Pesti Hírlap, 1906. június (28. évfolyam, 164-178. szám)
1906-06-23 / 171. szám
1906. június 23., szombat. PESTI HÍRLAP _________________________11___ Idén a piac gyenge magatartása még érezhetőbbé ▼ált, mert a berlini tőzsdéről az amerikai öntött-vasáruk hanyatlása miatt lanyhaságot jelentettek. 2 óra 30 perckor zárult. Osztrák hitelrészv. 666,75, Magyar hitelrészv. 810, Angro-bank 309, Unió-bank 550.05, Laender-bank 406, Osztrák-magyar államvasut 675.50, Déli vasút 126, Dohányrészvény 412, Alpesi bányarészvény 574, Rimamurányi vasmű 575, Májusi járadék 99.70, Magyar aranyjáradék 113.75, Magyar korona 95.40, Török sorsjegyek 160.25, Német birodalmi márka 117.40, Bankegyesület 559.25, Osztrák korona 99.65. Az utótőzsde zárlata: Osztrák hitelrészv. 666.75 — Magyar hitelrészv. 809.50. — Anglo bank 309.50. — Unicbank 550.25. — Leanderbank 536.—• •— Osztrákmmagyar államvasut 675.75. — Déli vasút 126.— . — Magyar fegyvergyár —•—• — Dohányrészv. 412.—. — Bankegyesület 554.50.— Alpesi bánya 574.50. — Rimamurányi, 575.50. .Májusijáradék 99.50. Magyar aranyjár. 113.25. — Cisernovici vasút ■ *— Ribavölgyi vasút —. — Magyar koronajár. 95.40. — Török sorsjegyek 160.25. — Német birodalmi márka 117.42. Bécs, junius 22. (Magyar értékek zárlata.) 4 százalékos arányjáradék 113.75. — Tiszai és szeg. köles, sorsj. 197.-—. — Magy. hitelb.részv.. 809.—. — M. lesz. és váltó részv.611.-------Rimamurányi 574.50.— M. cukoripar —.—. — Adria hajózási r.t. 450.—. M. koronajáradék 95.40. — 4 százalékos magy. földteherm. kötv. 95.15. — M. nyer.k. sorsjegy 208.75 — Kassa-Oderb. vasúti részvény —.——. — Magyar kereskedelmi bank — . — Magyar jelzálogbank 537.—. Bécs, junius 22. (Osztrák értékek zárlata,14.2 százalékos papirjáradék 99.70. — 4 százalékos osztrák aranyjáradék 117.95. — 1860, sorsjegy 153.40. - Osztrák hitelsorsjegy 469.—. — Angol-osztrák bankrészv. 309.—. — Bécsi Bankverein 549.—. — Osztrák-magyar bank 16.87. - Déli vasút 101.52. — Duna görh. • társaság 10.53. — Dohányrészv. 411. . -Cs. k. arany, (vert) 11.34. — Német bankváltók 117.40. -1 Osztrák-1,1 évd 760.—. — 4.2 százalékos ezüstjáradék 99.65— 100.50. — Osztrák koronajáradék 99.65. — 1864 sorsjegy .280.50. — Osztrák hitelintézeti .részvény 686.25. __ Union-Bank 550.—. — Osztrák Länderbank 435.50 Osztrák-magyar államvasut 175-211. — Elbevölgyi vasút 449.—. — Alpesi része. 574.25..— 20 frankos 19.13. — Londoni váltóár 240.22. — Lipótkohó 433.50. — Török sorsjegyek 159.50. Külföldi tőzsdékről. Berlin, jun. .22. (Tőzsdei jelentés.) A newyorki tőzsde bágyadtsága következtében a párizsi és londoni Tőzsdék , irányzatjelzésüknek, kedvező volta minden hatás nélkül maradt,, annál is inkább, mert a tegnapi dumaülésben Drusovnak Szolipinnel szembentett kijelentései kedvetlenséget teremtettek. Ez’ okoknál fogva orosz értékek áresésnek voltak kitéve, így 1902-beli oroszok 76.70-ről 76.20-ig olcsóbbodtak. Amerikai vasutakközül Baltimore and Ohio elgyengült. Nemkülönben szenvedtek bányaértékek részvényei is a realizációk nyomása alatt, aminek tápot adott még a newyorki tőzsde tfjabbi elgyengülése. Kohórészvények részben skkal és azon alul is