Pesti Hírlap, 1909. március (31. évfolyam, 63-76. szám)

1909-03-24 / 70. szám

1909. március 24., szerda, FESTI HÍRLAP ____________________11__ azokat az ajánlatokat, amelyek az I. ker., Átlós-út egy részének, a II. ker., Fő-utca és Fillér-utca, a VI. ker., Kartács-utca és a A­II. ker., Ilka-utca. csatorna­építési munkáira ; továbbá az I. ker., Hidegkuti-ut és Orom-utca, a X. ker., Golgota-, Delej-, Szapáry- és Simor-utcák makadamburkolási és kövezése és végül a, VII. ker., Sajó-utcában létesítendő kocsi-állóhely aszfaltozási munkáira beérkeztek. Az albizottság a legolcsóbb ajánlatok elfogadását javasolta a tanács­nak és azokat elbírálás és felülvizsgálás céljából a számvevőségnek és a mérnöki hivatalnak adta ki. — A ceglédi vasútvonal kihelyezése. Budapest főváros VI., VII., VIII., IX. és X. kerületeinek pol­gári körei és egyesületei a múlt év november havában kérelmet intéztek a kereskedelmi miniszterhez, hogy a MÁV­ Budapest­ Ceglédi pályateste által okozott közúti forgalmi akadály megszüntetése iránt intéz­kedjék. Erre vonatkozólag most a kereskedelmi mi­niszter közölte a főváros közönségével, hogy teljes tudatában van azoknak a nagy nehézségeknek, ame­lyeket a főváros területén épült vasúti vonal túl­nyomó részének, köztük különösen a ceglédi vonalnak útszínben való fekvése, okoz, nemcsak a közúti, ha­nem a vasúti forgalomnak is úgy kárára, mint veszé­lyére. Az ügy tanulmányozás tárgyát képezi és az előmunkálatok már annyira előre haladtak, hogy azok alapján kilátásba helyezheti, hogy az összes jo­­gos panaszok méltányos orvoslásban fognak része­sülni. Azonban a székesfővárosi pályaudvarok és az azokhoz vezető vonalak tervbe vett rekonstrukciója olyan összefüggő egészet képez, hogy abból egyes rész­let ki nem szakítható és ezért a miniszter törekvése odairányul, hogy a pályaudvarok rendkívül sürgős rendezése mielőbb eszközölhető legyen. Hogy eddig ez meg nem történhetett, annak oka az állam pénzügyi helyzete. A teljes és gyökeres orvoslás előtt ideiglenes intézkedéseket, például az utaknak a pályaszín alatt, vagy felett való átvezetését azért nem helyezheti kilátásba, mert ezek olyan költséget okoznának, amely a végleges rendezés alkalmával kárbaveszne. Az ilyen közgazdasági kár pedig annál kevésebbé volna indokolható, mert megfelelő és kielégítő meg­oldást az ideiglenes intézkedések még sem nyújtanak és azok előkészítése annyi időt venne igénybe, hogy a végleges megoldás is aligha fog magára tovább vá­ratni. Végül kijelenti a miniszter, hogy a tervbe vett rekonstrukcionális munkálatok mindig kiváló gondos­kodásának tárgyát képezték és képezik és hogy azokat a lehetőség szerint mielőbb végre is fogja hajtani. — Közigazgatási bejárás. A kereskedelmi mi­niszter értesítette a főváros közönségét, hogy a MÁV­ igazgatóságának előterjesztésére a Budapest—Lipót­város állomás kibővítésének közigazgatási bejárását elrendelte, ennek idejéül ez év április 17-ének dél­előtti 9 óráját, az összejövetel helyéül pedig a nevezett­­állomás felvételi helyét tűzte fsi. — Szállítások a főváros részére. A közszállítási szabályrendelet értelmében a törvényhatósági joggal felruházott városok kimutatásokat kötelesek készíteni mindazokról az ipari cikkekről és építkezésekről, ami­ket akár nyílt, akár korlátolt versenytárgyalás útján beszereztek, illetőleg vállalkozó útján létesítettek. A kimutatásokat az egyes hivataloknak, intézeteknek, stb. külön-külön kell kiállítaniok s legkésőbb a beszer­zést, ill. kivitelt követő év április végéig a m. kir. kereskedelmi múzeum igazgatóságának beküldeniök. A főváros tanácsa, tekintettel arra, hogy a kimutatá­sok beküldésének határideje lejáróban van, felhívja a főváros hivatalait, intézeteit, iskoláit