Pesti Hírlap, 1911. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1911-05-09 / 108. szám

Henriette felolvasónő Kiss Irén, Chavillon Balassa Jenő, Chavillonné Hara­sthy Hennik, Lucienne, a leányuk Makay Margit, Polli­ux, tiszti szolga Sarkadi Aladár, Kapitány ifj. Ditrói Mór, Henry Bárdy Ödön. Kedden a Milliót ismétlik. * (Auguszta főhercegnő a Királyszínházban.) Auguszta főhercegnő Konrád bajor herceg társa­ságában vasárnap végignézte a Királyszínházban a Szultán előadását. A fenséges asszony páholyá­ban maradt a függöny utolsó legördültéig és távo­zásakor tetszésnek adott kifejezést a darab fölött és sok elismeréssel illette Fedak Sári játékát. * (Reprise és premiere.) A Városligeti szín­házban teljesen készen várja csütörtöki reprisét „A tiszt urak a zárdában“, Varney gyönyörű ze­­néjű és mulatságos szövegű operettéje. A csütör­töki előadásra a páholyok és zsöllyék nagy részét már előjegyezték. A színház jövő heti újdonságá­nak, Raskai Ferenc és Chorin Géza Kolumbusz, báró c. kacagtató énekes bohózatának férfi fősze­repét Tihanyi Miklós, a Vígszínház kitűnő komi­kusa, fogja játszani. A nagysikerűnek ígérkező újdonságban részt vesz a színház egész személyzete. Kedden a szombat esti előadás szereplőivel az Aranyembert, szerdán pedig Ferenczy Károlylyal a Smokk család c. állandó sikerű bohózatot ismét­lik. * (Tatárjárás.) A budai nyári színházban hol­nap, kedden Bakonyi és Kálmán Tatárjárás című­ dal­játéka kerül színre. A szereposztás ez : Rita bárónő Haller Irma, Mogyoróssy önkéntes Albert Erzsi, Treszka Haraszthy Vilma, Lörentey Bálint Béla, Lohonyai Tábori, Wallenstein Hajnal, Imrédy Mát­­ray, Elekes Ocskay. * (Az oberammergaui passiójátékok az Urá­niában.) Általános érdeklődést keltett az a hír, hogy az oberammergaui passiójátékok eredeti felvételek nyomán bemutatásra kerülnek az Urá­­nia-színházban. A rendkívül érdekes darabot or­gona-, gordonka- és hegedű­számok, valamint ének­előadások kísérik, amelyek közül különösen ki­emelendők Cherubini Ave Máriája, amelyet or­­gonakisérettel énekel az operaház korából alakult férfinégyes. A passiójátékok csak kétszer, május 15-én és 10-án kerülnek bemutatásra és az érdek­lődés oly nagy, hogy a jegyek nagy részét máris lefoglalták az Uránia pénztáránál. * (Növendékelőadás.) Az országos színmű­vészeti akadémia legutóbbi növendékelőadásaké­­pen Rákosi Jenő A szerelem iskolája c. darabja került színre. Mindenekelőtt kitűnt a két fősze­replő: Tasnády Ilonka és Pető; közvetlenség, ér­­telmesség jellemezte játékukat. Kellemes orgá­­numról, intelligenciáról tett tanúságot Kollár Mária, úgyszintén tetszést aratott Kárpáthy Ilon­ka, Mátrai Erzsike, Sárai Etel, Várkonyi, Fenyő és Czakó. A betanítás munkáját Molnár László végezte. * (Egy érdekes fellépés.) Az erdélyi előkelő társaság egyik ünnepelt tagja: Retteghy Margit, Retteghy Béla mezőségi földbirtokos leánya, — mint Aradról írják — ott szombaton és vasárnap az aradi színházban Molnár Ferenc Testőr és Bataille­­ Nászinduló című darabjában a főszerepet játszotta el, meglepő művészettel. A közönség mindkét este melegen ünnepelte. A két színházi est művészi eseményét az összes aradi lapok egyhangúlag elisme­rik és