olcsóbban indultak. Kőszénrészvények túlnyomó kínálat következtében nem tartották meg megnyitáskor jegyzett árfolyamaikat, ellenben bankrészvények átlagosan nagyobb ellentállási képességet tanúsítottak és a tegnapi jegyzésekhez képest csak 14-től 5%-ig hanyatlottak. Vasúti részvényekben csak gyenge üzlet fejlődhetett. Déli vasút bécsi kedvezőtlen jelentésekre lényegesen vesztett árfolyamából. Ugyanilyen gyenge volt , a Prinz Heinrich vasút, melyet a napi spekuláció realizált. Német járadék 87.75 árfolyam mellett állandó volt. Török sorsjegyek bécsi ösztönzésre 147-ig javultak. Az üzlet későbbi menetében német birodalmi kölcsön meglehetős szilárd irányzatot követett és 88.10-ig volt értékesíthető, ellenben bányaértékek továbbra is ingadozásoknak voltak kitéve, amit az Iron Monger nem kielégítő jelentése az értékekre nézve hátrányosan befolyásolt. A tőzsdeidő második felében csak csendes üzlet fejlődhetett alig változó árfolyamok mellett, ami annak tulajdonítandó, hogy a nyugati tőzsdék irányzatáról szóló jelentéseit bevárták. A további üzletmenetben is csöndes maradt az üzlet. Bochumiak 253,75-ről 253,25-ig hanyatlottak. Zárlat felé is nehézkes maradt az üzlet. A tőzsde enyhe irányzata a készpénzpiac ipari értékeit magával vonzotta. A londoni tőzsde zárlatkor gyenge irányzatot jelentett, állítólag a Timegnek egy kedvezőtlen újságcikkére. Magán leszámítolási kamatláb —.—. — 4 2 százalékos papírjáradék —.—. — 4 százalékos osztrák aranyjáradék 100.75. — Osztrák hitelt. 20. 50. — Déli vasút 33.50. — Orosz bankjegyek 215.15. — 4 százalékos új orosz kölcsön 72.—.— Disconto Commandit 183.—. — Dynamit Trust 173 40. — Harpens 215.75. — 42 százalékos ezüst járadék 99.60 — 4 százalékos magyar aranyjáradék 95.90. — Magyar koronajáradék 95.60. — Osztrák-magyar államvasut 145.— . — Bécsi váltóár 85 10. — Olasz járadék —.— — Alt. Villamos Edisop 223.25. — Gemenkircheni 218.10. — Lauraköhe 240.75. Berlin, junius 22. (Zárlat.) Búza jun.-ra 182.25, szept.-re 179.—. — Rozs júliusra 157.50, szept.-re 154.80. — Zab júliusra 165.25, szept.-re 152.50. — Tengeri júliusra 131.75, szept.-re — .—. — Olaj októberre 54 60, decemberre 55.—. Boroszló, junius 22. Búza helyben 18 20. — Sárga búza helyben 18.10. — Rozs helyben 15.40. — Zab helyben 17.50. — Repce helyben —.—. — Tengeri 100 kilónkint 14.75. Hamburg, junius 22. (Zárlat.) 42 százalékos ezüstjáradék 100.40. — 1860. sorsjegy 160. — Déli vasút 33.40. — 4 százalékos osztr. aranyjár 100.30.— Osztrák hitelint. részv. 209.50. — Osztr.-magy. államvasut 144.70. — Olasz járadék 104.80. — 4 százalékos magy. aranyjár. 96.10. Frankfurt, junius 22. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 209.40. — Osztr.-magy. államvasut —.— — Déli vasút 33.60. — Német bank 235.30. — Disconto Commandit 183.20. — Drezdai bank 158 25. — Berlini Handelsgesellsch. 170.90. — Gelsenkircheni —.—. — Harpens 215.70. — Hibernia —.—. — Laura- kohó —.—. — Olasz járadék 105.— Frankfurt, június 22. (Zárlat) 42 százalékos papirjáradék 100.55. — 4 százalékos osztr. aranyjáradék 100.30. — 4 százalékos magyar aranyjár. 55 95. — Osztr. hitelrészv. 209.40. — Osztr.-magy. államv. 