Pesti Hírlap, 1901. május (23. évfolyam, 119-147. szám)

1901-05-01 / 119. szám

m engedje; képtelen dolog, hogy a kormány oly iparvállalatokat állít föl, melyeket a magánvál­lalkozás is létrehoz és amelyeket óriási anyagi ereje súly­ával tönkre tesz, holott saját vállala­tának reális értékét és jövedelmezőségét soha fel nem ismeri és nem tudhatja, hogy amit ma haszon fejében kapott, egy-két év múltán nem kénytelen-e százezrekkel visszatéríteni ? Képtelen állapot, hogy kénytelenek vagyunk saját, alig feslő iparunkat egy idegen fejlett iparnak áldo­zatul oda dobni. Képtelen és tarthatatlan helyzet, hogy minden közigazgatási törvény újabb meg­adóztatást hoz, mindenütt csak közvetett vagy közvetlen adócímek feltalálásából áll az egész államkormányzási bölcseség. A kereskedelem támogatása az ország anya­gi emelkedésének egyik fősegélye volna. A keres­kedelmi kormány rendelkezésére állanak a tudo­mánynak újabb időkben létrehozott összes köz­lekedési és műszaki segédszerei; ezek eszélyes kihasználása az ország felvirágzását emelheti, helytelen használata csak a kiszipolyozást segíti elő, melyet fonákul megkötött kereskedelmi szer­ződések indítanak meg. Mindezekről van ma szó, ezek mellett vagy ezek ellen kell nyilatkoznia a jelöltnek; az anya­gi kérdések ma fontosabbak minden egyébnél. Ha a kormány, ha a jövendőbeli képviselők ez irányb­an haladnak, ha a terhek könnyítésén, a kereseti források szaporításán törik agyukat,­­csak akkor lesz áldás működésükön. Elszegé­nyedett nép nem képes szabadságát fentartani, függetlenségét kivívni. A további feladatok, melyeket a jövő tör­vényhozás megoldani kénytelen: a közigazgatás reformja, a nemzetiségek kérdése, a szavazati jog kiterjesztése csak második sorban jönnek. Fontosak bár nagyon, de a mi viszonyaink közt nem elsőrendűek. Itt ez alkalommal csak a nemzetiségi kér­désről akarok egypár szót tenni, bök keserű órát okozott e kérdés, bár soha sem hiányzott nálunk a törekvés méltányos alapon egyességre jutni. A magyar hazafiság átérzése, előfeltétele jjarmolyiu. n­em­zeviseg íranu en­gtiuenen­ystigik­A. n. legmesszebb menő nyelvi engedményeket adhat­juk nekik, ha nemcsak szinleg, de tettleg ma­­gyar hazafiak lesznek; amíg azonban ennek bizonyságát nem észleljük, a felettük uralkodó kéznek erősnek és súlyosnak kell maradnia különben Taaffe politikáját ismételjük meg, amely hazánkat is eljuttathatná oda, ahova ez a poli­tika juttatta a mai Ausztriát. Ezért akarjuk tudni: ki mellett és mi el­len korteskedjünk? Bosbach Péter:­ iek a lánynak a fiatal ember szerelméről. — Bánom is én — mondotta ő és nevetett — ne­kem nem tetszik. — De hiszen neked senki sem tetszik, — mondotta az apja —■ már pedig ideje, hogy férjhez menj. — Legjobb volna, — sóhajtott a leány ,— ha soha sem kellene férjhez menni, de ha már megyek is, ahoz az emberhez soha. Attól fogva még hidegebben bánt a sze­gény emberrel, de szülei elégedetten mosolyog­tak. Hadd vergődjék szegényke, már meg van fogva úgy is. És csakugyan, a szép teremtés magába vonult, bensőleg nyugtalan lett. Előbb gyűlölködő indulattal fakadt ki imádója ellen. Később megszelídült s bizonyos panaszos lágy­sággal, mondhatnám részvéttel bánt vele. Már­­ bizalmasabb is lett, a keresztnevén szólította, s elfogadta a virágait is. úgy látszott, hogy a fagy meg van törve, a fiatalember néma sze­relme áthatotta a leány lelkét is. Az asszony. Nos? A férfi. Úgy is volt. Azon a farsangon­­ egy igen jelentéktelen fráterrel, szép emberrel,­­ kitűnő táncossal ismerkedett meg, akinek viszont ő volt igen kívánatos parti. És kijelentette szü­leinek, hogy a kitűnő táncosé lesz, vagy meghal. Az asszony: Ugyan! A férfi: Úgy is lett, a szülők kapálódz­­tak, a leány nem engedett, ma a kitűnő táncos felesége és igen boldog vele. Az asszony: Tehát ez az eset kergeti el tőlem ? A férfi.