Pesti Hírlap, 1906. március (28. évfolyam, 75-90. szám)
1906-03-16 / 75. szám
huszár tartott közszemlét a városban. A legények kivont kardjukat tartva kezükben, ültek a lovon. Parancsnokuk és minden tisztjük társaságbeli magyar ember. „Mars“-ban vonultak végig az utcákon s igy érkeztek a Kossuth Lajos-utcába, melynek a Duna felőli szélén pár perccel előbb haladt át az egyetemi ifjúság a Kossuth-nótát énekelve. Kellemetlen volt látni a huszárokat a mai polkcáj szerepben. Báró Kaas Ivort nem is lehetett megakadályozni, hogy feléjük szaladjon. Kaas Ivor a tiszthez érkezve, felkiáltott: — Éljen a magyar szabadság! A tiszt meg sem mozdult s a csapat tovább ment. Az ünnepélyekről lassanként több részlet fog nyilvánosságra kerülni. Volt olyan ünnepély is, ahol a beszédekre és énekszámokra paktumot kötöttek az abszolutizmus kezelőivel. A kormány taktikájának tudniillik most elsősorban az felel meg, hogy, amint említettük, ,foljózanodás“-ról tehessen jelentést. Másfelől viszont a szocialistákkal is operáltak és operálnak. A szocialisták által hirdetik, hogy a mostani küzdelem a népjogokért folyik a kiváltságoltakkal szemben. Ilyen agitációkkal viszont azt érik el, hogy hosszú ideig nem lesz nyugalom és a zavarok között a kormány előkészítheti a talajt a maga külön népbolondító programjmja részére. Konstatálni lehet, hogy az abszolutizmusra való folytatólagos berendezkedés nem szünetel. Ma jelent meg a marosvásárhelyi királyi biztos kinevezéséről szóló királyi kézirat a hivatalos lapban. Részletesen meg lehet tudni ebből, hogy a királyi biztos mily óriási hatáskört kap. Az elmozdított tisztviselők helyébe véglegesen új tisztviselők kinevezése és javadalmazása a legerősebb eszköz, amelylyel a királyi biztosok zsarnokoskodhatnak. Épen ma olvassuk azt is, hogy Rudnay Béla, mint pest megyei királyi biztos, miképen látja el Csapó Lórántot, a Pest megyébe kinevezett alispánt; nyugdíjigényeinek biztosítása mellett évi 6400 korona fizetéssel, 1300 korona személyi pótlékkal, 2400 korona útátalánynyal, 1600 korona évi lakbérrel. Az ilyen cselekvések buzdítják a vállalkozásokra hajlandósággal bírókat, amíg az ágensek erősen dolgoznak országszerte, hogy abszolutisztikus hivatalvállalásra rábeszéljék az ingadozókat. A nemzeti ünnepélyeken sok ezer helyen lehetett ma hallani az alkalmi költmény sorait. Talpra magyar, hí a haza, Itt az idő, most vagy soha! Az abszolutisztikus hivatalvállalásra megkörnyékezettek is időszerűnek tartják e sorok közün az egyiket, tudniillik azt, hogy: Itt az idő, most vagm soha! Itt az idő, amikor minden lelkiismeretlen és hazafiatlan ember hivatalt kaphat.. . * * * A választások kiírásának kérdésében ma egy félhivatalos útján végre megszólalt a kormány és közreadta a maga álláspontjának az ismertetését. Megtudjuk ebből, hogy mit határoztak a tegnapi minisztertanácson és minő előterjesztést tesz báró Fejérváry Géza a királynak. A félhivatalos Budapesti Tudósítóban megjelent közlemény azt mondja el, hogy a kormány még nagyon távol áll az új választások kiírásának gondolatától. A kormány állásfoglalásának úgy tárgyi része, mint indokolása általános nagy felháborodást fog kelteni. Tudniillik a kormány abszolúte nem hajlandó figyelembe venni a nyíltan világos törvényt, amely félremagyarázhatlanul megmondja, hogy a feloszlatás után három hónapon belül az új országgyűlésnek össze kell ülnie és a mostani helyzetben ennélfogva a választásokat április 11-ikéig okvetlen ki kell