Pesti Hírlap, 1904. március (26. évfolyam, 61-75. szám)

1904-03-09 / 69. szám

1904. március 9., szerda. PESTI HÍRLAP H vonatkozó sürgősségi indítványa. Az interpellációk között vannak a Baerenreither és társai, Novák és társai, Kindermann és társai, Schücker és társai és Schreiter társai képviselőknek a prágai zavargásokra és az ottani főiskolai tanulókkal való elbánásra vo­natkozó sürgősségi indítványaik. Az interpellálók azt kérdik, hogy minő intézkedést hajlandó tenni a kor­mány az iránt, hogy a németek Csehországban védve legyenek állampolgári jogaik gyakorlásával és külö­nösen a német diákság a támadások és fenyegetések ellen hajlandó-e a miniszterelnök a prágai német ál­lampolgárok durva megtámadásának szerzőit meg­büntetni és intézkedni, hogy ilyen események ne is­métlődjenek. Ugyanebben az ügyben interpellál Preznovski képviselő, aki azt kérdi, hogy mivel tudja a minisz­terelnök indokolni a prágai rendőrhatóságnak a diák­tüntetések alkalmával követett eljárását és Baxa képviselő, hogy a miniszter hajlandó-e megszüntetni a német tanulóknak a párttól rendezett és helyeselt provokációját és fel akarja-e szólítani a kormány szerveit, hogy gyorsan vessenek véget a csehel­lenes tüntetéseknek, Bretter képviselő pedig, hogy igazak-e azok az újsághírek, hogy mozgósítanak és ha igen, mi célja van a mozgósításnak. A beérkezettek felolvasása egynegyed 5 óráig tartott, mire megkezdték a sürgősségi indítványok tárgyalását. Első­sorban az 1902. augusztus 17-iki igtai Sokol-ünnep alkalmával előfordult eseményekre vonatkozó sürgősségi indítványt tárgyalják. Sileny képviselő felemlíti az Utolsó prágai zavargásokat, melyeket német kéz készített elő és amelyben a kormány a német nemzeti törekvések pártolásával hibás. Ez okból a csehek a kormánynyal szemben való magatartásukat nem változtathatják meg, sőt kénytelenek még keményebben eljárni. A tárgyalást megszakítják. Oitera, Stanek és gróf Sternberg kép­viselők csatlakoznak a csehek óvásához, mire az ülést 0 óra 20 perckor berekesztik. A jövő ülés holnap lesz a következő napirend­del 1. vita a mai kormánynyilatkozat felett; 2. az újoncjavaslat első olvasása. * » Bécs, márc. 8. — Saját tudósítónktól. — Körber mai nyilatkozataihoz a lengyelek klubja igen figyelemreméltó módon foglalt állást. Ez a klub, mely mindig a kormányt támogatta, mai ülésében egészen másképen viselkedett. Felszólalt többek közt dr Abrahamowitz, aki kijelentette, hogy az olyan kormányt, mely a parlamenti helyzetet nem szanálja, nem lehet támogatni, ezt pedig a Körber-kormánytól nem lehet elvárni. Abrahamowitz Körbert mai beszé­dének frivol hangja miatt is megtámadta. Még hevesebben rohant ki Körber ellen Pastor kép­viselő, aki a monarchia jelenlegi viszonyait bur­kolt abszolutizmusnak nevezte. Tisza legalább kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, de Körber még ezt se tartja szükségesnek. Greek után, aki szintén a kormány ellen szólt, Dziedusytzki Körbert védelmezte. A lengyelek klubja mai ülésének egész lefolyásából azt lehet következtetni, hogy a Reichsrath feloszlatása nagyon közel van. Sokkal élesebb hangon beszéltek Körber ellen az ellenzéki pártkörökben. A csehek klub­jában elhatározták, hogy az obstrukciós sürgős­ségi indítványokat csak a kormány­nyilatkozatok feletti vita tartamára vonják vissza, úgy látszik, hogy a lengyelek klubja, a csehek klubja, vala­mint a konzervatív nagybirtokosság abban re­ménykedik, hogy Körber nyilatkozatának meg­vitatásánál kormányválságot idézhetnek elő-Maga a kormány is aligha bízik benne, hogy ezzel a parlamenttel boldogulhat. Az el­lenzéki pártok újult erővel mennek bele a küz­delembe és nyiltan hirdetik, hogy Körber meg­buktatására törekszenek. A helyzetet komplikálják a prágai zavar­gások, melyek ma megismétlődtek. Ha a dolgok Prágában így fejlődnek tovább, megint