Retthegy Margitban a közel jövő egyik ünne­pelt művésznőjét látják. Megyék és városok. A máramarosmegyei siralomvölgye. Mára­marosmegye több községében, de különösen Felső­­visón, a vörhenyjárvány mintegy fél év óta pusz­tít. E félév alatt egész sereg kis sirhalmokkal né­pesedtek be a temetők. A járvány még ma sincs szünőben. Havasmezőn hat nap alatt egy egész család kipusztult. Fischer Peiszach cipész 12 éves gyermeke vörhenybe esett s harmadnapra meghalt. Utána egy 10 éves és egy 5 éves gyermek kapta meg a betegséget, akik szintén elpusztultak. Ami­kor az 5 éves gyermeket eltemették, már az anya is lázas volt s tegnapra ő is meghalt. Az 5 tagú­­ családból egyedül csak az apa él, de a ki­állott szen­vedésektől ő is ágynak esett. Felsővisón hat gyer­meket temettek el a múlt hét folyamán. M.-Szige­­ten négy gyermek halt meg Vörhenyben. E mel­lett a betegek száma százon felül van. Szinte elvi­selhetetlenné teszi az állapotot, hogy Máramaros­­megyében a betegek fél napi járásra is alig kap­nak egy-egy orvost. Három községi és 10 körorvo­si állás van üresedésben. Az esetről jelentést tet­tek­ a belügyminiszternek, aki most úgy akar a közegészségügyi viszonyokon segíteni, hogy helyi pótlékot ad a pályázó orvosoknak. Ezt már kö­zölte is a vármegye alispánjával, akit újabb pá­lyázatok sürgős kiírására hívott fel. A sorozó bi­zottság most működik a megyében és megdöbbe­néssel tapasztalja, mennyire satnyul Máramaros­­ban az emberanyag. A 459 előállított hadköteles közül mindössze 41-et találtak a katonai szolgá­latra alkalmasnak, nem nagyobb a beváltak szá­­­ma a járásokban sem. A hatóság azt hiszi, hogy az emberanyag elsatnyulását a pálinka és a fölhigí­­tott denaturált szesz túlságos fogyasztása okozza. Képzőművészet. * (A Nemzeti Szalon közgyűlése.) A Nem­zeti Szalon művészeti egyesület hétfőn délután tartotta meg rendes évi közgyűlését gróf Andrássy Gyula elnöklete alatt és a művészek nagy érdek­lődése mellett. Elnök a közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Kézdi-Kovács Lászlót, annak hitelesíté­sére pedig gróf Hadik-Barkóczy Endrét és Kauser József udvari tanácsost kérte fel, míg a szavazat­szedő bizottságot Gellért Jenő elnöklete mellett Katona Nándor, Gerster Károly, dr Bányász László és Margitay Ernő tagokból alakították meg. Déry Béla igazgató beterjesztette az 1910. évi mű­ködésről szóló választmányi jelentést, melyből ki­tűnik, hogy a Szalon rövid fennállása óta majd­nem két millió koronát juttatott a magyar művé­szeknek , az elmúlt évben is 97 ezer korona mű­­eladást ért el. A Szalon anyagi ügyei is az új ve­zetés alatt mintaszerűen rendeződnek. A jelentést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és a sikeres mű­vészeti és gazdasági vezetésért gróf Andrássy Gyula elnöknek és az elnökségnek, valamint Déry Béla igazgatónak jegyzőkönyvileg köszönetet sza­vazott. A zárszámadások elfogadása és az új költ­ségvetések megállapítása után választás útján ki­egészítették a választmányt és a felügyelő-bizottsá­got, amelynek tagjai lettek: Gáci István, Katona Nándor, Keményfi Jenő, Kőrösfői-Kriesch Aladár, Nádler Róbert, Soóp Elemérné, Újházi Ferenc és Vajda Zsigmond művészek, továbbá dr