Pesti Hírlap, 1909. január (31. évfolyam, 13-26. szám)

1909-01-28 / 23. szám

1909. január 28., csütörtök. PESTI HÍRLAP különböző, 10.000 lakos közül meghalt november­ben a IV. kerületben 10, a VI-ban 18, a III-ban 22. A közkórházakban november végén 4207 egyént ápoltak. A mentőegyesület novemberben 791 esetben nyújtott első segítséget, ezek között volt sérülési eset 459, öngyilkossági kísérlet 55. Az üzletnyitások száma novemberben 599, az üz­let beszüntetéseké 504. Behoztak novemberben: gabonaneműt 797,000 mm.-t, kőszenet 1 és fél millió mm.-t, kőolajat 72,000 mm.-t. A főváros személyforgalma a következő volt: a közúti vasút és a városi villamos szállított 8 és fél millió sze­mélyt. A pest-budai hidakon átkelt 1.250,000 em­ber és két és fél millió kocsi. A fővárosba érkezett novemberben 1.287,000 egyén, elutazott 1.295,000. Építkezést 44-et fejeztek be 217 lakással és ösz­­szesen 808 szobával. Az adóhivatalba­­ november­ben 11 millió korona folyt be. Ebből állami adó 7 millió. Az adóhivatal 4632 zálogolást foganatosí­tott. A hajléktalanok menhelyeiben és a fővárosi szükség­lakásokban ingyenes meghalt 10,307 egyén. Színház és zene. * (Főhercegi vendégek a Vígszínházban.) Ama szívélyes elbeszélgetés során, amelyben­­Jó­zsef főherceg részéről a Park-klub keddi hangver­seny estélyén Hegedűs Gyula, a Vígszínház illusz­tris művésze, részesült, a főherceg jelezte, hogy legközelebb megnézi legújabb, nagy hírre vergődött alakítását, a Király­t is. A legközelebbnek jelzett időpont fölötte hamar elkövetkezett, és pedig mind­járt másnap, ma szerdán este. József főherceget és nejét a színház nevében Faludi Miklós dramaturg­­igazgató és dr Komor Gyula művészeti titkár fo­gadta a színház bejáratánál." A fenséges pár igen jól mulatott az előadáson és a zsúfolt nézőtér előtt külön érdekesség számba ment, hogy Hegedűs, mint király ,és József főherceg arcra mennyire ha­sonlítanak egymásra; a népszerű főherceg ugyanis, egy idő óta épen olyan franciásan nyírt szukás­lé visel, mint az a király, akit Hegedűs maszkírozás dolgában utánoz, * (A m­. kir. operaházi)»n) holnap, csütörtö­kön, ebben az idényben először ejtik sorát, a Se­villai borbély cimű­ víg dalmű előadásának, mely­ben Rozina Sándor Erzsi le«­... Vezénylő karmes­ter Ben­kő Henrik, rendező Alszegh­y Kálmán fő­rendező. A dalmű után a Magyar tánc-egyveleg ke­rül színre, az egész tánc­karon kívül Pallai Anna is Bráda Ede közreműködésével. A ba­­­letet Szikin Adolf karmester vezényli és Guerra Miklós ballet­­tmester rendezi (évi bérlet 18. sz.) Pénteken a 11. Rákóczi Ferenc előkészületei miatt már lesz elő­adás, mert ugyanezen az estén tartják a sajtó, meg­hívott, képviselői előtt az újdonság utolsó­ főpróbá­ját. Gróf Zichy Géza magyar dalművét nagy gond­dal készített fényes kiállítással hozzák szinre. A teljesen új díszletek közül az előjáték Munkács várának egyik korhű termét ábrázolja, melyből széles ivén kilátás nyílik az épen ostrom alatt ál­ló bástyára. Az ellenség gránátja a színpadon el­helyezett ágyuk egyikét, szétrobbantja. Az I. fel­vonás festői völgykatlan, melyben Rákóczi és kí­sérete vadászat után pihenőt tart. A II. felvonás Podolia falu közelében útszéli kocsmát mutat szép őszi hangulatban. A III. felvonás a szkojai völgy­ben játszik, erről nyílt változással a tiszabecsi csatatérre alakul át a színpad. Úgy az összes ma­gánszereplők, mint a csoportos személyzet részére díszes és jellegzetes jelmezek készültek. * (Hangverseny.) Egy nappal Nedbal Osz­kár hangversenye után, a cseh vonósnégyes gyö­nyörködtetett; az a kiváló művésztestület, mely­nek keretében kezdte Xedbál pályafutását s amely­­lyel együtt ő is