Pesti Hírlap, 1908. szeptember (30. évfolyam, 209-234. szám)
1908-09-03 / 211. szám
1908. szeptember 3., csütörtök. PESTI HÍRLAP 11 Villa-árverés. A Stefánia-út közvetlen közelében a villamos vasút mentén, István-út 87. szám alatti magas földszintes 5 nagy szobából verenda, előszoba, fürdőszoba, cselédszoba és mellékhelyiségekből álló jó karban levő szép villa, 600 négyszögöl terjedelmű, szép árnyasskerttel és tennispályával. 1908. évi szeptember 7-én délelőtt 10 órakor fa budapesti kir. törvényszéknél V., Alkotmány-utca 14. földszint 1. a Telekkönyvi hatóságnál elárvereztetik. ■ Bánatpénz 2400 korona. . . 4353 Gyakornokul azonnali belépésre keres jelesen érettségizett keresztény fiatalembert, fővárosi előkelő iparvállalat. Ajánlatok a kiadóhivatalba küldendők „JÓ SZÁNDÉK“ jeligévé ! Irodai tisztviselőnőt keresztényt, keres azonnali belépésre helybeli előkelő cég. Pályázótól megfelelő jártasságot az irodai, munkálatok terén és komoly magatartást kíván. Kezdő fizetés havi ' 80 kor. Óvadékkal rendelkező előnyben részesül. Aján■ latok „Komoly 21“ jeligével a kiadóhivatalba intézendők. Közgazdaság. Táviratok. Amerikai tőzsdék zárlatai. —.— (—.—tegnap), gyapot szept.-re —.— (—.—), gyapot nov.-re — gyapot New Orleansban helyb. —'— (-—), petroleum stand white Newyorkban 8.75 (8.75), petróleum Stand white Philadelphiában 8.70 (8.70), petroleum Rafined in Cases 10.90 (10.90), petroleum Credit Balances at On City 1.78 (1.78). Chicago, szept. 2. (Zárlat.) Zsír szept.-re 9.65 (tegnap 9.47), zsír okt.-re 9.70 (9.52), szalonna short dleat 9.24 (9.21), sertéshús júliusra 1493 (11.70). A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, szeptember 2. (Saját tudósítónktól.) A külföldi piacokról többnyire szilárdabb jegyzések érkeztek és Budapestről is valamivel barátságosabb irányzatot jelentettek, az itteni piacon azonban a fogyasztók tartózkodása miatt nem javultak az árak és úgy a bonza és rozs, mint a takarmánycikkek ára változatán maradt. Üzletet azonban ezen az alapon sem kötöttek. Árpában is nagyon csendes volt a forgaom. Az export egyáltalán nem jelent meg a piacon ■s a belföldi fogyasztók is nagyon csekély tevékenyéget fejtettek ki. Csak erős szemű árpát kerestek s ezt teljes árakon vásároltak, általánosságban azonban irányzata bágyadtság felé,hajlott és vajmivel olcsóbban is lehetett volna vásárolni. A bécsi értéktőzsdéről, Bécs, szeptember 2. (Sajót tudósítónktól.)[ külföldi piacokról érkezett ki nem elégítő jelen- téések a mai előtőzsdére csak annyiban gyakoroltak ráfolyást, hogy a vételkedvet még jobban lenyomt ik, magát az irányzatot azonban nem érintették, különösenhitelrészvényeket és államvasúti élvezeti jegyeket kerestek, továbbá nyugatcsehországi ,sénrészvényeket és déli vasúti elsőbbségeket, míg elenben bányaértékek gyenge magatartást tanusítttak. A déli tőzsdén gyenge berlini és amerikai jigyzések minden vételkedvnek útját állották. A fogalom zárlatig vontatott, fejlődött és az árfolyamnok legnagyobb része veszteséggel került ki a forgalomból. A járadékpiac szilárd. Két óra harminc perckor, zárult. Osztrák Ittelrészvény 635. Magyarhitelrészvény 743. Aglobank 294150. Unióbank 543. Laenderbank 16.75. Osztrák-magyar államvasut 693. Déli vasút 18.25. Dohányrészvény 396. Alpesi bányarészvény ’619. Rimamurányi vasmű 558. Májusi járadék 91.35. Magyar aranyjáradék 111. Magyar koronajáradék 92.85. Török sorsjegyek 185. Német birodalmi márka 117.40. Bankegyesület 518.50. Osztrák koronajáradék 96.40. A'enyorfc. szept. 