Bárczy Ist­ván, dr Demeczky Mihály,d­d. Feilitzsch Berthold, dr Jánosy Béla, dr Kovács Dénes, Szitányi Géza, Tiller Samu és Weiser Kálmán műpártolók. A fel­ügyelő bizottság tagjai lettek: Károlyi György, dr Kovács Jenő, Kreut­e Ferenc, dr Lenkey Zsig­­mond, Polnai Pál, Szente Imre és Zim­burg Ala­jos. A közgyűlés elfogadta dr Szalai Emil indítvá­nyát, hogy a Nemzeti Szalon is írjon fel a törvény­­hozáshoz és a kormányhoz, hogy Magyarország csatlakozzék az irodalmi és művészi művek védel­mére alakult berni egyezményhez. Végül a közgyű­lés elhatározta a Nemzeti Szalon nyugdíjintézeté­nek felállítását és annak előkészítésére gróf And­rássy Gyula elnöklésével tizenöt tagú bizottságot küldött ki. * (Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat) gróf Hadik-Barkóczy Endre elnökletével szombaton tartott ülésén elhatározta, hogy a Virágos Budapest Bizottság akciójának támogatásaképen a virágdiszitó pályázatokon díjak gyanánt kiosztandó művészi plakett mintáját elkeretteti és azt a bizottság ren­delkezésére bocsátja. A végrehajtó bizottság erre a célra 1000 koronát szavazott meg. A folyó évben kiírandó iparművészeti pályázatok tekintetében a bizottság abban állapodott meg, hogy általános pá­lyázatot hirdet különféle kisebb műipari tárgyak terveire és mintáira, akképen, hogy a pályázók ok­tóber haváig beküldhetik a társulatnak idevágó ter­vezeteiket, melyek közül a társulat 2500 korona erejéig fog vásárolni. Ezt a pályázatot a társulat ál­landósítani kívánja és reméli, hogy ezen az útán minden évben annyi megfelelő művészi terv birtokába jut, hogy ezek megvalósításával a szükséglet jó részét fokozatosan ki tudja majd elégíteni. A bizottság szóvá tette, hogy iparművészeti oktatással foglalkozó is­koláink, az Iparművészeti Iskola és a Képzőművé­szeti Főiskola iparművészeti osztályának növendékei minden év őszén a szünidei munkáikból rendezni szo­kott kiállításaikon inkább a képzőművészet körébe tartozó alkotásokat mutatnak be, mint iparművészeti értékű terveket és mintákat. Hogy tehát a növendé­keket iparművészeti irányú munkásságra buzdítsa, a bizottság elhatározta, hogy évenként 500—500 ko­ronát fordít arra a célra, hogy a szünidei munkák közül a legjobb iparművészeti tervezeteket megvá­sárolja. A társulat választmánya már régebben el­határozta, hogy illetékes helyen előterjesztést tesz a most forgalomban levő művészietlen 5 koronás pénzdarabok helyett művészi mintájú pénzek vere­­tése érdekében. A bizottság ebben a kérdésben most akképen határozott, hogy előterjesztése kapcsán mindjárt be is mutatja az 5 koronás művészileg meg­oldott mintáját. Ezért megkereste az iparművészeti iskola igazgatóságát, hogy az 5 koronás pénzdarab mintáját az iskola évvégi pályázatának tárgyául tűzze ki. Ennek a megkeresésnek az igazgatóság készséggel eleget is tesz. * (Felolvasás.) Balla Béla gyűjteményes kiállí­tásán a Könyves Kálmán nagymező­ utcai művészeti szalonjában vasárnap délelőtt 11 órakor előkelő kö­zönség jelenlétében, felolvasást tartott dr Forró Pál a „Modern művészetről.