Pesti Hírlap, 1904. március (26. évfolyam, 61-75. szám)
1904-03-09 / 69. szám
1904. március 9., szerda. PESTI HÍRLAP H vonatkozó sürgősségi indítványa. Az interpellációk között vannak a Baerenreither és társai, Novák és társai, Kindermann és társai, Schücker és társai és Schreiter társai képviselőknek a prágai zavargásokra és az ottani főiskolai tanulókkal való elbánásra vonatkozó sürgősségi indítványaik. Az interpellálók azt kérdik, hogy minő intézkedést hajlandó tenni a kormány az iránt, hogy a németek Csehországban védve legyenek állampolgári jogaik gyakorlásával és különösen a német diákság a támadások és fenyegetések ellen hajlandó-e a miniszterelnök a prágai német állampolgárok durva megtámadásának szerzőit megbüntetni és intézkedni, hogy ilyen események ne ismétlődjenek. Ugyanebben az ügyben interpellál Preznovski képviselő, aki azt kérdi, hogy mivel tudja a miniszterelnök indokolni a prágai rendőrhatóságnak a diáktüntetések alkalmával követett eljárását és Baxa képviselő, hogy a miniszter hajlandó-e megszüntetni a német tanulóknak a párttól rendezett és helyeselt provokációját és fel akarja-e szólítani a kormány szerveit, hogy gyorsan vessenek véget a csehellenes tüntetéseknek, Bretter képviselő pedig, hogy igazak-e azok az újsághírek, hogy mozgósítanak és ha igen, mi célja van a mozgósításnak. A beérkezettek felolvasása egynegyed 5 óráig tartott, mire megkezdték a sürgősségi indítványok tárgyalását. Elsősorban az 1902. augusztus 17-iki igtai Sokol-ünnep alkalmával előfordult eseményekre vonatkozó sürgősségi indítványt tárgyalják. Sileny képviselő felemlíti az Utolsó prágai zavargásokat, melyeket német kéz készített elő és amelyben a kormány a német nemzeti törekvések pártolásával hibás. Ez okból a csehek a kormánynyal szemben való magatartásukat nem változtathatják meg, sőt kénytelenek még keményebben eljárni. A tárgyalást megszakítják. Oitera, Stanek és gróf Sternberg képviselők csatlakoznak a csehek óvásához, mire az ülést 0 óra 20 perckor berekesztik. A jövő ülés holnap lesz a következő napirenddel 1. vita a mai kormánynyilatkozat felett; 2. az újoncjavaslat első olvasása. * » Bécs, márc. 8. — Saját tudósítónktól. — Körber mai nyilatkozataihoz a lengyelek klubja igen figyelemreméltó módon foglalt állást. Ez a klub, mely mindig a kormányt támogatta, mai ülésében egészen másképen viselkedett. Felszólalt többek közt dr Abrahamowitz, aki kijelentette, hogy az olyan kormányt, mely a parlamenti helyzetet nem szanálja, nem lehet támogatni, ezt pedig a Körber-kormánytól nem lehet elvárni. Abrahamowitz Körbert mai beszédének frivol hangja miatt is megtámadta. Még hevesebben rohant ki Körber ellen Pastor képviselő, aki a monarchia jelenlegi viszonyait burkolt abszolutizmusnak nevezte. Tisza legalább kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, de Körber még ezt se tartja szükségesnek. Greek után, aki szintén a kormány ellen szólt, Dziedusytzki Körbert védelmezte. A lengyelek klubja mai ülésének egész lefolyásából azt lehet következtetni, hogy a Reichsrath feloszlatása nagyon közel van. Sokkal élesebb hangon beszéltek Körber ellen az ellenzéki pártkörökben. A csehek klubjában elhatározták, hogy az obstrukciós sürgősségi indítványokat csak a kormánynyilatkozatok feletti vita tartamára vonják vissza, úgy látszik, hogy a lengyelek klubja, a csehek klubja, valamint a konzervatív nagybirtokosság abban reménykedik, hogy Körber nyilatkozatának megvitatásánál kormányválságot idézhetnek elő-Maga a kormány is aligha bízik benne, hogy ezzel a parlamenttel boldogulhat. Az ellenzéki pártok újult erővel mennek bele a küzdelembe és nyiltan hirdetik, hogy Körber megbuktatására törekszenek. A helyzetet komplikálják a prágai zavargások, melyek ma megismétlődtek. Ha a dolgok Prágában így fejlődnek tovább, megint