Pesti Hírlap, 1910. december (32. évfolyam, 286-298. szám)

1910-12-01 / 286. szám

A Pesti Hírlap 1910.­­december 9., csütörtök. rossz hatásának ellensúlyozására a miniszterelnök a közegészségügyi tanács nyilatkozatát valamely formában dezavuálja. A közigazgatás reformjára nézve kijelenti, hogy ha az alatt a praktikus irá­nyú javítást, mint például a pragmatika létesíté­sét gondolja a miniszterelnök, azt a legnagyobb örömmel fogadja. De ha ezen reform alatt olyas­valami lappang, ami ezen nagyfontosságú kérdés megoldását nemzeti egységünk és függetlenségünk rovására tervezi, az ellen kénytelen a legerélyesebb, a legkíméletlenebb harcot bejelenteni. Közigazga­tásunk sokkal jobb, semhogy rászolgált volna arra a sok lekicsinylő nyilatkozatra, melyet oly gyak­ran hallunk. Kiválóságát megmutatta azon pre­­cíz munka végzésében, melyet a mobilizáció nap­jaiban teljesített. Nemzeti veszedelemnek tartja, hogy a pártpolitika megmérgezi az egész közigaz­gatást és a kormány iránti bizalmatlanságának egyik fő oka, hogy a kormány a pártpolitikai szol­gálatokat jónéven veszi a közigazgatás részéről, ami azután a felülről szükséges ellenőrzést is lehe­tetlenné és illuzóriussá teszi. Utal arra, hogy kü­lönösen a néptömegek nevelése szempontjából mily rendkívül káros morális hatása van pártpolitikai tekintetből a kihágási törvény nem pártatlan keze­lésének. A boszu-hadjárat a választások után még ma is folyik. Mivel az ellenzéki álláspont kifejezé­sére nem egyedüli a költségvetés el vagy el nem fogadása, e tekintetben nem is kíván ezúttal nyi­latkozni, azt azonban hangsúlyozza, hogy a kor­mánynyal szemben politikai bizalommal nem vi­seltetik. Gróf Batthyány Tivadar csatlakozik gróf Apponyinak a közigazgatás reformjáról tett kije­lentéséhez. Szükségesnek véli elsősorban a községi igazgatás ügyét rendezni. A közigazgatás reformja köréből kiemeli a közigazgatás mostohagyermekét, a rendezett tanácsú városokat, amelyek súlyos anyagi terheket kénytelenek viselni, nevetségesen csekély hatáskör mellett. Sürgeti a városi és vár­megyei tisztviselők státus­rendezését A virilizmus intézményét a nagyobb városokban, de főleg a fővá­rosban okvetlenül eltörlendőnek tartja. A javasla­tot általánosságban sem fogadja el. Gróf Apponyi Albert kérdést intéz a minisz­terelnökhöz, mit szándékozik tenni a Hétház kila­koltatott szerencsétlen hajléktalanainak sürgős el­helyezésére, mert a főváros szégyenének tartja, hogy ily rettenetes időben és veszedelmes időszak­ban egész családok hajléktalanul legyenek kényte­lenek hosszabb időt tölteni. Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterel­nök kijelenti, hogy már jelentést tétetett magár­nak az ügyről és holnap abban a helyzetben lesz, hogy érdemben is nyilatkozhasson. A bizottság a belügyi költségvetés általános­ságban való folytatólagos tárgyalását csütörtökön délután 6 órakor tartandó ülésére halasztotta. A képviselőház ülése. A képviselőiház csü­törtökön délelőtt tíz órakor ülést tart, amelyen folytatják az indemnitási törvényjavaslat tár­gyalását. A szerb kereskedelmi szerződés. A képvise­lőház szerdai ülésén terjesztette be Rosenberg Gyula előadó a közgazdasági bizottság jelentését a szerb késesedelmi szerződés becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslat dolgában. Balogh Jenő kinevezése. Mint félhivatalo­san jelentik, a király dr Balogh­­Jenő udvari ta­nácsos egyetemi tanárt a vallás- és közoktatás­­ügyi minisztérium államtitkárává