Pesti Hírlap, 1909. november (31. évfolyam, 259-270. szám)

1909-11-09 / 265. szám

Újb­ü. i. .Mii..i.mi­r l­., fen. Budapesti értéktőzsde. — nov. 8. A mai értéktőzsde gyengült irányzat mellett folyt le, s a külföldi kedvezőtlen jelentések, vala­mint a politikai helyzet hatása alatt az Osztrák hitel 1 koronával, a Magyar hitel 1.50 koronával, az Államvasut 2.50 koronával csökkent. A helyi értékek piacán a Városi villamos vasút és a Keres­kedelmi r­­t. iránt fokozott érdeklődés mutatkozott ugyan, de azért ezek is csak futólag voltak képesek az árfolyamukat kissé javítani. Csupán legutóbbi emelkedett 2.50 koronával. Az alább felsorolt ér­tékeken kívül forgalomba került: Hazai bank 292.25—290,50 koronán és Kereskedelmi r.­t. 640 —639—646—642—643 koronán. Az előtőzsde irányzata a nemzetközi pénz­viszonyok rosszabbodására és a bécsi bányapiac ér­tékének tetemes árhanyatlása folytán gyenge volt. A vezető értékek korlátolt üzlet mellett 1—2 koro­nával csökkentek és kedvtelen hangulattal zárul­tak. A helyi pacon csak néhány kötés fordult elő, tartott árak mellett. A jvadékpiac teljesen üzlette­­len volt. Köttetett: Osztrák hitel 658.75—657.50. Magyar hitel 773.50—771.25. Rimamurányi 659— 660.50. Osztrák-magyar államvasut 744.50—741.75. Városi villamos 313—314.50. Hazai bank 292.25— 291.50. Kereskedelmi részvénytársaság 640— 639.50. A déli tőzsdén igen csöndes volt az üzlet irányzata, mert a berlini jelentés nem volt kielé­­gítő. A nemzetközi piacon csak néhány kötés jött változatlan árak mellett létre. A helyi értékekben számottevő változás nem volt, a járadékpiac gyen­gült. Köttetett: Osztrák hitel 657.75—658. Magyar hitel 771—771.25. Koronajáradék 91.70­—91.65. Leszámítoló bank 486—486.50. Rimamurányi 660.50. Osztrák-magyar államvasut 741.75. Városi villamos 312—312.50. Közúti vasút 602—602.50. Hazai sorsjegy 105.50. Hazai bank 290.50—292. Kereskedelmi r­­ t. 640—646. Salgótarjáni 623. Adria 431. Magyar villamos 356. Az utótőzsde üzletfelén volt. Kötés csak’ Osz­trák hitelrészvényben fordult elő 658.50 koronás árfolyamon. Kyilt-tér.*) i .m­ .u.asatlan háziszer rr.Indama gye narca» ’oknál, melyekből a rész emésztés és székrekedés szokott keletkezni. A gyógyszertárakban Moll készít­­ménye kérendő, eredeti dobozok 2 koronával. 63 I Minden külön értesítés helyett. Fájdalomtól eltelve tudatjuk összes rokonaink­ §|| kai ~barátainkkal és ismerőseinkkel, hogy á (lőtt jó jg| Lőwitiger Zsigmond m I (volt vasnagykereskedő) tevékeny életének 79-ik évében jobblétre ezen derült. Wf. Drága halottunk földi maradványait f. hó 9-én, kedden I. d. n. 2 órakor a Vill. ker., Népszinház­ utca 47. számú Rj gyászházból az izr. uj temetőbe örök nyugalomra , Budapest, 1909 november 8-án. Lőwinger Salamon, Lőwinger Károly, Dr Lukács Hugó­­ fiai. Chorin Soma, Herczeg Zsigmond, Dr Feketa §1­ Rudolf vejei. Lőwinger Ernesztin, Lőwinger Leontina, Sá Lőwinger Laura, Lukács Linka, Herczeg Zsigmondné §|| szül. Lőwinger, Dr. Fekete Rudolfné szül. Lőwinger. S|SE leányai. Lőwinger Salamonná szül. Sterk Berta, Lőwin-­jæg­ger Károlyné szül. Bironsky Etel menyei. Számos unoka, dédunoka. f F­ig­yelm­eztetés! Arról értesülünk, hogy egy intézetünkhöz nem tar­tozó egyén telefonon és személyesen is, helybeli cégek­től a