Pesti Hírlap, 1905. május (27. évfolyam, 121-134. szám)

1905-05-02 / 121. szám

PESTI HÍRLAP 3 1905. május 2., kedd­­ ig elitéli az eddigi káros kormány­rendszert; en­nek értelme nincs, mert sejtel semmi nyoma, hogy a kormány károsan működött volna. A gazdasági önállóság megvalósítása, mint törhetetlen Pro­gramm, meg nem állhat. Majd kifejti, hogy az or­szágban a gazdasági önállóság milyen káros hatás­sal lenne. Ami pedig ■—­ úgymond — a feliratban a hadsereg magyar vezényleti nyelve megvalósí­tását törvényen alapuló követelésnek mondja, ez szintén nem állhat meg, mert ilyen törvény nincs. A kiegyezés ő­felségének adta meg a jogot, hogy a hadsereg felett rendelkezzék. Törvényes kötése­ket egyszerűen szétszakítani nem lehet. Azt pedig, hogy a felirat a magyar alkotmány mellett való kitartásért üdvözli a többséget, nem helyeselheti, mert ezt nem vindikálhatja egy csoport magának, mert ezt minden párt megtette a maga utján s minden magyar embernek kötelessége alkotmányát megvédeni. Ezért inditványozza, hogy Hevesmegye felirata csak tudomásul vétessék. A főispán beszéd­jét többször zajos ellentmondások kisérték. Utána gróf Zichy Jenő szólalt fel. Az elnöki székből —úgymond — főispán barátom szokatlan majdon elemezett egy az országgyűlési többséghez intézett feliratot. Ezt az elnöki székből tenni nem lehet és nem szabad. Előbb a közgyűlés által elfo­gadottnak mondta az állandó választmány határo­zatát s csak azután kelt sikra ellene. Észrevétele­ket kell tennem politikai véleményeire. A hadse­reg eddigi állapotáról szólva, 1867-ben épen báró Sennyey Pálnak, a főispán sógorának mondotta Tisza Kálmán, az akkori ellenzék vezére, hogy a kiegyezésben nincs eléggé kidomborítva az önálló magyar hadsereg eszméje. Báró Sennyey akkor igazat is adott Tiszának s ekkor formulázták, hogy a magyar hadsereg kiegészítő része a közös had­seregnek. A paritásról szólva megjegyzi, hogy igaz ugyan, hogy a delegációban egyformán voltak a magyar és osztrák képviselők, de a többség, sajnos, olyan volt a delegációban a magyar részről, akik készek voltak a haza alkotmányának gyökereit meg­­vugdosni. Ami pedig az eddigi kormányrendszer elítélését illeti, nagyon is helyén­való, mert alkot­mányunkat megrontották, a király és a nemzet közötti viszonyt veszélyeztették. Most pedig, hogy a nemzet ítélt felettük, hozzák-halasztják a dolgot és oda akarják vinni a nemzetet, amit nem csak kimondani, de elgondolni sem merek. A paritás megvan a törvénykönyvben, de gyakorlatban soha nem használták. — Méltóságos főispán úr — úgymond — itt elválnak uraink. Az életben jó barátok vagyunk, de a politikai téren nem találkozhatnak nézeteink, mert én a hazámat mindenek felett szeretem. In­dítványozom, hogy küldessék ki egy háromtagú bizottság, mely Fejér megye feliratát megszerkeszti. .(Hosszantartó lelkes éljenzés.) Di Fania mindenben hozzájárul gróf ■Zichy Jenő indítványához, azonban kéri, hogy ne három, hanem öttagú bizottságot küldjenek ki. Báró Fiáth Pál főispán: Reflektálva gróf Zichy Jenő szavaira, kijelenti, hogy eltérnek né­zeteik, de hazánkat egyformán szeretik. Mindket­ten — úgymond — annak boldogítására törekszünk s azért kérem a közgyűlést, hogy ne vegye úgy, mintha, az elhangzott beszédek egyike hazafiatlan, a másik hazafias lett volna. Mindketten a magunk utján haladunk, de célunk egy. A főispán fölteszi a kérdést az ő és gróf Zichy Jenő indítványára, kibővített dr Fanta indítványával. A főispán in­dítványára csupán tizenketten szavaztak, míg Zichy Jenő indítványa mellett felállással mintegy százharmincan. (Óriási éljenzés.) A felirat megszerkesztésére gróf Zichy Jenő indítványára kiküldettek: gróf Széchényi Viktor, báró Mansdorff Géza, Szüts Artúr megyei főjegyző,­­Kenessey Gyula és Rosenfeld Henrik. TÁVIRATOK. Pétervár, ápr. 29. (Távirati ügynök­ség.1) Manuchint, a hadügyminisztérium egyik ■vezetőjét, hadügyminiszterré nevezték ki. Párizs, máj. 1. Benoit vizsgálóbíró be­fejezte az összeesküvők perének vizsgálatát. A vádlottakat zendülésre való felhívás és hadi­anyag birtoklása miatt állítják büntetőbíróság elé. Bécs, május 1. ő felsége ma délelőtt az­­ál­talános