Pesti Hírlap, 1904. július (26. évfolyam, 181-211. szám)

1904-07-24 / 204. szám

6 PESTI HÍRLAP 1904. Julius 24., vasárnap. Orosz-japán hírborn. Európa ege kiderült, Oroszország, mint az előre látható volt, teljes elégtételt nyújtott. A Malaccát szabadon bocsátotta, elismerte, hogy hiba történt és megígérte, hogy a Malaccához hasonló eset többé nem fordul elő. Anglia ezzel teljesen megelégszik. A fel­háborodott angol közvélemény lecsillapodott és az orosz cárné nagybátyjának, VII. Edvárd ki­rálynak nagy kő esett le a szívéről. Ami a Dardanelláknak orosz hadihajók­kal való elzáratásáról szóló híreket illeti, a fentiek után túlhaladottaknak tetszenek. A Dardanellák kérdését egyoldalúlag Ang­lia különben sem intézhetné el, mert az nem­zetközi érdekeket képviselő kérdés, amely ellen ha van kifogás, csak nemzetközileg intézhe­tik el. Mandzsúriában minden a régi stílusban folyik. Az oroszok egymásután adják fel had­állásaikat és pedig véres, veszteségteljes harcok után. A kiaotungi csatában 1000 embert vesz­tettek, mint Tokióból jelentik, m­íg a japánok csak 420 embert. Ha veszszük, hogy ezek a sűrűn ismétlődő harcok már hónapok óta folynak s mindkét félen nagy emberáldozatokba kerülnek, merő humanitásból is óhajtanunk kell, hogy a döntő csata minél előbb bekövetkezzék és véget vessen a szörnyű vérontásnak. Valószínű azonban, hogy még egy keve­set váratni fog magára. Legalább a sok ellen­mondó hírek erre engednek következtetni, így például már napok óta abban a hit­ben ringatóztunk, hogy — keletázsiai hírek sze­rint — a japánok Dasicsaot már elfoglalták, ma pedig egyik londoni távirat, mint alább látni fogjuk, azt jelenti, hogy az oroszok Dasicsaonál nagyon megerősítették hadállásukat. Tehát még Dasicsaoban vannak, ami némileg megváltoz­tatja eddigi kombinációinkat. Mai híreink: A mandzsuriai harctérről. • London, Júl. 23. A harctéren szakad az eső. Oku tábornok, aki múlt szerdán megszállta Csingszuling várost, a szakadó eső miatt kénytelen volt további elő­nyomulását felfüggeszteni. A japánok Szankajsi­­ból Kajcsengbe vivő vasutat építenek, hogy azon szállítsák csapataikat és eleségüket. Hir szerint az oroszok Dasicsaoban nagyon megerő­sítették hadállásukat. London, Júl. 23. Kuroki kiszorította az oroszokat a Csi­­folyó mellett elfoglalt erős hadállásukból és eb­ben a harcban az oroszoknak nagyobb veszte­ségük volt, mint a japánoknak. Kuroki 18-án reggel kezdte meg előrenyomulását és a Csi mentén követte az oroszokat, akik északi irány­ban látszottak elvonulni. Egyszerre azonban két orosz zászlóalj nyolc ágyúval visszafordult és nagy energiával támadta meg a japán előcsa­­patokat. A japánoknak itt nagyon súlyos vesz­teségük volt; egyetlen japán század valamennyi tisztjét elvesztette. Az oroszok egy magaslatot tartottak megszállva, amelyhez egy szűk defilé vezetett. Itt folytatódott a harc egészen a sö­tétség beálltáig. Az oroszok kétszer támadtak, de a japánok mind a kétszer visszaverték őket. Éjféltájban a japánok kezdték meg a támadást és másnap reggel újra kezdték az általános har­cot. Az oroszoknak harminckét ágyújuk volt s ezekből igen hevesen tüzeltek a japánokra, akik az ágyúzást nagy energiával viszonozták. A harc négy óra hosszáig tartott. A japán csapatok ekkor megkezdték előnyomulásukat Néhány zászlóalj, amely oldal mozdulatot tett, délután három órakor fölmászott a magaslatra és Kuroki ekkor előre küldte a főcsapatokat is, hogy az oroszok centrumát megostromolják. A japán tüzérség kitűnően támogatta ezt a mozdulatot, de a gyalogság igen nagy veszte­séget szenvedett, amig végre eljutott a domb tetejére. Az utolsó sikeres támadás délután