kinevezte. Az erre vonatkozó királyi kézirat a hivatalos lap csü­törtöki számában fog megjelenni. Visszautasított panasz. A képviselőház IV. bíráló bizottsága Márkus József elnöklésével szer­dán fejezte be a "Sümegi Vilmos választása ellen benyújtott panasz tárgyalását. Nagy Dezső védő Haydin Imre előadó kérdésére, hogy milyen volt a szavazti arány, azt válaszolja, hogy a kerület 1738 választója közül 951 szavazott Sümegire és 371 Herveyre, úgy, hogy 416 választó nem gyako­rolta szavazati jogát. Balázs Elek a Sümegi-párt, Gábor Illés, a panaszlók képviselője, és Gál Sán­dor bizottsági tag kérdése után a bizottság meg­hozta ítéletét, mely szerint a vizsgálat mellőzésé­vel a panaszt visszautasítja. A panaszosok jogi képviselőjének díját 2000, a választást védőkét 5000 koronában állapította meg a panaszosok terhére. Távozó és új főispán. A király Kürthy La­jost, Bars-, Komárom- és Zólyom vármegyék, vala­mint Komárom szabad királyi város főispánját, Bars- és Zólyom vármegye főispáni állásában való meghagyása mellett Komárom vármegye és Komá­rom szabad királyi város főispáni állásától saját kérelmére fölmentette, Kürth­y István orsz. képvi­selőt pedig Komárom vármegye és Komárom sza­bad királyi Tára főispánjává kinevezte. A főrendiház bizottságaiból. A főrendiház pénzügyi­, közgazdasági és közlekedésügyi bizott­sága, szerdán Pallavicini őrgróf elnökletével tar­tott ülésében tárgyalta a több helyiérdekű vasútról szóló és a képviselőház által legutóbb elintézet tör­vényjavaslatokat. A pécsi báttaszéki helyiérdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatnál dr. Dégenfeld Pál hibáztatta azt az utóbbi években immár szokássá fejlődött eljárást, hogy helyiérde­kű vasutak építésére a törvényhozási felhatalma­zás kieszközlése előtt adattak ki ideiglenes enge­délyek. Hieronymi miniszter egyetért a felszólaló­val és jövőre maga sem hajlandó ilyen előzetes en­gedélyeket adni. A szóban levő vasutat maga is inkább államköltségen tartotta volna kiépítendő­nek. Pallavicini Ede őrgróf, elnök, megnyugvással fogadta a miniszter kijelentését. A maga részéről mentős kevesebb helyiérdekű vasutat óhajt. Hie­ronymi újabb felszólalásában megjegyezte, hogy az utóbbi időkben az tette az államra nézve drágábbá az ilyen vasutak engedélyezését, hogy azok üzleti kezelésének átvétele az államra nagyobb teherrel járt, mint amennyit a bruttó bevételekből való ré­szesedés tett ki. A debreceni nagyváradi helyiér­dekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat­nál gróf Keglevich Gábor tette szóvá, nem volna-e helyes a helyiérdekű vasutakat nagyobb számban keskenyvágányra engedélyezni. Hieronymi ezzel szemben arra a nehézségre utalt, hogy e vasutak kezelését is néha az államvasutaknak kell átvenni, már­pedig ilyen vasutak kezelése egy nagy üze­met fentartó vasút részéről aránytalanul drága. A bizottság változatlanul elfogadta a törvényjavasla­tokat. Az új marostordai főispán. Megírtuk már, hogy a kormány Erősdy Sándor lemondott főispán helyére, Maros-Torda megye élére gróf Haller János udvarhely megyei főispánt szemelte ki. Gróf Haller János szerdán reggel Budapestre érkezett és a képviselőházban hosszasabban tanácskozott gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnökkel. Pártköravatás. A VII. kerületi függetlenségi pártkör szerdán este társas vacsora keretében avatta fel az új helyiséget és egyszersmind öt éves jubileumát ülte meg a kör alapításának. Megjelent a vacsorán gróf Batthyány Tivadar, a