Pesti Hírlap, 1902. augusztus (24. évfolyam, 209-239. szám)

1902-08-06 / 214. szám

A PESTI HÍRLAP 1902. augusztus 6., szerda, működött és most kész művésznő gyanánt láttak vi­szont. A szerepnek megfelelően sikkes volt és ele­­gáns és fesztelen könnyedséggel mozgott a jeles kör­nyezetben. A nagyszámú közönség igen rokonszenve­­sen fogadta a művésznőt. Egyebekben is jól mulattak a vidám újdonságon. Markovics Margit közelebb Meri­ciát játszsza a Kereszt jelében című drámában. Holnap, szerdán, az Édes lányka című operettet ismétlik, amelynek minden előadására megtelik a né­zőtér. Az Édes lányka, amelynek szerzője Reinhardt Henrik, magyar ember, a német színpadokon oly sikerre tett szert, amelyhez fogható nem volt a leg­­utóbbi évtizedben. Most már nálunk is népszerűvé lett, fülbemászó dalait játszszák a zenekarok, kintor­nák. Ebben bizonyára nagy része van annak a min­taszerű előadásnak, amelyben Krecsányiék az Édes lánykát játszszák. * (Hangverseny Nagyváradon.) Eredeti hangversenyt adott Nagyváradon Várady Antal buda­pesti zongoravirtuóz, aki különleges magyar nótáit cigányos modorban zongorán mutatta be. Egész mű­sora csak 4 pontból állott, csupa magyar zenéből, de a művészt 14-szer hívták ki a „Csak egy kis lány“ című nóta után. A művész körútra indul, hogy ere­deti magyar műsorát és játékát országszerte be­mutassa. * (Vendégszereplések a vidéken.) Pálmay Ilka e hó 7-én kezdi meg újabb három estére terjedő vendégszereplését a kassai színkörben. A művésznő három legkiválóbb szerepében lép fel szülővárosában. A „Nebántsvirág“ és „Szép Heléna“ címszerepeit, a J,Huszárcsiny“-ben pedig Harcsát fogja játszani. A kaposvári nyári arénában egymást érik a vendégszereplések. A múlt héten 5 estén Pálmay, két estén Csillag Teréz s tegnap már Szoyer Ilonka kezdte meg vendégszereplését „Angol asszony leányá­ban“. Ma és holnap a ,,Remete csengetyűje“ és a „Hoffmann meséi“ fő női szerepeit játszsza. A múlt héten fejezte be vendégjátékait Újházi Ede, Fehér Károly jelenleg Bártfán működő színtár­sulatánál. A mestert, — aki legjobb szerepeiben lé­pett föl — tüntető tapsviharral honorálta a közönség művészi játékáért. * (Színészet a vidéken.) Dr Janovics tár­sulata Hódmezővásárhelyen a közönség élénk párto­lása mellett működik. Legutóbb az operette-személy­­zet mutatkozott be nagy sikerrel a Kékszakállú her­cegien. A közönségnek, mely színültig megtöltötte a nézőteret, nagyon tetszett az előadás. A szereplők közül különösen sokat tapsolták Mezei Mihályt, ki a címszerepet gyönyörűen énekelte és művésziesen játszotta. Roulotte szerepében fényes sikere volt Feledi Boriskának, aki máris kedvence a közönség­nek, úgy őt, mint Mezeit több ízben nyílt színen is megtapsolták. Nagyon tetszett Bobes király szerepé­ben Leövey Leó, Popolaniban Árkossy Vilmos, Osz­kárban Fenyéri Mór és Fleuretteben Sugár Jolán. Nagy ambícióval készül a társulat Carmen­re, mely­ben Székely Irén fogja a címszerepet énekelni. * (D’Annunzio ideális színháza.) Egy lon­doni újság arról ad tudósítást, hogy Gabrielle d’An­­nunzionak sikerült már annyi pénzt összeszereznie, amennyi az ő Ideális Színházának fölépítéséhez szükséges. A színház tudvalevőleg az Albano-tó part­ján fog épülni s d’Annunzio terve szerint Duse in­gyen, azaz, hogy belépő­díj nélkül játszik majd benne tragédiákat. Ez idő szerint d’Annunzio egy Numa király című tragédián dolgozik, amelyben Dusé­nak Egeria nimfa szerepét szánta. Megyék és városok. