Pesti Hírlap, 1904. szeptember (26. évfolyam, 241-270. szám)

1904-09-24 / 264. szám

1904. szeptember 24., szombat. PESTI HIRLAB­ ­en megnyitni. A város és a művészeti egyesület az érkező minisztert ünnepélyesen fogadja s tiszteletére a vármegyeházán lakomát rendez. A kiállításon a fes­tőművészek közül résztvesznek: Bihari Sándor, Barta Ernő, Deák Ebner, Illés Antal, Falus Elek, Fényes, Frecskay ,Endre, Olgyay, Mihalik, Pólya­i Tibor, Pongrácz, dr­­ózsáffy, Szlányi és Zombory. Szobrokat állítanak ki: Ligeti Miklós és Teles Ede. A kiállítás anyaga rendkívül gazdag s a képek túl­nyomóan magyar jellegűek, ami a kiállítás érdekessé­­gét növeli. Ez egyúttal azt is igazolja, hogy a koló­nia évről-évre jobban megfelel rendeltetésének. Ez irányzat ápolásának kiváló szüksége s a szolnoki őszi tárlatra készült képek impressziója dr Kohner Adol­fot, a művészeti egyesület elnökét arra indította, hogy a jövő ny­árra három fiatal művész részére ösztöndí­jat létesít, hogy ezzel Szalónkon magukat tovább ké­pezhessék. Orosz-japán háború. Minden békeszerető ember visszafojtott lélegzettel lesi most a Mandzsúriából érkező hí­veiket. Villámterhes felhők feküsznek Mukden fölött, mert közvetlen közelében kezdődik meg újra az embergyilkolás szörnyű színjátéka. Általános az a nézet, hogy Kuropatkin újra kudarcot fog vallani, mert hadserege any­­nyira meg van félemlítve, annyira nem bízik a siker eshetőségében, hogy csak igen lanyha el­lenállásra lesz képes. A legnagyobb veszedelem az oroszokra nézve, hogy Kuroki ismét megkerülésükön dol­gozik s valószínűleg eddig már sikerült is neki, habár a legéletrevalóbb tábornokok egyikét, Rennenkampf tábornokot küldték feltartóztatá­sára. Rövid pár nap alatt tudni fogjuk, hogy­­végleg ki lett az úr, a diktátor Kelet-Ázsiában. Mai híreink: Hírek Mukden kiürítéséről. London, szept. 23.­­A Standardnak a jobboldali japán hadse­reg táborából tegnapi keletű távirata jelenti, hogy hírek érkeznek, amelyek szerint az oro­szok kiürítik Mukdent és hogy még mintegy 20.000 orosz áll Mukdentől délre. A japánok vesztesége Liaojang mellett sokkal többnek bi­zonyult, mint ahogy azt hitték. Ugyane lap­nak azt jelentik Shanghajból tegnapi kelettel, hogy Mukdennél folytonosan összeütközések történnek. Az oroszok kiürítették Pintaicset. A Standard jelenti Tokióból tegnapi kelettel. Oku tábornok egyik jelentésében úgy nyilatkozott, hogy az oroszok terve Liaojang mellett az volt, hogy Oku ellen védekező álláspontot foglalja­nak el, a másik két japán hadsereget pedig tá­madják. Az oroszoknak nyilván nem volt szán­dékuk visszavonulni. A megkerülés: Pétervár, szept. 23. A hivatalos lap haditudósítója táviratozza Mukdenbol. China­i forrásból eredő közlések sze­rint a japánok most vannak azon, hogy meg­kerüljék a balszárnyat. Kuroki tábornok már a Fusuntól két napi járóföldre levő Panjupuba érkezett, hol Rennenkampf tábornok állandóan megfigyeli. A cár utasítása: Pétervár, szept. 23. Kuropatkin utasítást kapott, hogy a ja­pán hadsereg mintájára három nagy hadtestet alakítson. Az elsőnek Zarubajev, a másodiknak Linevics és a harmadiknak Kaulbars báró lesz a vezére. Kuropatkin ez idő szerint kilenc had­test felett, rendelkezik. Kiadó kapitány jó tanácsai: Pétervár, szept. 23. Kiadó kapitány, aki Skrydlov vezérkará­hoz volt beosztva, visszatért s a japánok hadi­­tervét a következőképen beszéli el: Első­sorban Port-Arturt akarják meghódítani a japánok és szükség esetén visszahúzódnak Koreába. Akkor aztán az oroszokra két nagy feladat fog várni: v­isszahódítani Port-Arturt és a japánokat ki­szorítani Koreából. Mindkét vállalkozáshoz erős hajóhad kell, amit nagyon nehéz lesz elő­ Oyama proklamációja. London, szept. 