2. szept. 1. aug. St.'' Búza locobuza 103V« 103— 1027, 102% szeptemberre 1043, 104— decemberre 1047, 104— 103% májusra— ——— 1. júliusra ——— ■■■ — Tengeri szeptemberre 89 % 89, 89% decemberre 787, 787, 787,7 májusra —.— --— Chicago Búza szeptemberre 97 W, 96% 95% decemberre 96/ 867, 957, Tengeri szeptemberre 783/, 617, 777, Newyork szept. 2. Gyapot Newyorkban helyben Az utótőzsde zárlata : Osztrák hitelrézv. 635.—*. —’ Magyar hitelrészv. 742.50. — Anglo bank 294.25. ~~ Unióbank 543.50. — Laonderbank 438.25. — Osztrák magyar államvasut 693.—. — Déli vasút 118.50. — Dohányrészv. 396.50. —Alpesi bánya 669—. — Rimamurányi 557.50. — Májusi járadék 96.35.— Magyar aranyjár. 111— — Magyarkoronajár. 92.85. — Török sorsjegyek 184.75. — Német birodalmi márka 11? 32. — Bankegyesület 517.51. — Orosz 90.30. A magyar hajózható csatornák kérdéséhez. 11. Hogy azonban mindazok előtt is, kik a szóban forgó kérdés iránt érdeklődnek és az említett forrásmunkákhoz nem ..juthatnak, a föntebbi pontozatokban foglaltak tarthatatlanságát bebizonyíthassam, fejtegetésemet, következőkben foglalom össze: Ami az első pontban foglaltakat illeti, hogy t. i. a Duna-Száva-csatorna mily értékkel bír a fiumei viziutban, reá kell mutatnom azon útrövidülésre, mely e csatorna igénybevételével lesz elérhető. A mai viziuti távolság Vukovártól Samacig: a Dunán 167 km., a Száván 310 km, tehát összesen 477 km., míg ellenben a csatornán 56,5 km. Azaz a csatorna útján elérhető útrövidülés 420 kilométert tesz ki. De átrövidülést jelent e csatorna a Tiszára nézve is, miután a mai viziútnak hosszúsága a Tisza-toroktól Samacig 355 km, míg ellenben fölfelé a Dunán Vukovárig és innen a csatornán a távolság 178 km, s igy ez irányban is az átrövidülés 177 km. A csatornának nagy értékét tehát az átrövidülések következtében a szállítási költségekben elérhető megtakarítás képezi. Hogy pedig a kifogásolt u. n. törtforgalom az elérendő célokra akadályul nem szolgál, bizonyságul fölemlíttem az északnyugati forgalmi irányt, ahol a Tetschenből Laubéba vasúton érkező cseh szén itt hajóra rakva, viziuton megy az alsó Elbára, ahonnan részben vasuttal lesz ismét továbbítva. A Hamburgba érkező áruk sem lesznek közvetlenül vasúton továbbítva, hanem folyami hajókra átrakva mennek a felső Elbára s itt lesznek vasútra átrakva és tovább szállítva. Ha pediga rajnai viszonyokat vizsgáljuk, láthatjuk, miszerint a tengeri kikötőkben folyami hajókra rakott áru, a mindkét partján vasuttal szegélyezett Rajnán megy fölfelé és csak valamely felső állomáson rakatik át vasútra,hogy ily módon az áru az olcsóbb vizit előnyeit minél hosszabb uton élvezhesse. Ugyancsak tört forgalommal jutnak nyugati irányban a Dunán szállított és