stb., hogy az 1908. évről szóló kimutatásokat pontosan és lelekisme­­retesen állítsák ki és április végéig föltétlenül küldjék be a kereskedelmi múzeum igazgatóságának. — A Sáros-fü­rdő építése. A Sáros-fürdő máso­dik kiviteli, tervpályázatán a két legjobb terv készí­tőinek, Hegedűs Ármin és Sebestyén Artur, továbbá Sterk Izidor terveit fogadták el kivitelre oly módon, hogy a két terv egyesítésével egy harmadik tervet készítsenek. A szükséges utasítások megadására szak­értőkből álló szűkebb körű albizottságot küldtek ki, amelynek útmutatása alapján a tervezők most elkészí­tették a vázlatos terveket és számításokat. Az albi­zottság megvizsgálván ezeket a terveket, azok elfoga­dását hozta javaslatba és megbízta a tervezőket a részletes tervek kidolgozásával. A részletes tervek elkészülte és elfogadása után azonnal intézkedni fog­nak a munkálatok biztosítása iránt és mihamarabb megkezdik az építkezést. Kívánatos ez azért is, mert a főváros fejlesztéséről szóló törvény értelmében az államkincstártól megvásárolt Sáros-fürdő telkének vételára fejében az állam 1.050.000 koronát térít meg, ha a fürdő 1912-ig megépül.­­ A főváros bécsi hintói. A budapesti kovács- és kocsigyártó ipartársulat védnöksége alatt álló kocsiárucsarnok szövetkezet kedden este Zupka Antal elnöklésével igazgatósági ülést tartott, amelyen a főváros által nemrég Bécsben vásárolt 22 hintó dolgát beszélték meg. Az elnök megnyitó beszédében ismertette a gyűlés célját és sérelmesnek jelezte a fővárosnak azt az eljárását, hogy Bécsből hozatott hiintókat, holott az érvcsarnokban is legalább 200 olyan kocsi van állandóan raktáron, — még hasz­náltak is — amelyek a Bécsből hozott kocsikkal minden tekintetben felvehetik a versenyt. A gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy ebben az ügyben feliratot intéz a kormányhoz, az Országos Iparegye­­sülethez és külön is felkéri a fővárosi bizottsági tago­kat, hogy a tanácsnál ezzel az eljárással szemben Színház és zene. * (Aida.) úgy látszik, egyre jobban közele­dünk a staggione-rendszer felé. Aida mai előadá­sán már úgy éreztük magunkat, akár csak a Metro­­politanhouseban — a színpadon Feinhals és Sle­zák eredeti olasz szöveggel (és a kedvükért Vasquezné is olaszul ) énekelték Amonaszot és Kliadameszt,­­ a páholyokban s a földszinten pe­dig a lipótvárosi Astorok, Morganok és Vander­­biltek hallgatták őket. Csak a hangulat nem volt amerikai, hanem inkább délvidéki, minden izében olasz: a két művészt, főleg a nílusparti jelenés után vagy harmincszor szólították a függöny elé és minden nagyobb áriájukat nyílt színen is hosz­­szasan megtapsolták. Egyik a másik kedvéért éne­kelt (kölcsönösen felkérték egymást az igazgató útján), de mindkettő a közönség kedvéért, annak okozván nagy és felejthetetlen műélvezetet. Slezák eleinte nem volt jól disponálva; ideges és elfogult is volt és ezért első románcát egészen elejtette. (Mikor utoljára hallottuk, bécsi bucsúelőadásán, tavaly szeptember elején, ezt a híres áriát szebben énekelte, mint Caruso!) De már a templomjelenés­ben kitisztult a hangja, a nagy szerelmi duettben pedig már teljes fényében tündökölt — ünnepelte is utána a közönség, de úgy, hogy Slezák’ (ki tud­valevőleg olasz színpadi karrierére készül) joggal gondolhatta magát olasz hallgatóság előtt. Még inkább ünnepelték Feinhals remek­ Amonastoját; mindegyik­ áriáját tapsvihar követte, az Aidával énekelt kettős után pláne percekig tartó, úgy hogy a művész szépen leült a templom lépcsőjére s úgy várta be a taps folytatását . . . Hazai művé­szeink­ ezúttal kevésbbé érdemelték ki az elisme­rést, mintha a „nagy“ vendégművészek­ közremű­ködése feszélyezte vagy idegessé tette volna őket. Vasquezné Aidája ma egyre