Pesti Hírlap, 1907. február (29. évfolyam, 28-51. szám)

1907-02-02 / 29. szám

12____________________ PESTI HÍRLAP 1907. február 2., szombat. — (A doktor és a városi bunda.) Egy te­kintélyes vidéki város polgármesterének a fia kitű­nő eredménynyel tette le az orvosi szigorlatokat s ennek örömére az atyja egy hatszáz koronás, gyö­nyörű városi bundával ajándékozta meg. Ez egy évnek előtte történt, a szorgalmas, derék ifjú asz­­ezisztens lett egy hírneves budapesti Operateur s egyetemi tanár mellett, a prémes bunda pedig tavasz­­szal, — mint ez már általános fővárosi szokás, — bekerült a zálogházba, ahol kötelességszerűen gond­ját szokták viselni, hogy mely ne essék bele, mert hát akkor veszendőbe megy a zálogkölcsön. A fiatal doktor a tél kezdetén százhúsz koronát és a zálogcé­dulát zsebrevágva, elsietett a zálogházba, hogy a drága bundát kiváltsa. A zálogos megnézte a cédu­lát s mély sajnálattal jelentette ki, hogy a bundát már elárverezték. A fiatal doktor elképedt, ő ab­ban a szent meggyőződésben élt, hogy a ruhanemű lejárati ideje is 12 hónap, mint az ékszereké. A zá­logos felvilágosította, hogy tévedett s ha egy pil­lantást vetett volna a zálogcédulára, hát tüstént látta volna, hogy a ruhanemű lejárati ideje csak hat hónap. Ámde az orvosnak mindenáron szüksége volt a bundára. Karácsonyra minden évben haza­ment s hogy állítson be a drága prémes bunda nél­kül? Megkérdezte a zálogost, hogy nem tudná-e megmondani, ki vette meg a városi bundát? A zá­logos felütötte a nagy könyvet s az orvos leírhatat­lan örömére közölte vele, hogy a bundát­ egy Grün­­berger nevű Teleki-téri kereskedő vette meg, akitől tán még visszaválthatná. Az orvos rohant Grünber­­gerhez. A bundát, sajnos, ez már eladta, de meg­ígérte, hogy utána néz, hátha visszakaphatja. Más­nap felkereste az orvost, s elmondta, hogy a bunda 400 koronáért visszakapható. A szegény fiatal or­vos még csak most képedt el igazán. Négyszáz ko­rona?! . . . Honnan vegyen ő ennyi pénzt? Kétség­beesve gondolt a karácsonyra. Atyja irt, hogy jöj­jön haza, ő szomorúan sürgönyözte vissza, hogy nem mehet, mert nagyon sok betegük van, talán majd újévre. Hanem az újév is elmúlt, de biz ő nem mehetett haza. Mit mondanának otthon, ha a bunda nélkül menne haza. Apja azonban már látni szerette volna a fiát, s újra írt neki, hogy a legközelebbi kettős ünnepen jöjjön haza. — Nem mehetek, a nagy hideg, az abnormis időjárás miatt háromszor annyi betegünk van, — sürgönyözte vissza a megszorult doktor. Most, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony szombatra esik, s is­mét kettős ünnep lesz, apja újra írt, hogy okvet­lenül menjen haza, ha nincs útiköltsége, hát távira­tozzon. — Kérek négyszáz korona útiköltséget, más­kép nem mehetek haza, — sürgönyözte vissza a fiatal asszisztens. Apja rögtön visszatáviratozott: „Megbolon­dultál? Vagy a táviró­hivatal toldott egy nullát hozzá?! Negyven korona megy.“ . A pácba jutott asszisztens dróton felelt visz­ezt: — Nem bolondultam meg, de a városi bundá­mat megette a mély s bunda nélkül nem mehetek haza. Az öreg polgármester most már sejtett vala­mit s a négyszáz korona helyett megérkezett a fővá­rosba. A fiatal orvos majd sóbálványnyá lett, ami­kor meglátta. Hanem aztán mégis sikerült vala­hogy kivágnia magát s még meg is dicsérte az öreg, hogy olyan bundát, amilyet ő hatszáz koro­náért vett, a fia potom négyszáz koronáért szer­zett.