Pesti Hírlap, 1904. december (26. évfolyam, 332-361. szám)

1904-12-11 / 342. szám

Fővárosi ügyek. Politika és közigazgatás. Annyi bizo­nyos, hogy a főváros költségvetését sohasem tárgyalták oly felületesen, amint azt majd hét­főn tárgy­alják. A városatyákat, főképen pedig a vezető embereket első­sorban a politika ér­dekli nemcsak a kerületekben, hanem a város­házán is. Mindenütt a politikai helyzetről be­szélnek, vitatkoznak és a közigazgatás sülyed lesebb és lejebb. Az egyes kerületekben biztosra veszik, hogy tavaszszal és pedig már március első felében föltétlenül új választás lesz — ha csak Tisza nem bukik meg időközben. Minthogy pedig félnek a választásoktól, hát erősen ké­szülődnek is, így a Terézvárosban ma már olyan hevesen indult meg a mozgalom, mintha a Házat már feloszlatták volna. Itt a demo­kraták állnak a kaszinópártiakkal szemben és sok dolgot adnak a nyomdáknak, korteseknek, vendéglősöknek egyaránt. A harmadik kerület­ben az ellenzék erősen szervezkedik Vészi ellen és a papirosforma szerint már 400 szavazat­többségük van. Éppen egy nagy harc indult meg a Belvárosban és a Ferencvárosban. A VII. és VIII. kerületben látszólag még csönd van, a Li­pótvárosban azonban már szintén élénken moz­golódnak. Hétfőn rendkívüli közgyűlés lesz a városházán, hogy letárgyalják a költségvetést. A városatyák sokkal inkább érdeklődnek a po­litika, mint a közigazgatás iránt, így hát előre­láthatólag nem is készültek komolyan a budget­­tárgyalásra. A belügyminiszter azonban bizo­nyára jóváhagyja a felületesen elkészített bud­­getet, — ha a törzsfőnökök politikai szem­pontból kiérdemlik a megelégedését. — A sertésvásári vásár­ pénztár ügye. Szom­baton délután ülést tartott a közélelmezési és köz­­gazdasági bizottság, Melly Béla tanácsos elnöklése mellett, előadó Bolkusházy Lajos tanácsjegyző és Jagjda­ Antal fogalmazó volt.­­ Ez alkalommal elő­terjesztésre került az ez ügyben kiküldött albizottság javaslata. A közélelmezési és közgazdasági bizottság szakaszonként tárgyalta a megszövegezett felté­teleket. Az első két szakasz szerint, a vállalat 15 évre adható ki s a vállalkozó köteles két millió korona alaptőkét kimutatni. Salgó József kevésnek tartja a két milliót, am­időn azonban az elnök, Radocza Já­nos és Mautner Adolf kifejtették, hogy a rendelke­zésre álló tőke — a szükséghez képest — mindig ki­egészíthető, visszavonta azt az indítványát, hogy a vállalkozótól öt millió koronát követeljen a főváros.­­A bizottság is ahoz járult hozzá, hogy két millió ko­rona kimutatása legyen szükséges. A további pontozatok kimondják, hogy a vásár­pénztár feladata: az előlegezés és hitelnyújtás, élő állatokra és nyers terményekre s a sertések és ter­mények vételére vonatkozó bizományi üzlet, anélkül, hogy a saját számlájára üzleteket köthetne. Ez ellen is fölszólalás történt s különösen abban az irányban, hogy a vásárpénztár bizományi üzlete káros befolyás­sal van a magán­üzletekre. Ennek az ellenvetésnek a meggyöngítésére az ügyosztály részéről fölhozták, hogy milyen előnyei vannak a bizományi üzlet vite­lének a vásárpénztár részéről. A fő előnye az, hogy a bizományi üzlet lebonyolítása így példányszerűvé