Pesti Hírlap, 1910. december (32. évfolyam, 286-298. szám)
1910-12-01 / 286. szám
1910. december 1., csütörtök. Pesti Hírlap a nagyvezért nem interpellálják meg, de a trónbeszéd megvitatása alatt alkalmat adnak neki arra, hogy expozéját előterjeszsze. Ehez a párt egyetlen tagja sem fog hozzászólni. Az ülésen különben egyetlen képviselő sem emelt szót a kormány érdekében, a kabinet lemondása valószínűleg még e héten be fog következni. A hármas szövetség és Olaszország. Del Marino, volt olasz külügyi államtitkár, egy berlini lapban cikket írt Olaszország és az osztrák-magyar monarchia viszonyáról a Balkánt illetőleg. Az államtitkár azt hiszi, hogy Olaszország a hármasszövetségi új szerződésnél követelni fogja, hogy a balkáni kérdésekre és az Adriára vonatkozó ama megállapodások, melyeket újabban létesítettek, a hármasszövetségi szerződésbe bevezessenek. Lázadó portugál katonák Makaó szigetén (portugál gyarmat) a múlt éjszaka a szárazföldi és tengeri katonaság fellázadt. A lázadók a kormányzó háza elé vonultak és a zsold fölemelését, az apácák elűzését és a Vita Nova nevű újság betiltását követelték A kormányzó a zavargások elkerülése végett megígérte, hogy a két utóbbi követelést teljesíti. A katonatisztek alig tudják a legénységet féken tartani. A lakosság élete és vagyona veszélyben van. Az apácák elűzése által sok száz árva gyermek elveszti istápolóit. Orosz válasz a finn kérdésre. A Novoje Vremja közli négyszáz francia szenátornak és képviselőnek e hó 7-én Finnország dolgában több birodalmi tanácsoshoz intézett levelét és ezeknek válaszát. A válasz, mely e hó 26-áról van keltezve, Aquillon szenátorhoz van intézve és Stichinski, gróf Toll és Deutrich aláírását viseli. A válasz a következőket mondja: A franciák fejtegetései a finn kérdésről híján vannak minden történelmi, reális és jogi alapnak. Az a mód, ahogyan a szóban levő levél francia aláírói a finn kérdésről való felfogásuknak kifejezést adnak, a birodalmi tanácsosok előtt olyannak tűnik fel, mint amely alkalmas arra, hogy káros hatással legyen, a Franciaországot és Oroszországot összekötő kölcsönös rokonszenv szilárdságára. Az orosz aláírók külföldiek minden olyan kísérletét, hogy Finnország belügyeibe avatkozzanak, erélyesen visszautasítják, amint, azt az orosz nemzeti méltóság megköveteli. A harmadik duma feloszlatása. Pétervárról jelentik. Az októbrista párt megbízta Gregor elnököt, hogy a cárnál tegyen jelentést a birodalmi tanács ama eljárásáról, melylyel a tanács a duma által elfogadott törvényjavaslatokat sorra visszautasítja és elveti. Ha más mód nincs, tegyen javaslatot az elnök a cárnál a harmadik duma feloszlatása iránt. Fővárosi ügyek. Szakértekezlet a húsdrágaság ügyében. (Harmadik nap.) A húsdrágaság ügyében öszehívott szakértekezletet szerdán, a harmadik napon, Bárczy István polgármester féltizenegy órakor nyitotta meg. Az első szónok Jankó Zoltán, Pozsony város tanácsosa volt, aki tiltakozott Jeszenszky Pál felszólalásának ama része ellen, amelyben a vidéki városokat szembe akarja állítani a fővárossal, amikor a fővárost internacionális velleitásokkal illette. Ez ellen a felfogás ellen Pozsony város nevében tiltakozik, annyival is inkább, mert Pozsony volt az, amely a fővárost megelőzőleg hasonló követelésekkel állott elő a húsdrágaság enyhítése céljából, mint a főváros. Pozsony már több ízben adta jelét a mezőgazdaság iránti szeretetének és így nem érdemli meg, hogy