a mélység felé töreke­dett, Flaitné hűvös, épen nem szenvedélyes vetély­­társnőse volt Amnerisz szerepében és Venczell széphangú királya is hamisan esküdött ezúttal. Sőt még a zenekarban is mutatkozott aféle influ­enzás hangulat — de talán mindez csak azért volt, hogy meg se gondoljuk magunkat a newyorki Metropolitan­ houseban! * (Hírek a Nemzeti színházból.) Holnap, szerdán, Shakespeare remek­­műve, az Antonius és Cleopatra, kerül színre a Nemzeti színházban P. Márkus Emmával és Somlayval a két címsze­repben. Csütörtökön délután a Falusi verebek, Gárdonyi nagysikerű vígjátéka, kerül színre, amelyben ezúttal is Rákosi Szidi, D. Ligeti Julis­ka, Helvey Laura, Rózsahegyi, Gyenes, Gál, De­zső, Pethes és Horváth Jenő játszanak. Estére a Tűzhely van kitűzve, amelynek három főszerepét P. Márkus Emma, Gál és Odry adják. Pénteken lesz a bemutató előadása Ráth-Végh István A di­vat című új eredeti három felvonásos vígjátéká­nak. Az újdonság iránt nagy érdeklődés mutatko­zik. A darab a mai budapesti társadalmi életet, a zsúrozó asszonyokat és a körülöttük lebzselő divat­bábokat mutatja be, akik minden komoly életcél nélkül a divat rabszolgáiként élik le életüket. Rá­kosi Szidi, Helvey Laura, Nagy Ibolya, Váradi Ilike, Dezső, Somlay és Rózsahegyi játszanak nagy szerepet az újdonságban. A nyilvános főpróbát a sajtó meghívott képviselői előtt kivételesen az elő­adás napján délelőtt fél 11 órakor tartják meg, miután a csütörtöki ünnepnapi két előadás miatt délelőtt főpróba nem lehet. A darab e héten még szombaton és vasárnap este is színre kerül. * (Az Uránia-színházban) kedden délután Spaits Sándor századosnak, aki nevét az orosz­japán háborúról személyes tapasztalatai alapján írt könyvével tette népszerűvé, „Szomszédunk, a Balkán" című felolvasása került előadásra. A szép számú, válogatott közönség élénk érdeklődéssel és tetszésnyilvánítással kísérte a jelenleg nagyon aktuális felolvasást. A mainál is fényesebbnek ígérkezik azonban a felolvasásnak csütörtökön való megismétlése, amelyen József főherceg is meg fog jelenni. * (Egyházi zene.) A Szent István bazilika ének- és zenekara Sztojanovics Jenő karnagy veze­tésével március 25-ikén, csütörtökön, gyümölcsoltó boldogasszony napján, Demény Dezső új Szent László-miséjét adja elő. A magán részeket Pallady Leontinné, Wenser Margit, Pichler Elemér és Wenczel Béla adják elő. Offertoriumra Marchesi Ave Mariáját dr Bódy Tiviearné énekli* * (A m. kir. operaházban) szerdán gyermek­előadás lesz, amikor is harmadszor kerül szinre a Mesevilág című látványos balletujdonság. Az elő­adást délután fél hat órakor kezdik s maga Nedbal Oszkár zeneszerző fogja vezényelni. Csütörtökön Slezák Leó cs. és kir. kamaraénekes folytatja ven­dégjátékát a Hugonották Raoul szerepében. * (A Nemzeti színház új darabjai.) A Nem­zeti Színház igazgatósága elfogadta dr Tóvölgyi Elemérnek, az ismert orvosnak és írónak. ..Zsarát­nok“ című négyfelvonásos darabját, amely már Somló Sándor igazgatása alatt elfogadott darabja volt a Nemzeti színháznak s amelyet a hetes bí­rálóbizottság ezúttal is egyhangúlag ajánlott el­fogadásra. A dráma tárgyát az orvosi életből merí­tette a szerző. — A Nemzeti színház drámabíráló­­bizottsága, mint értesülünk, szombati ülésén Pász­tor Árpád és Biró Lajos egy-egy darabját is elfo­gadta. * (Feinhals az újságírók estélyén.) A kö­zönség körében napról-napra növekszik az érdeklő­dés az újságírók estélye iránt, mely március 31-ikén lesz a Fővárosi Orfeum összes helyiségeiben. A ren­dezőség ez után tudatja, hogy sikerült az estélyen való közreműködésre megnyerni Feinhals Frigyes bajor királyi kamarai művészt, a világhírű opera­énekest, akinek föllépte ugyancsak hozzá fog járul­ni az estély művészi jellegének növeléséhez. Nemkü­lönben növeli az estély érdekességét, hogy három magyar egyfelvonásos premiereje is az est kereté­ben fog lefolyni; nevezetesen itt kerül bemutatás­ra Örczeg Ferenc Prológja, melyet Góth és Góthné Kertész Ella játszanak el, továbbá Ambrus Zoltán egy jelenete, mely a híres Berzsenyi leányokról szól és Heltai Jenő egyfelvonásos vígjátéka, melynek címe „A nagy nő.