válik, s hogy a tenyésztő, vagy gazdálkodó a legrövi­debb úton jön összeköttetésbe a fővárosi piaccal. A bizományi üzlet tehát mintegy szervi lényege a vá­sárpénztárnak. Székács Antal abban a nézetben van, hogy ezzel igen nagy hatalmat adnak a vásárpénztár kezébe, mert presszióval lehet a termelőre és a hen­tesekre egyaránt a vételnél ép úgy, mint az eladás­nál. Hecht Ernő szerint, főleg az árak alakulására való tekintettel szükséges a bizományi üzlet vitelének a megengedése. Mert csakis akkor szabályozhatók az árak, ha tudvalevő, hogy milyen az a mennyiség, amit föl kell szállítani. Azt hiszi, hogy bizományi üz­let nélkül vállalkozó se fog akadni. Fenyvessy Adolf igen lényegesnek tartja, hogy az, aki hitelt ad az árukra, bizományosi jogosultsággal is bírjon, mert máskülönben, ha az árszabályozást nincs aki tudassa a tenyésztőkkel, akkor azok lassanként elidegenednek a budapesti piactól; ez pedig épen nem érdeke sem a fogyasztónak sem az iparosnak. Ugyanilyen érte­lemben szólt Mautner Adolf is. A bizottság ezek után 9 szóval 5 ellen elfogadta az előterjesztett ja­vaslatot, hogy a vásárpénztár folytathasson­­bizo­mányi üzletet. A további szakaszok során, Hecht Ernő fölös­legesnek tartja a hitel­bíráló bizottság szervezését, amennyiben ez — mint felelősség nélküli szerv — semmi befolyással nem lehetne a hitel nyújtására. A vásárpénztár sokkal jobb informáló közegeket tud magának teremteni, viszont az érdekelt felek érde­keit sem szolgálhatná teljesen az a bizottság. Melly Béla tanácsos és az ügyfelek érdekében valónak lát­ja a bizottság szervezését, mintegy ezek megnyugta­tására, hogy jogtalan mellőzés nem történhetik. A bizottság elfogadta az előterjesztésbeli javaslatot.­­ A további szakaszok nagyobbára a főváros felügye­leti jogára, a büntető határozatokra, a biztosíték (100.000 korona) letételére s a körös ügyekre vonat­kozó illetékesség megállapítására tartalmaznak in­tézkedéseket. Ezeket a szakaszokat elfogadták. Az ügygyel kapcsolatosan, Fenyvessy Adolf és társai indítványt a­dtak be aziránt, hogy a földmive­­lésü­gyi kormányt kérjék föl hatóságilag, hogy a Szer­biából érkező sertések egészségügyi megfigyelő helyé­ül a székesfőváros sert­és vásár­terét jelölje ki. Ezt az indítványt elfogadták. Megfontolás tárgyává fogja tenni az ügyosztály azt a kívonatot is, hogy a Bul­gáriából Szerbián át Bécsbe vitt leölt sertésekből hozzanak nagyobb mennyiséget a budapesti piacra is, mert attól lehet tartani, hogy sertéshús-hiány fog a közel­jövőben bekövetkezni.­­ Ezek után a vásár­pénztár fölállítására vonatkozó ajánlati feltételeket tárgyalták. Ajánlatot csak magyar állampolgár vagy magyar vállalat adhat be. Ma ezenkívül még egyéb ügyeket is tárgyaltak. A X. kerületi választmány előterjesztést tett az iránt, hogy a kőbányai hetivásárokat egészen helyezzék át a Martinovich­ térre, míg a kőbányai kaszinó a piac megosztottsága mellett nyilatkozott, úgy, hogy az élelmezések piaca a Szent László­ téren maradjon, az iparcikkeké pedig ezentúl is a Martinovich-téren le­gyen. A közélelmezési és közgazdasági bizottság ma az egyesítés mellett foglalt állást. Hozzájárult a bi­zottság ahoz, hogy a luxus­- és