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága Tallián Gyula főispán elnöklete alatt hétfőn tartotta rendes közgyűlését. Az alispáni jelentés tudomásul­vétele után Kacskovics Kálmán bizottsági tagnak a magyar föld védelme és megmentése iránt tett indít­ványát tárgyalták s az indítványt egy szűkebb bizott­sághoz utasították. Kossuth Lajos századik születés­napjának megünneplésében a vármegye közönsége az alispán vezetése alatt küldöttségileg vesz részt. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A fonyódi művésztelep temploma.) A Balatonpart egyik legkiesebb pontján, a fonyódi fürdőtelepen, ahol az idén a Hollósy-féle festő­iskolának hatvan tagja telepett le, de Major Ferenc orsz. képviselő buzgólkodására templom épült. A román stílusban épített templom fölszerelése most folyik. A temlomot még ez év őszén báró Hornig veszprémi püspök fogja fölszentelni. * (Egy állatfestő halála.) Düsszeldorfból jelentik, hogy Beckmann Lajos ottani állatfestő el­hunyt. Beckmann 1822-ben született és eredetileg kocsigyártó volt, sőt a kocsigyártók elismert jósága szakkönyvét is megírta. Harminc éves korában kedve kerekedett a festészetre s előbb a düsszeldorfi aka­démián, majd Skóciában folytatta művészeti tanulmá­­ ny­i hírek.­ ­ (Az udvarokból.) A séjourt a laxenburgi kastélyban, mely a király unokájának házasságra lé­pése óta lakatlan volt, ismét megnyitották. Ez alka­lomból a laxenburgi házak díszben pompáztak, Mária Terézia főhercegnő és lányai, Mária Annunziata és Erzsébet főhercegnők tegnap udvarukkal Laxenburgba mentek, hol több hétig fognak tartózkodni. Mint Ischlből sürgönyzik, a király a román király hadsegédét, Gracosky lázadost s harang­ őr­nagyot a II. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. A toscanai nagyherceg szeptember első napjai­ban Gödöllőre érkezik a szokásos őszi vadászatokra. Előreláthatólag egy hónapot fog ott tölteni. Edvárd király állapota — mint Londonból je­lentik — egyre javul. A király ma minden segítség nélkül járkált föl és le a yacht lépcsőin. Konstantinápolyból jelentik, hogy Resad herceg trónörököst, a szultán öcscsét, akit néhány nap előtt összeesküvés miatt elfogtak, tegnap szabadon bocsá­tották. Az elfogatás a diplomaták körében kínos fel­tűnést keltett és ők sürgették a szultánt, hogy vizs­gáltassa meg alaposan a trónörökös ellen fölmerült gyam­okokat. Ez meg is történt és kitűnt, hogy a trónörökös tévedés áldozata lett A szultán bocsánatot kért öcscsétől és hogy kiengesztelte, valósággal el­halmozta ajándékokkal. Bécs melletti Badenből jelentik, hogy Mária Krisztina spanyol királyné e hó 4­ ikán, este 148 kor lányaival odaérkezett. Habár minden hivatalos fogad­tatást mellőzni kért, a lakosság mégis ünnepélyesen üdvözölte. A házak zászlódíszben pompáztak s az utcán az állomástól a Weilburgig ezernyi ezer nép­­tömeg képezett sorfalat. Az állomáson a királynét anyja, Erzsébet főhercegnő, fivérei, Frigyes és Ká­roly István főhercegek s Rainer főherceg és neje fogadták nagy szívélyességgel. Kedden délután a Weilburgon diszebad volt. Jelen volt a spanyol ki­rályné, Mária Terézia infánsnő, Erzsébet főhercegnő, Frigyes, Rajner, Károly István főhercegek nejeikkel, a spanyol nagykövet és neje és a nagykövetség sze­mélyzete. Ezután kirándulást tettek Heiligenkreuzba.