mi nevünkben kér információkat. Megakadályozni óhajtván ezen visszaélést, mi­heztartás céljából ezennel tudomására hozzuk az érde­kelteknek, hogy egyleti irodánk telefon útján egyálta­lán nem kér felvilágosításokat; ami pedig az informá­ciók személyes beszerzését illeti, erre felhatalmazott tisztviselőink, egyletünk vezérigazgatójának, Guttmann Miksa kir. tanácsos urnak aláírásával hitelesített igazol­ Felkérjük tehát az érdekelteket, hogy a mi egy­letünk felhasználásával kért telefonkérdezősködésekre választ egyáltalán ne adjanak, a náluk nevünkben eljá­ró ismeretleneket pedig igazolásra szólítsák fel és en­nek sikertelensége esetén bennünket a megtorló törvé­nyes intézkedések megtehetése végett értesíteni szíves­kedjenek. ványnyal vannak ellátva. i-­fi IS "i* I 0 1 IL L _i £• Szervezi és üzletszerző népbiztositó intézetnél alkalmazást talál. — Ajánlatok az eddigi működés és igények feltüntetésével ,,Eredmény 7610“ jelige alatt a lap kiadóhivatalába intézendők. 7610 lélifémitíietel Mijeire mérlegszerű értékük 50°/6-áig kölcsönt ad a m. kir. állami zálogházak feltételei mellett a Budapesti Önsegélyző Takarékpénztár Budán, II., Lánchid­ u 2. (Alaptőke 2 millió K.) I­ntermvaffol kina bora vassal. Hypenikus kiállítás Wien 1906. államérem és díszoklevél, aranyéremhez. 45021 Erősítő szer gyengéknek, vérszegények­nek és lábadozóknak Étvágyat gerjesztő, idegerősitő, vérjavitó szer. — Kiváló szk­. Több mint 6000 orvosi vélemény- L J. Sl­KKAVALLO, 'i'rleste-Barcola* ij 1 Kapható gyógyszertárakban V* literes üvegekben llS^ - á kor. 2• CO-ért és 1 literes üvegesben á kor. 4’80-ért. il Abbázia Dr MAHLER szanatóriuma balbetegek és üdülők részére. 7719 Spez. GYÓGYÍR­TÉZET szívbetegek számára. j­anheimi kúra: szénsavas­ fürdők. Zander intézet. Finsen-gy­ógymód: véredényelmeszesedésnél, ideg. szívbajoknál. Inhalatorium: a légzőszervek bántalmainál (tuborc.kivét.) Hizlaló-kura. Hidegvízgyógyin­tézet. Mod. kényelem. — Lift. — Közp. fűtés­ — Kiv. részi, p­ospekt. fá­rra sin minden méretben, a legfinomabb minőségűek is, rendkívül ol­­csón kaphatók. BHANDL ARTHURNÉ Budapest, VII. ker, Erzséb­et-körút 18. szám, I. emelet. Szőnyegjavitást elvállalok Törvénykezés. — A bíróságok köréből. Mint értesülünk, a király az igazságügyminisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnök előterjesztésére dr Stipl Károlyt, a kecskeméti törvényszék elnö­két, a budapesti büntető törvényszék elnökévé; dr Baloghy György budapesti főügyészi helyet­test pedig koronaügyészi helyettessé kinevezte. — Visszaélés egy versenytárgyalásnál. A pest­vidéki kir. törvényszék elnöke 1908. év tavaszán versenytárgyalást tűzött ki az újpesti járásbíróság és fogház építési munkálataira. A beérkezett 14 ajánlat közül Fischer Ferenc építész ajánlata volt a legolcsóbb, s ezért remélte, hogy ő fogja megkapni a munkálatokat. Az 1908. év április 15-én megtartott versenytárgyalás alkalmával az államépítészeti hi­vatal kiküldött szakértő mérnöke, Gesztesi Mihály, vizsgálta felül a költségvetések és ajánlati árak vég­összegét. Ezen felülvizsgálás után pár hétre Fischer Ferenc arról értesült, hogy az ő ajánlatánál Schreiber Gyula építész ajánlata még olcsóbb és pedig 661 koro­nával. Utána járt a dolognak és megtudta, hogy