Pesti Hírlap, 1913. január (35. évfolyam, 1-27. szám)

1913-01-05 / 5. szám

19 10________________________ * '■­­ ............■ «■■-■-■■■■■ . -Pesti Hírlap______ 1913. január 5., vasárnap. Szalonikit elérhesse, a legnagyobb előzékenysé­get fogja tanúsítani.* A harctérről. Tengeri csata a Dardanellák előtt. Ali­én, jan. 4. (A. n.) Megbízható jelentések szerint ma reggel fél 8 órakor kijött a Dardanellákból négy nagy török hadihajó három torpedózúzó­­ul. Közöttük volt a Medsidje 2 cirkáló és valószí­nűleg a Hamidie cirkáló is, valamint a Torghut Reis nemi kijavított csatahajó. A görög és a török flotta lövéseket váltottak egymással. To­vábbi részletekről még nem érkezett jelentés. Konstantinápoly, jan. 4. A török flotta ma reggel kilenc órakor kiment a Dardanellákból és fél tizenegy óta harcol a görög flottáival. A csataldzsai csapatok Abdul Kamidért, Pétervár, jan. 4. A N­ovo­je Vremja jelentése szerint a Csa­­taldzsánál elhelyezett török csapatok körében egyre erősödő mozgalom van fejlődőben, amely Abdul Hamidnak a trónra való visszahelyezé­sét célozza. A tisztek képtelenek a mozgalom terjedésének gátat vetni. Nazim basának Csa­­taldzsába való utazása is ezzel a mozgalommal van összefüggésben állítólag. A görög DNSnörökös szemléje. Szaloniki, jan. 4. Konstantin trónörökös megtekintette a 6. hadosztály zászlóaljait, melyek Korica elfogla­lásánál résztvettek a harcban. A trónörökös üd­vözölte a parancsnokokat, nagy elismeréssel szólt a tiszteknek és a legénységnek D­ávid ba­sával folytatott harcban tanúsított vitézségéről és a 14. ezred parancsnokának átnyújtotta az ezredzászlót. óla a trónörökös a 7. hadosztály ezredeinek adja át a zászlókat. Olga királynő, Zsófia trónörökösasszony, a többi hercegnők és György trónörökös ma az Amphitrite királyi yacht fedélzetén Szalonikiba érkeznek és ott től­ük a görög karácsonyi Török foglyok Görögországbam. Athén, jan. 4. —■ Saját tudósítónktól. — Az eddigi megállapitások szerint a Görög­országba szállított török foglyok száma megha­ladja a negyvenötezeret. A foglyok Athénben, Pyreusban, Gorintusban, Torosban, Naukiosban, Kilósban, Eidipsosban és Korfuban vannak el­helyezve. A mohamedánok veszedelme Szalon­ikusen. Szaloniki és környékének mohamedán lakói Eiég mindig a legborzalmasabb kegyetlenkedések áldozatai, dacára a görög kormány ígéretének, hogy e szerencsétlen hontalanokat a védelmébe veszi. Hogy ennek a megígért védelemnek mekkora értéke van, arról beszámol a következő információ, amelyet Szalonikiből kaptunk: Szaloniki még ma is, mint a háború kezde­tén, központját képezi a mohamedán menekültek­nek, akik elképzelhetetlen nyomornak és leírhatat­­lan szenvedéseknek vannak, kitéve egyrészt sze­génységük, másrészt az idő viszontagságai és a szö­vetséges seregek kegyetlenségei miatt. Mintegy 80.000 menekült torlódott össze a vá­rosban, kiknek legnagyobb része szabad ég alatt tá­borozik, mert az előbb érkezők már elfoglalták a város ostroma alatt összedőlt házak romjait és a mecseteket, szívfacsaró látványt nyújt ezen szeren­csétlenek nyomára. Síik közül naponta százszámra szedi áldozatát az éhhalál és a szövetséges seregek várnom rá, akik ütik, veri!­, öldösik a nyomorulta­kat, mintha csak megesküdtek volna, hogy egyet­len egy mohamedán hívőt sem­ hagynak életben, legyen az akár férfi, nő vagy gyermek. A katonai parancsnokság nem törődik e sze­rencsétlenekkel, a katonák szabadon rabolhatnak, gyilkolhatnak és gyújtogathatnak. .A holttestek szerte hevernek a városban és környékén, dögletes bűzt árasztva, anélkül, hogy bárki is foglalkozna­­azok eltakarításával.