hazafiságát kétségbe vonjuk. Hogy Pozsony előbb foglalkozott a húsdrágaság kérdésével, mint a főváros, annak oka az hogy Pozsony geográfiai fekvésénél fogva közelebb fejtszik a drágasági mozgalom kiindulási pontjához, illetve ahoz a kis faluhoz, amelyben néhány aszszony a húsbojkott fegyveréhez nyúlt, és amely húsbojkott kiinduló pontja lett az egész nagy drágaságai mozgalomnak, Kremshez. Az argentinai hús behozatalát kívánatosnak tartja. (Helyeslés.) Balgó József a főváros törvényhatóságát, illetve polgármesterét vette védelmébe a felhozott vádakkal szemben. Végül ajánlja, hogy az árubuszt árusítsák a fővárosi lókásszékben. Vámos Károly hatósági közvetítő szükségesnek tartja, hogy kizárólag a nagykereskedők részére új központi vásárcsarnokot létesítsenek és hogy az elavult vásárcsarnoki szabályrendeletet 1 . .«»tom.«Uri Halász Ferenc, a máv. képviselője, a máv. ellen felhozott panaszokra reflektált. Wolf Vilmos, a máv. kiküldötte, reflektált Rubineknek a koli agricole-ra vonatkozó javaslatára és azt mondta, hogy az államvasutak igen melegen óhajtják ezt az újítást, mert az a kezelésben messzemenő könnyítést jelentene. A magyar államvasutakat az állatszállítás terén nem érheti vád. Ezután azt vitatta, hogy a vásárcsarnokoknak adott díjkedvezményeknek semmi praktikus jelentőségük sincs, mert a vásárcsarnokok oly szűkek, hogy az oda érkezett árutömegeket is csak a legnagyobb nehézségek árán lehet kirakni. Küszler Henrik az élelmizerkiviteli cikkek szövetségének kiküldötte, kijelenti, hogy dacára agrárius voltának, mindenkor pártolta a szerb állatbehozatalt, de a leghatározottabban perhorreszkálja az argentinai húsnak a behozatalát. Utána Gundel János, Serfőző Géza, Osztroluczky Miklós nyug. főispán beszéltek s erre a szaktanácskozást Bárczy István néhány köszönő szóval berekesztette. — Az iskolakötelesek összeírása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1907-ben utasítást adott ki az iskolába be nem iratkozott tankötelesek összeírása, a tankötelezettség teljesítésének ellenőrzése és az iskolakerülő tankötelesekről szerkesztendő statisztikai kimutatások tárgyában. Az utasítás, tekintettel az iskolakötelesek nagy számára, óriási munkát és anyagi terhet rótt a fővárosra, az eddig tett intézkedések mégsem feleltek meg a célnak, mert nem vezettek eredményre. A küszöbön álló általános népszámlálással kapcsolatban gróf Festetics Géza, a tanügyi osztály vezetője, oly újítást tervez a tankötelesek nyilvántartása kérdésében, amely amellett, hogy nem járna nagy költséggel, ezt a tanítás ügyének szempontjából felette fontos kérdést megfelelően oldja meg. A tanügyi osztály tudniillik azt javasolja a tanácsnak, hogy az iskolakötelesek összeírására és nyilvántartására központi irodát létesítsen és kötelezze a szülőket, háztulajdonosokat, vagy ezek megbízottait, hogy a házban előforduló minden változást, az iskolakötelesek be- vagy kiköltözését jelentsék be az irodának. A bejelentő lapokat a legközelebbi rendőrszoba továbbítaná a központi irodának. Utasítja továbbá a tanács az iskolák vezetőségét, hogy havonta egyszer küldjék be a központi irodának a be- és kiírott tanulók jegyzékét, hogy az iskolakerülők ellen megindíthassa az iskolaszékeknél az eljárást. Az iskolaszékek és elöljáróságok kötelessége, hogy soron kívül a törvény teljes szigorával járjanak el az iskolamulasztók ellen. Gondoskodjék a tanács arról, hogy az iskolakötelesek minden évben