszák, szerdán pedig Ar­got asszony lánya kerül színre. * (Kamarazene.) A Grünfeld-Bürger-féle vo­­nósnégyes ma este tartotta meg ez idei hetedik nép­­szerű kamarazene-hangversenyét, kiszélesített tág ke­retben, amennyiben a hangversenyt a vigadó nagy termében, Kubelik Jan és Kleeberg Klotild közremű­ködésével tartották meg. A műsor igen érdekes volt; először is előadták Dvoraknak bájos vonósötösét (op. 97.), melynek prim-hegedű szólamát Kubelik Jan játszotta, igazi stílszerű kamara-muzsikusnak mutat­­kozván be ez alkalomból; azután Kubelik és Klee­­berg asszony eljátszották Beethoven hegedüszonátáját (op. 24.) és Schumann négyesét (op. 47.), a közönség zajos tapsait pedig Kleeberg asszony egy Chopin-féle szerzemény ráadásával, Kubelik pedig a Chaconne klasszikus előadásával­ és azonfelül még ráadással is köszönte meg. A terem csaknem egészen megtelt. * (Hírek az operaházból.) Az operaházban holnap, kedden, Mozart Don Juan című operája ke­rül színre ebben az évadban először. A szereposztás a következő : Donna Anna — Vasquezné M. I., Donna Elvira — M. Roller G., Zerlina — Sziágyiné B. I., Don Gonzalo — Ney D., Don Ottavio — Broulik, Don Juan — Takács, Leporello — Szendrői, Ma­­setto — Hegedűs. Az előadást bérletfolyamban (évi bérlet 12. sz., havi bérlet 12. sz.) tartják. Az opera­­házban folyó hó 23-án, szerdán, délután öt órakor megismétlik a karácsony hetében megtartott gyer­mekelőadást s újból szinte hozzák a «Jancsi és Ju­liska» cimü dalművet és a «Babatündér» cimü balle­tet. Az előadást mérsékelt helyárakkal, bérletszünet­ben (3 sz.) tartják. * (Darabváltozás a Nemzeti színházban.) Szigeti Imre és Dezső József betegsége miatt a hol­napra kitűzött „Hamlet“ helyett „Romeo és Julia“ kerül szinre tötök Irmával ,és Beregivel a két fő­szerepben. A hét műsora egyébként nem változik. * (Népszínház.) Holnap, kedden, lép föl beteg­sége után Küry Klára a San­ Toy címszerepében. A művésznő második föllépése pénteken, 25-én lesz a Nap­­fogyatkozás­ban Bokor József új eredeti operettjében. Szerdán Pálmay Ilka Szép Helénában lép föl és csü­törtökön búcsúzik a budapesti közönségtől a Nebánts, virágban.­­ A modellből, a Népszínháznak szombaton bemutatandó operett-újdonságából ismét folynak a próbák. A jelmezes főpróba pénteken délelőtt Vati órakor lesz. * (Műsorváltozás a Vígszínházban.) Jászai Mari betegsége miatt a Vígszínház igazgatósága kény­telen az e hét csütörtökére és vasárnap délutánjára tervbe vett előadásokat megváltoztatni. A művésznő remélte hogy már a holnapi naptól kezdve képes lesz hivatásának megfelelni, de az esti órákban arról ér­tesítette az igazgatóságot, hogy még vasárnap sem képes működni. Ezért a hirdetett Hóbortos Márta, A szálka, A királyné apródja helyett csütörtökön a Víg­színház új bohózata . A titkos rendőr, melyet tegnap is a legutolsó helyig zsúfolt ház nézett végig, körül szinte, vasárnap délután mérsékelt helyárakkal pedig A kis­mamát adják. A (Messchaert János) tanár már megérkezett Grácból Röntgen Gyula tanár zongorakísérőjével Bu­dapestre, hogy szerdán megtartsa dalestélyét a Royal­­terem­ben. A bécsi sajtó a héten helyesen fejezte ki magát amidőn Messchaertot ottani hangversenye után a férfi Barbinak keresztelte el. Holnapi estélyén is­­­mét együtt látható lesz a fővárosi társadalom összes éréméje. * (Major J. Gyula újabb sikere.) A Berli­ner Tonkünstlerverein január hó 17-én előadta Major J. Gyula tanár sextettjét fuvolára, oboára, klarinetre, fagottra, kürtre és zongorára. A mű zongorarészét maga a szerző játszotta. A szerzemény fényes sikert aratott és Major J. Gyulát mint zeneszerzőt és mint­­előadót nagy ovációkban részesítették. * (Vidéki színészet.) Szatmárról, ahol ezen szezonban Szálkai Lajos jól szervezett társulata mű­,­ködik, kapjuk az értesítést, hogy Markovits Margit,­ az ottani színház közkedveltségű drámai tagja, a drá­­­mai színművészeinek valóságos jó szolgálatot tesz,-—, a mai időkben különösen, midőn a közönség lépten­­nyomon holmi könnyűvárű és épen ezért csak ideig-­­ óráig élő darabokban gyönyörködik, amelyeket, épen ezért, a színigazgatók egyre-másra adatnak elő. Mar­kovits Margit élénk, természetes játékával a követ­kező darabokban ért el nagy sikert és tett kiváló hatást: „A menyem", Frou-Frou" és a „Végrehajtó". * (Megbukott zene-akadémia.) Temesvárott — mint lapunknak telegrafálják — a Schreyer-féle zene-akadémia, melyet csak az őszszel szerveztek,, megbukott. Az alapító, Schreyer Harry, Berlinbe szö­­­kött. Az intézetet, noha 150 hallgatója volt, becsuk­ták s hétfőn elárverezték a bútorokat és hangsze­reket

Next