kör elnöke, Lányi Mór társelnök, Somogyi La­jos ügyvezető elnök, Barabás Béla, Gedeon Ala­dár, Förster Aurél, Szebeny Antal, Ráth Endre és Nadányi Gyula orsz. képviselők. Ausztriai hírek. Az osztrák képviselőház ülése. Bécs, nov. 30. A ház szerdán folytatta a hüsinség csökken­tésére teendő intézkedések tárgyalását. Pantz képviselő Auersperg herceg keddi be­szédével polemizált. A gabonavámok fentartása — mondotta — legfőképen Magyarországnak­ áll érde­kében. Mi itt mindig magyar politikát csinálunk. Végül több határozati javaslatot terjesztett elő. — Steiner szerint a város képviselőinek ragaszkodniuk­ kell ahoz, hogy a behozott húsmennyiséget kizáró­lag a községek rendelkezésére, nem pedig a magán­­spekuláció vagy fogyasztási szövetségek rendelke­zésére kell bocsátani. (Közbeszólások a szociáldemo­kratáknál.)­­— Dávid kijelentette, hogy csak a ha­tárok megnyitása segíthet a húshiányon. A követ­kező határozati javaslatot terjesztette elő: Tekin­tettel arra, hogy a magyar kereskedelmi miniszter a magyar képviselőház közgazdasági bizottságának ülésén elismerte, hogy a két kormány között a hús­­behozatal engedélyezését illetőleg titkos megegyezés áll fenn, tekintettel továbbá arra, hogy Ausztriát, oly titkos szerződés, amely nem került a Reichsrat két háza elé hozzájárulás végett, nem kötheti, a következő javaslatot teszi. Határozza el a képviselő­ház először, hogy a kormányt felszólítja, hogy mindazon szerződéseket, amelyeket a jelenlegi kor­mány és az előző kormányok a magyar kormány­nyal a busbehozatal engedélyezése dolgában kötött, terjeszsze a képviselőház elé, másodszor megálla­pítja a képviselőház, hogy az osztrák kormánynak a hűtött és fagyasztott húsbehozatal engedélyezésé­nél nincs szüksége Magyarország hozzájárulására. Weiskirchner kereskedelmi miniszter több szónok azon megjegyzésére, hogy majd mint keres­kedelmi, majd mint földmivelésü­gyi miniszter be­szélt, első­sorban megállapítja, hogy a kormány képviseletében szólott. További fejtegetései során rámutatott arra, hogy a végrehajtási utasítások szerint a két kormány közösen tartozik eljárni a tengerentúli országokból való hús-, nyerstermény- és marhabehozatal kérdéseiben és ez csakis minden­kori megállapodással lehetséges. Ebből az okból a kormány Dávid képviselő határozati javaslatának második­ pontja ellen foglal állást, mert ha a ház azt határozná el, hogy az osztrák kormánynak az armintriai­dúsbehozatal dolrában nem szükséges a magyar kormány hozzájárulásával törődni, úgy ez a kiegyezési törvény egyoldalú interpretációja volna, amelyhez a képviselőháznak magának nincs joga és amely ezenfelül ellentétben áll a háznak 1907-ben hozott határozatával. Majd reflektált a miniszter az argentínai hús behozatalára vonatkozó megjegy­zésekre. Már említettem — úgymond — hogy az osztrák minisztertanács 10.000 tonnányi mennyisé­get helyezett kilátásba, illetőleg ily mennyiség mel­lett foglalt állást. Ez ügyben először írásban, majd szóbelileg tárgyalások folytak a magyar kormány­nyal a megegyezés ügyében és tény az, hogy az osz­trák földmivelésügyi minisztérium a behozatali en­gedélyt 1911. év április végéig szóló hatálylyal meg­adta és e tekintetben biztosra vette a magyar ke­reskedelmi és földmivelésügyi miniszterek hozzá­járulását. Autentikus hírek híján csak föl­tehetem, hogy a magyar kereskedelmi miniszternek nyilatko­zatáról szóló és a nyilvánosságban elterjedt híresz­telések vagy félreértésen alapszanak, vagy pedig