írni. A kormány a választások kiírásának kérdését úgy kezeli, mintha csakis olyan „rendészeti“ dologról lenne szó, amit egy-egy hatóság a maga kénye-kedve szerint helyhatósági rendeletekkel intézhet. A félhivatalos nyilatkozatban a kormány az „országszerte rendszeresen folytatott lelketlen izgatásokra“ hivatkozik, mint amelyek miatt kerülni kell a „választások viharos mozgalmát“ és mert a kormánynak most legfontosabb teendője „a közrend helyreállítása“. Az „izgatások“ alatt a kormány az önkéntes adók megtagadását, az önkéntes sor alá állás elleni felhívást, az abszolutisztikus kirendeltségekkel szemben az engedelmesség megtagadását érti Ezekre vonatkozik „a közrend helyreállításának“ a feladata. De vonatkozik egyáltalában arra, hogy a kormány a nemzeti jogokért való küzdelmet teljesen meg akarja törni és a közvéleményt átalakítani. És csak akkor rendelne el majd új választásokat, amikor „politikai garanciákat“ láthatna arra, hogy az új országgyűlés egybehívása nem jelentené a közrendnek és az állami tekintélynek a teljes felborulását. Aki tudja, hogy a mostani kormány mit ért „közrend“ alatt, az tudja,hogy az ő szempontja szerint az lesz a közrend, amikor törvénytelen kormány közegei mindenütt akadálytalanul dolgozhatnak, amikor adót és újoncot szolgáltat az ország, amikor egyetlen politikai párt sem hangoztat egyetlen nemzeti követelést sem és amikor a nemzetközi szocialisták teljesen legyőzhetik a nemzeti törekvéseket. Tehát csak akkor, hogyha majd mindez megtörténik, fogja a kormány a királynak azt javasolni, hogy választásokat rendeljen el és az országgyűlés összehívásáról gondoskodjék. Hogy ez mikor lenne, igen nehéz volna megjósolni. Nagyon öreg ember ahoz Fejérváry, hogy ezt az időt, a gondolkozás ily átalakulását s a helyzet ily megváltozását megérje. De valami dátumról mégis hallunk. A bécsi hangulatokkal ismerős helyen beszélték ma a következőket: — 1907. június 8-ika az a dátum, amellyet a király kitűzött, hogy addig így, vagy amúgy meg kell szűnnie a harcnak .Ezen a napon lesz negyven éve annak, hogy királylyá koronázták. A király nem akarja, hogy őt ez a jubileum zavarok közt érje, ha akár azt mondja, hogy hiába éltem, akár azt, hogy népeimért uralkodtam. Addig a napig rendet kell csinálni, akár a mostani rendszer folytatásával, akár valamely megegyezési móddal. ■— És ha mégsem sikerülne? — Akkor az uralkodó lemond a trónról, — Így hangzott a felelet. * * 4* A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága ma előzetes hirdetés nélkül ülést tartott, de lehetséges, hogy ez volt az utolsó oly tanácskozása, amelybe a királyi biztosság bele nem avatkozott. A vezérlő-bizottság igen fontos kérdésekkel foglalkozott és olyan határozatokat hozott, hogy ma este egyes politikai körökben attól tartottak, hogy a határozatok terjesztését az abszolutizmus meg fogja akadályozni. Az egyik határozat ama kötelezettségekre vonatkozik, amelyeket a kormány parlament nélkül, szerződések által vállal s ezekre nézve a vezérlő bizottság azt hirdeti, hogy az ily szerződésekből az államra semmi kötelezettség nem származhatik. De felhívást intéz a vezérlő bizottság a magyar pénzintézetekhez is s hazafiságukra és törvénytiszteletükre hivatkozva felszólítja őket, hogy az alkotmány kijátszására szolgáló hitelműveletekhez ne nyújtsanak segédkezet. Felhívás foglaltatik a határozatban arra is, hogy a királyi biztosokat miképen ítélje meg az ország, mert ezek senkit jogoktól meg nem