Pesti Hírlap, 1909. július (31. évfolyam, 167-179. szám)
1909-07-16 / 167. szám
2 PESTI HIEL AF 1909. juíius 16. péntekc. ' mukra a magyar államot gazdasági, politikai és kulturális tekintetben nagggyá és erőssé akarjuk tenni. Akik közönséges józan emberi elmével gondolkoznak, nem tudják megérteni, hogyan lehet egy uralkodó-családnak minden eszközzel meggátolni annak a nemzetnek kulturális és gazdasági fejlődését, amely fölött uralkodik. Mi kára lenne abból a Habsburgoknak, ha a magyar állam gazdaságilag, politikailag és kultúra tekintetében erősödnék és előrehaladna? Ők mindig csak „a monarchia tekintélyéről“ beszélnek, de azt elfelejtik, hogy a monarchia tekintélyében és erejében benne van a magyar állam ereje és tekintélye is. Ha gazdasági önállóságunknak teljesen útját állják és azt sem engedik, hogy nemzeti államot csináljunk magunkból és a százados politikai villongásokat akarják folytatni velünk szemben, akkor „a monarchia tekintélye“ és ereje is csökkenni fog és veszedelem fogja fenyegetni a Habsburgok uralmát. Mert a történelem fejlődéséből láthatják, hogy mindenütt, a nemzeti államok fejlődnek tovább és csupán a nemzeti dinasztiák maradnak fenn. Nem szükséges mindig a nagy nemzetek példáira, a német vagy angol nemzeti dinasztiára hivatkozni; megmutatta a porisz Hohenzollern-család, hogy egyik ágában tud nemzeti dinasztiát csinálni az oláhok számára is. A Kóburg hercegi család pedig tudott nemzeti dinasztiát csinálni a bolgárok számára. Miért nem tudunk mi, magyarok, nemzeti dinasztiához jutni? A helyzet. Nyári mozgalmak. Kossuth elutazott. Apponyi a királynál. Kossuth, Ferenc csütörtökön délután elutazott Wiesbadenbe, ott marad négy hétig, majd három hétre Karlsbadba megy s szeptember első napjaiban, 5-ika táján, tér vissza A költő aggodalmasan hallgatta a szívecskét s amint megtapogatta a szíve tájékát, lassan mondta: — Magam is azt hiszem. Valami baja van a szívemnek. S hamar elhivatta a leghíresebb és legdrágább orvos-tudóst. — Oh, oh! — aggodalmaskodott a híres tudós, amint a nagy költő szíve táján hallgatózott. — Bizonyára baj van, baj. Majd komoly ábrázattal jelentette ki: — Ez a szív a sok használattól elkopott. Az ábrándos leány mit tehetett egyebet: visszavette a szívét a nagy költőtől és sietett vissza a falujába. Megtörtén, mély szégyennel vonult el az emberek közül s meg akart halni. Ámde meghalni olyan nehéz, amikor az ember tudja, hogy a halála az eresz szélén turbékoló galambpárt sem rebbenti széjjel, így hát élt tovább, sokat sírt,, vígasztalgatta a szívét, ahogy tudta. A szívecske azokban türelmetlen volt. Előbb szerényen, esdekelve, majd az idő múlásával hangosabban, követelőzve dobogott. A leány várt, várt. Mosolygó párok haladtak el az ablaka alatt. A fehér felhők újra szálltak a selymes mező fölött, a mandulafa virága a méhekkel csókolózott, a meleg nap szivárványt szőtt az ablaküvegre s egyszerre mintha kopogott volna is az ajtaján. Hirtelen kilépett, de nem volt kint senki. Fehér macska mosdott a napon a ház előtt s hirtelen egy lepke után kapott. A leány beszaladt a házba, egy pillantást vetett a tükörbe s mereven nézte az arcát. Észrevette rajta az első ráncot. És már is sietett. Vitte a szívét az ifjúhoz, akit akkor, a falu szélén úgy kikosarazott. Budapestre. Bár a fügtlenségi párt vezére