“ Nagyban folynak Faragó Jenő revuejének előkészületei is. A revue címe: „Ano­nymus mulat“; egyik legérdekesebb képe lesz bi­zonyára az, amelyben legkiválóbb komponistáink fognak föllépni, még­pedig Buttykay Ákos, Huczka Jenő, Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre, Szirmay Al­bert, Tarnay Alajos és Jacobi Viktor, továbbá a három legnépszerűbb bécsi komponista: Fali Leó, Lehár Ferenc és Strauss Oszkár. Az orfeum nagy színpadának érdekesnél érdekesebb számaiból ezút­tal ezeket emeljük ki. Éjfél után a Modern szín­ház és egy Gábor Andor által szervezendő társulat fogja szórakoztatni a közönséget. Az estélyre, szóló belépőjegyek nagyban fogynak, úgy, hogy jó lesz az érdeklődőknek minél előbb megváltani jegyüket. Személyjegy ára 20 korona, páholy öt személyre 150 korona. Jegyek kaphatók a Fővárosi Orfeum­ban és a Budapesti Újságírók Egyesületében (VII., Erzsébet­ körút 27.) * (Operaelőadások Szabadkán.) Nagy sikerrel hozta szinte dr Farkas Ferenc színtársulata e héten a Parasztbecsület és Bajazzók oper­ákat. Mindkét előadás magas színvonalon állott és minden vonalon kivívta a közönség elismerő tetszését. A közreműködő olasz művészeken kivül kellemesen tűnt ki Honthy Elma, de f­leg Székely Anna, kit a Vígoperánál való szerepléséről gyönyörű, pompásan iskolázott alt­hangja révén előnyösen ismer a fővárosi közönség is. * (Zenekari hangverseny.) A Fodor-féle ze­neiskola hétfőn, folyó hó 29-én, esti fél nyolc órakor a fővárosi Vigadó nagytermében Berko­­vits Lajos tanár vezetése alatt zenekari hangver­senynyel nyitja meg ez évi hangversenyeinek so­rozatát. Közreműködik ez alkalommal a hetven tagú zenekaron kívül az intézet százhúsz tagból álló énekkara is. * (A nagyváradi bemutató.) A nagyváradi Szigligeti színháznak szokatlanul érdekes, forró si­kerű irodalmi estéje volt vasárnap. Juhász Gyula Szép csöndesen című magyar levegőjű szegedi idill­jét adták először. A kis dráma egy Amerikából ha­zatért magyar története; amikor hazakerül, már az asszony mással éli a világát. Az amerikaivá, nyu­godt temperamentumúvá lett magyar szépen, csön­desen belenyugszik a sorsába. A szereplők: E. Ko­vács Mariska, Tóth Elek, Kassai és Krasznay An­dor művészi erővel játszottak s hatalmas sikerre vitték a fiatal költő darabját. Ezután Marton Ma­nó Nyílt pályán című megrázó vasutas históriáját adták. Isten háta mögött való bakterházban törté­nik a kis tragédia- A bakter­ház előtt még a teher­vonat is csak füttyent. De mikor elüti a gép s ha­lálra sebezi a pályaőr gyerekét, a bakter megállítja a gyorsvonatot és doktort keres. A doktor azonban már nem segíthet és miután a kalauz leszidja a baktert, s alaposan kikáromkodja magát a tíz perc­nyi késés miatt, a vonat tovább robog. Ez rövid foglalata a drámának, amit a szerző élesen megfi­gyelt és erős realizmussal rajzolt alakokkal játszat el. Szarvasi Soma, Angyal Ilka, Gőzön Gyula, Déri Alfréd, Pálffy Boldizsár és Ács Mihály kitűnő össz­­játékkal járultak hozzá a darab zajos, nagy sikeré­hez. A harmadik darab Mohácsi Jenő Hamu című egyfelvonásosa volt, melyet a budapesti Thálián foglaljanak állást. Amennyiben a jelent eset már nem orvosolható, úgy törekedjenek a fővárosi bizott­sági tagok, hogy a magyar iparnak hasonló módon való mellőzése a jövőben a főváros részéről ne tör­ténhessék meg.

Next