tenyészállatvásárok díjaira a főváros három éven át 1000—1000 koronát adjon s hajlandó megengedni, hogy a luxus-lóvásáro­kon belépődíjakat szedjenek. — Hány választó lesz a fővárosban? A köz­ponti választmány Halmos János polgármester el­nöklete­ alatt véglegesen megállapította a jövő évi választók névjegyzékét. E szerint a jövő évben az I. kerületben 4075 választó lesz, a II. kerület­ben 3557, a III. kerületben 1902, a IV. kerületben 3985, az V. kerületben 6031, a VI. kerületben 11,071, a VII. kerületben 12,105, a VIII. kerület­ben 8020, a IX. kerületben 6560, összesen tehát 58,906, vagyis 294-gyel több, mint van az idén. — Jelölés: Az üresedésben levő tanácsjegyzői állásra az I. és II. kerületbeli bizottsági tagok, a ma délután tartott ülésükön egyhangúlag dr Hauer Ferenc fogalmazót jelölték. — A Mész- és Lövőház-utcák rendezése. A II. kerületi bizottsági tagok, szombaton délután tar­tott ülésükön kimondották, hogy hétfőn, a költség­­előirányzat tárgyalásakor sürgetni fogják a budai részek, de különösen a Mész- és Lövőház-utcák ren­dezését, amely már tiz év óta húzódik. Pártolásra a többi kerületeket is fölkérik. — A köz­vágóhídi szolgálat szervezése. Melly­re a fővárosi tanácsnok, mint a közgaz­dasági és közélelmezési osztály vezetője, szom­baton nyújtotta be a tanácshoz terjedelmes előterjesztését a székesfőváros közvágóhídjain és állatvásárjain teljesítendő szolgálat szerve­zése dolgában. Az előterjesztés alapjául szolgál, hogy az igazgatási szolgálatot külön kell vá­lasztani a szakszolgálattól. A tanácsnok javas­lata szerint a szervezés folytán 53.540­­ meg­takarítás jelentkeznék a személyi kiadásokban. A szervezeti szabályrendelet negyvennyolc sza­kaszban intézkedik a szolgálat szerveiről, a mi­nősítésről, az állások betöltéséről, a fegyelem­ről, a nyugdíjról és a napidijakról. — Az „Erzsébet szegényház“ új ren­delő­ orvosa. A főváros tanácsa dr Remete Jenő uralógust ebben a minőségben az „Erzsébet szegényház“ rendelő orvosává nevezte ki. — Beöthy ,Ákos hagyatéka. A napokban elhunyt Beöthy Ákos képviselő 600 koronát ha­gyott végrendeletileg a főváros szegényeinek. Az összegről Almády Géza tanácsnok úgy in­tézkedett, hogy azt a kerületi elöljáróságokhoz juttatja szétosztás végett. — Iparhatósági megbízottak választása. A főváros egyes kerületeiben m­gindult a moz­golódás az iparhatósági megbízottak választására melynek idejéül a fővárosi tanács december 18-ikát, a jövő vasárnapot tűzte ki. A választás mind a tíz kerületben az elöljárósági épületben lesz. A szavazók kötelesek magukkal vinni adó­könyveiket és iparigazolványukat. első fokozatának betöltése iránt teendő újabb lépé­sek; a három legutolsó fizetési osztályba tartozó székesfővárosi, valamint a vidéki nős vagy családos állami tisztviselők részére még a folyó évre jutta­­tandó drágasági pótlék; esetleges indítványok. PESTI HÍRLAP 1904. december 11., vasárnap.