­­ (Szerelmes tanonc.) Kovács Sándor tizen­hatéves tanonc pénteken délben az Alsóerdősor­­utca 18. szám alatt levő lakásán forgópisztolyával a mellébe lőtt. A fiatal legény szerelmes volt egy vele egykorú lányba, de szülei nem jó szemmel néz­ték a dolgok folyását és minden esközt megragad­tak, hogy fiukból kiverjék a korai szenvedélyt.. Ez azonban annyira elkeserítette a különben derék s dolgos fiút, hogy el akarta dobni magától az éle­tet. A sebesült fiút a mentők a Rókus-kórházba szál­lították.­­ (A monarchia árulója.) Olmützből jelen­tik: A katonai hatóságok megállapították, hogy Firbas Valdemár főhadnagy, akit kémkedés miatt letartóztattak, még csak megkísérelte katonai tit­kok elárulását. Az olasz vezérkar összeköttetésbe lépett vele, hogy értékes katonai híreket kapjon tőle, de Firbas még csak meg sem kezdhette áruló tevékenységét, mert még első jelentésének elküldése előtt letartóztatták. ' " i*j — (Tolsztoj a magyar kultúráról.) Nagyvá­radról jelentik lapunknak. Néhány tót lap nyomán a magyar lapok is közölték azt a véleményt, amelyet gróf Tolsztoj Leo a magyar kultúráról nyilvánított. Tolsztoj erről tudomást szerzett és magyar szárma­zású háziorvosát, dr Makusky Dusánt felhatalmazta, hogy nevében egy nagyváradi magyar barátjához, Serényi Gusztáv íróhoz a következő rektifikációt küldje: A lapok a nyilatkozatnak csak kisebb és je­lentéktelenebb harmadát közölték és azt is tenden­ciózusan elferdítve és kiélesítve. Tolsztoj véleményét a magyar népről, amelyre ő a súlyt helyezte és amely igen szimpatikus volt, elhallgatták. A­mit tényleg közöltek, annak hangja méltán sértő és a ferdítő nyilván azt akarta elérni, hogy a magyar közvéle­ményt megbántsa vele. Tolsztoj igen is tájékozva van a magyar kultúráról és jól ismeri a fejlődés akadályait, amelyek nem a magyar intellektua-sze­­génységből folynak. Ennélfogva távol áll tőle, hogy a magyar géniuszt lenézze, meddőnek tartsa, vagy gáncsolja, sőt a magyar népet erkölcseiért és más faji kiválóságaiért becsüli. Tolsztoj személyesen ha­talmazta fel háziorvosát, hogy ezt juttassa el a ma­gyar közvéleményt tolmácsoló lapokhoz.­­ (Sztrájkmozgalom a déli vasút osztrák vo­nalain.) A déli vasút osztrák vonalainak alkalma­zottai közös megegyezéssel memorandumot intéztek 1906 december 28-án a vezérigazgatósághoz és ab­ban a fizetések 20—30 százalékát kérték drágasági pótléséul, követelték továbbá a napi 8 órás munka­időt és a béremelést. A vezérigazgatóság megvizs­gálta a memorandumot és január 28-ikán keltezett leiratával visszautasította a követeléseket. Még az­nap este a vasúti munkásházak előtt gyűlést tar­tottak az elégedetlen alkalmazottak és elhatároz­ták, hogy újabb határidőt adnak az igazgató­ságnak február 4-ikéig, s ha addig kö­veteléseik nem teljesülnek, megkezdik a passzív rezisztenciát. Erről a határozatról küldöttség út­ján fognak jelentést tenni a vezérigazgatóságnak. Ezzel az értesüléssel szemben Bécsből azt jelentik, hogy a déli vasutasok határozata sokkal tovább megy és nemcsak passzív rezisztenciává­ fenyege­tőznek, hanem már elhatározták a sztrájkot is, ha a jelzett határidőig nem valósulnak meg kívánsá­gaik. A sztrájkban a munkásokon és altiszteken kívül a hivatalnoki kar is részt fog venni.­­ (A berlini havazás.) A porosz fővárosban, mint ottani levelezőnk jelenti, még nem sikerült el­hárítani a nagy hóesés által okozott forgalmi zavaro­kat. A közúti vasút­társaság naponta százezer már­kát meghaladó kárt szenved, a magas vasútnak pedig pénteken 158.000 utasa volt, a legnagyobb forgalmi rekord, melyet ez a vasút valaha elért. Berlinben és külvárosaiban pénteken tízezer hólapátoló dolgozott. A mentőállomásoknak annyi dolga akadt, hogy alig volt képes a kivánalmaknak eleget tenni.