Pesti Hírlap, 1906. június (28. évfolyam, 164-178. szám)

1906-06-23 / 171. szám

1906. június 23., szombat. PESTI HÍRLAP _________________________11___ Idén a piac gyenge magatartása még érezhetőbbé ▼ált, mert a berlini tőzsdéről az amerikai öntött-­­vasáruk hanyatlása miatt lanyhaságot jelentettek. 2 óra 30 perckor zárult. Osztrák hitelrészv. 666,75, Magyar hitelrészv. 810, Angro-bank 309, Unió-bank 550.05, Laender-bank 406, Osztrák-ma­gyar államvasut 675.50, Déli vasút 126, Dohány­részvény 412, Alpesi bányarészvény 574, Rimamu­rányi vasmű 575, Májusi járadék 99.70, Magyar aranyjáradék 113.75, Magyar korona 95.40, Török sorsjegyek 160.25, Német birodalmi márka 117.40, Bankegyesület 559.25, Osztrák korona 99.65. Az utótőzsde zárlata: Osztrák­ hitelrészv. 666.75 — Magyar hitelrészv. 809.50. — Anglo bank 309.50. — Unic­bank 550.25. — Leanderbank 536.­—• •— Osztrákmm­agyar államvasut 675.75. — Déli vasút 126.— . — Magyar fegyvergyár —•—• — Dohányrészv. 412.—. — Bankegyesület 554.50.­­— Alpesi bánya 574.50. — Rimamurányi, 575.50. .Májusi­­járadék 99.50. Magyar aranyjár. 113.25. —­ Cisernovici vasút ■ *— Ribavölgyi vasút —. — Magyar koronajár. 95.40. — Török sorsjegyek 160.25. — Német birodalmi márka 117.42. Bécs, junius 22. (Magyar értékek zárlata.) 4 százalékos arányjáradék 113.75. — Tiszai és szeg. köles, sorsj. 197.-—. — Magy. hitelb.­részv.. 809.—. — M. lesz. és váltó részv.611.-------Rimamurányi 574.50.— M. cukor­ipar —.—. — Adria hajózási r.­t. 450.—. M. korona­járadék 95.40. — 4 százalékos magy. földteherm. kötv. 95.15. — M. nyer.­k. sorsjegy 208.75­ — Kassa-Oderb. vasúti részvény —­.——. — Magyar kereskedelmi bank — . — Magyar jelzálogbank 537.—. Bécs, junius 22. (Osztrák értékek zárlata,1­4.2 százalékos papirjáradék 99.70. — 4 százalékos osztrák­ aranyjáradék 117.95. — 1860, sorsjegy 153.40. - Osz­trák hitelsorsjegy 469.—. — Angol-osztrák bankrészv. 309.—. — Bécsi Bankverein 549.—. — Osztrák-magyar bank 16.87. -­ Déli vasút 101.52. — Duna görh. • tár­saság 10.53. — Dohányrészv. 411. . -Cs. k. arany, (vert) 11.34. — Német bankváltók 117.40. -1 Osztrák-1,1 évd 760.—. — 4.2 százalékos ezüstjáradék 99.65— 100.50. — Osztrák koronajáradék 99.65. — 1864 sors­jegy .280.50. — Osztrák hitelintézeti .részvény 686.25. __ Union-Bank 550.—. — Osztrák Länderbank 435.50 Osztrák-magyar államvasut 1­75-211­. — Elbevölgyi vasút 449.—. — Alpesi része. 574.25..— 20 frankos 19.13. — Londoni váltóár 240.22. — Lipótkohó 433.50. — Török sorsjegyek 159.50. Külföldi tőzsdékről. Berlin, jun. .22. (Tőzsdei jelentés.) A new­­yorki tőzsde bágyadtsága következtében a párizsi és londoni Tőzsdék , irányzatjelzésüknek,­­ kedvező volta minden hatás nélkül maradt,, annál is inkább, mert a tegnapi dumaülésben Druso­vnak Szolipin­­nel szemben­­tett kijelentései kedvetlenséget terem­tettek. Ez’ okoknál fogva orosz értékek áresésnek vol­tak kitéve, így 1902-beli oroszok 76.70-ről 76.20-ig olcsóbbodtak. Amerikai vasu­tak­­közül Baltimore and Ohio elgyengült. Nemkülönben szenvedtek bá­­nyaértékek részvényei is a realizációk nyomása alatt, aminek tápot adott még a newyorki tőzsde tfjabbi elgyengülése. Kohórészvények részben sk­­kal és azon