Schreiber költségvetésének első pontja után valaki jogosulatlanul beszúrta azt, hogy 8 százalék enged­ményt hajlandó adni. Fischer Ferenc elpanaszolta az esetet Rónay Kamil törvényszéki elnöknek aki utasította, hogy panaszával dr Záborszky István igazságügyminiszteri osztálytanácsoshoz forduljon. A miniszteri osztálytanácsos konstatált­a a szabály­­talanságot, jelentést tett Imling Konrád államtit­kárnak, akinek átiratára a kereskedelmi minisztérium megindította a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot Gesztesi Mihály államépítészeti mérnök ellen annak a gyanúnak az alapján, hogy részrehajlóan járt-e el Schreiber építészetel szemben, akinek megengedte, hogy ajánlatába utólag javítást tehessen. A fegyelmi vizsgálat eredménye az lett, hogy az igazságügy­miniszter a kereskedelmi miniszterhez intézett átira­tában Gesztesi Mihály államépítészeti mérnök mellő­zését kérte, Schreiber Gyulát pedig kizárta a pályá­zatból. Gesztesi Mihály mérnök feljelentést tett Fischer építész ellen, mert azzal vádolta, hogy részre­hajlóan járt el a versenytárgyalásnál és minden jogos ok nélkül megengedte konkurrensének, Schreiber Gyulának, hogy ez az ő ajc­ulatát végig tanulmá­nyozhassa és abban változtatást eszközölhessen. Ezt a rágalmazási pert már egy ízben tárgyalta a büntető törvényszék. Fischer Ferenc építész elő­adta, hogy figyelmeztették arra, hogy a versenytár­gyalási nap délutánján Gesztesi mérnök aktacso­mókkal kinn járt Schreiber Gyula irodájában és ott az iratokat átnézve javítást engedett tenni az aján­laton. A javításnak megfelelően a költségvetésen keresztül a szükséges átszámításokat maga a mérnök eszközölte. Kijelentette, hogy nem vádolta végleg Gesztesit, akit nem is ismert, mert nem volt jelen a versenytárgyaláson. Jogos magánérdekének és a köz­érdeknek megóvása céljából fordult panaszszal a pestvidéki törvényszék elnökéhez, áld dr Záborszky osztálytanácsoshoz utasította. Ennél sem tett Gesz­tesi ellen panaszt, csak azt panaszolta el, hogy az ajánlatok felülbírálásánál szabálytalanság történt. Csak ak­kor hallotta Gesztesi nevét, amikor az állam­építészeti hivatal műszaki főtanácsosa a Gesztesi ellen megindított fegyelmi vizsgálat során kihallgatta. A védő kérte a valódiság bizonyítását jogos magán­érdek és közérdek címén elrendelni és egyben kérte Rónay Kamu törvényszéki elnöknek és még két ta­núnak beidézését és a tárgyalásnak elnapolását. Mivel a védő indítványát sem a panaszos mérnök, sem a kir. ügyész nem ellenezték, a bíróság a bejelen­tett tanúk beidézését elrendelte. Hétfőn volt ebben az ügyben a folytatólagos tárgyalás. A tárgyaláson Fischer fentartotta vallo­mását és kérte a valódiság bizonyításának elren­delését. A bíróság elrendelte a valódiság bizonyítását nyomban megkezdte a tanuk kihallgatását. Első tanú Schreiber Gyula újpesti építész volt, aki az inkri­minált 8 százalékos beszúrásra vonatkozóan azt adta elő, hogy azt a versenytárgyalás napján délelőtt, a versenytárgyalás megkezdése előtt szavazta be aján­latába. Rónay Kamu a pestvidéki kir. törvényszék elnöke tanúvallomásában elmondotta, hogy ő volt a versenytárgyalási bizottság elnöke, ő bontotta fel a beérkezett ajánlatokat és minden egyes ajánlati összeget jegyzőkönyvbe vétetett. Azután pedig