23. Tokióból jelentik, hogy Oyama tábornagy proklamációt bocsátott ki, amelyben felszólítja a japán hadsereget, hogy a legközelebbi csatá­ban feszítse meg minden erejét, mert ennek a csatának döntő befolyása lesz az egész hadjá­ratra. Azt mondja Oyama proklamációjában, hogy az egész civilizált világ a japán hadse­regre néz, amelynek az oroszok ellen való harc­ban tanúsított hősiessége bámulatot keltett. Egyelőre minden csöndes. Az időjárás hidegre fordult. A bevádolt Uc­tomszki herceg. Párizs, szept. 23. A Matin jelenti, hogy az a hír, hogy Uch­tomszki herceget a port-arturi tengeri ütközet­ben tanúsított magatartásáért haditörvényszék elé állították, nem felel meg a valóságnak. Uchtomszki herceget tudvalevőleg azzal vádol­ták, hogy az augusztus 10-i­ ütközetben vilá­gos parancs ellenére visszatért Port-Arturba és ezáltal előidézte a hajóhad katasztrófáját. Szünetlen mozgósítás Oroszországban, Pétervár, szept. 23. A 8. hadtesten kívül mozgósította a kor­mány az 52. és 53. tartalékdandárokat is, ame­lyeket hadosztályok számerejére emeltek, a 69., 70., 74., 75. és 76. gyaloghadosztályokat pedig a megfelelő tüzérséggel újjáalakították. A megsebesült Stössel tábornokné: Párizs, szept. 23. Több lap­ azt a hírt jelenti Pétervárról, hogy Stössel tábornok neje a japánok utolsó támadásakor, amikor a tisztek nejeiből és leá­nyaiból álló ápolónőcsapat ki volt téve az el­lenséges tűznek, vállán megsebesült. Sebesülése könnyű természetű. Radzivil és Krisztofon. Párizs, szept. 23-A Matinnak jelentik Csifuból, hogy Rad­­zivil herceg és Kristofon orosz hadnagy Kuro­patkin tábornok főhadiszállására utaztak, hogy Stössel tábornok fontos leveleit kézbesítsék. A két tiszt postagalambokat visz magával, melye­ket Kuropatkin tábornokkal való összejövete­lük után akarnak elbocsátani, teremteni. Nagy hajóhadat kell küldeni Kelet- Ázsiába s a fekete-tengeri flottának egy részét is oda kell rendelni. Törökország megen­gedte az átkelést a Dardanellákon s Angliát sem volna nehéz erre rábírni. Az a híresztelés, hogy az orosz hajók nem képesek megtenni ezt a nagy utat, nem igaz, csak három páncélos és két cirkálóhajó nem alkalmas a nagy óceáni útra. Az öngyilkos Orlov, Párizs, szept. 23. Szt-Péterváriról Írják a Petit Parisien­­nek, hogy Orlov vezérőrnagy, az 54-ik gyalog­hadosztály parancsnoka, akit a liaojangi ütkö­zet elvesztéséért okoznak, fejbelőtte magát. Or­lov régi tiszt, aki több hadjáratban is részt vett s már akkor megbízhatatlannak és tehetetlen­nek tartották. Részt vett 1900-ban a chinai had­járatban is s akkor azt beszélték róla, hogy nagyon helytelenítette a kegyetlenkedéseket a chinaiak ellen. Orlov a liaojangi csata idején hadoszlopával a jantai-i bányáknál állott. A japánok meglepték őt, nagy vérontást vittek véghez csapataiban s kényszerítették, hogy megfutamodjék. Ez a szerencsétlenség, vagy ta­lán más bűnök adták kezébe Orlovnak a revol­vert, amelylyel véget vetett életének. A liaojangi ütközetben Kuropatkin tud­valevőleg Orlov tábornokot küldte ki kelet felé a Kuroki-féle megkerülő hadsereg feltartózta­tására, Orlov azonban állítólag Alexejev ellent­mondó intézkedései folytán az utolsó pillana­tig Mukdenben maradt és megkésett Kuroki fel­tartóztatásával, úgy hogy a visszavonuló orosz sereget komoly veszedelembe hozta. Hadosztá­lya különben legnagyobb részt tartalékgyalog­ságból állott, melyet az első lövések teljesen megzavartak. Orlov maga is megsebesült és ve­zérkari főnöke alól a lovat lőtték ki. Serege már csaknem teljesen meg volt verve, mikor a Ku­ropatkin által személyesen vezetett első szibé­riai hadtestnek sikerült Kurokit feltartóztatni és az orosz hadsereget a teljes katasztrófától megmenteni. Az ütközetben tanúsított késedel­­meskedéséért Orlovot a haditörvényszék elé ál­lították.