­­ (Hadgyakorlatok 1907-ben.) A közös hadl­­ügyminiszterium az 1907. évi hadgyakorlatokra a tartalékosokat és póttartalékosokat illetőleg a kö­vetkező rendeletet adta ki: Azok a tartalékos tisz­tek és tiszthelyettesek, akik a mozgósításnál szük­séges gyalogzászlóaljhoz, hegyiütegekhez, vártüzér­­századokhoz, a 15. számú szekerész-osztályhoz, a 25. és 26. számú egészségügyi csapatokhoz tartoznak, ezeknél a csapatoknál működnek közre a hadgya­korlatokon. Azok a tartalékos tisztek és hadapró­­dok, akik Dél-Dalmáciában helyőrségben levő gya­logos századokhoz vannak beosztva, a hadgyakorla­ton ezredük más helyen levő csapattesténél szol­gálnak. A hadgyakorlatok tartama azon tartaléko­sokra, akik mint egyévi önkéntesek szolgáltak, huszonnyolc napban van megállapítva. A tartaléko­sok és póttartalékosok időtartama részben 13, rész­ben 28 napban van megállapítva. A léghajósgyakor­­latokra a vártüzérség tartalékosai lesznek behiva. A legénység gyakorlatra való behívásánál a foglal­kozás és élethivatás szem előtt tartandó, a vasúti alkalmazottak behívásánál a csapatok létszámát kell figyelembe venni. A földmives emberek csak akkor hívhatók be, ha a hadgyakorlat nem esik ösz­­sze az égető mezei munka idejével.­­ (Tűz egy múzeumban.) Morvaországi Egerből táviratozzák. Csütörtökön délben a fűtő­készülék hibás volta miatt tűz ütött ki a műtörté­neti szempontból jelentékeny egeri városi múzeum egyik szobájában, melynek tartalma jóformán tel­jesen elpusztult. A szomszédos Wallenstein-szobát megmentették. A kár nagysága jelentékeny és számszerűleg meg sem állapítható, mert számos el­pusztult tárgy, mint eredeti, teljesen pótolhatat­lan. Biztosítással csak kisebb össz­g van fedezve.­­ (Öngyilkos bankigazgató.) Boroszlóból sürgönyzik, hogy az ottani leszámítolóbank igaz­­­gatója, Eberstein, pénteken öngyilkos lett. Eber­­­­stein a legmagasabb porosz hivatalnoki körökkel­­ rokoni viszonyban állt és állítólag ő ajánlotta an- I nak idején Dernburgot gyarmatügyi igazgatónak.­­ Annyit már megállapítottak, hogy Eberstein ha­­l­­álát nem pénzügyi okok idézték elő.­­ (Lázadó osztrák tengerészek.) Palermoból jelentik, hogy ott a Triesztből Newyorkba indult Federica osztrák gőzös kénytelen volt kikötni, mert legénysége fellázadt. Alig indult el a hajó, az első fütő összeveszett egy szénhordó munkással és leszúrással fenyegette. Erre a gépszemélyzet és a munkások megtagadták az engedelmességet s azt követelték a kapitánytól, hogy a legközelebbi kikö­tőben tegye partra az első fűtőt, különben sztrájk­ba lépnek. A hajó kikötött Palermóban és a kapi­tány az osztrák-magyar konzulhoz fordult segít­ségért, de a zendülőket nem sikerült megnyug­tatni.­­ (Érdekes házasság.) Nagyváradról jelen­tik lapunknak: Richter János, a manchesteri opera­­ karmestere, szombaton tartja esküvőjét Czankl Rudi­dolf vezérőrnagy leányával Máriával Nagyváradon.­­ A vőlegény fia dr Richter János bayreuthi karmes-t­­érnek, aki tudvalevőleg magyar ember és egykor a mi operánknál is karmester volt a Nemzeti színház­ban, anyja Szitányi leány, nővére Justh Gyulánénak a képviselőhöz elnöke feleségének. A menyasszony a manchesteri operánál énekesnő.