­ Az. Magától a boldog menyecs­kétől hallottam, hogy hogyan történt. Egy alka­lommal beszéltem neki szegény barátomról, aki nem tud vigaszt találni. — Szegény, — mon­dotta — pedig nagy hálával tartozom neki. Ha ő nem környékez az ő mély érzelmeivel, aligha lettem volna olyan boldog,­­mint vagyok. Ö. kényszerített rá, hogy a szerelemre gondoljak, ő olvasztotta meg bennem a közönyösséget, az ő szíve hevétől melegedtem meg annyira, hogy amikor az igazi jött, én képes voltam szeretni. Az asszony (ámulva): Ah ! A férfi: Igen, most már érti és most már én is értem azt a jelenséget, melyet eddig ko­molyan hinni nem tudtam. Én velem megismét­lődött ugyanaz az eset. Az én kitartásommal, az én udvarlásommal egyengettem a talajt más­nak. Melegítettem a szivét, fogékonynyá tettem a szikra iránt s az bele is hullt és majd tud égni és lángolni — másért. Hogy is mondta? Kifárasztottam s nem tud ellentállni a szép embernek. Az asszony (kacagva): Jaj be nagy bolond maga. Mert véletlenül eszembe jutott az az­­ ember, abból már biztosra veszi, hogy szerel­­­­mes vagyok belé. A férfi: Nem úgy van? Az asszony: Istenem, csak nem akar most­­ vallatni? ! A férfi : Nem úgy van ? Az asszony : Tehát­­ nem. A férfi: Akkor tisztelettel megkérem a kezét. Az asszony: No, annyira nem kell sietni, még meggondolom. A férfi: Hiszen már annyira volt, hogy maga akarta beleegyezését adni! Az asszony (pirulva): Igen . . . de . . . ugyan, bocsásson meg barátom, kérem, ön na­gyon ügyetlen A férfi: Hogyan érti ? Az asszony: Mért nem engedett végig be­szélni ? Mért mondotta el ezt a történetet ? A férfi: De kérem, ha tévedtem, akkor úgyis mellékes! Az asszony (majdnem sírva): De most nem tudom már, hogy tévedett-e? L' -M »>3 1 1 4Í. A JU» aj z*. hív/-, niajus .... .Di.eru.d.. Belpolitikai hírek. A képviselőház mai ülésére, mint tudva van, kilátásba volt helyezve Széll miniszterel­nöknek az Adriával kötött szerződés ügyére vonatkozó nyilatkozata, amelyet úgy a kor­mánypárti, mint ellenzéki padokon még a szer­ződés huszonhetedik szakasza fölött való szava­zás előtt nagy érdeklődéssel vártak. A nyilat­kozat tartalma fölött a kormány kebelében tör­tént beható tanácskozások után azonban ak­korra halasztotta a miniszterelnök nyilatkoza­tát, amidőn a szerződést becikkelyező törvény­­javaslatoknak első szakasza kerül a Házban na­pirendre. A nyilatkozat alapján ugyanis az első szakasz megfelelő módosítása van célba véve , indokoltnak találták ennélfogva, hogy maga a nyilatkozat is ott tétessék meg, ahol a módosí­tás helyén lesz. Az Adria-törvényjavaslat első szakaszára s így a miniszterelnök deklaráció­jára is alkalmasint csak szombaton kerül sor. A Ház ugyanis, hogy az összeférhetetlenségi törvényt előkészítő bizottság mielőbb befejez­hesse működését, holnap és pénteken nem tart ülést, a csütörtöki ülésen pedig legfeljebb az Adria-szerződésnek még hátralevő tételei nyer­hetnek elintézést. Az inkompatibilitási törvényt revideáló képviselőházi bizottság holnap végső szakához ér több mint két évet felölelő működésének. Hármas teendő várakozik még a bizottságra: határoznia kell afölött, kiterjesztessék-e vajon az új törvény a főren­diházra is; meg kell továbbá állapítani az új össze­férhetetlenségi bírói fórum eljárási szabályait, s vé­gül el kell döntenie, hogy ezekből a szabályokból mi vétessék föl magába a törvénybe s mi illesztessék be a házszabályokba. Remélik, hogy­ a bizottság, mely ezúttal gyorsított tanácskozási rendszert szán­dékozik követni, még ezen a héten tisztába hozza mindezeket a függő kérdéseket s ezzel aztán be is fejezi érdemleges munkáját. Hátra van még a Ház elé terjesztendő jelentés, amelyen hír szerint már dolgoznak is. Mihelyt ez a jelentés is elkészül, ami a jövő hét első napjaira várható, nyomban a Ház elé terjesztik az oly nehéz vajúdások között létesült új inkompatibilitási törvényjavaslatot. A kormány és az egyetemi zavargások. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter­hez ma megérkezett az egyetem rektorának jelentése a tegnapi botrányok ügyében. E jelentés értelmében a miniszter valószínűleg már holnap megteszi a szük­séges intézkedéseket. Wlassies miniszter a képviselő­­ház csütörtöki ülésén válaszolni fog Zichy Aladár grófnak a Pikter tanár előadása tárgyában tett Inter­pellációjára. A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat. A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot Széll Kálmán miniszterelnök a jövő héten benyújtja a képviselőházban. A javaslatot nyomban átteszik a közigazgatási bizottsághoz, úgy, hogy a Ház annak tárgyalását májusban bevégezheti. A főrendiház igazoló bizottságából. A főrendiház igazoló bizottsága ma délelőtt 11 órakor Daruváry Alajos elnöklete alatt ülést tartott, előadó volt báró Bohus Zsigmond. Az igazoló bizottság idősb Pejacsevich László elhunyt főrendiházi tagot, a főrendek jegyzékéből törölte, ezután Ihász Lajos dunántúli ág. hitv. evangélikus egyházkerületi felügyelő részére érkezett királyi megbizó levél kéz­besítését elhatározta, továbbá Takács Menyhért já­szói főpapot, valamint Oberschall Adolf kir. táblai elnököt a főrendek jegyzékébe folytatólag fölvette, végül gróf Zelenka Zselenski Hébert örökös főrendi­házi tag által bemutatott levelet, a nyilvántartási jegyzékbe történt bevezetése után, a nevezett gróf­nak visszaszolgáltatta s mindezekre nézve a főrendi­háznak jelentést tenni elhatározta. Ezzel az ülés déli 12 órakor végződött. Függetlenségi pártok egyesülése. Ma a képviselőház folyosóján megint sokat beszéltek a függetlenségi- és 48-as párt két árnyalatának egyesü­­léséről a Kossuth-pártnak egy, tegnapi állítólagos ér­tekezletével kapcsolatban. Mint értesülünk, a függet­lenségi- és 48-as Kossuth-párt értekezletet nem tar­tott, az egyesülésről mindezidáig hivatalosan szó sem volt, a választások előtt azonban csak természetes, hogy a két árnyalat együttműködésével az esetleges egyesülés kérdése, mint más alkalommal is, úgy most is felszínre került és kerül. Úgy vagyunk értesülve, hogy a függetlenségi Kossuth-párt túlnyomó többsége óhajtja azt, hogy az Ugron-párt szorosan hozzájuk csatlakozzék és a párt teljesen egyesüljön. A kormány és a liberalizmus. Budapestről írják a bécsi Pol. Corr.-nak a képviselőház mai sza­vazására vonatkozólag a következőket: Nagy érdeme Eegedits Sándor kereskedelmi miniszternek, hogy a képviselőház tegnapi ülésén erélyesen szembe szállt a »hazátlan tőké«-ről és a »nagytőke szertelen privi­légiumaidról szóló hangzatos jelszavakkal. Folyton hangoztatják, hogy nincs hitel, nincs vállalkozó kedv és szakadatlanul ostromolják a kormányt, hogy te­gyen valamit a kivitel fejlesztése, a hazai nyerster­­mények ipari földolgozása érdekében. De ha ezt akar­ják, nem szabad megtagadni a tőkétől a jutalmat, amely reá vonzó­ erőt gyakorolhatna és nem szabad azt a kárpótlást, amely őt az általa elvállalt kocká­zatért méltán megilleti, olybá föltüntetni, mntha az a közérdek ellenére való kedvezmény volna. Nem átallották ennek kapcsán azt híresztelni, hogy az Adria-ügy visszahatást valt a szabadelvű párt kebelében és néhány tagja a pártnak ama népszerű jelszavak hatásától való aggo­dalmában habozott azonosítani magát a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal. A képviselőház mai szó­

Next