Pesti Hírlap, 1913. január (35. évfolyam, 1-27. szám)
1913-01-05 / 5. szám
19 10________________________ * '■ ............■ «■■-■-■■■■■ . -Pesti Hírlap______ 1913. január 5., vasárnap. Szalonikit elérhesse, a legnagyobb előzékenységet fogja tanúsítani.* A harctérről. Tengeri csata a Dardanellák előtt. Alién, jan. 4. (A. n.) Megbízható jelentések szerint ma reggel fél 8 órakor kijött a Dardanellákból négy nagy török hadihajó három torpedózúzóul. Közöttük volt a Medsidje 2 cirkáló és valószínűleg a Hamidie cirkáló is, valamint a Torghut Reis nemi kijavított csatahajó. A görög és a török flotta lövéseket váltottak egymással. További részletekről még nem érkezett jelentés. Konstantinápoly, jan. 4. A török flotta ma reggel kilenc órakor kiment a Dardanellákból és fél tizenegy óta harcol a görög flottáival. A csataldzsai csapatok Abdul Kamidért, Pétervár, jan. 4. A Novoje Vremja jelentése szerint a Csataldzsánál elhelyezett török csapatok körében egyre erősödő mozgalom van fejlődőben, amely Abdul Hamidnak a trónra való visszahelyezését célozza. A tisztek képtelenek a mozgalom terjedésének gátat vetni. Nazim basának Csataldzsába való utazása is ezzel a mozgalommal van összefüggésben állítólag. A görög DNSnörökös szemléje. Szaloniki, jan. 4. Konstantin trónörökös megtekintette a 6. hadosztály zászlóaljait, melyek Korica elfoglalásánál résztvettek a harcban. A trónörökös üdvözölte a parancsnokokat, nagy elismeréssel szólt a tiszteknek és a legénységnek Dávid basával folytatott harcban tanúsított vitézségéről és a 14. ezred parancsnokának átnyújtotta az ezredzászlót. óla a trónörökös a 7. hadosztály ezredeinek adja át a zászlókat. Olga királynő, Zsófia trónörökösasszony, a többi hercegnők és György trónörökös ma az Amphitrite királyi yacht fedélzetén Szalonikiba érkeznek és ott tőlük a görög karácsonyi Török foglyok Görögországbam. Athén, jan. 4. —■ Saját tudósítónktól. — Az eddigi megállapitások szerint a Görögországba szállított török foglyok száma meghaladja a negyvenötezeret. A foglyok Athénben, Pyreusban, Gorintusban, Torosban, Naukiosban, Kilósban, Eidipsosban és Korfuban vannak elhelyezve. A mohamedánok veszedelme Szalonikusen. Szaloniki és környékének mohamedán lakói Eiég mindig a legborzalmasabb kegyetlenkedések áldozatai, dacára a görög kormány ígéretének, hogy e szerencsétlen hontalanokat a védelmébe veszi. Hogy ennek a megígért védelemnek mekkora értéke van, arról beszámol a következő információ, amelyet Szalonikiből kaptunk: Szaloniki még ma is, mint a háború kezdetén, központját képezi a mohamedán menekülteknek, akik elképzelhetetlen nyomornak és leírhatatlan szenvedéseknek vannak, kitéve egyrészt szegénységük, másrészt az idő viszontagságai és a szövetséges seregek kegyetlenségei miatt. Mintegy 80.000 menekült torlódott össze a városban, kiknek legnagyobb része szabad ég alatt táborozik, mert az előbb érkezők már elfoglalták a város ostroma alatt összedőlt házak romjait és a mecseteket, szívfacsaró látványt nyújt ezen szerencsétlenek nyomára. Síik közül naponta százszámra szedi áldozatát az éhhalál és a szövetséges seregek várnom rá, akik ütik, veri!, öldösik a nyomorultakat, mintha csak megesküdtek volna, hogy egyetlen egy mohamedán hívőt sem hagynak életben, legyen az akár férfi, nő vagy gyermek. A katonai parancsnokság nem törődik e szerencsétlenekkel, a katonák szabadon rabolhatnak, gyilkolhatnak és gyújtogathatnak. .A holttestek szerte hevernek a városban és környékén, dögletes bűzt árasztva, anélkül, hogy bárki is foglalkoznaazok eltakarításával.Skutnirtól egész Szalonikiig terjedő vonalon lakó muzulmánok vagyonának még csak nyoma sem maradt, a szerte menekülő muzulmán lakosságot pedig emberi érzésekkel össze nem egyeztethető módon becstelenítik meg és a legvadabb kegyetlenséggel irtják