ostromállapotra lesz szükség, mint Taaffe idejében és nem szabad feledni, hogy Taaffe bukását ez az ostromállapot okozta. Talán ez lesz a Körber sorsa is. IRODALOM. * (A gyakorlati robbantó technika kézikönyve.) Ily cím alatt egy 340 oldalra terjedő nagy nyolcadrót alakú mű hagyta el a sajtót, melynek szerzője Schaffer Antal műszaki tanácsos, a kincstári kőbányák kezelőségének főnöke. A kiváló ezaktoffln e nagy szorgalommal és sok tudással összeállított műve valóban hézagot pótol, mert szakirodalmunknak ilyen irányú kézikönyve nincsen s a robbantó munkálatokkal foglalkozó szakférfiak kénytelenek voltak idegen írók műveihez fordulni. A Orosz-japán háború. Furcsának tetszhetik, hogy a keletázsiai háborúról írván, azon kezdjük, hogy VII Edvárd király fia, a walesi herceg és neje, a páratlan szépségű gr. Rhédey Claudia unokája, ez év április 19-én Bécsbe érkeznek, uralkodónk vendégei lesznek s a Burgban fognak lakni. Összefüggés e látogatás és a háború között annyi, hogy Anglia szemlátomást igyekszik a jó viszonyt Ausztria-Magyarországgal és akkor ápolni, amikor Oroszországnak kínos kellemetlenségei vannak birodalmának ama távoli részében, ahol magát le nem győzetheti, ha nem akarja, hogy összes eddigi keletázsiai eredményeit és sikereit egy csapásra elveszítse. De másfelől természetes, hogy Európa keleti kérdésében sem szeretné a vezető szerepet elveszíteni. Márpedig még Oroszországnak is bajos lesz Ázsia és Európa keletén a politikában egyaránt dominálni, ha netán oly tényezők lépnének fel, akik válláról a teher egy részét át akarnák, át tudnák vállalni. Már mikor hónapok előtt VI. Edvárd király Bécsben látogatóban megjelent, érezhető volt befolyása a macedóniai kérdésben és az az egész új reformszervezet, amelylyel a reformhatalmak a mürzstägi vadászat után a szultán Ő felségét oly „kellemesen“ meglepték, magán hordja VI. Edvárd király keleti politikájának irányát. Ezt a hatalmak nem is tagadták és többször hivatkoztak az Edvard királytól nyert jó tanácsokra, talán paralizálni akarták ezzel a jó tanácsok mögött rejlő szándékot. Eljárásuk sikerült akkor, habár bajos volna tagadni, hogy mindamellett Pétervárott nem a legjobb benyomást tette, mint azt mondták: személyes betolakodása VII. Edvárd királynak a reformkérdésbe. A keletázsiai háború kitörésével a dolog élesebb szint öltött. Pétervárott nagyon gyanús szemmel kezdik nézni, hogy Anglia annyira szépeleg egyszerre Ausztria-Magyarországnak s keresi vele az érintkezéseket Úgy látszik, hogy az oroszok kellemetlen érzését nem nagyon enyhíti az a körülmény, hogy Anglia királya utóbbi napokban az orosz udvar iránt rossz barátságot tanusit s találkozásra készül II. Miklós cárral, ha nem is ép Pétervárott, de Kopenhágában Keresztély király udvarában. Hogy Bécsben miként fogadják Anglia heves közeledését, azt mi itt magyarok persze nem tudhatjuk. Nekünk majd csak masíroznunk kell Szaloniki felé, kikaparni a forró gesztenyéket az út mentén hozzánk tapadt „testvérünk“ Ausztria számára. Azt természetesen tagadni fogják, hogy az angol trónörököspár politikát űzni jó Bécsbe. De azért okvetlenül űzni fog. És azért gróf Goluchowskinak ügyességét nagyon próbára fogja tenni ez a látogatás, kivált abban az esetben, ha Japán Oroszország felett győzelmeket aratván, azok összes figyelmét és erejét abszorbeálni fogják. Mert ez esetben kimaradhatlan, hogy Európa keletén Anglia lép a helyébe s annak reformizátása sokkal radikálisabb lesz, mint aminőt az 1897-iki osztrák-magyarorosz úgynevezett Balkán-egyezség szem előtt tartott. Szemesé a világ. Reméljük, hogy gróf Goluchowski nem fog semmit vakon aláírni sem Oroszországnak, sem Angliának. A harctérről ma is zagyva hírek érkeznek. Egyik azt mondja, hogy Vadivostokot 55 percig bombáztatta logo, a másik, hogy egész napon át, de