Pesti Hírlap, 1903. április (25. évfolyam, 104-118. szám)
1903-04-16 / 104. szám
2 PESTI HIRLAP 1903. április 16., csütörtök. maguktól működőleg végrehajtatnak, ha a költségvetési törvény hiányában az adószedési jogot a törvényhozás még meg nem adta. Képzelhető-e el az az eset, hogy az indemnitás hiányában a cukorgyárakban az adóellenőrzési apparátus feloszlattassék, vagy hogy a vámhivatalok vámot szedni nem fognak, vagy hogy a sóbányászatot bármely vállalkozó űizze. Az egész adórendszer oly gépezet, mely a hosszú idő alatt fennállt működése folytán magától tovább működik, még ha a pénzügyi felhatalmazás hiányában az alkotmányos jog alapeleme, az adószedési jog nem is adatnék meg. Csakhogy itt mutatkozik már most a nagy közgazdasági hátrány, hogy az adószedési jog hiányában az adók kényszer útján való behajtása lehetetlen s ezáltal az a rendszeresség, amely minden adópolitikában múlhatlanul szükséges, most már megszakadhat. Nálunk, ahol az adózási hajlandóság amúgy sem nagy s ahol az adómorált tulajdonkép a kényszereszközök szigorú alkalmazásával lehetett csak arra a csekély fokra emelni, amelyen most van, nálunk a végrehajtásokban beálló szünet, bizonyos tekintetben, hátrányos, mégpedig nem annyira az államháztartás, mint az egyes egyéni gazdaságok szempontjából. Az állam a hátralékokat előbbutóbb — a rendes politikai viszonyok beálltával — megkapja (késedelmi kamatokkal is), de az egyéni háztartások az adómegtagadás által kizökkenhetnek fizetési kötelességük pontos teljesítéséből és majd akkor lesznek kénytelenek kamatokkal együtt fizetni, mikor kevésbbé képesek és a rendetlenség, mely így egyes háztartásokban beáll, ki fog hatni magára a magántevékenység összes oldalaira. Bizonytalanság és rendetlenség lesz tehát uralkodóvá egész közgazdasági életünkben akkor, ha a költségvetés nélküli helyzet áll be és gazdasági életünk amúgy is gyönge állapota még nagyobb zavaroknak néz eléje. A lovacska meg futott körben, egyre csak körben, akár a cirkuszban. Hiába rángatta János gazda a kantárt, hol jobbra, hol balra, a kis ló nem hederitett ■rá, hanem a maga feje szerint szaladt egy folyvást köröskörül, még pedig mind gyorsabban, mind szédítőbben. János gazdának leesett hátra a kalapja és mikor a körülállók nevetése megcsapta a.tűjét, igen boszankodott Hogy mit nevetik őt? Hiszen nem komédiás! A ló mind sebesebben keringett és Jánosi gazdával forgott a világ. Megállítani próbálta a makrancos állatot, de az annál veszettebbül robbant, valósággal elragadta, fittyet hányva a féknek. Egyszeribe, mint a gondolat, hirtelen térdre ereszkedett a ló, mire János gazda a fején keresztül átröpülve nagyot pottyant a földre, a paripa pedig egy hangosat nyerítve elröpült, mint a nyíl. Be volt az tanítva erre és most futott vissza, egyenest a komédiásokhoz. Hát oda volt a főnyeremény ! Mindenroi jót nevetett, csak a boldog nyertes nem, mert ő bizony annyira összeütötteverte magát, hogy úgy kellett bevinni a házba és ágyba fektetni. — Jaj, öreg csontjaim, oda vagyok ! — nyögdécselte. Egy öreg szomszédasszony baljóslatú arccal suttogta: — Nem éri meg a reggelt.