a sajtó által reprodukáltattak tévesen. Azon tárgya­lások után, amelyeket személyesen folytattam Bu­dapesten, nem kételkedhetek, hogy a legközelebbi napokban teljes és megfelelő felvilágosítás érkezik. Az osztrák kormány kötelességének fogja tudni, hogy a további tárgyalások során, mint eddig is, nyomatékkal képviselje az osztrák érdekeket. (Élénk helyeslés.) Végezetül a kedden behatóan megbeszélt balkáni kontingensről szólt és ismételte,­­amit már kedden mondott, hogy t. i. a magyar közgazdasági bizottság tárgyalásaiban, majd a ma­gyar pénzügyi bizottságban csakis a két kormány között létrejött azon megegyezésről volt szó, amely a balkáni kontingens egy maximumát állapítja meg. Az osztrák kormány a magyar kormánynyal meg­egyezést kezdeményezett, de épenséggel nem azért, hogy az Ausztriába való húsbehozatalt megakadá­lyozza, vagy lassítsa, hanem odatörekedett, hogy hű szerződéses társ legyen. (Élénk helyeslés és taps. A minisztert számosan üdvözlik.) Damm, Moracsevszki, Kramatz és Weiden­hoff­er felszólalása után a tanácskozást megszakí­tották. A következő ülés csütörtök délelőtt 11 óra­kor lesz. Cseh­-német kiegyezési tárgyalások. Prágából táviratoztak. A Narodny Listi jelentése szerint Bienerth miniszterelnök személyesen fog elnökölni a bécsi kiegyezési tárgyalásokon. A német-cseh­ kon­ferenciát december második felére akarják össze­hívni Prágába.­­ Bécsből érkezett jelentésünk sze­rint a német nemzeti szövetség a küszöbön levő cseh-német konferencia ügyében szerdán értekezletet tartott, amelyen Pacher bejelentette, hogy a mi­niszterelnök meghívta a pártot a kiegyezési konfe­renciára s egyszersmind jelentést tett a kérdés állá­sáról és a Prágában lefolyt konferenciákról. A szövetség elhatározta, hogy részt vesz a miniszter­­elnök által összehívott konferencián és képvisele­tével a párt ama tagjait bízza meg, akik már az eddigi konferenciákon is tárgyaltak. Ezek a tagok kötelesek a szövetségnek az ügy állásáról időről­­időre jelentést tenni. A pártszövetség csütörtökön délután három órakor újra ülést tart. Külpolitikai hírek. A császár beszédei. Vilmos német császárnak ugyancsak kijut a támadásokból, amelyeket be­szédei miatt intéznek ellene. Ezúttal a németor­szági sajtó egy része a beuroni bencés rendi ko­lostorban mondott beszéde miatt támadja őt és Kürstenberg Miksa Egon herceget, aki a beszédet közzétette. E támadásokkal kapcsolatban érdekes egy előkelő német politikus véleménye, aki a csá­szárról így nyilatkozott: — A bonyodalmak igazi magva az, hogy Vilmos császár teljesen tudatában van állásának, ugyanakkor azonban olyan jogokat is követel, amelyeket csak magánemberek gyakorolhatnak. A császár nyilatkozik emberekről és dolgokról és megköveteli, hogy ennek hiteles politikai jelentő­séget tulajdonítsanak. Ebből származnak az ő kon­fliktusai a felelős miniszterekkel. Ezek a bonyo­dalmak csak akkor szűnhetnének meg, ha a csá­szár lemondana arról, hogy véleményét politikai kinyilatkoztatásnak tekintsék vagy pedig teljes tartózkodást tanúsítana. Német szocialisták veresége. A frankfurti városi képviselőtestület keddi választásán hat sza­badelvűt, három nemzeti szabadelvűt és övét mér­sékelt konzervatívot választottak meg, míg a szo­cialisták, akiknek jelöltjei közül tizenegyen pót­választásba kerülnek, teljesen megbuktak. A török kormányválság. Az ifjútörök párt ülésén, melyen csak a tagok fele vett részt, hét óra­­ hosszáig tartó viharos vita után elhatározták, hogy

Next