Pesti Hírlap, 1904. december (26. évfolyam, 332-361. szám)
1904-12-11 / 342. szám
Fővárosi ügyek. Politika és közigazgatás. Annyi bizonyos, hogy a főváros költségvetését sohasem tárgyalták oly felületesen, amint azt majd hétfőn tárgyalják. A városatyákat, főképen pedig a vezető embereket elsősorban a politika érdekli nemcsak a kerületekben, hanem a városházán is. Mindenütt a politikai helyzetről beszélnek, vitatkoznak és a közigazgatás sülyed lesebb és lejebb. Az egyes kerületekben biztosra veszik, hogy tavaszszal és pedig már március első felében föltétlenül új választás lesz — ha csak Tisza nem bukik meg időközben. Minthogy pedig félnek a választásoktól, hát erősen készülődnek is, így a Terézvárosban ma már olyan hevesen indult meg a mozgalom, mintha a Házat már feloszlatták volna. Itt a demokraták állnak a kaszinópártiakkal szemben és sok dolgot adnak a nyomdáknak, korteseknek, vendéglősöknek egyaránt. A harmadik kerületben az ellenzék erősen szervezkedik Vészi ellen és a papirosforma szerint már 400 szavazattöbbségük van. Éppen egy nagy harc indult meg a Belvárosban és a Ferencvárosban. A VII. és VIII. kerületben látszólag még csönd van, a Lipótvárosban azonban már szintén élénken mozgolódnak. Hétfőn rendkívüli közgyűlés lesz a városházán, hogy letárgyalják a költségvetést. A városatyák sokkal inkább érdeklődnek a politika, mint a közigazgatás iránt, így hát előreláthatólag nem is készültek komolyan a budgettárgyalásra. A belügyminiszter azonban bizonyára jóváhagyja a felületesen elkészített budgetet, — ha a törzsfőnökök politikai szempontból kiérdemlik a megelégedését. — A sertésvásári vásár pénztár ügye. Szombaton délután ülést tartott a közélelmezési és közgazdasági bizottság, Melly Béla tanácsos elnöklése mellett, előadó Bolkusházy Lajos tanácsjegyző és Jagjda Antal fogalmazó volt. Ez alkalommal előterjesztésre került az ez ügyben kiküldött albizottság javaslata. A közélelmezési és közgazdasági bizottság szakaszonként tárgyalta a megszövegezett feltételeket. Az első két szakasz szerint, a vállalat 15 évre adható ki s a vállalkozó köteles két millió korona alaptőkét kimutatni. Salgó József kevésnek tartja a két milliót, amidőn azonban az elnök, Radocza János és Mautner Adolf kifejtették, hogy a rendelkezésre álló tőke — a szükséghez képest — mindig kiegészíthető, visszavonta azt az indítványát, hogy a vállalkozótól öt millió koronát követeljen a főváros.A bizottság is ahoz járult hozzá, hogy két millió korona kimutatása legyen szükséges. A további pontozatok kimondják, hogy a vásárpénztár feladata: az előlegezés és hitelnyújtás, élő állatokra és nyers terményekre s a sertések és termények vételére vonatkozó bizományi üzlet, anélkül, hogy a saját számlájára üzleteket köthetne. Ez ellen is fölszólalás történt s különösen abban az irányban, hogy a vásárpénztár bizományi üzlete káros befolyással van a magánüzletekre. Ennek az ellenvetésnek a meggyöngítésére az ügyosztály részéről fölhozták, hogy milyen előnyei vannak a bizományi üzlet vitelének a vásárpénztár részéről. A fő előnye az, hogy a bizományi üzlet lebonyolítása így példányszerűvé válik, s hogy a tenyésztő, vagy gazdálkodó a legrövidebb úton jön összeköttetésbe a fővárosi piaccal. A bizományi üzlet tehát mintegy szervi lényege a vásárpénztárnak. Székács Antal abban a nézetben van, hogy ezzel igen nagy hatalmat adnak a vásárpénztár kezébe, mert presszióval lehet a termelőre és a hentesekre egyaránt a vételnél ép úgy, mint az eladásnál. Hecht Ernő szerint, főleg az árak alakulására való tekintettel szükséges a bizományi üzlet vitelének a megengedése. Mert csakis akkor szabályozhatók az árak, ha tudvalevő, hogy milyen az a mennyiség, amit föl kell szállítani. Azt hiszi, hogy bizományi üzlet nélkül vállalkozó se fog akadni. Fenyvessy Adolf igen lényegesnek tartja, hogy az, aki hitelt ad az árukra, bizományosi jogosultsággal is bírjon, mert máskülönben, ha az árszabályozást nincs aki tudassa a tenyésztőkkel, akkor azok lassanként elidegenednek a budapesti piactól; ez pedig épen nem érdeke sem a fogyasztónak sem az iparosnak. Ugyanilyen értelemben szólt Mautner Adolf is. A bizottság ezek után 9 szóval 5 ellen