— Ez ? Még holta napjáig is elélhet. Hiszen kutyabaja sincs, — dörmögte recés hangján Nagy Mihály, a hentes. A beteg most bágyadtan fordult a felesége felé, ki ott ült az ágya szélén. — Te, fiam, — nyöszörögte. — Rózás, ugyan mondd: élek-e még, vagy tán hogy már meg is haltam? Baziné meg nem állotta, hogy el ne mosolyodjék ezen az együgyű beszéden. — Ugyanugyan hallgasson inkább. Baj is az. Legfölebb egy kis köszvénye lesz kendnek, ennyi az egész. — Az az, köszvény! Jól mondja, — erősítgették a szobában ténfergő szomszédok és mindegyik kommendált rá valami orvosságot, ki írat, ki herbateát. Azután egyenként haza somfordáltak. Rózát magára maradt az urával, ki nemsokára harsogó hortyogásával hirdette, hogy még az élők között van. Másnap reggel Rózát asszony aggodalmasan kínálta az urát. — Hát csináljak-e sáfrányos írat a vas hájból ? Jó lesz az ! — Nem köll! — De herbateát csak főzzek ? — Nem köll. Jaj a hátam! — Vagy tán elhozassuk a doktort? De már erre csakugyan megijedt János gazda. — A doktort?! Hogy levágja kezemetlábamat? Az Isten őrizzen! Hogy is mondtad a bajomat? Köszvény? János gazda most elhallgatott és gondolkozott. Igen nehéz szülések voltak azok az ő vastag fejében, mikor ő elkezdett gondolkozni. Végre megszólalt. — Rózás! Hallod-e, fiam? Olvastam én erről az újságban. Valami Pöstyénbül küldenek jó pénzért forró hévvizet és meleg iszapot, akitől az ilyen köszvényes ember hamar kigyógyul. Az alispán is minden esztendőben elmegy abba a Pöstyénbe. Mert úri betegség ám ez! Hozatunk iszapot . . . — Hát kend a sárban akar hemperegni, mint a disznó ? Az csak uraknak való ! Ha már úri betegséget adott az Isten, jobb, ha , nem is gyógyitja, úgy is olyan nagy parasztkend. — Elhallgass, mert! . . . jujujuj, de belenyilallott a gerincembe ! Hozzál papírt meg kopertát, a pennát meg a kalamárist ott leled az istállóban, vagy hol is ? hiszen majd megtalálod, no. Buziné asszonyom nemsokára ott is ült az asztal mellett, tollal a kezében, mert ő igenigen írástudó volt. — Hát ird meg nekik, lelkem, hogy küldjenek abból a hévvizből, de úgy ird ám, hogy a melegebbikbűl, meg aztán az iszap is jó forró legyen, mert a hideget én nem állom. A levél megiródott és el is ment János gazda pedig napról-napra jobban lett és igen aggodalmaskodott, hogy még egészséges talál lenni, mire megérkezik az a héviz. Mi lesz akkor? Egy pénteki délután volt, — az ilyesmit világéletében el nem felejti az ember — mikor a postás végre elhozta a félve várt ládát János gazda vakarta a fejét. Utóbbi napokban már semmi baja sem volt, vígan járt-kelt, de hogy megérkezett a drága holmi, mégis röstelte, ha a pénzt hiába kidobta volna. — Nyisd ki hát, Rózás lelkem, azt a ládát. Én nem birom, mert minden mozdulatnál sajog a testem. Feszítsd alája a fejszét. Csak lassan úgy, úgy. A födél nagy reccsenéssel fölpattant és az asszony ki akarta szedni az üvegeket János gazda ijedten ragadta karon. — Hozzá ne nyúlj úgy puszta kézzel, mert össze-vissza égeted magadat azzal a borzasztó forró iszappal, meg hévvizzel! Nini! Hát mégis kivetted ? Tedd le hamar ! — Hiszen ez merő hideg! — kiáltott Rózas asszony elképedve — és sorba rakta az asztalra a palackokat. No, ez egyszer jól megjártuk!— folytatta. — Hát,— vagy hány is? — igen hat üveg zavaros hideg vizet küldenek a Belpolitikai hírek. A képviselőház csütörtökön délelőtt tíz órakor tartja szünet után első ülését. Erre az ülésre ki van tűzve az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ezt megelőzőleg azonban az ellenzék hosszú napirend előtti vitát indít a pécsi honvédhadapród iskola növendékeinek ügyében. Apponyi Albert és az indemnitási vita. Gróf Apponyi Albert — mint hírlik — szombaton fog az indemnitási vitában fölszólalni, miután holnap, csütörtökön, napirend előtti fölszólalások fogják az ülést kitölteni, pénteki napon pedig a nemes gróf — nem beszél. Apponyi beszédében ki fogja jelenteni, hogy az ő régi politikája semmit sem változott s az obstrukciót ép úgy eltéli ma, mint elitélte négy év előtt ki fogja jelenteni, hogy amennyiben a függetlenségi párt a parlamentet az