­­ (Az abruzzói herceg Dél-Ameri­kában.) Az abruzzói herceg a Liguria hadihajón e hó 10-én Speziából Kielbe utazik, ahonnan Vilmos császár meghívására Berlinbe megy, hogy jelen legyen az olasz király tiszteletére rendezendő ünnepélyeken. A herceg azután Dél-Amerikába utazik és megláto­gatja Buenos-Ayres várost is, ahol ünnepélyesen fogják fogadni.­­ (Uj kamarások.) A király klobusici Klobusiczky László és nagykárolyi gróf Károlyi György földbirtokosnak, továbbá gróf Széchényi Ber­talannak, a magyar főrendiház örökös tagjának, gróf Széchényi Domokos tartalékos honvéd lovassági had­nagynak, zicsi és vásonkeői gróf Zichy Lászlónak, a Windisch-Graetz 11. sz. huszár­ezred tartalés hadna­gyának, valamint dürckheim-montmartini gróf Eck­­brecht Alfrédnek, a Nikolajevich Miklós orosz nagy­herceg 12. sz. dragonyos ezred főhadnagyának a kamarási méltóságot díjmentesen adományozta.­­ (Olasz műemlékek veszedelme.) Milá­nóból jelentik, hogy a monzai Arengario harangtor­nyon, amelyet még Barbarossa Frigyes építtetett, veszélyes repedések mutatkoznak. A körülötte levő téren beszüntették a közlekedést. A tornyot húsz év előtt restaurálták. Velencéből jelentik, hogy a campanile össze­omlása a palazzo realera is káros hatással volt. Már az utóbbi napokban a falrepedések szélesedését ész­lelték, amennyiben a vas­tartók, melyeknek a sérült helyeket össze kellett volna tartani, megrepedeztek. Tegnap reggel a Piazzsttától számítva a második osz­lopon is találtak repedéseket. A harmadik ívben a márvány párkányzatot találták letörve. A repedések egész a tetőig érnek. Tegnap éjjel hangos recsegés figyelmeztette az őröket, hogy új repedések történtek. — (Erzsébet királyné szobra Föstyén­­fü­rdön.) Pöstyénben jövő vasárnap, augusztus hó 10-én, leplezik le Erzsébet királyasszonyunk szobrát. Az ünnepség délelőtti tizenegy órakor kezdődik isten­­tisztelettel. A szobor ünnepies leleplezése déli 12 óra­kor lesz. — (Földrengés.) Rómából sürgönyzik, hogy kedden éjfélkor Génuában három másodpercig tartó földlökést éreztek. Egyidejűleg Pisában is gyönge moraj által kisért földrengést éreztek. Kár nem­örtént.­­ — (Amit a diák ir.) Egy diák, aki most tett érettségit, a következő levelet írta nekünk: „T. szerkesztőség ! A nyolcadik osztályban, amelyet most elvégeztem, sok mindent tanultunk. Előadták a vallás­tant, a magyar, latin, görög és német nyelvet, a történelmet, a mennyiségtant, természettant, a filo­­zófiát, az egészségtant, a rajzot és az éneket. Egy­­szóval mindent tanítottak és mi mindent tanultunk, derekasan és jobb ügyhöz méltóan. Én kitüntetéssel tettem le az érettségit és jutalmat is kaptam s most már erre vagy arra a pályára is léphetek, amint egy éves önkéntes is lehetek. Igen ám, de sohasem álltam tájékozatlanabbul a világban, mint most, ami­kor tudom, hogy az iskolában mit nem tanultam s amikor tisztában vagyok azzal, hogy az iskola mi­­lyen mulasztást követett el úgy velem, mint száz meg száz társammal egyetemben. Ha pedig már azt elmondtam, hogy a nyolcadik gimnáziumban mit tanultam, elmondom azt is, hogy mit nem tanultam. Nem tanultam meg — és­pedig a tanterv értelmében — hogy hova és mikor kell folyamodnom azért, hogy egyéves önkéntes lehessek, hogy a kérvény­hez mily bizonyítványokat kell csatolnom, hogy ál­­lamköltségen mily körülmények között szolgálhatok és hogy a katonai pályán milyen lehet a boldogulás. Bár­milyen fontos is ezt minden érettségit