­­ Kivégzett koreaiak, Párizs, szept. 23.­­ A New-York-Herald Herald helyi kiadása je­lenti Szöulból, hogy a japán hatóságok három ko­reait kivégeztek, amikor az új szöuli fioli vasúti vonalat rongálták. A koreaiakat augusztus 27-én fogták el. A vizsgálat kiderítette, hogy a koreaiak az oroszok zsoldjában állottak. Klofac retirál. Pilsen, szept. 23. Amerikai lapok ama jelentésével szemben, hogy Klofac cseh képviselő, ki mint tudósító a ka­­letárgiai harctérre utazott, Liaojangban a japá­nok fogságába került, egy pilseni cseh lap konsta­tálja, hogy Klofac képviselő csak Irkuckig jutott el és már útban van hazafelé. Klosac e hó 17-én Irkuckból táviratot küldtet prágai barátaihoz, mely­ben tudatja velük, hogy a felmerült akadályok miatt nem megy tovább, hanem hazautazik. A döntő ütközet: Berlin, szept. 23. Itteni katonai körök úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a küszöb előtt álló nagy ütkö­zet annyiban döntő lesz, hogy ha Kuropatkin itt is vereséget szenved, akkor ebben az évben a hadjárat folytatásáról szó sem lehet. Vannak, akik a csata kimenetelére nézve kétségben van­nak. Azt mondják, hogy Kuropatkin ügyesen választotta meg a harcteret s a japánokat arra a helyre csalta, ahova őket akarta. Állásai jók. Nagy erősítéseket kapott, s mindene együtt van, ami az esélyeket a győzelemre segítheti Ha most is kudarcot vall — vélik itt — csak saját hadvezéri ügyefogyottságának tulajdo­níthatja. "-­ kiutasított orosz hadi­tudósító. Pétervár, szept. 23. Mukdenből jelentik, hogy az ismert nevű orosz haditudósítót, Nemirovics Dancsenkot, az orosz főhadiszállásról kiutasították. A kiutasítás okául a liaojangi vereség okairól szóló tudósítását hozzák föl, ő tudniillik megtáviratozta lapjának, hogy az orosz katonák negyvennyolc órán át­ nem kaptak enni és végül annyira ki voltak merülve, hogy harcolni sem tudtak. Táviratai, amelyeket a Tielingben ismét megkezdődött vidám életről kül­dött, szintén nagy felháborodást keltettek ellene. Dancsenko egyike volt a legkiválóbb haditudósítók­nak és az orosz nagyközönség a harctéren történt dolgokat igazán az ő tudósításaiból, leveleiből is­merte meg. Port-Artur ostroma, London, szept. 23. A japánok a legutolsó héten Port-Artur előtt nagy sikereket arattak. A japánok a várat kétszer, és pedig 15-én és 20-án megtámadták. Ezt a jelentést úgy Pétervárról, mint Tokióból érekezett táviratok megerősítik. A szeptember 15-iki támadásnál, melynek helyét nem említik, az oroszok saját bevallásuk szerint 400 halot­tat és 800 sebesültet, valamint 46 ágyút vesz­tettei­. A japánok támadása a Kuropatkin- és az Erlangsan-erősségek, valamint az E., D. és P. betűkkel jelzett ütegek ellen irányult, ame­lyek kétségbeesett küzdelem után hatalmukba kerültek. Eddig az orosz és a japán jelenté­sek megegyeznek, de míg egy orosz jelentés azt mondja, hogy Stössel tábornok tegnap reg­gel kilenc órakor ellentámadást rendelt el és az oroszok az Erlangsan-erődöt visszahódítot­ták, addig tokiói táviratok kijelentik, hogy az orosz támadásnak nem volt eredménye. Úgy a Kuropatkin- mint az Erlangsan-erőd igen ma­gasan fekszik és a még az oroszok kezében levő erődök bombázására nagyon kedvező pozí­ciót képez.

Next