144.80. — Északnyugati vasút —.—. — Rustiehradi vasút —.—. — Londoni váltóár 204 65. — Bécsi Bankverein 139.30. — Villamos részvény 150.—. — 3 százalékos m. arany kölcsön 79.—. — 42 százalékos ezüstjáradék 100.55. — Osztr. koronajáradék 99.90. — Magyar koronajáradék 95.50. — Osztrákmagyar bank 121.—. — Déli vasút 33 60. — Elbevölgyi vasút —. — Bécsi váltóár 851 16. — Párizsi váltóár 813.33. — Unió-bank részvény —.—. — Alpesi bányarészv. 290.—. Párizs, junius 22. Búza jun.-ra 23.85, jul.-ra 23.90, jul.—aug-ra 23.70, szept.—dec.-re 22.70. — Rozs jun.-ra15.00, jul.-ra 16.—, jul.—aug.-ra 16.—, szept.— dec.-re 16.—. — Liszt jun.-ra 30 10, jul.-ra 30.45, jul.—aug.-ra 30 50, szept.—dec -re 29.95. — Repceolaj jun.-ra 62.50, juL-ra 13—, jul.—aug-ra 62.75, szept.— dec.-re 62.50. — Szesz jun.-ra 42.25, jul.-ra 42.75, jul.—aug.-ra 42.75, szept.—dec.-re 39.75. — Nyers cujkor folyó hóra 22.25, okt.—jan.-ra 22.50. —■ Fehér cukor jan.-ra 2498, jul.-ra 2512, jul.—aug.-ra 25.25, okt.—jan.-ra 26.66. — Finomított cukor folyó hóra 56.—, októbertől 4 hóra 56.50. Párizs, junius 22. (Zárlat.) Osztrák aranyjáradék 100. — 3 százalékos francia járadék 97.32. — 4 százalékos olasz járadék 106.50. — 4 százalékos 1890. román kölcsön 96.56. — Görög kölcsön 1881. évről —.—. — Egyiptomi járadék 106.80. — Török dohány részvény —.—. — Credit foncier de france —— Osztrák Länderbank 1.—.—Banque Ottomane 678.—. — Déli vasút 170.—. — Meridional vasút —.—. — De Beers 443.50. — Chartered 37.50. — Váltó Bécsre (rövid) 101.62. — Váltó német piacokra 121.68. — Cseh Londonra 251.65. — Belga aranyázsió —.10. — Magyar aranyjáradék 97.50. — 3 százalékos tul törleszthető 1 járadék 97 65. — 4 százalékos spanyol járadék 96.76. — 4 százalékos unifiikált török járadék — 6 százalékos bolgár kötelezvény —. — Török sorsjegy 446’.—. — Bánqaé de. Paris 15.75. — Osztrák földhitelintézet —. —. Magyar jelzálogbank 568.—. — Osztrák-magyar államvasut —.—. — Déli vasúti elsőbbségi kötvény 344.—. — Rio Tinto IS 68. — Eastland 108.50. — Randfontein —.9. — Váltó Amsterdamra 205.43. — Váltó Svájcra —.6. — Olasz aranyázsró—.9. — Magánkamatláb 2.66. London, július 22. (Zárlat.) Angol consolok 88.12. — Déli vasút 96.75.. .— Spanyol járadék 91.25.. — Olasz járadék 104 75. — 4 százalékos magy.aranyjár. 96.25. — 4 százalékos osztr. aranyjár ——. — 4 százalékos rúpia 65 88. — Canada Pacificvasut 166.36. — Leszámitolási kamatláb 3.25. — Ezüst 30.18. — Bécsi váltóár ——. — 3 százalékos magyar aranyjáradék kölcsön —•—. — Chartered 137.—. .— East-Rand 431.—. — Randfontein 150.—.— Randmines 612.—. — De Beers 17.04. — Japán jár. 90.12. Duna—Tisza-csatorna. A Dunát a Tiszával összekötő csatorna tárgyában összehívott, szakértekezlet pénteken délután 5 órakor folytatta tanácskozásait Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter elnöklésével. Elsőnek Hoszpoczky Alajos kereskedelemügyi miniszter tanácsos előadó szólalt fel, hogy reflektáljon az elhangzott észrevételekre. Mindenekelőtt Kvassay mint tanácsos azon javaslatára, hogy a szolnokitorkolat volna elfogadandó, megjegyzi, hogy az a tény, hogy Szolnok tényleg nagy emporium, azért nem