november 1—15 ig összehassanak és a 12—15 éves ismétlő kötelesek részére megfelelő iskolát létesítsenek. A tanügyi osztály a központi irodának és nyilvántartásnak költségeit 25.000 koronában irányozza elő. Tekintettel arra, hogy a népszámlálás küszöbön van, a tanács már legközelebb fog foglalkozni a tanügyi osztálynak ezzel az előterjesztésével. — A főváros költségvetése. A főváros 1911. fs évi költségvetését, amelyet már a tanács is letárgyalt és elfogadott, a jövő hét folyamán kezdi el tárgyalni a pénzügyi bizottság. A költségvetés bizottsági tárgyalása minden valószínűség szerint több napot fog igénybe venni s e tárgyalás befejezése után kerül a költségvetés a főváros törvényhatósági bizottsága elé. — Bélyeg helyett készpénz. A városházán az illetmények kifizetése körül azt az újítást tervezik, hogy a nyugtabélyeget ne természetben kelljen leróni, hamm a pénztár a fizetésekből vonja le a megfelelő bélyeg értékét. Bárczy István polgármester erre való tekintettel körlevélben felhívta az öszszes hivatalokat és intézeteket, hogy a januári fizetésekről szóló nyugták kiállítását a tanács hozandó határozatának kézhezvételéig tartsák függőben, szavalni fog, Dóczy József előadja saját szerzésű „Himnusz az aradi síkon“ című románcát, amelyet ugyanő zenésített meg, Szánthó Gáspár népdalokat énekel, Jörgné Draskóczy Irma a saját költeményeit olvassa fel, Barát Ármin felolvasást tart, E. Rossi Rozina operaáriákat énekel, Krecsányi Ignác pedig novellát olvas fel. A Budapesti orth. zsidó nőegylet, mely elhagyott szegény nők, özvegyek, árvák segélyezését tűzte ki feladatául, f. hó 27-én tisztújító közgyűlést tartott. A zárszámadás tudomásul vétele után elnökké újra egyhangúlag a közjótékonyságról ismert dr Schaechter Jakabnét választották meg. — Az OMIKE nyilvános előadásai. Az Orsz. magy. izr. közművelődési egyesület december havának minden csütörtökén est© 6 órakor a Pesti Lloyd dísztermében (Mária Valéria u. 12) nyilvános előadást rendez, összesen tizet. E sorozat ünnepélyes megnyitása december 1-én, csütörtökön, este 6 órakor lesz, amelyen az elnöki megnyitót dr Hevesi Simon főrabbi mondja, dr Neumann Árminna a nők vallásos érzületéről tart előadást, dr Kiss Arnold budai főrabbi pedig A zsidó eszmék hősei címen kezdi meg öt estére terjedő előadását. Vendégeket az egyesület szívesen lát. Belépti díj nincs. Aki meghívóra reflektál, forduljon dr Weiller Ernő főtitkárhoz (VÉL Siputca 12). — Az Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesület december 11-ikén délután fél öt órakor a Vigadó éleres termeiben nagy művészi hangversenyt rendezte a délutánnal egybekötve. Az ünnepségen Stefánia királyi hercegasszony, báró Dániai Ernőné, gróf Apponyi Sándorné és Bán Dezsőné is jelen lesznek. Velük buzgólkodik dr Bárczy István polgármester és a férfi rendezőség, melynek elnöke ifj. Reiter Ferenc. Az első estén a művészvilág kiválóságai közül szerepelnek: Márkusáé Szoyer Honka, Takács Mihály operaházi tagok, Török Irma Nemzeti színházi tag, akit Radics Béla cigányprímás kísér. — Elhalasztott szakértekezlet. A Magyar Társadalomtudományi Egyesület által rendezett birtokpolitikai szakértekezletnek csütörtökre, december hó 1-ére, hirdetett ülése közbejött akadályok miatt halasztást szenved. Az értekezletet, amelynek napirendjén a telepítés és parcellázás kérdése szerepelt, később meghatározandó napon fogják megtartani. A további ülések programmixszó rendje