tett ifjúnak tudni, az iskolában egy szót sem szóltak róla, amiből az következik, hogy e tekintet­ben teljesen tájékozatlanul állok s ide-oda kell jár­nom, hogy a tudnivalót kikolduljam. Nem tanultam meg továbbá az iskolában, hogy érettségi bizonyítvá­nyommal mire mehetek. A görög költészetet megis­mertették velem, a lélektan föladatára és segédtudo­mányaira, a német irodalom középkori mondáira, a fénytanra és hőtanra szintén megtanítottak, de egy árva szóval sem tettek említést arról, hogy az eset­ben, ha tanulmányaimat ilyen vagy olyan oknál fogva nem folytathatom, az érettségi bizonyíványnyal mit tehetek, hogy mily tanfolyam végzésével boldogul­hatok a vasútnál, a postánál, vagy hogy mily alkal­mazást nyerhetek az államnál, avagy a közigazga­tásnál. És amint ezekre a dolgokra egy szót sem vesztegettek, épen úgy nem ismertették velem az egyetemet, ahova utam vezet. Nem magyarázták meg, hogy ha tanár akarok lenni, hány évig kell az egye­temre járnom és ami jó, hogy ott egy szegény diák mily ösztöndíjakra számíthat, aztán meg, hogy milyen a boldogulás ezen a pályán. Egyáltalán nem tettek említést arról sem, hogy annak, aki ügyvéd, orvos vagy mérnök akar lenni, mennyit kell ta­nulnia és hogy ez a tanulás körülbelül meny­nyibe kerül, noha ezt talán jobb lett volna megtanulnunk, mint a gondolkodás rendszeres for­máinak áttekintését. De nem tudattak velünk sok más gyakorlati dolgot sem, így például egyikünknek sem volt fogalma arról, hogy a nyolcadik osztályból a Ludovika akadémiába is beléphetünk, még­pedig könnyű szerrel, mert a honvédelmi miniszternek nagy szüksége van jó tisztekre. Amint tehát a­­ szerkesztőség láthatja, a gimnázium nyolcadik osztá­lyában csak arról nem világosítottak föl bennünket, amikre igazán égető szükségünk volt s amiknek gyakorlati értékét még csak eltagadni sem lehet. Ehelyett olvastattak velünk Herodotos, Xenophon és Platón műveiből, amely művek azonban épen nem tájé­­koztattak bennünket a pályaválasztás körül. És mert sok fontos, életbevágó dolgot nem tanítottak, hát azért zaklatjuk kérdésekkel és zaklatják apáink is a szerkesztőséget, hogy azoktól tudjunk meg egyet­­mást olyant, amire égető szükségünk van. Nem ártana tehát, ha az ily okokból túlságosan is háborga­tott szerkesztőség megmondaná Wlassics kegyelmes úrnak, hogy mi mindenre kellene még a diákokat tanítani, ha másért nem, hát azért, hogy olyat is megtanuljanak, aminek minden körülmények között nagy hasznát vehetik. De ah, tanítanak-e valaha ilyesmit az iskolákban ?“ — (Kézelő szerelmes.) Dinnyés Zsuzsanna nyáregyházi születésű 23 éves leány az éjszaka Ki­rály­ utca 19. számú lakásán összeveszett kedvesével, Kovács Imre napszámossal, akivel egy hónapja élt közös háztartásban. Szemrehányásokkal illette a le­gényt, hogy mindenéből kifosztotta, azután összecso­­magolva holmiját, el akarta hagyni a legényt. Kovács egy konyhakéssel útját állta, azután rárontott és összeszurkálta, végül kidobta az utcára. A mentők a Rókusba vitték. A késelő legény ellen a rendőrség folytatja a vizsgálatot. nyait, ahol lehetőleg a természet után festette vad­disznó és medve vadászati jeleneteit. Erős igazság és egészséges humor jellemzi majdnem minden alko­tását. Mint illusztrátor igen kedvelt volt, különösen az­­ általánosan ismert „Beinecke Fuchs“ rajzaival. A sportirodalomban is feltűnt álnév alatt írt vadászati humoreszkj­ei­vel

Next