hat órakor volt s azzal végződött, hogy a japánok részben elvágták az oroszok visszavonulását, ugy hogy ezek csak futva tudtak északi és ke­leti irányban menekülni. Az orosz haderőben hét zászlóalj gyalogság, eszy kozák ezred és hat üteg volt. Az oroszok 131 halottat és 300 pus­kát hagytak a harctéren. Orosz foglyok azt be­szélik, hogy az oroszok vesztesége legalább ezer ember. Berlin, Júl. 23. A Lokalanzeigernek jelentik Tokióból: Az oroszok Saikojennél, a Mollentszorostól nyu­gatra, megtámadták a japán előőrsöket, mire heves ütközet fejlődött ki, mely több órán át folyt és azzal végződött, hogy az oroszokat visszavetették. A japánok 290—300 embert vesztettek. Pétervár, júl. 25. A Brsevija Vjedomoszt jelenti Liaojang­­ból e hó 21-éről. A déli arcélen minden nyu­godt. Hir szerint a japánokat valósággal szét­oszlatták. A Motyen-szorosnál lefolyt ütközet után a japánok megtámadták Herschelman tá­bornok balszárnyát. Ez az ellenség túlnyomó ereje dacára egész nap ellenállott. A japánok nagy vereségeket szenvedtek és az éjszaka leple alatt visszavonultak. Az állásukat megerősítet­ték, így a lap még azt jelenti Liaojangból 22-éről, hogy befejezték a vasutak helyreállítá­sára szükséges munkákat. Valóságos parancsot bocsátottak ki, hogy senkinek sem szabad a síneken átlépni és rendelet van, hogy bárkit, aki e rendelkezés ellen cselekszik, bármely nem­zetiségű vagy állású, lelőjjék. A cár közbenjárása: London, júl. 23. A­ivenfer-ügynökségnek jelentik Pétervár­­ról: Itt híre jár, hogy az orosz kormány ama kijelentése, hogy az önkéntes hajóhad gőzösei az angol hajókat többet nem fogják zavarni, főképen a cár közbenjárására vezethető vissza, ki tegnap gróf Lams­dorff külügyminisztert ki­hallgatáson fogadta. Gróf Lamsdorff hosszabb beszélgetést folytatott a francia nagykövet­tel is. A Malacca ügy, London, Int. 23. Az előzményekről írja a Daily Mail: An­nak a tervnek, hogy az önkéntes flotta hajóit használják föl arra, hogy a Vörös-tengeren Ke­­letázsiába vitorlázó magánhajókat átkutassanak, értelmi szerzője Mihajiovics Sándor nagyher­ceg, jelenlegi kereskedelmi miniszter volt. Mi­hajiovics Sándor nagyherceg szándékáról úgy Alexis herceg tengerészeti miniszter, mint Avel­­lan tengernagyot értesítette, gróf Lamsdorffot azonban nem értesítette, abból a felfogásból in­dulva ki, hogy ez az eljárás a népjognak tel­jesen megfelel. Amikor kitört, a konfliktus, gróf Lamsdorff a tényállást azonnal megsürgönyözte a cárnak, ki erre rögtön félbeszakította a csa­patok megszemlélését és visszatért Pétervárra. Egyidejűleg Pétervárra hívták Martenst, a nép­jog tanárát, akinek a szakvéleménye alapján és Lamsdorff nyomatékos kívánságára a cár megparancsolta, hogy a Malaccát bocsássák szabadon. Dacára ennek, orosz részről ragasz­kodnak ahhoz a formalitáshoz, hogy a Malac­cát azért bocsátották szabadon mert a hajón nem volt hadi dugára, nem pedig azért, mert az eljárás a népjog szabályaiba ütközik. Megfigyelő angol hajók a Veru­stengeren. London, júl. 23. A középtengeri angol hajóraj parancsnoka két torpedóütőt és két cirkálóhajót küldött a szuezi csatornán át a Vörös tengerbe azzal a megbízással, hogy kisérjék figyelemmel a Szmo­­lenszk és Petersburg működését és az esetre, ha a két orosz cirkáló újabb túlkapásokat akarna elkövetni, az ellen a legnagyobb erélylyel lépje­nek föl. Ez az intézkedés Londonból küldött távirati parancsra történt, melyre az angol kor­mány magát indíttatva érezte, dacára annak, hogy a Malacca-esetet elsimították. Elejét akar­ják ugyanis venni annak, hogy az incidens meg­ismétlődhessék. Kiaotung bevétele: Tokió, júl. 22. A kiaotungi csatában a japánok 