­­Skutnirtól egész Szalonikiig terjedő vonalon lakó muzulmánok vagyonának még csak nyoma sem maradt, a szerte menekülő muzulmán lakossá­got­ pedig emberi érzésekkel össze nem egyeztethető módon becstelenítik meg és a legvadabb kegyetlen­séggel irtják ki, u­gyannyira, hogy túlzás nélkül mondva, a leölt menekültek vérétől piroslanak a tavak és patakok vizei, holt tetemeik pedig gar­madában felei­nek az útszélen és mezőkön. Teljesen hiábavalónál: kiávállart a katonai ha­tóságokhoz fordulni oltalomért, minden kérés és könyörgés süket fülekre talál, ugyannyira, hogy a hatóságok nyugodtan tűrik, midőn a rendes kato­naság húszával, harmincával fogdossa össze a kö­zeli falvakban a muzulmán gyermekeket és azokat megbecstelenítésük után lemészárolják. Mindez nem puszta beszéd, mindezt, amit itt leírtam, bizonyítani is képes vagyok. Ezen borzalmaknak elejét veendő, az itt szé­kelő konzulok között voltak már tárgyalások, azon­ban megegyezés nem jött létre és csak úgy lehetne rajtuk segíteni, ha a nagyhatalmak egy nemzetközi biottságot kü­ldenének­ ki, amelynek igazoló jelen­tése alapján a nagyhatalmak maguk lépnének fel erélyesen a szövetséges kormányoknál, követelve ezen vérlázító, emberirtó kegyetlenségek megszün­tetését és a bűnösök megbüntetését. IRODALOM. * (Peterdi Andor), aki tíz éve tűnt fel ver­seivel, most egy díszes kötetben közreadta az el­múlt decenniumban írott verseinek legjavát­. A kétszáz oldalas, fölötte diszesen kiállít­ott könyv részleteiben, mikor versei kisebb-nagyobb versfüzet­ben megjelentek, kellő méltánylásra talált a Pesti Hírlap hasábjain is és ezúttal nem is lehet más feladatunk, mint rekapitulálni a már róla több íz­ben megirott véleményünket. Peterdi az új költői generációnak egyik legjelentékenyebb lírikusa; egyszerű, szinte a puritánságig való egyszerű s versek formájában, ám annál gazdagabb az érzés­megnyilvánulásokban; hitet tud ébreszteni olvasó­jában, ami nélkül — a hit­keltés nélkül — volta­­képen faira borsót hány a lirikus. Peterdi költésze­tében egy percig se kételkedünk; annál inkább nem, mert a versek értéke dolgában van ugyan különbség, de azon egy költői kedélynek szülötte mindahány; mindegyik versében egyformának mu­tatkozik: egyszerűnek, közvetlennek, a szívünk­höz közelállónak. A könyv lapunk kiadóhivatala út­ján 4 koronáért rendelhető meg. * (A Greguss-jutalom.) A Kisfaludy Társa­­ság december 29-én tartott ülésében ítélte oda első ízben a Greguss-jutalmat. Greguss Ágost, a Kis­­faludy-Társaság egykori másodelnöke, feleségével együtt nagyobb alapítványt tett, hogy annak ka­mataiból évenként 1000 forintos jutalom osztassák ki, felváltva egy-egy legjobb kritikai dolgozat, festmény, drámai szerep, szobrászati mű, zenemű és épület szerzői közt. Az alapítvány kamatai, ad­dig, amíg az alapítvány a szükséges összeget el nem érte, tőkésíttettek. Ezentúl a jutalmat évről­­évre kiadják ,a hat éves időközben egymást válto­gató irodalmi és művészeti termékeknek. A kriti­kai műs, amelylyel a jutalmazás kezdetét veszi, az alapítvány szerint lehet valamely irodalmi vagy művészeti kornak, valamely író vagy művésznek esztétikai méltatása, de lehet egyetlen mű mélta­tása is. A lefolyt hat év igen gazdag volt ilyen müvekben s a Kisfaludy-Társaságnak épen a ju­talomra méltó müvek nagy gazdagsága tette ne­hézzé a választást. A megjelent művek közt úgy a Greguss-bizottság, mint a Kisfaludy­ társaság plé­numának megegyező véleménye szerint legértéke­sebb Gyulai Pálnak „Kritikai dolgozatok“ és „Bí­rálatok“ című kötete, amelyek közül az első 1908- ban, az utóbbi 1911-ben jelent meg a tud. akadé­mia kiadásában. A Kisfaludy-Társaság tagjainak többsége azonban abban a felfogásban, hogy a ha­lott írónak olyan művei, amelyek régebben íródtak és csak összegyűjtve jelentek meg az utóbbi hat év alatt, nem jutalmazhatók. Gyulai Pál említett mű­veit nem vélte koszorúzhatóknak a jutalommal, a­mint ezt a bizottság többsége javasolta. A társaság a jutalmat egyhangúlag Angyal Dávidnak ítélte oda Gyulai Pálról írt tanulmányáért, mérlegelve nemcsak a tanulmány magas abszolút értékét, ha­nem azt a körülményt is, hogy ezáltal a legnagyobb magyar kritikusnak, Gyulai Pálnak, emléke is kellő megbecsülésben és tiszteletben részesül.