Regensburgban vasúti átrakással továbbított áruk is rendeltetésük helyére. A tört forgalom tehát, amire jelen fejtegetésem során még visszatérek, indokolt, ha a szállítási költségekben ezáltal megtakarítás érhető el. Lássuk tehát, hogy a fiumei tört forgalom esetén e tekintetben hogy állunk: A Duna-Száva-csatorna kiépítése után az áruk Budapestről következő utakat tennék meg: Budapesttől Vukovárig a Dunán 380 km. Vukovártól Samacig a csatornán 56.5 „ Samactól (csatornatorkolattól) Sziszekig a Száván 283 ,, Sziszektől Károlyvárosig a csatornázandó Kulpán 130 „ Vizi út összesen 849.5 ,, Károlyvárostól Fiuméig vasúton 176 „■ Mielőtt a szállítási díjtételekre vonatkozó számadatokra áttérnék, kijelentem, hogy a vasúti díjtétel megállapításánál nem a mai kivételes és tonnakilométerenkénti 1,7 fillért kitevő, lisztre érvényes díjtételt veszem alapul, hanem a Budapest-fiumei útra a vasúti önköltségekből fogok kiindulni, tehát már olyan díjtételből, melynél a vasút, ha talán még károsodás nélkül szállíthat is, de már semmiesetre sem jövedelmet hajtóan. Az önköltségre nézve hazánk legtekintélyesebb szakemberei által minden kétséget kizáró módon megállapíttatott, hogy ez tonnakilométerenként, a vasúton 215 fillérrel számítható, míg ellenben a hajónvaló szállításnál ez csupán 1 fillért tesz ki Ez alapon a Budapesttől Károlyvárosig terjedő viziúton a szállítási költségek keréken 850 fillért és vasúton 440 fillért, vagyis Budapesttől Éluméig összesen 1290 fillért tesznek. Ezzel szemben e távolságra a közvetlen vasúti önköltséges díjtétel 615-ször 2,51, 1538 fillérre tehető. A különbség tehát 248 fillér. Ha már most a kámlyvárosi átrakodásra tonnánként 30 fillért számítunk, úgy a vízi úttal egybekötött tört forgalom mellett a szállítási költségekben elérhető megtakarítás tonnánként 218 fillérre, vagyis vasúti kocsinkint kereken 22 koronára tehető. De nemcsak a szállítási költségekben elérhető megtakarítás képezi a csatorna nagy értékét, hanem figyelembe kell vennünk, hogy a csatorna, a mai ,kerülő, útnak és ebben a Szávában hajózási akadályt képező alsó szakasznak elhagyásával, nemcsak ráma, nagyforgalmú és teljesen kifogástalan üzemképes, modern viziutnak fogja egyik elmaradhatlan láncszemét alkotni, mely egyetlen tengeri kikötőnk felé vezet, hanem egy magyar-bosnyák" olcsó viziutnak is megalkotója leend. Ami továbbá a 2. pontban jelzett, a viziutaknak télen már bekövetkezhető befagyását illeti, el kell ismernünk, hogy a viziutaknál az erős és tartós fagyok a forgalomra zavarólag hatnak és azt hosszabb-rövidebb ideig szüneteltetni kénytelenítik, de hogy e körülmény már t. i. a téli fagy, a viziutaknak közgazdasági jelentőségét nem fogja lényegesen befolyásolni, annak igazolásául, legyen szabad a kétkedők szíves figyelmét arra nézve felhívni, hogy a viziutak tömegszállítását alkotó anyagok között, különösen az építőanyagok: kő, tégla, cserép, cement, föld, kavics, homok, agyag, a különböző fafélék, továbbá a különböző tüzelőanyagok, valamint a gazdasági nyerstermények és az összes takarmányfélék, a természetes és mesterséges trágyák stb. mindannyian