a beérkezett 14 ajánlat felerészét Gesztesi Mihály mérnöknek, a másik felerészét pedig a másik ellenőrző építésznek adta ki átszámítás céljából. Fischer Ferenc a versenytárgyalás után megjelent nála és panaszt emelt, hogy Schreiber javára az ellenőrző állami közeg részrehajlóan járt el, mert megengedte neki, hogy utólag beszúrhasson ajánlatába, ő Fischert az igazságügyminisztérium illetékes ügyosztályához utasította és Fischer el is ment Záborszky István min. osztálytanácsoshoz. A maga részéről Fischer eljárását és a panaszemelés körülményeit teljesen jóhiszeműnek tartja. Záborszky István min. osztály­­tanácsos szintén arról vallott, hogyan jelentette be Fischer az árlejtésnél észlelt szabálytalanságot. Kö­vetkezett Gesztesi Mihály mérnöknek kihallgatása, aki elmondotta, hogy ő az ajánlati iratokat már a beszúrással együtt kapta kézhez. Tagadta, hogy ő Schreiberrel szemben részrehajlóan járt volna el, vagy hogy ennek megengedte volna az utólagos be­szúrást. Beismerte, hogy nap-nap után szokásos do­log az, hogy az építési vállalkozók utólag ilyen per­centes beszúrásokat eszközölnek ajánlataikban. Ezek a beszúrások mintegy kibúvó ajtót képeznek. Ha aján­latuk nem fogadtatik el, akkor arra hivatkoznak, hogy az átszámításnál nem vették figyelembe az utó­lag tett beszúrást, vagy pedig a beszúrással ajánlatuk a legolcsóbbnak mutatkozik, akkor azzal állnak elő, hogy a beszúrást idegen kéz tette s ők arról mit sem tudnak. A bíróság ezután felolvasta az igazságügy­miniszternek a kereskedelmi miniszterhez intézett hivatalos átiratát, amelyben a minisztérium maga is beismerte, hogy a jelen esetben visszaélés követte­­tett el s ezért az újpesti járásbírósági és fogházi épület építésére vonatkozó pályázatnál Gesztesi Mihály államépítészeti ellenőrző mérnök mellőzését kérte. Egyben Schreiber Gyula vállalkozót ezen vállalko­zásból kizárta a miniszter. A tanuk kihallgatása után dr Nagy Béla ügyész terjesztette elő vádbeszédét és a maga részéről az enyhítő körülményekre való tekintettel kérte a vád­lottal szemben a 92. §. alkalmazását. A védő a vádlott felmentését kérte. A bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat és ezért egy hónapi fogházra ítélte. A védő és a vádlott az ítélet ellen felebbezett. — A hitvesgyilkos suszter. Pár nappal ezelőtt Krausz Ignác 65 éves cipészmester kalapácsosal agyon­ütötte 54 éves feleségét, aki élemedett kora dacára egy fiatal szobaúr kedvéért kiadta útját férjének. Az önként jelentkező Krausz Ignácot a rendőrség letartóztatta és átkísérte a kir. ügyészség fogházába. A bíró kihallgatta a megtört öreg­embert, aki töre­delmes beismerő vallomást tett. A vizsgálóbíró el­rendelte Krausz Ignác ellen szándékos emberölés bűntettéért a viszgálatot a vizsgálati fogsággal együtt. Krausz a vizsgálóbíró határozatában meg­nyugodott.­­ A Magyar Jogászegylet szombaton este nagygyűlést tartott, amelyen Beck Hugó kúriai tanácselnök érdekes előadást tartott a találmányi szabadalmakról. A megjelent nagyszámú és díszes közönség soraiban ott voltak : Nagy Ferenc nyug. államtitkár, Nagy Dezső orsz. képviselő, Székely Ferenc koronaügyész, Bubla Ferenc táblai tanács­elnök, Grecsák Károly, Márkus Dezső kúriai bírák, Rejtő Sándor és Wartha Vince műegyetemi 1.)

Next