­ ­ Katonai rovat. Tanácskozás a király elnöklésével A bécsi Militärische Korrespondenz szerint legközelebb a király elnöklésével, mint minden évben ez időtájt, a szokásos katonai tanácskozások fognak lefolyni, amelyeken, mint ismeretes, főleg személyi kérdések kerülnek napirendre. A honvédlovasiskola új parancsnoka. A ki­rály a honvéd központi lovasiskola parancsnoká­vá deybachi Zech Colbert, hartl és eulzi báró ez­redes helyébe, aki a budapesti 1. honvédhuszárez­­red parancsnoka lett., Abonyi Andor szabadkai 4. honvédhuszárezredbeli őrnagyot nevezte ki. A német hadsereg gyásza. Gróf Schlieffen tábornagy szombaton Berlinben meghalt. A tábor­nagy a fekete­ sasrend lovagja és legutóbb a had-­­­sereg vezérkarának főnöke volt. Megyék és városok. A belényesi rendőrsztrájk. Ismeretes, hogy a bihar megyei Belényesen sztrájkolnak a rendőrök. A képviselőtestület most tárgyalta a rendőrök ké­­relmét és miután méltányosnak találta az eddigi havi ötven korona díjazást, elutasította a fizetés­emelési kérelmet. A rendőrök erre elhatározták, hogy kilépnek a szolgálatból. Mire többen le is tet­ték az egyenruhát. A főszolgabíró táviratilag kért utasítást az alispántól. A községben nagy az izga­lom. Vasárnap valószínűleg csendőrök lépnek szol­gálatba. Marosvásárhelyen a szombaton tartott köz­­törvényhatósági közgyűlésen gróf Haller Jánost, búcsúzó levele felolvasása alkalmával a város dísz­polgárává egyhangúlag megválasztotta, Bernády György polgármestert érdemei elismeréséül szintén díszpolgárrá választották és a város körül szerzett érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíteni határozták. Életnagysága arcképét a közgyűlési terem részére megf­esttették. Képzőművészet * (A Nemzeti Szalon téli kiállítása.) A Nem­­zeti Szalon téli tárlatát nap-nap után jobban láto­gatja a közönség s főleg a déli órákban keresik fel a Nemzeti Szalon termeit, amikor a világítás a legelőnyösebb. A téli tárlaton kiosztásra kerülő Alpár Ignác-díjat a jury a jövő héten tartandó ülésen fogja odaítélni. A téli kiállítás január hó közepéig marad nyitva, amelynek bezárása után kezdetét veszi a „Kéve“ művészegyesület negyedik kiállítása. * (Az Ernst-múzeumban­ új kiállítás nyílt meg. Egy sereg francia impresszionista képet lá­tunk Manet, Monet, Courbet, Renoir, Gauguin, Sig­nac, Vuillard, Toulouse-Lautrec, Monticelli ecset­jéről. De az ilyen vándorló műkereskedői­ kollekció­ról kritikai ismertetést írni fölösleges reklám. A kiállítás magyar részében feltűnnek Román­­né Goldzieher Klára ízléses hatik-munkái: párnák, asztalterítők s más apróságok. Képzőművészeink gárdájából az ifjú Hermann Lipót mutatkozik be. Hermannt eddig karrikatúrái és erotikus rajzai ré­vén ismertük. Most nagyobbszabásu Rubenses női aktjaival ostromolja az ege­t. Vásznait a dekoratív érzés és az érzékiség uralja. Szereti a buja formá­kat és színeket, könnyedén és szellemesen rajzol, é­s ha kompozícióban is kiforr, méltán helyet kérhet legóriásibb ifjú moderneink gárdájában. pesti hírlap 1913. évi január 1401 új előfize­tést nyitunk a Pesti Hírlapra. A Pesti Hírlap ma a legbővebb tartalommal megjelenő napilap. (Hétköz­napokon 8—16, vasárnap 20—24—30 oldallal ad többet, mint más lapok.) Legnagyobb elterjedtsége közleményeinek a legnagyobb nyilvánosságot biztosítja, ami a hirdetők szempontjából különösen fontos. A Pesti Hírlap előfizetési ára január hónapra . .­­ . 2 K 40 fill jan.—február hónapra. . 4 „ 80 „■ jan.—máre. negyedévre . 7 „ — „ A Rivai-Saronnal együtt: negyedévre . . . 9 K 50 fill. Minden új előfizető, aki január 8 -től negyedévi előfizetéssel belép az előfize­tők sorába, vagy előfizetését negyed­évre kiegészíti, ajándékul 55 fillér posta­­díj beküldése után ajánlva kapja meg a Festi Hírlap S­aptárát az 1913. évre. Lakóhelyváltoztatás esetére arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új címüket idejekorán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó beje­lzéshez okvetlenül szüksége van a kiadóhivatal­nak egy címszalagra, illetőleg a régi lakhely megjelölésére, mert enélkü­l a címváltozás véglegesen el nem intéz­hető. Lapunk előfizetési ára a külföldre, Ausztriába és Bosznia-Hercegovinába: Negyedévre............. 7 kor. — fill. Egy hóra 2 „ 40 „ Németországba: Negyedévre _____14 kor. 40 fil. Egy hóra 4 „ 80 „ (14 kor. 40 fillér megfelel 12 márka német pénznek, 4 kor. 80 fillér megfelel 4 márka német pénznek.)

Next