alul is olcsóbban indultak. Kőszénrész­vények túlnyomó kínálat következtében nem tartot­ták meg megnyitáskor jegyzett árfolyamaikat, el­lenben bankrészvények átlagosan nagyobb ellentál­­lási képességet tanúsítottak és a tegnapi jegyzések­hez képest csak 14-től 5%-ig hanyatlottak. Vasúti részvényekben csak gyenge üzlet fejlődhetett. Déli vasút bécsi kedvezőtlen jelentésekre lényegesen vesztett árfolyamából. Ugyanilyen gyenge volt , a Prinz Heinrich vasút, melyet a napi spekuláció realizált. Német járadék 87.75 árfolyam mellett állandó volt. Török sorsjegyek bécsi ösztönzésre 147-ig javultak. Az üzlet későbbi menetében német birodalmi kölcsön meglehetős szilárd irányzatot kö­vetett és 88.10-ig volt értékesíthető, ellenben bá­­nyaértékek továbbra is ingadozásoknak voltak ki­téve, amit az Iron Monger nem kielégítő jelentése az értékekre nézve hátrányosan befolyásolt. A tőzsdeidő második felében csak csendes üzlet fej­lődhetett alig változó árfolyamok mellett, ami annak tulajdonítandó, hogy a nyugati tőzsdék irányzatáról szóló jelentéseit bevárták. A további üzletmenetben is csöndes maradt az üzlet. Bochu­­miak 253,75-ről 253,25-ig hanyatlottak. Zárlat felé is nehézkes maradt az­ üzlet. A tőzsde enyhe irány­zata a készpénzpiac ipari értékeit magával von­zotta. A londoni tőzsde zárlatkor gyenge irányzatot jelentett, állítólag a Timegnek egy kedvezőtlen újságcikkére. Magán leszámítolási kamatláb —.—. — 4 2 szá­zalékos papírjáradék —.—. — 4 százalékos osztrák aranyjáradék 100.75. — Osztrák hitelt. 20. 50. — Déli vasút 33.50. — Orosz bankjegyek 215.15. — 4 száza­lékos új orosz kölcsön 72.—.­­— Disconto Commandit 183.—. — Dynamit Trust 173 40. — Harpens 215.75. — 4­2 százalékos ezüst járadék 99.60 — 4 százalékos magyar aranyjáradék 95.90. — Magyar koronajáradék 95.60. — Osztrák-magyar államvasut 145.— . — Bécsi váltóár 85 10. — Olasz járadék —.— — Alt. Villa­mos Edisop 223.25. —­ Gemenkircheni 218.10. — Lauraköhe 240.75. Berlin, junius 22. (Zárlat.) Búza jun.-ra 182.25, szept.-re 179.—. — Rozs júliusra 157.50, szept.-re 154.80. — Zab júliusra 165.25, szept.-re 152.50. — Ten­­geri júliusra 131.75, szept.-re — .—. — Olaj októberre 54 60, decemberre 55.—. Boroszló, junius 22. Búza helyben 18 20. — Sárga búza helyben 18.10. — Rozs helyben 15.40. — Zab helyben 17.50. — Repce helyben —.—. — Tengeri 100 kilónkint 14.75. Hamburg, junius 22. (Zárlat.) 4­2 százalékos ezüstjáradék 100.40. — 1860. sorsjegy 160­­. — Déli vasút 33.40. — 4 százalékos osztr. aranyjár 100.30.— Osztrák­ hitelint. részv. 209.50. — Osztr.-magy. állam­vasut 144.70. — Olasz járadék 104.80. — 4 százalékos magy. aranyjár. 96.10. Frankfurt, junius 22. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 209.40. —­ Osztr.-magy. államvasut —.— — Déli vasút 33.60. —­ Német bank 235.30. — Dis­conto Commandit 183.20. — Drezdai bank 158 25. — Berlini Handelsgesellsch. 170.90. — Gelsenkircheni —.—. — Harpens 215.70. — Hibernia —.—. — Laura- kohó —.—. — Olasz járadék 105.—­ Frankfurt, június 22. (Zárlat) 4­2 százalékos papirjáradék 100.55. — 4 százalékos osztr. aranyjára­dék 100.30. — 4 százalékos magyar aranyjár. 55 95. — Osztr. hitelrészv. 209.40. — Osztr.