­­ Egyletek és intézetek. — Az Állami Tisztviselők Országos Egyesü­lete e hó 18-án, vasárnap, délután 4 órakor a váci­­utcai városház üléstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata: A fizetési osztályok Kis komédiák. mmm 4 Kermagyarosítás, Színházigazgató. A darabbal tehát rendben vol­nánk, de van még egy baj. Szerző. Mi aZ? • • • Igazgató. A színlapra nem lehet kinyomatni, hogy az operett zenéjét Schwamm Miksa írta. Én­ igen nagy kegyelettel viseltetem az ön tisztelt ősei iránt, de a nevüket nem találom valami szerencsés­nek. És végre is: a Schwamm névvel lehet valaki igen jó kereskedő vagy gabonaügynök, de színpadi szerző nem lehet. • *■ <] Szerző. Erre eddig nem is gondoltam. Igazgató. Persze, hogy nem gondolt, hiszen ma­guk komponisták nem látnak tovább a hangjegyeik­nél. Maga képes azt hinni, hogy Schwamm Miksa névvel az ember igazi sikert arathat. Édes barátom, ha azt akarja, hogy az operettjét kitűzzük, hát válasz­­szon valami jó magyar nevet. Szerző: Mit tetszik ajánlani? Igazgató. Érdekes, csak nem gondolja, hogy­ rögtön ki fogok bökni valami alkalmas családnevet! Ezt nagyon meg kell hányni-vetni, mert az ön egész színpadi karrierje ettől függ. Üljön csak szépen rá és beszéljük meg a dolgot. Szerző. (Helyet foglal és vár.) Igazgató. (Tűnődve.) Itt lenne például a Szí­­vacs. Igaz, hogy ez szolgai fordítás, de megvan a­z az előnye, hogy egészen egyéni családnév. Szivacs Miska, — ez talán nem is hangzanék rosszul. Szerző: Nem, kérem, ez nagyon furcsa. Min­denki nevetne, ha meghallaná. Valami jobbat tes­sék ajánlani . . . Igazgató. Mit szólna a Spongyá­hoz? Ebben­ már van bizonyos groteszkség, ami megmarad az em­berek memóriájában. Nem is venné ki magát rosszul, ha a színházi és művészeti rovatban ilyesmi állana . „A kitűnő Spongya-mester ma ismét olyan művet al­kotott, mely, stb. stb.“ Határozottan van benne va­lami eredetiség. Szerző: Xem, kérem, ez se jobb a Joovacs­nál Az egész kávéház rajtam mulatna, ha Spongya Mik­sának hívnának. Még a tüzilegény is mulatna. *" Igazgató. Hol született maga? / Szerző. Petymegen, Ugocsa megyében. Igazgató. Xo, már az is bizonyos, hogy kissé szamárul méltatott megválasztani a születése helyét. Petymegi, Petymegi, — ez se hangzik valami na­gyon előkelően ... Szerző. Bizony nem... Igazgató. Tehát nincs más hátra, mint hogy­ egészen idegen nevet válasszunk. Nézze csak, vad egy kolosszális ötletem. Szerző. Mi az, igazgató úr? Igazgató. Magyarosítsa a nevét Budapesti­re. Erre még senki se magyarosította a nevét, pedig mindenesetre volna benne ráció, ha már a kisebb vá­rosok annyiszor szerepeltek a névmagyarosítás sta­tisztikájában. Szerző: Budapesti Miksa. Kérem, azt hinnék, hogy megbolondultam. Igazgató. Akkor az lesz a legkosabb, ha valami jó, magyaros szót választ, valami olyat, amit eddig még nem koptattak el. Itt van példáid a Betyár szó. Szerző (Ijedten.) Hogy tetszik ezt érteni? Igazgató. Magyarosítsa a nevét Betyár-re. Ez rövid, magyaros és eredeti .. . Szerző: Betyár Miksa, — hiszen azt hinnék, hogy szegénylegény vagyok, nem pedig zeneszerző. Az ilyen névvel statáriumos időkben szó nélkül fel­akasztják az embert ... ! Igazgató. Vagy mondjuk, Ostor, így se hívnak még eddig senkit. A fődolog, hogy a név egészen új legyen. Szerző. De kérem, ne méltóztassék csupa ilyen­ harcias nevet választani ... Én békés családapa va­gyok s ezek a nevek idült gyilkosoknak és utonál­­lóknak illenének ...

Next