ezzel nem szenved változást. Az Országos bírói és ügyészi egyesület budapesti osztálya folyó hóxikán délután 6 órakor a Bokros-féle vendéglő (Andrássy út 26.) különtermében felolvasó ülést rendez. — A Magyar Közgazdasági Társaság a drágaság kérdésének tanulmányozása céljából szakértekezletet rendez. A tanácskozás csütörtökön d. u. 4 órakor lesz a Gyáriparosok Országos Szövetsége helyiségében (V., Zrinyi utca L) Egyletek és intézetek. Az Országos Széchenyi Szövetség szerdán tartotta diszülését Bieber József elnöklete mellett. A diszülés egyetlen tárgya a Magyar Gazda Szövetség által az Országos Széchenyi Szövetségnek adományozott elismerő oklevél átadása volt, amelyet a Szövetség a mezőgazdasági népjólét terén elért sikereinek elismeréséül kapott. A díszoklevelet a Magyar Gazdaszövetség képviseletében dr Bernáth István adta át, aki lelkes szavakban mutatott rá a Szövetség eddigi sikeres munkásságára és további kitartásra buzdította a Szövetség tagjait. A Szövetség nevében Bieber József elnök beszéd kíséretében köszönte meg az elismerést. A diszülés után a Szövetség szociálpolitikai szakosztálya tartotta meg vitaülését, mellen dr Czettler Jenő folytatta és befejezte a Szocializmus története címen előadását. Az előadás után számos tag részvételével élénk vita indult meg. Az Arany János Társaság december hó 18-án, vasárnap, délelőtt 11 órakor Temesvárott, a városi Vigadó nagytermében irodalmi és művé s Megyék és városok. Tiszteletbeli főorvos: Patay András, Bereg vármegye főispánja, dr Veltman Sándor mezőkasszonyi járásorvost vármegyei tiszteletbeli főorvossá nevezte ki. Debrecen bor- és húsfogyasztási adója. Hoszszas alkudozások után létrejött a megegyezés Debrecen város és a kincstár közt. A pénzügyminiszter leiratban értesítette a város közönségét, hogy a borital- és húsfogyasztási adóbérletet évi 325,000 koronáért a következő három év tartamára biztosítja a város részére. A régi és az új bér közt 15,000 korona a különbség. Kassa pótadója, Kassa város főszámvevője most terjesztette be a város jövő évi költségvetését, mely szerint a kiadás összege 2,931,637 K 49 f., a bevétel összege 2,420,379 K 11 f., s így az előálló hiány 511,258 K 38 f., melynek fedezésére 62 százalékos pótadó kivetése szükséges. Gyógyfürdő Magyarkanizsán, Magyarkanizsa városa eddigelé mintegy húsz artézi kutat fúratott, melyek fontos szerepet játszanak a város közegészségügyének fentartásában. Az 1908. év folyamán a városi közlegelőn fúrt artézi kút vizéről azt tapasztalták, hogy különböző betegségek ellen feltűnő gyógyeredménynyel használható. A szomszédos helységekből, de messze vidékekről is kocsival állandóan keresik fel az idegenek is ezt a gyógyerejü vizet. A város tanácsa megvizsgáltatta a viz vegyi összetételét s a vizsgálat eredménye annak gyógyerejét valónak igazolta. A város jövedelmének és idegenforgalmának emelése arra ösztönözte a polgárságot, hogy nagyobb szabású fürdőintézet keretében használtassák fel a víz áldásos gyógyitó hatása. Beüilből a városi tanács a kút forrásának környékét nagy anyagi áldozatokkal beparkírozta s modern fürdőhöz méltó nagyobb szabású épületről s berendezésekről gondoskodott, melyeknek építése már közel áll a befejezéshez, úgy, hogy a jövő év tavaszán a szép fürdő rendeltetésének átadható lesz. Magyarok és oláhok. Krassó-Szörény vármegyében a törvényhatósági bizottsági tagválasztások : X. í Of! OO I.. C% A f... fi. 1 \ .1 1 ' '1 ír ír