kárt vajmi keveset okozott. A bombák a speciális angol robbanószerrel, üdíttel voltak töltve, de legtöbbje nem robbant fel s amelyik felrobbant, az is csak szelíden sustorgott. Ebből a szakértők azt következtetik hogy a lidit hitvány szer, a laikusok pedig hogy a lidit szereti befagyni A fagyról különben az a hír szárnyal, hogy március végéig Vladivostok egészen szabad lesz a jégtől. Amellett békés hírek is keringenek Oroszországról mondják, hogy mindenáron kerülni akarja a háborút. A cár irtózik a vérontástól, márpedig ha a szárazföldi akció komoly jelleget ölt, Keletázsiában olyan irtózatos öldöklés, vérontás támad, minőt a világ még nem látott. A cár tehát, ha hitelt lehet adni a következő táviratnak, választott bíróság elé akarja bocsátani a kérdést. A cár békeszeretete. Bécs, márc. 8. Pétervárról jelentik, a II. Wiener Tagblattnak, hogy ottani jól értesült körök erősen meg vannak arról győződve, hogy a háború nemcsak nem fog bonyodalmakra vezetni, hanem Kuropatkinnak a harctéren való megjelenése után azonnal véget fog érni, de nem az oroszok vagy a japánok esetleges döntő győzelme következtében, ami mégis hosszabb időt kívánna, hanem kizárólag a cár békeszeretete következtében. Az összes orosz hivatalos körök ezt jól tudják. Miután Anglia és Amerika őszintén kijelentette, hogy a semlegesség útjáról nem akar letérni, biztosan remélik itt, hogy a hadviselő felek ügyüket a hágai választott bíróság elé fogják terjeszteni, ahol a döntés is be fog következni. Ennek bizonyságául csak azt említem, hogy az orosz kormány nagy buzgalommal gyűjti Japán bűnösségének bizonyítékait, hogy a választott bíróságra el legyen készülve. Hogy Oroszország nem volt elkészülve a háborúra, azt a hadüzennek vélt cári manifesztum formájából és a kibocsátás helyéből következtetik. Eddig minden orosz hadüzenetet Moszkvából bocsátottak ki és nem puszta véletlen, hogy a mostani hadüzenetet Pétervárról keltezték. Minden eddigi hadüzenetben megvan többi között ez a passzus : „Megparancsolom nektek, hogy az ellenség országába benyomuljatok“; a mostani hadüzenetben ezt a passzust a következő szavak pótolják : „Megparancsolom nektek, hogy az ellenség támadását verjétek vissza.“ Mindebből azt következtetik, hogy Oroszország hajlandó az ügyet választott bíróság elé terjeszteni. Hadmozdulatok Vladivostok körül. XTenyork, márc. 8. Tegnapi tokiói távirat alapján azt hiszik, hogy az orosz vladivostoki hajóhad mostanáig a Tumen folyó szomszédságában, a csapatok mozdulatainak fedezésére a Possiet-öbölben, Tumen-Nulahoz közel van. Szavahihető forrásból jelentik, hogy az orosz felderítő járóőrök nagy megerőltetés között mintegy Konsongig hatolnak előre, úgy látszik, hogy ott jelentékeny orosz csapat operál. Azt hiszik, hogy az oroszok a Tuen-folyó mellett erős állást foglalnak el s állásukat megerősítik. szerfelett tanúságos ábrákkal és rajzmellékletekkel bőségesen mustrált könyv ára 10 korona s megrendelhető a szerzőnél Visegrádon. Orosz hajók titkos szénállomása, London, márc. 8. A Daily Express-nesz szenzációs magyarázatot küldenek Adenből arról az eddig érthetetlennek látszó dologról, hogy az orosz hadihajók hetek óta cirkálnak a Vörös-tengeren, anélkül, hogy szénkészletük kiegészítése végett valamely semleges kikötőben kikötnének. A dolognak az a magyarázata, hogy az oroszoknak a Jemen nyugati partján levő Csebel Czukur szigeten titkos szénállomásuk van. Elfoglalt sziget London, márc. 8. A Times-nak jelentik Pekingből tegnapi kelettel. A japán hajóhad február 29-én elfoglalta Hai-Jan-Taut, az Elliot-szigetek egyikét, amelyet az oroszok február 23-án hagytak el A szigeten csak szén készleteket és jelzászlókat találtak. Leszerelik a Mandzsurt. London, márc. 8. A Daily Chronicle a következő hírt kapj Sanghajból e hónap 6-áról: A pekingi orosz követ