ki, ugyannyira, hogy túlzás nélkül mondva, a leölt menekültek vérétől piroslanak a tavak és patakok vizei, holt tetemeik pedig garmadában feleinek az útszélen és mezőkön. Teljesen hiábavalónál: kiávállart a katonai hatóságokhoz fordulni oltalomért, minden kérés és könyörgés süket fülekre talál, ugyannyira, hogy a hatóságok nyugodtan tűrik, midőn a rendes katonaság húszával, harmincával fogdossa össze a közeli falvakban a muzulmán gyermekeket és azokat megbecstelenítésük után lemészárolják. Mindez nem puszta beszéd, mindezt, amit itt leírtam, bizonyítani is képes vagyok. Ezen borzalmaknak elejét veendő, az itt székelő konzulok között voltak már tárgyalások, azonban megegyezés nem jött létre és csak úgy lehetne rajtuk segíteni, ha a nagyhatalmak egy nemzetközi biottságot küldenének ki, amelynek igazoló jelentése alapján a nagyhatalmak maguk lépnének fel erélyesen a szövetséges kormányoknál, követelve ezen vérlázító, emberirtó kegyetlenségek megszüntetését és a bűnösök megbüntetését. IRODALOM. * (Peterdi Andor), aki tíz éve tűnt fel verseivel, most egy díszes kötetben közreadta az elmúlt decenniumban írott verseinek legjavát. A kétszáz oldalas, fölötte diszesen kiállított könyv részleteiben, mikor versei kisebb-nagyobb versfüzetben megjelentek, kellő méltánylásra talált a Pesti Hírlap hasábjain is és ezúttal nem is lehet más feladatunk, mint rekapitulálni a már róla több ízben megirott véleményünket. Peterdi az új költői generációnak egyik legjelentékenyebb lírikusa; egyszerű, szinte a puritánságig való egyszerű s versek formájában, ám annál gazdagabb az érzésmegnyilvánulásokban; hitet tud ébreszteni olvasójában, ami nélkül — a hitkeltés nélkül — voltaképen faira borsót hány a lirikus. Peterdi költészetében egy percig se kételkedünk; annál inkább nem, mert a versek értéke dolgában van ugyan különbség, de azon egy költői kedélynek szülötte mindahány; mindegyik versében egyformának mutatkozik: egyszerűnek, közvetlennek, a szívünkhöz közelállónak. A könyv lapunk kiadóhivatala útján 4 koronáért rendelhető meg. * (A Greguss-jutalom.) A Kisfaludy Társaság december 29-én tartott ülésében ítélte oda első ízben a Greguss-jutalmat. Greguss Ágost, a Kisfaludy-Társaság egykori másodelnöke, feleségével együtt nagyobb alapítványt tett, hogy annak kamataiból évenként 1000 forintos jutalom osztassák ki, felváltva egy-egy legjobb kritikai dolgozat, festmény, drámai szerep, szobrászati mű, zenemű és épület szerzői közt. Az alapítvány kamatai, addig, amíg az alapítvány a szükséges összeget el nem érte, tőkésíttettek. Ezentúl a jutalmat évrőlévre kiadják ,a hat éves időközben egymást váltogató irodalmi és művészeti termékeknek. A kritikai műs, amelylyel a jutalmazás kezdetét veszi, az alapítvány szerint lehet valamely irodalmi vagy művészeti kornak, valamely író vagy művésznek esztétikai méltatása, de lehet egyetlen mű méltatása is. A lefolyt hat év igen gazdag volt ilyen müvekben s a Kisfaludy-Társaságnak épen a jutalomra méltó müvek nagy gazdagsága tette nehézzé a választást. A megjelent művek közt úgy a Greguss-bizottság, mint a Kisfaludy társaság plénumának megegyező véleménye szerint legértékesebb Gyulai Pálnak „Kritikai dolgozatok“ és „Bírálatok“ című kötete, amelyek közül az első 1908- ban, az utóbbi 1911-ben jelent meg a tud. akadémia kiadásában. A Kisfaludy-Társaság tagjainak többsége azonban abban a felfogásban, hogy a halott írónak olyan művei, amelyek régebben íródtak és csak összegyűjtve jelentek meg az utóbbi hat év alatt, nem jutalmazhatók. Gyulai Pál említett műveit nem vélte koszorúzhatóknak a jutalommal, amint ezt a bizottság többsége javasolta. A társaság a jutalmat egyhangúlag Angyal Dávidnak ítélte oda Gyulai Pálról írt tanulmányáért, mérlegelve nemcsak a tanulmány magas abszolút értékét, hanem azt a