hírnevessé, elismertté lett. Csak­hogy Xedbál azóta haragot tart egykori művész­társaival és ma este is inkább az operaházba ment, mintsem hogy kompareált volna egykori fegyver­társainak újabb művészi diadalánál. Mert a cse­hek mai második és utolsó kamaraestélye szintén fényes sikerrel járt; a négy-egy művész csodás összjátékát, magas művészi nívója előadását ezút­tal is megbámulta és lelkesen megtapsolta az a díszes, előkelő közönség, mely a Royal nagytermét egészen betöltötte. Először is Haydnnak egy csip­­kefinomságú vonósnégyesét (e-dur, op. 33. 3. sz.) adták elő, melynek a rokokókorra emlékeztető grá­ciája gyönyörűen érvényesült a Stofimilliu, Bük, Herold és Wiban urak kongeniális előadásában. Azután Tanesevnek egy nálunk eddig ismeretlen, érdekes és mindeképen népszerűségre érdemes vo­nósnégyesét játszották (b-dur, op. 19.) ugyancsak zajos tetszés mellett. Végül pedig rátértek tulaj­donképen­­ specialitásukra, Dvorzsákra; a cseh nagymester szép, nemes, dallamos as-dur négyesét játszották (op. 106), olyan benső s amellett a tű­szerű, a szerző legtitkosabb intencióját is híven tol­mácsoló értelmezéssel, ahogy csak a csehek tudják játszani Dvorzsákot. Sok taps és kihívás jutalmaz­ta jeles művészi munkájukat. * (A Falusi idill szereposztása.) Lengyel Menyhértnek, akinek a Hálás utókor című darab­ját külföldön is előadják, legújabb darabja, a Fa­lusi idill, szombaton, e hó 30-án, kerül bemuta­tóra a Magyar színházban. A falusi m­ilieuben ját­szó darab, amely csaknem az egész drámai személy­zetet foglalkoztatja a következő szereposztásban kerül bemutatóra: Telekes, főszolgabíró: Gsortos; Éva, a felesége: T.­h­almy Margit; Bodnár: Törzs; Fodor, segéd­jegyző: Rapp; A felesége: Forgács Rózsi; Hófehérke: Mészáros Géza; dr Füzesi Jenő, ügyvéd: Ráskay; Schwarcz Samu bérlő: Do­by; Az állomásfőnök: László; A felesége: Zala Karola; Csibém­­: Forrai Róza; Ida, a leánya: Tóth Inna; Baradlay Izsó; Z. Molnár; A tanító: Ré­they; A pap: Fenyvesi; Öreg paraszt: Körmendy; Fiatal paraszt: Thuróczi; A kosznár: Czobor; A koszttár­­né: Bern Paula;.A. képviselő: Tarnai; Járásbirónő: P. Tárnoki Giza; Mari szakácsnő: Marija Adél. A Falusi idill bemutatója előtt holnap, csütörtökön, megismétlik Hamlet előadását, míg pénteken ju­bileum lesz a Magyar színházban, amennyiben Sophus­­Michaelis érdekes színműve, a Forradalmi Nász, kerül szinte 25-ödször ünnepi előadásban. * (A Vígszínházban) a Király és az Izrael című darabok nagy sikere, valamint a régibb műsor egyéb darabjainak tartós vonzóereje folytán az idén a szokottnál jóval kevesebb újdonság ke­rül színre. Február hóban is előreláthatólag csak egy bemutató lesz, amennyiben szintehozzák a „Ki­vándorló“-t, Herczeg Ferenc új színművét, mely­ből már javában folynak a próbák. Holnap, csütör­tökön, az Izraelt adják az ismert kitűnő szereposz­tásban. (Vizsgaelőadás a Királyszính­ázban­.) Rá­kosi Szidi magánszínésziskolájának növendékei szombaton, e hó 30-ikán, vizsgaelőadást tartanak a Király­színház színpadán. Ezúttal az operett fe-nö­­vendékek fogják képességüket bemutatni és pedig Verő György hálás szerepekben bővelkedő operet­té­jeb­en, A szultánban. * (Az 11 rám­a-szín­házban) a jövő héten lesz Pekár Gyula „Francia forradalom“ című darab­jának bemutató előadása. A darab első része a for­radalom előtti fényes Versaillesi papokat és a for­radalom okait, a második magát a forradalmat, a harmadik a forradalom filozófiáját, tárgyalja. Szö­vege telve van ennek a világraszóló nagy esemény­nek legérdekfeszítőbb jeleneteivel, melyeket fran­cia művészek által festett képek illusztrálnak. Hol­nap, csütörtökön, Faragó Bohémiája, pénteken Tommy