e néhány hetet sokszor megtámadott egészsége némi helyreállításának kénytelen szentelni, ez korántsem jelenti a teljes pihenést számára. . Minisztériuma fontosabb ügyeit utána küldik Kossuthnak, aki e folyó ügyek elintézésén kívül, tudomásunk szerint, az őszi kibontakozást is mindenképen igyekszik előkészíteni. Sőt jelenségek vannak, melyek arra vallanak, hogy a király is foglalkozni akar a nyár folyamim a magyar válsággal, mert a szokottnál nagyobb személyzet kísérte ezutal a kabinetirodából iseidbe! Kossuth elutazása tehát csak a politikai akciók szünetelését jelenti, mert hiszen Kossuth nélkül politikai akció súlylyal úgysem bírhatna. Van ugyan egy híradás, mely szerint a Justh-féle függetlenségi bankcsoport tagjai a nyári szünetet vidéki agitációra akarják kihasználni. Az a tervük, hogy tizes csoportba állva, bejárják a függetlenségi kerületeket és párthatározatokban fölkérik Kossuth Ferencet, hogy továbbra is tartson ki az önálló bank mellett. Az agitációs körutat augusztus derekán kezdik meg. Azt hiszszük azonban, hogy ennek az agitációs körútnak nincs sok értelme, mert Kossuthot igazán nem kell semmiféle kitartásra biztatni, hanem, igenis, követni kell az ő vezérségét, mely egyedül hozhatja meg a békés megoldást. Van egy másik verzió is, mely szerint gróf Hadik János belügyi államtitkár holmi „zászlóbontás“-ra készülne. Állítólag beszámoló beszédet akar mondani, amely egyben az alkotmánypárt erősebb szervezkedésének megindítója volna. Regisztráljuk e verziót, mert hallottuk, de nem igen adhatunk neki hitelt. A 67-esek jól tudják, hogy most mindenféle szenvedélynek inkább lehiggadásra van szüksége s az ellentétek újabb kiélezése csak ronthat a mindenfelől óhajtott béke eshetőségein. A közelmúlt napokba a trónörökös romániai utjának incidensei hoztak kellemetlen izgalmat. Már-már arról voltszó, hogy összehívják a képviselőházat s ott tisztázzák a A könyerben megfürdette a szívét s las- s san susogta neki: — Légy bátor, szivecském, most légy bátor. Saspini lassan az ifjú háza felé lépegetett, a köténye alá rejtett szivéhez vigasztalóan szólott: — Semmi baj, szivecském, megyünk már. Arany napok jönnek már, szivecském. Kezd, nézd, reám száll a fehér felhő, betakargatja a testemet. Látod-e? A jázmin is hullatja virágát. A lábam elé hullatja . . . Az ifjú csak mosolygott, amint meglátta a leányt. Akkor is mosolygott, amikor a leány az összezsugorodott kis szívet félénken odanyújtotta neki: — íme, a szívem. Most már a tied lehet örökre. Neked adom. Az ifjú még jobban mosolygott, amint átvette a leány remegő kezéből a szívet s beletette a mellény zsebébe. A szívecskén fájó boldogság suhant végig, de amint a zseb fenekére ereszkedett, egyszerre rémületében nagyot dobbant. Egy egészséges, életerős, nagy női szív dobogott mellette. Rögtön visszakivánkozott s vissza is ugrott a remegve várakozó leány üres kötőjébe. És azután is utána suttogtak a faluban az emberek a leánynak, amint merev, hófehér, öregedő arcát megpillantották: — Ez az a leány, aki odaadta szivét a költőnek. A nők utána néztek. — Milyen boldog! — sóhajtották s egy-egy szelíd polgár karjába kapaszkodva, vágyakozó pillantással suhantak el a márványarcú leány mellett. Pásztor József Romániában történt állítólagos zászlósértés ügyét, nemkülönben a trónörökösnek