420 em­bert veszítettek. Az oroszok veszteségét ezer főre becsülik. Kuroki tábornok kényszerítette az oroszokat, hogy a Csi-folyó mellett levő megerősített állásukat a Motien-szorostól észak­nyugatra és Ampintól keletre föladják. A küz­delem 18-án kezdődött és a következő napig tartott. Kuroki 18-án reggel nyomult előre és az oroszokat a Csi folyó mentén követte. Az oroszok látszólag észak felé vonultak vissza. Két zászlóalj nyolc ágyúval hirtelen megfordult és heves támadást intézett a japán előőrsre, mely súlyos veszteséget szenvedett. Erre az oroszok a folyamtól védett magaslatot szállották meg. Éjfél körül megújították a japánok a tá­madást. Előkészített tűzőrségi támadás után a japán gyalogság rohamot kezdett, bár a tüz­­érség védelmezte, mégis sokat vesztett az oro­szok heves tüzelése miatt. A roham mé­gis eredménynyel járt. Reggel fé­légykor az oroszok megkezdték a visszavonulást. Az oro­szok, akiknek ereje hét zászlóaljat és egy ko­zákezredet tett ki, 131 halottat és mintegy 300 fegyvert hagytak a harctéren. 19-én a Saotien­­toetől északra levő Csocsapónál a japánoknak heves ütközetük volt egy zászlóalj ellenséges gyalogsággal és ezer főnyi lovassággal és kény­­szerítették az oroszokat a folyón való vissza­vonulásra A japánoknak e közben tizenhét emberük sebesült meg. Vilmos császár, Berlin, júl. 23. Mikor az oroszok a Malaccát elfogták, kö­vetkező napon az angol kormány kérdést inté­zett Bülow grófhoz, hogy Németország minő magatartást tanúsít, ha Anglia háborút üzen Oroszországnak. Gróf Bülow a kérdést továbbí­totta Vilmos császárnak, mire a válasz így szólt : Azt csak akkor mondhatom meg, ha a hadüzenet már megtörtént. Port-Artur ostroma, London, Júl. 22. A japánok Nincsiangban most az idegen harctéri tudósítók megérkezését várják, hogy szemtanúi legyenek Port-Artur rohammal való megostromlásának. A rohamra már a legutolsó előkészületeket is megtették. Jövő hét elejére várják a döntő ostromot. Kolera a harctéren. Pétervár, Júl. 23. A Novoszti szerint a harctéren iszonyúan dühöng a kolera. Naponta 100—150 katona pusztul el kolerában. Hír szerint Kuroki tá­bornok maláriában megbetegedett. Keiler tábornok kudarca. Bor­in, Júl. 23. Tiencsinből jelenti a Lokal­anzeiger. Kel­ler tábornok legutóbbi, a Motien-szoros ellen intézett támadásának szemtanúi azt beszélik, hogy az oroszok támadásukat fényesen vezet­ték be. Az oroszok sűrű oszlopokban, feltartóz­tatás nélkül, a japán tüzérség heves tüzelése közben nyomultak előre, hirtelen azonban egy pár ember megfordult, mások követték őket, végre pedig egy egész zászlóalj hátat fordított az ellenségnek és a japánok folytonos puska­tüzelése közben megfutamodott. Számos orosz katona hátán kapott sebet. A japánok egetverő diadalkiáltásba törtek ki, de az oroszokat nem üldözték. A kozákok a hegyi harcokban nem válnak be. Kuropatkin visszatért Muk­­denbe. Inkau még orosz kézben. Pétervár, jul. 23. Gróf Lamsdorff titkára, Neratov táviratot kapott Gr­asset inkaui (Niucsvang kikötővárosa) orosz konzultól, amely szerint az orosz helyőr­ség még nem hagyta­­ a várost. A pétervári csapatok mozgósítása: Párizs, Julius 23. Az Echo de Paris jelenti Szent-Pétervár­­ról, hogy az összes pétervári csapatokat, melyek eddig még nem voltak hadi létszámra emelve, mozgósították. Hir szerint az egész pétervári helyrőség, a gárda kivételével a harctérre megy. Elfogott német gőzhajó. Szuez, júl. 23. (Reuter ügynöke is.) A Hamburg-Amerika Linie társaság 8 kandia nevű gőzhajóját az orosz flotta a Vörös tenge­ren elfogta, orosz legénységgel látta el és a ha­jót orosz tiszt parancsnoksága és lobogó alatt Szuezbe vitte.

Next