­­ (Szerb tisztek garázdálkodása.) Belgrád­­ból sürgönyzik, hogy Vogotinban szerb katonatisztek egy vendéglőst, ki rendreutasította őket, agyonlőt­tek. Az eset miatt ma a skupcsinában interpellál­tak, mely alkalommal azt is hangsúlyozták, hogy a fegyelmetlenség a szerb hadseregben egyre nagyobb mérveket ölt és szigorú büntetésre van szükség, hogy a tiszteket megfékezzék. — (Dr Váradi Antal felolvasása.) A Keres­kedelmi Alkalmazottak Országos Egyesületében február 2-án este, fél 10 órakor felolvasással egy­bekötött táncestély lesz. Dr Váradi Antal I. Napo­leon szinda-abjáról tart felolvasást. — (Bíbortól a züllésig.) Az angol Hamilton család egyik hercegnőjének szomorú tragédiáját je­lenti Newyorkból. Fiatal korában szerelmes lett egy festőbe s emiatt meghasonlott a családjával. Azután a Douglas Lujza nevet vette fel és modell lett, de helyzetét nem sokáig bírta elviselni, ki­ment, Amerikába s beállott kígyószelidítő nőnek.­­ Egy buffalói állatkertben sokáig nagy sikerrel adta elő mérges kígyókkal való veszélyes mutatványait. Megismerkedett egy légtornászszal, akinek aztán fe­leségévé lett. Házassága azonban nagyon boldogta­lan volt; férje igen durván bánt vele, végre is el­kergette. A szerencsétlen hercegnő ezután gyorsan hanyatlott alá a lejtőn. Előbb szobaleánynak állott be Chicagóban, majd egy nyomorúságos cirkuszhoz szegődött Bu Halóban s eleven békák és apró kígyók elnyelésével mulattatta a közönséget, amely azon­ban sehogysem akart lelkesülni ezen a művészeten. Állását elvesztette és a legnagyobb nyomorba ju­tott. Rongyokba burkolva, éhenholtan találták meg egy hitvány szalmazsákon.­­ (Elfogott pénzhamisítók.) Megírtuk, hogy az újvidéki rendőrség egy veszedelmes pénzhamisító banda után nyomoz. Mint értesülünk a nyomozás meglepő eredmén­ynyel járt Tiszakálmánfalván, ahol 20.000 korona értékű hamis százkoronásokat talál­tak Lodi Mihály és Lajosnál, Cziczeri sógorainál. A bűnszálak Bulkeszig terjedtek, ahol a községi jegyző letartóztatta Cziczerit. Pénteken elfogtak 6 egyént, kik szintén bűnrészesei a bandának. A hami­sítványok igen sikerültek és mindegyiken a sorszám 7119. Hegedűs postatiszt felismerte egy asszonynál, mikor, hamis pénzt akart utalványon küldeni. A pénzhamisítók között igen sok újvidéki polgár van, kik Cziczek­ rokonai és ismerősei. Az elfogott pénz­hamisítók vallomása alapján az újvidéki rendőrség táviratilag értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy a pénzhamisítóbanda néhány tagja Budapest felé szökött. A rendőrség pénteken ennek alapján nyomozást indított s a detektívek este elfogták a Csapó­ utca hetedik szám alatt levő házban Horváth István 38 éves fényképészt, aki pénzhamisítás miatt már büntetve volt, továbbá Beke István 56 esztendős lámpagyujtogatót és ennek nejét született Tóth Zsó­fia 48 éves asszonyt. A pénzhamisítóknál nagyobb mennyiségű ötven és száz koronást talált a rendőr­ség. A pénzhamisítókat átadják az újvidéki ügyész­ségnek.­­ (A kolozsvári új színház víz alatt.) Aki is­meri a kolozsvári új színház fekvését, e hír olvasá­sának első pillanatában ugyancsak elcsodálkozha­­tik: „Hát nem a Szamos öntött ki annyira, hogy a színház is víz alá került, hanem — mint tudósí­tónk jelenti — pénteken éjjel úgy tizenkét óra kö­rül a színpad egyik vízcsapja kipattant és a víz el­borította az egész színpadot, az alatta levő sü­­lyesztőkkel együtt. Amire az ügyeletes tűzoltó ész­revette a bajt, már víz alatt volt minden. Azonnal fellármázta a tűzőrséget, amely nagy apparátus­sal vonult ki és felcsapván „vízoltónak“, a szín­ház hátulsó kapuján kieresztette a vizet, majd hoz­zálátott a viznek a sülyesztőkből való kiszivattyú­­zásához. A színház körüli nagy térségen most bo­káig érő tócsa van, ha ez reggelre megfagy, Kolozs­vár közönsége részére kitűnő új korcsolyázó pályát nyithatnak. A színház kára több ezer koronára rúg, mert nagyon sok díszlet elázott.

Next