elfogadta az előterjesztett javaslatot, hogy a vásárpénztár folytathassonbizományi üzletet. A további szakaszok során, Hecht Ernő fölöslegesnek tartja a hitelbíráló bizottság szervezését, amennyiben ez — mint felelősség nélküli szerv — semmi befolyással nem lehetne a hitel nyújtására. A vásárpénztár sokkal jobb informáló közegeket tud magának teremteni, viszont az érdekelt felek érdekeit sem szolgálhatná teljesen az a bizottság. Melly Béla tanácsos és az ügyfelek érdekében valónak látja a bizottság szervezését, mintegy ezek megnyugtatására, hogy jogtalan mellőzés nem történhetik. A bizottság elfogadta az előterjesztésbeli javaslatot. A további szakaszok nagyobbára a főváros felügyeleti jogára, a büntető határozatokra, a biztosíték (100.000 korona) letételére s a körös ügyekre vonatkozó illetékesség megállapítására tartalmaznak intézkedéseket. Ezeket a szakaszokat elfogadták. Az ügygyel kapcsolatosan, Fenyvessy Adolf és társai indítványt adtak be aziránt, hogy a földmivelésügyi kormányt kérjék föl hatóságilag, hogy a Szerbiából érkező sertések egészségügyi megfigyelő helyéül a székesfőváros sertés vásárterét jelölje ki. Ezt az indítványt elfogadták. Megfontolás tárgyává fogja tenni az ügyosztály azt a kívonatot is, hogy a Bulgáriából Szerbián át Bécsbe vitt leölt sertésekből hozzanak nagyobb mennyiséget a budapesti piacra is, mert attól lehet tartani, hogy sertéshús-hiány fog a közeljövőben bekövetkezni. Ezek után a vásárpénztár fölállítására vonatkozó ajánlati feltételeket tárgyalták. Ajánlatot csak magyar állampolgár vagy magyar vállalat adhat be. Ma ezenkívül még egyéb ügyeket is tárgyaltak. A X. kerületi választmány előterjesztést tett az iránt, hogy a kőbányai hetivásárokat egészen helyezzék át a Martinovich térre, míg a kőbányai kaszinó a piac megosztottsága mellett nyilatkozott, úgy, hogy az élelmezések piaca a Szent László téren maradjon, az iparcikkeké pedig ezentúl is a Martinovich-téren legyen. A közélelmezési és közgazdasági bizottság ma az egyesítés mellett foglalt állást. Hozzájárult a bizottság ahoz, hogy a luxus- és tenyészállatvásárok díjaira a főváros három éven át 1000—1000 koronát adjon s hajlandó megengedni, hogy a luxus-lóvásárokon belépődíjakat szedjenek. — Hány választó lesz a fővárosban? A központi választmány Halmos János polgármester elnöklete alatt véglegesen megállapította a jövő évi választók névjegyzékét. E szerint a jövő évben az I. kerületben 4075 választó lesz, a II. kerületben 3557, a III. kerületben 1902, a IV. kerületben 3985, az V. kerületben 6031, a VI. kerületben 11,071, a VII. kerületben 12,105, a VIII. kerületben 8020, a IX. kerületben 6560, összesen tehát 58,906, vagyis 294-gyel több, mint van az idén. — Jelölés: Az üresedésben levő tanácsjegyzői állásra az I. és II. kerületbeli bizottsági tagok, a ma délután tartott ülésükön egyhangúlag dr Hauer Ferenc fogalmazót jelölték. — A Mész- és Lövőház-utcák rendezése. A II. kerületi bizottsági tagok, szombaton délután tartott ülésükön kimondották, hogy hétfőn, a költségelőirányzat tárgyalásakor sürgetni fogják a budai részek, de különösen a Mész- és Lövőház-utcák rendezését, amely már tiz év óta húzódik. Pártolásra a többi kerületeket is fölkérik. — A közvágóhídi szolgálat szervezése. Mellyre a fővárosi tanácsnok, mint a közgazdasági és közélelmezési osztály vezetője, szombaton nyújtotta be a tanácshoz terjedelmes előterjesztését a székesfőváros közvágóhídjain és állatvásárjain teljesítendő szolgálat szervezése dolgában. Az előterjesztés alapjául szolgál, hogy az igazgatási szolgálatot külön kell választani a szakszolgálattól. A tanácsnok javaslata szerint a szervezés folytán 53.540 megtakarítás jelentkeznék a személyi kiadásokban. A szervezeti szabályrendelet negyvennyolc szakaszban intézkedik a szolgálat szerveiről, a minősítésről, az állások betöltéséről, a fegyelemről, a nyugdíjról és a napidijakról. — Az „Erzsébet szegényház“ új rendelő orvosa. A főváros tanácsa dr Remete Jenő uralógust ebben a minőségben az „Erzsébet szegényház“ rendelő orvosává nevezte ki. — Beöthy ,Ákos hagyatéka. A napokban elhunyt Beöthy Ákos képviselő 600 koronát hagyott végrendeletileg a főváros szegényeinek. Az