kihallgatások kezdete előtt Babics István altábornagytól kivette a titkos tanácsosi esküt. Klenwrood­ Springs (Colorado), ápr. 29. Itt makacsul tartja magát az a hír, hogy Roosevelt elnök beteg. Az elnök magántitkára azonban kije­lenti, hogy az elnök csupán üdül. Lorido (Texas), április 30. Tegnap heves ttámadó dühöngött esővel és jéggel. Sok épületet szétrombolt. A beszakadt épületek 25 embert te­mettek maguk alá. Párizs, április 29. Loubet elnök ma vissza­érkezett. Bécs, május 1. Az összes munkásgyűlések nyugodtam folytak le. — Lyon, május 1. A fourieresi magaslatra ve­zető sikló kötelének hirtelen elszakadása következ­tében egy közönséggel teli kocsi nagy gyorsaság­gal rohant le és oly hevesen ütődött, hogy 17-en megsérültek. Párizs, május 1. Pacsu szerb pénzügyminisz­ter ideérkezett. Drammes (Norvégia), május 1. Lierstrand­­ban egy major égésénél a tulajdonos hat gyermeke odaégett. Külügyminiszterek találkozása. Velence, ápr. 30. A politikai világ a tegnapi pohárköszöntők hatása alatt áll. Gróf Papadopuli estélye alatt nem is volt egyébről szó­ A vélemény, egyhangúlag az, hogy az a benső őszinte megnyilatkozás, amely a pohár­köszöntőkben kifejezést nyert, csalhatatlan bizo­nyítéka annak, hogy úgy a magyar-osztrák, mint az olasz vezető körök a két állam egymás­hoz való eddigi viszonyát mind szilárdabbá­­és bensőbbé kívánják tenni. Gróf Goluchowskit és Tittonit a képviselők és szenátorok szívesen üd­vözölték. A sajtó élénk kifejezést ad ennek a rokon­szenves hangulatnak. Bármily új alakulást te­remtsen is a diplomácia, — így iz­a Giornale D’Italia — Németországhoz és Ausztria-Ma­­gyarországhoz való viszonyunknak változat­lannak kell maradnia, mert az a legjobb biz­tosítéka a békének. Ezért kötelessége mindkét ál­lam diplomáciájának a fennálló szövetséges viszonyt föltétlen becsületességgel értelmezni és ápolni. Ezt az intenciót erősítette meg tegnap Velencében újra a két állam kormánya. A Giornale di Venezia ugyanilyen érte­lemben nyilatkozik és arra a következtetésre jut, hogy a két diplomata pohárköszöntője a bé­ke lelkes dala, amely elől eloszlik a félreértések­nek és bizalmatlanságnak köde. A Matino Ad­­riatico, Gorriera de la Sera,és a Popolo Romano csatlakoznak ehez a véleményhez. Vitelesi sze­nátor a külügyi politika dolgában beterjeszten­dő interpellációt jelentett be. Velence, ápr. 30. Gróf Goluchowski kül­ügyminiszter ma délelőtt Tittoni olasz külügy­miniszter, Avarna herceg és gróf Lützow nagy­követek és báró Gagern társaságában megtekin­tette a nemzetközi műkiállítást. Különös érdek­lődést tanúsított gróf Goluchovski a magyar kiállítás iránt, amelynél Radisics képviselő fogadta a külügyminisztert. Gróf Goluchovski nagy megelégedésének és tetszésének adott kife­jezést a kiállítás fölött. Velence, ápr. 30. Gróf Goluchovski kül­ügyminiszter báró Gagern kíséretében délután negyed három órakor Bécsbe utazott. A pálya­udvaron megjelent Tittoni külügyminiszter, Avarna herceg és gróf Lützow nagykövetek, a prefektus, a polgármester és gróf Macci de Ge­­lere. A külügyminiszterek igen szívélyesen bú­csúztak egymástól, gróf Goluchowski ismételten azzal búcsúzott el Tittonitól: A viszontlátásra! Gróf Goluchowskit a pályaudvaron összegyűlt közönség igen rokonszenvesen és tisztelettelje­sen üdvözölte. Tittoni holnap Milanóba és on­nan Rómába utazik. Róma, máj. 1. A Tribuna a velencei po­hárköszöntőkről szólva, azt állítja, hogy azok valamivel többet jelentenek, mint annak egy­szerű meg­állapítását, hogy a szövetség Bécs és Róma között még mindig létezik. Konstatálták, hogy a szövetség szilárdabb és erősebb alapo­kon nyugszik, mint az Írott szó, t. i. az egy­máshoz való viszony belső szívességén és az eszmék közösségén. A Tribuna örvend ennek a körülménynek és azt is megjegyzi, hogy bár a békének újabb biztosítékokra nem volt szüksége, még­sem volt fölösleges a mostani időben ki­emelni, hogy a hármasszövetségnek a nemzet­közi életre való behatása egész erejével és egész jelentőségével tovább fog tartani. Az Italic azt mondja, hogy a Velencében elhangzott pohár­­köszöntőkből kitűnik a két barátságos és szövet­séges kormány