“ A felolvasást mindvégig érdeklődéssel kísérte a közönség. • m 6 Pesti Hírlap 1911. május 9., kedd. Esti levél. — Akik a szeretetet prédikálják. — A papok hosszú fekete ruhája gyakran takarja a nyomorúság tarka rongyát. Akik a szeretetet prédikálják, sokszor aratnak gyűlö­letet és szenvednek üldöztetést. Mivel a napokban gróf Tissa István oly gyönyörű beszédet mondott a szeretetről egy református gyűlésen, hozzá, a magyar refor­mátusok pápájához, intézem sok protestáns pap és özvegy nevében azt az alázatos kérést, hallgassa meg az Esti levelek panasz-raktár­­ában összegyűlt néhány esetet és nagy befo­lyásával segítsen a bajokon. A protestáns papokról nem gondoskod­tak régi királyi donációk. A legtöbb paróchia szegény. S így csak természetes dolog, hogy az egyesülés és önsegélyezés útján akarnak hely­zetükön lendíteni, mint a szellemi munkások többi fajtája. Mint ahogy például ma megala­kult az Ügyvédek országos szövetsége, amely­nek első célja lesz, hogy az ügyvédek nyomo­rúságán segítsen. Már négy esztendeje annak, hogy meg­alakították az országos református lelkész egyesületet. Az alapszabályokat annak rendje és módja szerint dr Baltazár Dezső elnök, haj­dúböszörményi református esperes, fölterjesz­tette a belügyminisztériumhoz. S megtörtént az a botrányos eset, hogy négy esztendő alatt nem hagyták jóvá az alapszabályokat. A másik botrányos eset a következő: 1910-ben alakították meg az Országos refor­mátus Kálvin-segélypénztárt. A múlt év őszén fölterjesztették megerősítés végett az alapsza­bályokat és ezt sem hagyták máig jóvá. Ha egy szegény ember nekiindul fiata­lon, tele reménységgel, de minden protekció nélkül a hatóságoknak, hogy kikutassa, merre van és hol akadt meg a bürokratizmus laby­­rinthusában az ő kérvénye, rendesen csak ko­paszodó fejjel találja azt meg. De a nagy urak­nak rövidebb út áll rendelkezésükre. Ha gróf Tisza István megkérdezi Jakabfy államtitkárt: „Hol vannak az Országos református lelkész­egyesületnek és a Kálvin-pénztárnak alapsza­bályai?“ — mindjárt megkerülnek azok. Igazán jó volna tudni, melyik miniszté­riumban ki üldözi a szegény református lel­készeket, hogy négy esztendeje nem hagyják jóvá egyleti alapszabályaikat. Nagyon furcsa dolog, hogy a nemzetiségeknek, akik a ma­gyarság ellenségei és a nemzetközi szocialis­táknak, akik a mai társadalmi rendet akar­ják felforgatni, mindenféle egyesületet szabad alakítaniuk, de a református papoknak, akik a magyarságnak apostolai, nem szabad a ma­guk segélyezésére társulatot csinálni. Egy másik furcsa esetről Debrecenből kapok értesítést. Van ott egy nemesi alapít­ványi internátus tíz református gimnazista számára, akik fölött eddig egy theológus telje­sítette a felügyeletet. Most egy szép kertben új épületet emelnek az internátusnak és tanár­felügyelőt választanak. De akik vasárnapon­ként oly szépen prédikálnak a szeretetről és idézik Krisztus szavait: „Engedjétek hozzám a kisdedeket..kimondották, hogy csak gyermektelen vagy legfölebb egy­gyermekes professzor lehet a felügyelő. Amíg tehát Franciaországban törvény­­javaslaton dolgoznak, mely állami kedvez­­ményt nyújt a többgyermekes családapának, addig nálunk még a szeretet felekezetében is háttérbe szorítják azt, akinek több gyerme­ke van. A papi özvegyek nyomorúságáról átlag évenként egy métermázsa panaszos levél érket

Next