oly anyagok, melyeknek tömeges szállítása, vagy még arra az időre esik, midőn a hajózás még javában üzemben van, vagy pedig, amelyeknek a téli szünetidőre kellő mennyiségben előreraktározása is eszközölhető. Hogy pedig ez így van, annak igazolásául az illetékes kereskedőktől és gazdaközönségtől meg lehetne kérdezni, vajon szívesebben veszik-e, ha egész éven át drágán, vagy 9—10 hónapig olcsón szállíthatnak? Kétségtelen, hogy a viziutak hátrányára itt fagyos, és szünetes napok figyelembe vétele mellett is, a válasz a viziutak előnyére fog megadatni. Ami pedig ugyanegy pontban foglalt azon kifogást illeti, hogy a víziutaknak igen nagy hátránya a nyári vízhiány, erre nézve csak annyit tartok szükségesnek megjegyezni, miszerint abból a körülményből, hogyrendkívüli esetekben, különösen pedig hosszabb ideig tartó nagy szárazsággal némely, folyókon igen alacsony vízállás szokott bekövetkezn i külföldi tőzsdékről. Berlin, szept. 2. (Tőzsdei jelentés.) A mai tőzsde általában szintén kevéssé örvendetes képet nyújtott, miután a tegnap említett okok mellett még a koksz-szállítmányok csökkenése és a rajnavesztfáliai vaspiac kedvezőtlen helyzete is erősen, befolyásolták az irányzatot. Ennek következtében különösen vas- és szénrészvények legnagyobb részt veszteségeket szenvedtek, amelyek több helyütt meghaladták a fél százalékot. Amerikai vasutak kezdetben szintén engedtek, később azonban Londonra ismét javultak. Német bankértékek 1 és fél százalékot vesztettek. Járadékok a tovább emelkedő japániak kivételével jól voltak, tartva, a míg gőzhajós részvények engedő irányzatot követtek. Csak villamossági részvényekben, volt élénk forgalom emelkedő árfolyamok mellett. Atőzsde lényegesen szilárdulva zárult, amihez jó magatartásukkal hozzájárultak a készpénzpiac ipari értékei is. Magánleszámítolási kamatláb 2.75. — 4.2 százalékos papírjáradék 96.30. — 4 százalékos osztrák aranyjáradék 98.90.— Osztrák hitelek 200.10. — Déli vasút 22.50. — Orosz bankjegyek 214.90. — 4 százalékos új orosz kölcsön 77.40. — Disconto Commandit 177.SO. — Dynamit Trust 208.60. — Harpeni 206.—. — Unifikált török járadék 93.75. — 4.2 százalékos ezüstjáradék —... — 4 százalékos magyar aranyjáradék —.—. — Magyar koronajáradék —.—. — Osztrák-magyar államvasut 148.20 — Bécsi váltóár 85.20. — Olasz járadék —.—. — Ált, villamos Edison 218.90. — Gelsenkircheni 199.20. — Laurakohó 212.90. London, szept. 2. (Zárlat.) Angol konsolok 85.90.— Japán járadék 83.88. — 4°/o magyar arany jár. 93.75. — Ezüst 23.’5.— Olasz járadék 103.25 — Chartered —.—. — Randfontein ——. — De Beers —.—. — 46/Trúpia 63.25. — Spanyol járadék 95.—. — Leszámitolási kamatláb 1.50. Déli vasút 4.50. — Bécsi váltóár —...------East Rand —.—. — R&dminaa —.—. — Pacific vasút 178.38. Frankfurt, szept. 2. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelint. részv. 230.-------Déli vasút 22.60. — Disconto Commandit 177.30. — Berlini Handelsgesellsch. 166.—. —Harpens 207.50. — Laurakohó —.—. — Osztr.m. áll. vasút 148.20. — Német bank 237.20. — Drezdai bank 144.60. — Delsenkircheni 200.50. — Hibernia —... —Olasz járadék —.