ostrom­­állapotra lesz szükség, mint Taaffe idejében és nem szabad feledni, hogy Taaffe bukását ez az ostromállapot okozta. Talán ez lesz a Körber sorsa is. IRODALOM. * (A gyakorlati robbantó technika kézi­könyve.) Ily cím alatt egy 340 oldalra terjedő nagy nyolcadrót alakú mű hagyta el a sajtót, mely­nek szerzője Schaffer Antal műszaki tanácsos, a kincstári kőbányák kezelőségének főnöke. A kiváló ezaktoffln e nagy szorgalommal és sok tudással összeállított műve valóban hézagot pótol, mert szak­irodalmunknak ilyen irányú kézikönyve nincsen s a robbantó munkálatokkal foglalkozó szakférfiak kény­telenek voltak idegen írók műveihez fordulni. A Orosz-japán háború. Furcsának tetszhetik, hogy a keletázsiai háborúról írván, azon kezdjük, hogy VII Ed­várd király fia, a walesi herceg és neje, a pá­ratlan szépségű gr. Rhédey Claudia unokája, ez év április 19-én Bécsbe érkeznek, uralko­dónk vendégei lesznek s a Burgban fog­nak lakni. Összefüggés e látogatás és a háború­ kö­zött annyi, hogy Anglia szemlátomást igyekszik a jó viszonyt Ausztria-Magyarországgal és ak­kor ápolni, amikor Oroszországnak kínos kelle­metlenségei vannak birodalmának ama távoli részében, ahol magát le nem győzetheti, ha nem akarja, hogy összes eddigi keletázsiai eredmé­nyeit és sikereit egy csapásra elveszítse. De másfelől természetes, hogy Európa ke­­leti kérdésében sem szeretné a vezető szerepet elveszíteni. Már­pedig még Oroszországnak is bajos lesz Ázsia és Európa keletén a politiká­ban egyaránt dominálni, ha netán oly tényezők lépnének fel, akik válláról a teher egy részét át akarnák, át tudnák vállalni. Már mikor hónapok előtt VI. Edvárd ki­rály Bécsben látogatóban megjelent, érezhető volt befolyása a macedóniai kérdésben és az az egész új reformszervezet, amelylyel a reform­hatalmak a mürzstägi vadászat után a szultán Ő felségét oly „kellemesen“ meglepték, magán hordja VI. Edvárd király keleti politikájának irányát. Ezt a hatalmak nem is tagadták és több­ször hivatkoztak az Edvard királytól nyert jó tanácsokra, talán paralizálni akarták ezzel a jó tanácsok mögött rejlő szándékot. Eljárásuk sikerült akkor, habár bajos volna tagadni, hogy mindamellett Pétervárott nem a legjobb benyomást tette, mint azt mond­ták: személyes betolakodása VII. Ed­várd király­nak a reformkérdésbe. A keletázsiai háború kitörésével a dolog élesebb szint öltött. Pétervárott nagyon gyanús szemmel kezdik nézni, hogy Anglia annyira szépeleg egyszerre Ausztria-Magyarországnak s keresi vele az érintkezéseket Úgy lát­szik, hogy az oroszok kellemetlen ér­zését nem nagyon enyhíti az a körülmény, hogy Anglia királya utóbbi napokban az orosz udvar iránt rossz barátságot tanusit s találko­zásra készül II. Miklós cárral, ha nem is ép Pétervárott, de Kopenhágában Keresztély király udvarában. Hogy Bécsben miként fogadják Anglia heves közeledését, azt mi itt magyarok persze nem tudhatjuk. Nekünk majd csak masíroznunk kell Szaloniki felé, kikaparni a forró gesztenyé­ket az út mentén hozzánk tapadt „testvérünk“ Ausztria számára. Azt természetesen tagadni fogják, hogy az angol trónörököspár politikát űzni jó Bécsbe. De azért okvetlenül űzni fog. És azért gróf Goluchowskinak ügyességét nagyon pró­bára fogja tenni ez a látogatás, kivált abban az esetben, ha Japán Oroszország felett győzelme­ket aratván, azok összes figyelmét és erejét abszorbeálni fogják. Mert ez esetben kimarad­­hatlan, hogy Európa keletén Anglia lép a he­lyébe s annak reformizátása sokkal radikálisabb lesz, mint aminőt az 1897-iki osztrák-magyar­­orosz úgynevezett Balkán-egyezség szem előtt tartott. Szemesé a világ. Reméljük, hogy gróf Goluchowski nem fog semmit vakon aláírni sem Oroszországnak, sem Angliának. A harctérről ma is zagyva hírek érkez­nek. Egyik azt mondja, hogy Vadivostokot 55 percig bombáztatta logo, a másik, hogy egész napon át, de kárt