foszthatnak és jogokkal fel nem ruházhatnak. Felhívás van a határozatban az önkéntes adófizetés és az önkéntes sor alá állás ellen. Azt mondja a vezérlő bizottság, hogy ez ellenkezik az ország törvényeivel és hazafiatlan cselekedet. E felhívások megfelelnek az eddig elfoglalt álláspontnak. Megfelelnek mindazon helyes törvénymagyarázatoknak, amelyek eddig is él- Tetszik tudni, a kor . .. hiába, már nem a régi. Szóval, nincs kifogásom ellene, ha ön nőül veszi leányomat, de kikötöm, hogy itt lakjék nálunk Újpesten és innen járjon be Pestre a gimnáziumba, villamoson. Ez olcsóbb, mintha ott venne méregdrága lakást Itt nálunk bőven van hely, öt szobát is adhatok, ha akarja. Másodszor szükséges, hogy fizetését minden hónap elsején pontosan átadja, hogy 5000 forintnyi adósságát részletenként pontosan az ön fizetéséből törleszthessük . . . Mert talán mondanom sem kell, hogy amíg élek, a vagyon fölött én rendelkezem és ön nem kívánhatja, hogy adósságait mi jobban mondva, hogy könnyelmű adósságait én fizessem ki abból a pénzből, melyet elég keservesen szereztem össze a leányomnak ... váltók és egyéb kölcsönügyletek segélyével. Tudnia kell, hogy én semmitől sem rettenek vissza, ha pénzről van szó. Az uzsorától sem. Megtanultam, hogy a pénz nagyobb hatalom, mint az úgynevezett jó hír. És ezért ezzel az úgynevezett jó hírrel nem törődöm. Nevezhetnek minket, aminek akarnak, csak fizessenek, így gondolkozik a leányom is. Tehát ezt önnek tudnia kell. Zsebpénzt adunk önnek, de természetesen pontosan tudnunk kell, hogy mire fordítja. Én is, meg Flóri leányom is ahhoz vagyunk szokva, hogy minden fillérről pontosan tudjunk, ami ebből a házból kimegy, vagy ebbe a házba bejön. Ez nálunk a szigorú házi rend. A fiatalember engedélyt kért, hogy beszélhessen. — Bocsánat, asszonyom, — kérdezte ártatlanul — a zsebpénzt is az én fizetésemből méltóztatnak nekem kegyesen engedélyezni? — Igen, az ön fizetéséből — bólintott sáppadt kis fejével a néni. — Nem méltóztatik észre venni, hogy én már nem vagyok iskolás fiú? — kérdezte vidám gúnynyal a tanár és hirtelen fölpattant a székről. Asszonyom, nagyon rossz üzletet csinálnék, ha kedves leányát így venném nőül, mint ahogy kínálja. Okosabb, ha fizetésemet én magam költöm el és nem ön. — Kérem, én kamatoztatni fogom az Ön fizetését, mihelyt adósságai törlesztve lesznek. — Más szóval, azután is ön akar engem adminisztrálni. — Igen, azután is. Természetes, hogy amíg élek — én rendelkezem! — válaszolta r emelt fővel a kicsi néni. Hangja vágott, mint a beretva. Törékeny alakja megnőtt kevélyen ön- s érzettel és betöltötte az egész szobát. Igazi cézári geg világított le halavány vonásairól. Az ifjú önkénytelen respektussal tekintett rá, azután fogta a kalapját s egy futólagos meghajlással kisietett a szobából. Odokünn fölkapott a villamosra és boldog volt, hogy a kocsi pár perc alatt messze hagyta maga mögött a parochiát. A plébános az ebédnél csodálkozva tekintett borul. — Nmi, hát a fiatal ember? Hol van a fiatal ember? — Elment, — válaszolta szelíd hangon, I halk, szögai alázattal a hű Márkba és sajnálkozva sóhajtotta: elment és nem is jön többé vissza . . . hiába marasztaltam. Azt mondta, hogy nem veszi nőül Flórikát, mert homályos a származása ... — De hiszen azt már tegnap tudta! — Úgy látszik, hogy tegnap még nem hitte ... a szemtelen ember . . . folytatta szomorúan a hű Mártira és ismét fölsóhajtott. Abonyi Árpád. _______PESTI HÍRLAP 1906. március 16., péntek. 3