Cecil Szirének hazája című darabja sze­repel a műsoron. * ((Gyermelfsyzinház.) Csütörtökön adják kilencedszer a Gyermekszínház nagysikerű újdon­ságát. Az édes anya sziv. vagy Koldusleány a meny­országban című látványos énekes táncos tündérme­sét. A jövő csütörtökön Feld Mátyás énekes és tán­cos tündérregéje, Hüvelyk Matyi kerül színre. Az újdonsághoz teljesen új kiállítás készül. Az elő­adás 4 órakor kezdődik. * (Az orsz. m­. kir. szín­művészeti akadémia) folyó hó 30-án, szombaton, saját színpadán (lirá­nia) Csillag Teréz tanárnő vezetése mellett szinre kerül Herczeg Ferenc 3 felvonásos bohózata: „A három testőr.“ A főbb szerepeket, játszszák: Kör­mendy Margit, Lábas Emma, Kardos Géza, Kertész István, László Tivadar, Mészáros­­Sándor, Molnár Antal, Nagy Adorján, Sugár Károly, Szemere Gyula. * (Népszinpad.) A S­toink­oil-gy­ilkosság a Népszínpad legújabb érdekessége. Az izgató cse­lekmény is darab vasárnap kerül bemutatóra a dél­utáni előadás keretében. A hét csütörtök és pén­tek délutánján a rendes előadások keretében fel­lépnek a Thália-tá­rsaság volt tagjai Szemere György híres Siralomházában. Kedden, február 2-án, délután lesz a bemutatója Siliga Ferenc, és Inándy Jenő „Ezred pénze“ című­ katona-drámá­jának. * (Szinielőadások a messinaiak javára egy napon az egész országban.) Az olaszországi se­gélybizottság végrehajtó bizottsága Kossuth Fe­renc védnök aláírásával körlevelet, intézett az or­szág összes színigazgatóihoz, felkérve őket, hogy február elsején a nieso­uaiak fel­segélyezésé­re elő­adásokat rendezzenek. A felhívás így szól: Teki­n­­tetes Igazga­tóság! Az olaszországi nagy katasztrófa alkal­­­­mából alakított, nagy bizottság végrehajtó bi­zottsága folyó évi január hó 19-én tartott ülé­sén elhatározta, miszerint, azzal a kéréssel for­dul úgy a székesfővárosi, mint a vidéki szín­házak vezetőségéhez, hogy szerencsétlenül járt embertársaink javára valamely alkalmas na­pon, lehetőleg február he 1-én díszelőadást rendezzenek mérsékelten felemelt helyárak mellett, mely előadás jövedelmi többlete aztán a mozgalom nemes céljaira volna fordítandó. Mint a mozgalom egyik védője, támasz­­kodva a végrehajtó bizottság kérelmére — s hozzáfűzve a magamét is — azzal a kérelem­mel fordulok az igen tisztelt igazgatósághoz, hogy ezen eszmét­ magáévá tenni és azt meg­­valósitani s annak eredményéről a Segélyző bizottságot (kereskedelmi minisztérium) érte­­siteni szíveskedjék. Budapest, 1909 január 26. Hazafias üdvözlettel:­­«j Kossuth Ferenc. * (Nagy művészhangverseny.) A Kereske­delmi Alkalmazottak Országos Egyesülete február 14-én, vasárnap, délután fél 4 órakor rendezi szo­kásos mű­vészh­ang­ver­senyét a fővárosi Vigadóban. A hangverseny és cukin­­., páratlan sikerével, műso­rának gazdagságával kiemelkedő szerepet játszik" a hangversenyek, bálok és estélyek sorában. Min­den külső pompa nélkül, a hallgatóság imponáló tömegével és pazar műsorral olyan hangversenyt rendeznek az alkalmazottak, amelynek teljes jöve­delme —­ az előadó művészek páratlan áldozatkész­sége folytán — kizárólag az egyesület által fen­ttartott jóléti intézményekre marad fenn. A hang­versenyen közreműködnek: P. Márkus Emilia, Me­­dek Anna, Góthné Kertész Ella, Takács Mihály, Földessy Arnold, Lunardi Giovanni, Nagy Endre, Góth Sándor, Dienzl Oszkár. Jegyek az egyesület irodájában, V., Nagykorona­ utca 13. és Rózsavöl­gyi és Társa cégnél kaphatók. * (Fráter Lóránd második dalestélye.) Ki­­tűnő és méltán népszerű énekművészünk, Fráter L­oránd­ legutóbbi budapesti hangversenyén már sokan jegy nélkül maradtak. Február hó­n­ ikán, a közóhajnak megfelelően, lesz a második és utolsó hangverseny. Ezen az