összegről Almády Géza tanácsnok úgy intézkedett, hogy azt a kerületi elöljáróságokhoz juttatja szétosztás végett. — Iparhatósági megbízottak választása. A főváros egyes kerületeiben mgindult a mozgolódás az iparhatósági megbízottak választására melynek idejéül a fővárosi tanács december 18-ikát, a jövő vasárnapot tűzte ki. A választás mind a tíz kerületben az elöljárósági épületben lesz. A szavazók kötelesek magukkal vinni adókönyveiket és iparigazolványukat. első fokozatának betöltése iránt teendő újabb lépések; a három legutolsó fizetési osztályba tartozó székesfővárosi, valamint a vidéki nős vagy családos állami tisztviselők részére még a folyó évre juttatandó drágasági pótlék; esetleges indítványok. PESTI HÍRLAP 1904. december 11., vasárnap. Egyletek és intézetek. — Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete e hó 18-án, vasárnap, délután 4 órakor a váciutcai városház üléstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata: A fizetési osztályok Kis komédiák. mmm 4 Kermagyarosítás, Színházigazgató. A darabbal tehát rendben volnánk, de van még egy baj. Szerző. Mi aZ? • • • Igazgató. A színlapra nem lehet kinyomatni, hogy az operett zenéjét Schwamm Miksa írta. Én igen nagy kegyelettel viseltetem az ön tisztelt ősei iránt, de a nevüket nem találom valami szerencsésnek. És végre is: a Schwamm névvel lehet valaki igen jó kereskedő vagy gabonaügynök, de színpadi szerző nem lehet. • *■ <] Szerző. Erre eddig nem is gondoltam. Igazgató. Persze, hogy nem gondolt, hiszen maguk komponisták nem látnak tovább a hangjegyeiknél. Maga képes azt hinni, hogy Schwamm Miksa névvel az ember igazi sikert arathat. Édes barátom, ha azt akarja, hogy az operettjét kitűzzük, hát válaszszon valami jó magyar nevet. Szerző: Mit tetszik ajánlani? Igazgató. Érdekes, csak nem gondolja, hogy rögtön ki fogok bökni valami alkalmas családnevet! Ezt nagyon meg kell hányni-vetni, mert az ön egész színpadi karrierje ettől függ. Üljön csak szépen rá és beszéljük meg a dolgot. Szerző. (Helyet foglal és vár.) Igazgató. (Tűnődve.) Itt lenne például a Szívacs. Igaz, hogy ez szolgai fordítás, de megvan az az előnye, hogy egészen egyéni családnév. Szivacs Miska, — ez talán nem is hangzanék rosszul. Szerző: Nem, kérem, ez nagyon furcsa. Mindenki nevetne, ha meghallaná. Valami jobbat tessék ajánlani . . . Igazgató. Mit szólna a Spongyához? Ebben már van bizonyos groteszkség, ami megmarad az emberek memóriájában. Nem is venné ki magát rosszul, ha a színházi és művészeti rovatban ilyesmi állana . „A kitűnő Spongya-mester ma ismét olyan művet alkotott, mely, stb. stb.“ Határozottan van benne valami eredetiség. Szerző: Xem, kérem, ez se jobb a Joovacsnál Az egész kávéház rajtam mulatna, ha Spongya Miksának hívnának. Még a tüzilegény is mulatna. *" Igazgató. Hol született maga? / Szerző. Petymegen, Ugocsa megyében. Igazgató. Xo, már az is bizonyos, hogy kissé szamárul méltatott megválasztani a születése helyét. Petymegi, Petymegi, — ez se hangzik valami nagyon előkelően ... Szerző. Bizony nem... Igazgató. Tehát nincs más hátra, mint hogy egészen idegen nevet válasszunk. Nézze csak, vad egy kolosszális ötletem. Szerző. Mi az, igazgató úr? Igazgató. Magyarosítsa a nevét Budapestire. Erre még senki se magyarosította a nevét, pedig mindenesetre volna benne ráció, ha már a kisebb városok annyiszor szerepeltek a névmagyarosítás statisztikájában. Szerző: Budapesti Miksa. Kérem, azt hinnék, hogy megbolondultam. Igazgató. Akkor az lesz a legkosabb, ha valami jó, magyaros szót választ, valami olyat, amit eddig még nem koptattak el. Itt van példáid a Betyár szó. Szerző (Ijedten.) Hogy tetszik ezt érteni? Igazgató. Magyarosítsa a nevét Betyár-re. Ez rövid, magyaros és eredeti .. . Szerző: Betyár Miksa, — hiszen azt hinnék, hogy szegénylegény vagyok, nem pedig zeneszerző. Az ilyen névvel statáriumos időkben szó nélkül felakasztják az embert ... ! Igazgató. Vagy mondjuk, Ostor, így se hívnak még eddig senkit. A fődolog, hogy a név egészen új legyen. Szerző. De kérem, ne méltóztassék csupa ilyen harcias nevet választani ... Én békés családapa vagyok s ezek a nevek idült gyilkosoknak és utonállóknak illenének ...