vétetett az emlékiratban nagyobb mérvben figyelembe, mert az első szempont mindig a csatorna rövidsége. A népesebb városok érintése csak annyiban történhetik meg, amennyiben aránytalan költséget nem okoz. Klein Gyulával szemben, aki kijelentette, hogy nem lehet díjtétel-átlagok alapján az üzemi költséget megállapítani, megjegyzi, hogy ezt az emlékirat szerzői sem tették, hanem a számításokat a szakaszonkint fennálló díjtételek alapján ejtették meg. A magyar államvasutak részéről a legfőbb ellenvetés a forgalom gyűjtő területe ellen volt. A gyűjtő területet a leggondosabb számítások megejtése után állapította meg az emlékirat. Vannak helységek, amelyek a gyűjtő területbe nem vetettek fel, azokból a szállítás tényleg vízen történik, nem vetettek fel tisztán csak azért, mert a vasúton való szállítás onnan olcsóbb. A nyugat felé irányuló 870.000 tonna vasúti gabona forgalmának 80 százalékát vették számításba és pedig azon tapasztalat alapján, hogy az Alsótiszáról a Nyugat felé irányuló forgalomnak 80 százaléka keresi a vizet és csak 20-a a vasutat, Csatáry Frigyes már igazgatóhelyettes számadatokat hoz fel annak bizonyítására, hogy a csatorna a gabonaforgalomnak 80 százalékát nem fogja magához vonzani. Különben ha ennyit elszívna is a csatorna, az nem szerencsétlenség az államvasutakra. . Hoszpoczky Alajos mint tanácsos. Forgalomszámítást a teljes biztosság tudatával még senki sem végzett. Sándor Pál orsz. képviselő teljes őszintességgel kíván nyilatkozni. Ha a kérdést vizsgálja, akkor az önálló vámterület álláspontjáról kívánja ezt tenni, mert a legközelebbi tíz évet másra fordítani, mint az önálló vámterületelőkészítésére, nem lehet. És ha abból indul ki, kénytelen megállapítani, hogy a kivitel tekintetében sok mulasztást kell konstatálnia. Itt van a Duna , és csak Fiumén át exportálunk; a baja-báttaszéki hídra évtizedekig kellett várni. Igen helyes volt Baross Gábor politikája, aki vasúti kedvezményekkel leszorította a Dunagőzhajózási Társaság tarifáját, de ma már ez a politika a magyar vállalatokban nem válik be. Egy időben magyar kereskedők ezer tonna lisztet vittek Szulinán keresztül Angliába. Az államvasut ekkor fogta magát és hogy biztosítsa a fiumei kivitelt, leszállította a liszt szállítási díjtételeit Fiume felé. Hiszen meg lehetne tenni, hogy Fiuméba ingyen szállítson az államvasut, de minthogy a fiumei kikötő már ma is kicsi a magyar kivitelnek, gondoskodnunk kell más kiviteli útról is — a kivitelről a Dunán. Ami magát a csatornát illeti, a csongrádi torkolat mellett foglalt állást. Igaz, hogy Csongrád ma kis városka, azonban meg van győződve, hogy e várost a csatorna emelni fogja és meg fogja neki, hozni azokat az összeköttetéseket, amelyekkel Szolnok bír. Ezenfelül azt hallotta, hogy a szolnoki Tisza vize vízállás dolgában nem megbízható; fél, hogy különösen őszszel a Tisza nem tudná a csatornát táplálni, pedig ekkor van legnagyobb szükségünk a közlekedésre. Fábry főispánnal szemben megjegyzi, hogy ő talál szociális okokat a kanális megvalósítása mellett, de sokkal nyomatékosabb szociális okok szólnak amellett, hogy még a csatorna megépítése előtt a