estélyen a művész előadja legújabb szerzeményeit, továbbá más magyar szer­zők még kéziratban levő dalait. Egyik érdekessége lesz a hangversenynek egy csomó régi kurucdal, melyeket a művész hárfakisérettel fog előadni. A hangversenyen, mely a Royal-szállóban lesz, Föl­dessy Arnold gordonka tini­vész, a Nemzeti Zenede tanára, fog közreműködni. A hangverseny iránt nagy az érdeklődés. * (Jászai Mari Pozsonyban.) Dalia Kálmán pozsonyi színtársulatánál legutóbb Jászai Mari, a Nemzeti színház illusztris tragikája, vendégszere­pelt két esten át. A pozsonyi színházi közönség oly érdeklődéssel várta a nagyhírű művésznőt, hogy már napokkal előbb szétkapkodták az összes fölemelt áru jegyeket. Első este Elektra, második­ este pedig Sudermann Otthon című drámája ke­rült színre, s mindkét alkalommal valósággal ün­nepelte .Jászait a telt nézőtér. Az Elektrában Laj­­th­ay Károly, Úti Gizella, Szakács Andor és Far­kas Béla, az Otthonban ugyanezeken kívül még Szentgyörgyi Márta, Bérczi Gyula és Dorman Mari osztozkodtak a zajos tapsokban. * (Plutlus-előadás Kolozsvárott.) Ritka ér­dekessége előadása volt hétfőn — mint tudósítónk jelenti — a kolozsvári színháznak. A drámai sze­mélyzet T. Maecius Plintusnak, a Krisztus előtt kétszáz évvel élt római dr­ámuirának Foglyok cí­mű vígjátékát adta elő, amely soha még magyar színpadon szinte nem került. A vígjátékban, amely­nek ódon klasszicitása méltó tolmácsra talált Csiky Gergely igen jó fordításában, szokatlan, érdekesen naiv hangja és a dramaturgia bölcsőkorából való mesefüzébe dacára is annyi a ma is modernnek és mélynek tetsző elem, hogy a közönség, amely 37, érdekes előadásra színültig megtöltötte a színházat, nem egy érdekes fordulatnál meglepetve tapsolt. A foglyok meséje Ilégió római polgár kutatásai kö­rül forog, aki összevásárolja az ellenség foglyait abban a reményben, hogy talál köztük egy gazda­got, akiért visszakaphatná az ellenség kezében lé­vő fiát. Néhány félreértés okozta bonyodalom után végre nemcsak fogoly fiát kapja vissza, hanem má­sik fiát is, akit annak idején rabszolgája a bölcső­ből lopott el. Plautus hétfőn aratta legnagyobb si­kerét: olyan közönség fogadta osztatlan tetszéssel a darabot, amely a modern színpadi technika leg­­raffináltabb fogásai alatt nevelődött és amely most, kétezer év múltán, nem fukarkodott tapsaival a klasszikusnak. Az elismerés nagy része azonban a színház vezetőségét illette, amely az operettek za­jos sikerei mellett színvonalon álló irodalmi irányt kultivál, s ebben az útjában Wilde és Heyfermans mellett a klasszikusokról sem feledkezik meg. Kü­lönös ért­éket adott az előadásnak dr Csengén Já­nos akadémiai tag, egyetemi tanár, aki magas ní­vójú konferenciát tartott Plautusról és irodalmi működéséről. (Operette-bemutató a Royal-Orf­eumban.) Pénteken, 29-én, hozza szinre a Royal-Orfeum új vezetősége e­lső operett-újdonságát, Laszky A. Béla és Wilhelm Gyula 3 kicsi nő című­ darabját. Az újdonságra nagyarányú előkészületeket tett az igazgatóság; új díszleteket festetett, s kosztümök­ben, jelmezekben egyaránt fényes keretet ad első operett,e-premierejének. * (Országos Szimfóniás Zenekar.) A vasárnap, jan­­nuár 31-én, este V­8 órakor Kun László vezetésével a Ze­neakadémiában tartandó második szimfóniás hangver­seny teljes műsora a következő: I. Wagner: Tannhäuser­­nyitány. II. Mozart: Szerenád. („Egy kis éji zene".) Al­legro, 7— Románc. — Menuetto. — Rondo. — (Szerzett« .1787. augusztus 10-én Bécsben, a Köchel-jegyzék szerint 606. mű.) III Mihalovich Ödön: A­bel 16. Szimfonikus ballada. (Gyulay Pál költeménye.) IV. Csajkovszky: Itt Szimfónia.­­(Budapesten először.) Bevezetés és Alegros 9

Next