állítólagos „barátkozását“ egyik fő-fő magyarellenes oláh agitátorral. De, amint a hivatalos vizsgálat kiderítette, lelkiismeretlen publicisztikai agent provocateurök terjesztették ez incidensek hírét, de magukból az incidensekből egy szó sem igaz. Folyik is a nyomozás a hazug hírek terjesztői után, akik föl akarták zaklatni az ilyen ügyekben amúgy is érzékeny közvéleményt. Nagyon kívánatos volna, hogy a nyomozás eredményre vezessen és a gaz hírek terjesztői megkapják méltó büntetésüket. A haldokló politikai saison „stilszerű“ eseményei közé tartozik gróf Apponyi Alben egy audienciájának híre is, mely bécsi jelentés szerint a válság végleges megoldásával volt kapcsolatban, de amely a valóságban csak a közoktatásügyi minisztérium néhány fontosabb reszort-kérdése ügyében történt meg. Valószínűnek tartjuk azért, hogy tárcája reszort-ügyein kívül Apponyi audienciáján szóba került a magyarországi általános politikai helyzet is. Akik Apponyi fölfogását ismerik, tisztában lehetnek azzal, hogy Apponyi csak a függetlenségi pártnak egységét bizonyíthatta a felség előtt. Az utóbbi hetek úgynevezett „aláírási-tv“-incidensét ugyanis Bécsben a függetlenségi párt belső bomlására magyarázták. Apponyi ezzel szemben rámutathatott ezen az audiencián arra, hogy amint a következmények mutatják, a függetlenségi párt egységesen deferált Kossuth vezérségének és sem a pártban, sem a Házban nem hozott olyan határozatot, mely az őszi békés megoldásnak lehetőségét elvágná. Kétségkívül érdeme van ebben Apponyinak is, aki köré a pártnak tekintélyes része tömörült abból a célból, hogy a másik frakció helytelen taktikája által ne engedje lejáratni Kossuth vezéri tekintélyét. Az eredmény pedig mindenképen azt mutatja, hogy Kossuth vezéri tekintélye győztesen került ki a különböző kulissza mögötti mozgalmakból, melyeknek végre igazán el kellene simulniuk egészen, annál is inkább, mert a legcsekélyebb mozgalmat is Bécsben a függetlenségi párt szétbomlására magyarázzák. Azokat a híreket, melyek Apponyit egy agrár-kerikális-konzervatív alakulat kísérletével megrágalmazzák, már megcáfoltuk s megcáfoljuk ime, újra. Apponyi teljesen egyetértően Kossuthtal csinál politikát és a liberalizmus kérdéséhez igazán nem férhet kétség olyan nevek mellett, mint Tóth János, Mezőssy Béla, Bethlen István, akik Apponyi mellett működnek ama cél érdekében, hogy Kossuth vezérségének tekintélye semmiféle túlzó, türelmetlenkedő, vagy bizalmatlankodó mozgolódás által csorbát ne szenvedjen. Az Apponyi audienciájával kapcsolatos híreket az alábbiakban reprodukáljuk■H Hírek és cáfolatok Apponyi audienciájáról. A bécsi „Zeit" csütörtöki számában a következőket közli: „Itteni politikai körökben, mint értesülünk, élénk megbeszélés tárgya az a kihallgatás, amelyen gróf Apponyi Albert magyar vallás- és közoktatásügyi minisztert közvetlenül zsendbe való elutazása előtt a király fogadta. A kihallgatás kedden történt meg. Apponyit táviratilag hívták Bécsbe. Kedden reggel érkezett meg, délelőtt néhány tanácskozása volt és déli fél egykor megjelent a király dolgozószobájában, ahol körülbelül egy óra hosszat időzött. Este visszautazott Budapestre. Azt hiszik, hogy a kiváló magyar államférfiúnak a kihallgatása összefüggésben volt a magyar válsággal. Miután Apponyi mindig békés kibontakozásért küzdött el