egyetértése, valamint ama mind­két részről fennálló szándék, hogy a két ország között való viszonyban a legjobb akarat domi­náljon. Velence, máj. 1. A Gazetta di Venezia írja: A velencei találkozás inti az Alpokon in­nen és túl lévő kalandorokat, hogy adják fel já­tékukat és ne zavarják a kormányok komoly békemunkáját. Ausztria-Magyarország és Olasz­ország külpolitikája megmarad régi medrében, Tittoni azonban nagy munkát végez, ha sikerül neki az olasz politikának a Balkánon érvényes­ségeit szerezni. Orosz-japán háború. Pétervár, ápr. 30. (Távirati ügynök­ség.) Linevics tábornok a következő távirati je­lentést intézte a cárhoz 29-iki kelettel: Az oro­szok Tungbusian város mellett megtámadták a japánokat, egymás után öz állás feladására kényszerítették őket és végül elfoglalták Tung­­busiant. London, ápr. 30. A Stettin nevű gőzös kedd éjjel a Honghoe-öbölben a balti hajóraj 30—40 hajóját látta. A hajók fedélzete szénnel volt megrakva. A hajók a Stettint jellel meg­állították és több kérdést intéztek a hajó pa­rancsnokához. A hajóraj útra készen állott. London, máj. 1. A Daily Telegraph je­lenti Tokióból. Itt azt hiszik, hogy az egész má­sodik és harmadik orosz hajóraj május 2-án­ egyesül. Ugyanez a lap jelenti Hongkongból tegn­ap délutánról, hogy a Brascombes gőzös Szvatától északra két hadihajót és egy szenes­hajót látott, amelyek déli irányba tartottak. gőzösen azt hitték, hogy japán hajókat láttak. London, máj. 1. A Daily Mail tudósítója, aki halászbárkában tért vissza a Kamran­­öbölből Saigonba, a múlt hó 20-áról azt jelenti onnan lapjának, hogy alaposan fel lehet tenni azt, hogy Rosdestvenski tengernagy a Filippi­­nák felé tartott, hogy ott a vladivoszoki hajók­kal és Skridlov tengernagygyal, valamint a harmadik balti hajóhaddal találkozzék. Csingtau, máj. 1. (Reuter.) Harmadik orosz hajóhad Hainan sziget közelében van. Saigon, máj. 1. Az orosz hajóhad a port-dayoti parti vizeken kívül van 40 m­ért­­földnyire északra Kamrantól és a banhojii öböltől. Az orosz, német és angol szállítóhajók még a Szent Jakab-foknál vannak, valamint a Saigon folyóban. A kochinchinai hajóhad ké­szen áll, hogy megakadályozza a francia vize­ken a semlegesség esetleges megsértését. A krétai helyzet. Kánea, ápr. 30. (Reuters) A konzulok a kormányt jegyzék útján felszólították, hog­y az összes nyilvános épületekről távolítsák el a lo­bogókat és helyettesítsék krétaiakkal. Ha ezt a követelést nem teljesítik, akkor a nemzetközi csapatokat bízzák meg ennek végrehajtásával. A Vénus nevű angol cirkáló ma 70 főnyi nem­zetközi csapattal hagyta el Káneát, melyet Pirgo-Psiloneroban (kiszámos kerület) kellett volna partraszállítani, hogy a nikoriai össze­ütközésnél elfogott csendőrök szabadon bocsá­tását kierőszakolják. Az angol király Párizsban. Párizs, április 29. Edvárd király este 10 óra­kor a Bristol-szállodában szállt meg. A szálloda előtt sok angol gyűlt össze, akik a királyt lelkes ovációban részesítették. A király azonnal vissza­vonult lakosztályába. Párizs, május 1. Az angol király Breteuil marquisval délelőtt 11 órakor gépkocsin a Bois de Boulognen át Versaillesbe ment. A Vendome­­téren összegyűlt nagyszámú közönség szívesen üd­vözölte az arra tartó királyt. Párizs, ápr. 30. Délután 3 órakor Ed­ward király az Elysée palotába ment Loubet elnök látogatására és egy fél óráig időzött ott. Az elnök az előcsarnokban fogadta a királyt és távozásakor az előcsarnokig kisérte. Edward király tiszteletére egy zászlóalj gyalogsági vo­nult ki zászlóval és zenével. Röviddel a király látogatása után Loubet viszonozta a király lá­togatását. A király Loubet lakosztálya előcsar­nokának küszöbén fogadta, meleg kézszorítással üdvözölte és fogadótermébe vezette, ahol a két államfő egy negyedórát töltött. Loubet látoga­tása közben Delcassé külügyminiszter jelent meg, akit a király Loubet távozása után 20 per­cig tartó kihallgatáson fogadott. Németország és a marokkói kérdés. London, május 1- A Reuter-ügynökség tan­­geri tudósítója jelenti 29-éről. Alkalmam kínálko­zott gróf Tattenbach német követtel beszélgetni, ki május 2-án utazik Fezbe. A gróf jól beszél angolul.

Next