-magy. államv. 144.80. — Északnyugati vasút —.—. — Rustiehradi vasút —.—. — Londoni váltóár 204 65. — Bécsi Bankverein 139.30. — Villamos részvény 150.—. — 3 százalékos m. arany kölcsön 79.—. — 4­2 százalé­kos ezüstjáradék 100.55. — Osztr. koronajáradék 99.90. — Magyar koronajáradék 95.50. — Osztrák­magyar bank 121.—. — Déli vasút 33 60. — Elbe­­völgyi vasút —. — Bécsi váltóár 851 16. — Pá­rizsi váltóár 813.33. —­ Unió-bank részvény —.—. — Alpesi bányarészv. 290.—. Párizs, junius 22. Búza jun.-ra 23.85, jul.-ra 23.90, jul.—aug-ra 23.70, szept.—dec.-re 22.70. — Rozs jun.-ra­­15.00, jul.-ra 16.—, jul.—aug.-ra 16.—, szept.— dec.-re 16.—­. — Liszt jun.-ra 30 10, jul.-ra 30.45, jul.—aug.-ra 30 50, szept.—dec -re 29.95. — Repceolaj jun.-ra 62.50, juL-ra 13—, jul.—aug-ra 62.75, szept.— dec.-re 62.50. — Szesz jun.-ra 42.25, jul.-ra 42.75, jul.—aug.-ra 42.75, szept.—dec.-re 39.75. — Nyers cu­­j­kor folyó hóra 22.25, okt.—jan.-ra 22.50. —■ Fehér cu­­­­kor jan.-ra 2498, jul.-ra 2512, jul.—aug.-ra 25.25,­­ okt.—jan.-ra 26.66. — Finomított cukor folyó hóra 56.—, októbertől 4 hóra 56.50. Párizs, junius 22. (Zárlat.) Osztrák aranyjára­dék 100­. — 3 százalékos francia járadék 97.32. — 4 százalékos olasz járadék 106.50. — 4 százalékos 1890. román kölcsön 96.56. — Görög kölcsön 1881. év­ről —.—. — Egyiptomi járadék 106.80. — Török dohány részvény —.—. — Credit foncier de france —— Osztrák Länderbank 1­.­—.­­—Banque Otto­mane 678.—. — Déli vasút 170.—. — Meridional vasút —.—. — De Beers 443.50. — Chartered 37.50. — Váltó Bécsre (rövid) 101.62. — Váltó német piacokra 121.68. — Cseh Londonra 251.65. — Belga aranyázsió —.10. — Magyar aranyjáradék 97.­50. — 3 százalékos t­ul törleszthető 1 járadék 97 65. — 4 százalékos spanyol­­ járadék 96.76. — 4 százalékos unifiikált török járadék­­ — 6 százalékos bolgár kötelezvény —. — Török sorsjegy 446’.—. — Bánqaé de. Paris 15.75. — Osztrák földhitelintézet —. —. Magyar jelzálogbank 568.—. — Osztrák-magyar államvasut —.—. — Déli vasúti elsőbbségi kötvény 344.—. — Rio Tinto IS 68. — Eastland 108.50. — Randfontein —.9. — Váltó Amsterdamra 205.43. — Váltó Svájcra —.6. — Olasz aranyázsró­­—.9. — Magánkamatláb 2.66. London, július 22. (Zárlat.) Angol consolok 88.12. — Déli vasút 9­6.75.. .— Spanyol járadék 91­.25..­­ — Olasz járadék 104 75. — 4 százalékos magy.­arany­jár. 96.2­5. — 4 százalékos osztr. aranyjár ——. — 4 százalékos rúpia 65 88. — Canada Pacificvasut­­ 166.36. — Leszámitolási kamatláb 3.25. — Ezüst 30.18. — Bécsi váltóár ——. — 3 százalékos ma­gyar aranyjáradék kölcsön —•—. — Chartered 137.—. .— East-Rand 431.—. — Randfontein 150.—.— Rand­­mines 612.—. — De Beers 17.04. — Japán jár. 90.12. Duna—Tisza-csatorna. A Dunát a Tiszával összekötő csatorna tárgyá­ban összehívott, szakértekezlet pénteken délután 5 órakor folytatta tanácskozásait Kossuth Ferenc ke­reskedelemügyi miniszter elnöklésével. Elsőnek Hoszpoczky Alajos kereskedelemügyi miniszter tanácsos előadó szólalt fel, hogy ref­lektáljon az elhangzott észrevételekre. Mindenek­előtt Kvassay mint tanácsos azon javaslatára, hogy a szolnoki­­torkolat volna elfogadandó, megjegyzi, hogy az a tény, hogy Szolnok tényleg nagy em­porium, azért