mellékfolyók szabályoztassanak. Ez olyanforma volna, mint egy rozoga házat pompás tetővel ellátni. Rámutat arra, hogy a Kőrösön megpróbáltak egy darabon át hajókkal behatolni, egy kis homokbucka volt az akadály és hosszú kérvényezéssel sem tudták azt eltávolítani. így van minden ebben az országban, előállnak gyönyörű tervekkel, de kis dolgokat nem intéznek el. Miért gondolnak ma a kanálisra, amikor még a csatorna gyökerét képező mellékfolyók szabályozva nincsenek? Gyönyörű folyóinkon épen őszszel, amikor a gazdák gabnája eladásra készen van, a forgalom teljesen lehetetlen. A kereskedelem köszönettel fogad minden új összeköttetést, de legyünk tisztában azzal, hogy az ingyen csatorna kell hogy legyen, mert különben nem lesz forgalma, amint ezt, Klein Gyula már igen helyesen kifejtette. A csatorna megépítése esetén a kivitel rendkívül csekély viteldíj-megtakarításokat fog élvezni, úgy a külön vámterület, mint a közös vámterület mellett. Az országnak olyan nagy haszna, mint azt az emlékirat kifejti, ebből a csatornából korántsem lesz. Ismétli tehát, hogy előbb a mellékvizeket szabályozzuk és csak azután építsük a csatornát, de ha a miniszter ragaszkodik a csatorna elsőbbségéhez,, akkor legalább a legnagyobb mellékfolyók alsó szakaszainak szabályozásával kell a junkumot megcsinálni. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter: Hogy helyesen, vagy helytelenül, de úgy van a hatáskör felosztva, hogy a folyók szabályozása a földmivelésügyi minisztériumhoz tartozik, a csatornák építése pedig a kereskedelemügyi minisztériumhoz. Én tehát a földmivelésügyi minisztérium dolgai felől nem tanácskozhatom senkivel. Feltételezem a földmivelésügyi minisztériumról, hogy összhangban fog dolgozni ezzel a minisztériummal abban az irányban, hogy közlekedési eszközeinket, mégpedig a legolcsóbbakat fejleszszük akkor, amidőn Magyarország körül egy vasabroncs mind összébb és összébb szorul és mind erősebb és erősebb lesz. (Élénk helyeslés.) Kvassay Jenő mint tanácsos Sándor Pállal szemben megjegyzi, hogy a Tiszavölgyén mindenekelőtt az ármentesítést kellett a földmivelésügyi minisztériumnak befejezni, de emellett a földmivelésügyi miniszter a rendelkezésére álló pénzügyi eszközök mérvéhez képest teljes erejéből igyekszik a kis vízi zátonyakadályok eltávolítására. Kherndl Antal műegyetemi talár szerint a csatorna kiépítése tehát szükséges, de mégis azon feltétel alatt, hogy a mellékfolyóknak olcsóbban hajózható szakaszai egyidejűleg szabályoztassanak. Ami a torkolat kérdését illeti, úgy a csongrádi irány és a magas vezetés mellett foglal állást és óvatosságot ajánl a felfakadó talaj vizének a csatorna táplálásához való alkalmazásánál. Arra kéri a minisztert, vegye fontolóra a csatornának gyűjtött vízzel való táplálását; e rendszernek nagy jövője van. Szávay Gyula, a debreceni kereskedelmi és iparkamara titkára, némi csalódást érez; azt hitte ugyanis, hogy azok az általános igazságok a csatorna szükségességéről, a vízit és a vasút, egymást kiegészítő voltáról stb. többé kérdés tárgyát nem képezhetik és íme itt még igen pesszimisztikus tárgyalásokat folytatnak az általa rég elfogadott.