ex-lex állapotba behajtja, ő az elnöki állásról lemond s az ex-lex-es idő alatt a képviselőház tárgyalásaiban részt nem vesz. Ezáltal ugy látszik Apponyi szelíd nyomást akar gyakorolni a szérbátiakra, akik tényleg azon vannak, hogy Apponyi az elnöki széket el ne hagyja, egyrészt mert Apponyiról azt hiszik, hogy a katonai javaslatok kérdésében titkon velük tart másrészt mert félnek Tallián és Daniel erőszakos elnökösködésétől, akik semmikép sem engednék meg, hogy napirend előtti vitákat 2-3 napig elhúzzanak. Szóval Apponyi ismét fétre akar vonulni, hogy politikai prestigee érintetlen maradjon. Államtitkár változás. Hír szerint Toepke Alfréd, a pénzügyminisztérium egyik államtitkára, állásától megválik és a Madarassy Pál elhunytéval megürült magyar alkormányzói állást veszi át az osztrák-magyar banknál. A katonai büntető eljárás reformja. Az új katonai büntető eljárásban a tervezet szerint a katonai törvényszékek szervezete a következő lesz: A legénység könnyebb vétségeire illetékesek lesznek a dandár törvényszékek, melyek körülbelül megfelelnek a polgári életben a járásbíróságoknak. Az elsőfokú polgári törvényszékeknek megfelelnek a hadosztály törvényszékek tisztek és legénység súlyosabb természetű vétségei és bűntényei számára, mely törvényszékek egyszersmind felebbezési fórumai a dandár törvényszékeknek és ily törvényszékek hivatásos és laikus birákból állanak és kimondják úgy a bűnösséget, mint a büntetés mérvét. Az új eljárás tehát eltekint az esküdtszékektől, mert ez az intézmény a katonai viszonyokra nagyon nehézkes lenne. Második és utolsó fórumként úgy a közös hadsereg, mint a két honvédség számára a legtöbb törvényszék fog működni, vagyis a katonai büntető eljárásnál csak két fórum lesz. Az osztrák csendőrség az osztrák, a magyar csendőrség a magyar honvédség, bosznia— hercegovinai csendőrség pedig a közös hadsereg törvényszékei alá tartoznak. A hadsereg szervezeti viszonyai alapján ítélve, mintegy 40 000 hadosztály törvényszék és száz dandár törvényszék fog fölállíttani. Kérvények a katonai javaslatok ellen. A húsvéti szünet alatt csupán a néppárt irodájához 21 községből érkeztek kérvények, a képviselőházhoz való benyújtás végett a katonai javaslatok ellen és a kétéves katonai szolgálat érdekében. A kérvényező községek a következők: Kertes (Vas) 110 aláírással, Csepely, Kis- és Nagy-Kapos (Ung) 142 aláírással, Acsád (Vas), Boldogfa (Zala), Tarna- Szent-Miklós (Heves, Bajcs (Komárom) 115 aláírással, Szemeth (Pozsony), Jernye (Sáros), Hahót (Zala), 160 aláírással, Kuti (Fehér), Réde (Veszprém) 102 aláírással, Ráckeve (Pest) 678 aláírással, Kisfalud (Vas), Bacsuta (Zala), Gyarmat (Győr) 148 aláírással, Vének (Győr», Szakmár (Pest) 120 aláírással, Nagybarátfalva (Győr). Mindezeket a kérvényeket a képviselőház csütörtöki ülésén nyújtják be. Az eddig beérkezett tiltakozó kérvények összes száma 1127. A katonai javaslatok ellen. Nagyváradról jelentik, hogy az ugrai választók értekezlete elhatározta, hogy vasárnap népgyűlést tartanak Tisza István levele ügyében. A gyűlésre Tisza Istvánt is meghívták, azzal a hozzáadással, hogy élőszóval okolja meg levelében kifejtett s a katonai javaslatokkal szemben elfoglalt álláspontját kérik, hogy győződjön meg személyesen választói hangulatáról. A kerület monstre küldöttséget meneszt Budapestre a tiltakozó felirattal. Gyűlésükön Kossuth Ferenc is részt vesz több függetlenségi képviselővel. Szent Gálon nagy népszűlés volt folyó hó 13-án a katonai javaslatok ellen. E gyűlésen résztvett a kerület több községe, így Tót-Vázsony, Herend, Városlód, Nagyvázsony, stb. községek. A gyü