nem vétetett az emlékiratban na­gyobb mérvben figyelembe, mert az első szempont mindig a csatorna rövidsége. A népesebb városok érintése csak annyiban történhetik meg, amennyi­ben aránytalan költséget nem okoz. Klein Gyulá­val szemben, aki kijelentette, hogy nem lehet díj­tétel-átlagok alapján az üzemi költséget megálla­pítani, megjegyzi, hogy ezt az emlékirat szerzői sem tették, hanem a számításokat a szakaszonkint fennálló díjtételek alapján ejtették meg. A magyar államvasutak részéről a legfőbb ellenvetés a for­galom gyűjtő területe ellen volt. A gyűjtő terü­letet a leggondosabb számítások megejtése után állapította meg az emlékirat. Vannak helységek, amelyek a gyűjtő területbe nem vetettek fel, azok­ból a szállítás tényleg vízen történik, nem­ vetet­tek fel tisztán csak azért, mert a vasúton való szállítás onnan olcsóbb. A nyugat felé irányuló 870.000 tonna vasúti gabona forgalmának 80 szá­zalékát vették számításba és pedig azon tapasztalat alapján, hogy az Alsótiszáról a Nyugat felé irá­nyuló forgalomnak 80 százaléka keresi a vizet és csak 20-a a vasutat, Csatáry Frigyes már­ igazgatóhelyettes szám­adatokat hoz fel annak bizonyítására, hogy a csa­torna a gabonaforgalomnak 80 százalékát nem­­ fogja magához vonzani. Különben ha ennyit el­szívna is a csatorna, az nem szerencsétlenség az államvasutakra. . Hoszpoczky Alajos mint tanácsos. Forgalom­számítást a teljes biztosság tudatával még senki sem végzett. Sándor Pál orsz. képviselő teljes őszintes­­séggel kíván nyilatkozni. Ha a kérdést vizsgálja, akkor az önálló vámterület álláspontjáról kívánja ezt tenni, mert a legközelebbi tíz évet másra for­dítani, mint az önálló vámterület­­előkészítésére, nem lehet. És ha abból indul ki, kénytelen megál­lapítani, hogy a kivitel tekintetében sok mulasz­tást kell konstatálnia. Itt van a Duna , és csak Fiumén át exportálunk; a baja-báttaszéki hídra évtizedekig kellett várni. Igen helyes volt Baross Gábor politikája, aki vas­úti kedvezményekkel le­szorította a Dunagőzhajózási Társaság tarifáját, de ma már ez a politika a magyar vállalatokban nem válik be. Egy időben magyar kereskedők ezer ton­na lisztet vittek Szulinán keresztül Angliába. Az államvasut ekkor fogta magát és hogy biztosítsa a fiumei kivitelt, leszállította a liszt szállítási díjté­teleit Fiume felé. Hiszen meg lehetne tenni, hogy Fiuméba ingyen szállítson az államvasut, de mint­hogy a fiumei kikötő már ma is kicsi a magyar kivitelnek, gondoskodnunk kell más kiviteli útról is — a kivitelről a Dunán. Ami magát a csatornát illeti, a csongrádi torkolat mellett foglalt állást. Igaz, hogy Cson­­grád ma kis városka, azonban meg van győződve, hogy e várost a csatorna emelni fogja és meg fogja neki, hozni azokat az összeköttetéseket, amelyekkel Szolnok bír. Ezenfelül azt hallotta, hogy a szol­noki Tisza vize vízállás dolgában nem megbízható; fél, hogy különösen őszszel a Tisza nem tudná a csatornát táplálni, pedig ekkor van legnagyobb szükségünk a közlekedésre. Fábry főispánnal szem­ben megjegyzi, hogy ő talál szociális okokat a kanális megvalósítása mellett, de sokkal nyoma­tékosabb szociális okok szólnak amellett, hogy még a csatorna megépítése előtt a