vajmi keveset okozott. A bombák a speciális angol robbanószerrel, üdít­­tel voltak töltve, de legtöbbje nem robbant fel s amelyik felrobbant, az is csak szelíden sus­­torgott. Ebből a szakértők azt következtetik hogy a lidit hitvány szer, a laikusok pedig hogy a lidit szeret­i befagyni A fagyról különben az a hír szárnyal, hogy március végéig Vladivostok egészen sza­bad lesz a jégtől. Amellett békés hírek is keringenek Oroszországról mondják, hogy mindenáron ke­rülni akarja a háborút. A cár irtózik a vér­ontástól, már­pedig ha a szárazföldi akció ko­moly jelleget ölt, Keletázsiában olyan irtózatos öldöklés, vérontás támad, minőt a világ még nem látott. A cár tehát, ha hitelt lehet adni a következő táviratnak, választott bíróság elé akarja bocsátani a kérdést. A cár békeszeretete. Bécs, márc. 8. Pétervárról jelentik, a II. Wiener Tag­blattnak, hogy ottani jól értesült körök erő­sen meg vannak arról győződve, hogy a há­ború nemcsak nem fog bonyodalmakra vezetni, hanem Kuropatkinnak a harctéren való megje­lenése után azonnal véget fog érni, de nem az oroszok vagy a japánok esetleges döntő győ­zelme következtében, ami mégis hosszabb időt kívánna, hanem kizárólag a cár békeszeretete következtében. Az összes orosz hivatalos körök ezt jól tudják. Miután Anglia és Amerika őszin­tén kijelentette, hogy a semlegesség útjáról nem akar letérni, biztosan remélik itt, hogy a had­viselő felek ügyüket a hágai választott bíróság elé fogják terjeszteni, ahol a döntés is be fog következni. Ennek bizonyságául csak azt emlí­tem, hogy az orosz kormány nagy buzgalommal gyűjti Japán bűnösségének bizonyítékait, hogy a választott bíróságra el legyen készülve. Hogy Oroszország nem volt elkészülve a háborúra, azt a hadüzennek vélt cári manifesztum formá­jából és a kibocsátás helyéből következtetik. Eddig minden orosz hadüzenetet Moszkvából bocsátottak ki és nem puszta véletlen, hogy a mostani hadüzenetet Pétervárról keltezték. Min­den eddigi hadüzenetben megvan többi között ez a passzus : „Megparancsolom nektek, hogy az ellenség országába benyomuljatok“; a mos­tani hadüzenetben ezt a passzust a következő szavak pótolják : „Megparancsolom nektek, hogy az ellenség támadását verjétek vissza.“ Mindebből azt következtetik, hogy Oroszország hajlandó az ügyet választott bíróság elé ter­jeszteni. Hadmozdulatok Vladivostok körül. XTenyork, márc. 8. Tegnapi tokiói távirat alapján azt hiszik, hogy az orosz vladivostoki hajóhad mostanáig a Tum­en folyó szomszédságában, a csapatok mozdulatainak fedezésére a Possiet-öbölben, Tumen-Nulahoz közel van. Szavahihető forrás­ból jelentik, hogy az orosz felderítő járóőrök nagy megerőltetés között mintegy Konsongig hatolnak előre, úgy látszik, hogy ott jelentékeny orosz csapat operál. Azt hiszik, hogy az oro­szok a Tuen-folyó mellett erős állást foglalnak el s állásukat megerősítik. szerfelett tanúságos­­ ábrákkal és rajzmellékletekkel bőségesen mustrált könyv ára 10 korona s megren­delhető a szerzőnél Visegrádon. Orosz hajók titkos szénállomása, London, márc. 8. A Daily Express-nesz szenzációs magyarázatot küldenek Adenből arról az eddig érthetetlennek látszó dologról, hogy az orosz hadihajók hetek óta cirkál­nak a Vörös-tengeren, a­nélkül, hogy szénkészletük kiegészítése végett valamely semleges kikötőben ki­kötnének. A dolognak az a magyarázata, hogy az oroszoknak a Jemen nyugati partján levő Csebel Czu­kur szigeten titkos szénállomásuk van. Elfoglalt sziget London, márc. 8. A Times-nak jelentik Pekingből tegnapi kelettel. A japán hajóhad február 29-én elfog­lalta Hai-Jan-Taut, az Elliot-szigetek egyikét, amelyet az oroszok február 23-án hagytak el A szigeten csak szén készleteket és jelzászlókat találtak. Leszerelik a Mandzsurt. London, márc. 8. A Daily Chronicle a következő hírt kapj Sanghajból e hónap 6-áról: A pekingi orosz követ

Next