mellékfolyók szabá­­lyoztassanak. Ez olyanforma volna, mint egy ro­zoga házat pompás tetővel ellátni. Rámutat arra, hogy a Kőrösön megpróbáltak egy darabon át hajók­kal behatolni, egy kis homokbucka volt az aka­dály és hosszú kérvényezéssel sem tudták azt el­­távolítani. így van minden ebben az országban, előállnak gyönyörű tervekkel, de kis dolgokat nem intéznek el. Miért gondolnak ma a kanálisra, ami­kor még a csatorna gyökerét képező mellékfolyók szabályozva nincsenek? Gyönyörű folyóinkon épen őszszel, amikor a gazdák gabnája eladásra készen van, a­ forgalom teljesen lehetetlen. A kereskede­lem köszönettel fogad minden új összeköttetést, de legyünk tisztában azzal, hogy az ingyen csatorna kell hogy legyen, mert különben nem lesz for­galma, amint ezt, Klein Gyula már igen helye­sen kifejtette. A csatorna megépítése esetén a ki­vitel rendkívül csekély viteldíj-megtakarításokat fog élvezni, úgy a külön vámterület, mint a közös vámterület mellett. Az országnak olyan nagy hasz­na, mint azt az emlékirat kifejti, ebből a csator­nából korántsem lesz. Ismétli tehát, hogy előbb a mellékvizeket szabályozzuk és csak azután építsük a csatornát, de ha a miniszter ragaszkodik a csa­torna elsőbbségéhez,, akkor legalább a legnagyobb mellékfolyók alsó szakaszainak szabályozásával kell a junku­mot megcsinálni. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter: Hogy helyesen, vagy helytelenül, de úgy van a ha­táskör felosztva, hogy a folyók szabályozása a föld­­mivelésügyi minisztériumhoz tartozik, a csatornák építése pedig a kereskedelemügyi minisztérium­hoz. Én tehát a földmivelésügyi minisztérium dol­gai felől nem tanácskozhatom senkivel. Feltétele­zem a földmivelésügyi minisztériumról, hogy össz­­hangban fog dolgozni ezzel a minisztériummal ab­ban az irányban, hogy közlekedési eszközeinket, még­pedig a legolcsóbbakat fejleszszük akkor, a­midőn Magyarország körül egy vasabroncs mind összébb és összébb szorul és mind erősebb és erő­sebb lesz. (Élénk helyeslés.) Kvassay Jenő mint tanácsos Sándor Pállal szemben megjegyzi, hogy a Tiszavölgyén mindenek­előtt az ármentesítést kellett a földmivelésügyi minisztériumnak befejezni, de emellett a földmive­lésügyi miniszter a rendelkezésére álló pénzügyi eszközök mérvéhez képest teljes erejéből igyekszik a kis vízi zátonyakadályok eltávolítására. Kherndl Antal műegyetemi tal­ár szerint a csatorna kiépítése tehát szükséges, de mégis azon feltétel alatt, hogy a mellékfolyóknak olcsóbban hajózható szakaszai egyidejűleg szabályoztassanak. Ami a torkolat kérdését illeti, úgy a csongrádi irány és a magas vezetés mellett foglal állást és óvatosságot ajánl a felfakadó talaj vizének a csa­torna táplálásához való alkalmazásánál. Arra kéri a minisztert, vegye fontolóra a csatornának gyűj­tött vízzel való táplálását; e rendszernek nagy jö­vője van. Szávay Gyula, a debreceni kereskedelmi és iparkamara titkára, némi csalódást érez; azt hitte ugyanis, hogy azok az általános igazságok a csa­torna szükségességéről, a vízi­t és a vasút, egymást kiegészítő voltáról stb. többé kérdés tárgyát nem képezhetik és íme itt még igen pesszimisztikus tárgyalásokat folytatnak az általa rég elfogadott.

Next