körülményt is, hogy ezáltal a legnagyobb magyar kritikusnak, Gyulai Pálnak, emléke is kellő megbecsülésben és tiszteletben részesül. Katonai rovat. Tanácskozás a király elnöklésével A bécsi Militärische Korrespondenz szerint legközelebb a király elnöklésével, mint minden évben ez időtájt, a szokásos katonai tanácskozások fognak lefolyni, amelyeken, mint ismeretes, főleg személyi kérdések kerülnek napirendre. A honvédlovasiskola új parancsnoka. A király a honvéd központi lovasiskola parancsnokává deybachi Zech Colbert, hartl és eulzi báró ezredes helyébe, aki a budapesti 1. honvédhuszárezred parancsnoka lett., Abonyi Andor szabadkai 4. honvédhuszárezredbeli őrnagyot nevezte ki. A német hadsereg gyásza. Gróf Schlieffen tábornagy szombaton Berlinben meghalt. A tábornagy a fekete sasrend lovagja és legutóbb a had-sereg vezérkarának főnöke volt. Megyék és városok. A belényesi rendőrsztrájk. Ismeretes, hogy a bihar megyei Belényesen sztrájkolnak a rendőrök. A képviselőtestület most tárgyalta a rendőrök kérelmét és miután méltányosnak találta az eddigi havi ötven korona díjazást, elutasította a fizetésemelési kérelmet. A rendőrök erre elhatározták, hogy kilépnek a szolgálatból. Mire többen le is tették az egyenruhát. A főszolgabíró táviratilag kért utasítást az alispántól. A községben nagy az izgalom. Vasárnap valószínűleg csendőrök lépnek szolgálatba. Marosvásárhelyen a szombaton tartott köztörvényhatósági közgyűlésen gróf Haller Jánost, búcsúzó levele felolvasása alkalmával a város díszpolgárává egyhangúlag megválasztotta, Bernády György polgármestert érdemei elismeréséül szintén díszpolgárrá választották és a város körül szerzett érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíteni határozták. Életnagysága arcképét a közgyűlési terem részére megfesttették. Képzőművészet * (A Nemzeti Szalon téli kiállítása.) A Nemzeti Szalon téli tárlatát nap-nap után jobban látogatja a közönség s főleg a déli órákban keresik fel a Nemzeti Szalon termeit, amikor a világítás a legelőnyösebb. A téli tárlaton kiosztásra kerülő Alpár Ignác-díjat a jury a jövő héten tartandó ülésen fogja odaítélni. A téli kiállítás január hó közepéig marad nyitva, amelynek bezárása után kezdetét veszi a „Kéve“ művészegyesület negyedik kiállítása. * (Az Ernst-múzeumban új kiállítás nyílt meg. Egy sereg francia impresszionista képet látunk Manet, Monet, Courbet, Renoir, Gauguin, Signac, Vuillard, Toulouse-Lautrec, Monticelli ecsetjéről. De az ilyen vándorló műkereskedői kollekcióról kritikai ismertetést írni fölösleges reklám. A kiállítás magyar részében feltűnnek Románné Goldzieher Klára ízléses hatik-munkái: párnák, asztalterítők s más apróságok. Képzőművészeink gárdájából az ifjú Hermann Lipót mutatkozik be. Hermannt eddig karrikatúrái és erotikus rajzai révén ismertük. Most nagyobbszabásu Rubenses női aktjaival ostromolja az eget. Vásznait a dekoratív érzés és az érzékiség uralja. Szereti a buja formákat és színeket, könnyedén és szellemesen rajzol, és ha kompozícióban is kiforr, méltán helyet kérhet legóriásibb ifjú moderneink gárdájában. pesti hírlap 1913. évi január 1401 új előfizetést nyitunk a Pesti Hírlapra. A Pesti Hírlap ma a legbővebb tartalommal megjelenő napilap. (Hétköznapokon 8—16, vasárnap 20—24—30 oldallal ad többet, mint más lapok.) Legnagyobb elterjedtsége közleményeinek a legnagyobb nyilvánosságot biztosítja, ami a hirdetők szempontjából különösen fontos. A Pesti Hírlap előfizetési ára január hónapra . . . 2 K 40 fill jan.—február hónapra. . 4 „ 80 „■ jan.—máre. negyedévre . 7 „ — „ A Rivai-Saronnal együtt: negyedévre . . . 9 K 50 fill. Minden új előfizető, aki január 8 -től negyedévi előfizetéssel belép az előfizetők sorába, vagy előfizetését negyedévre kiegészíti, ajándékul 55 fillér postadíj beküldése után ajánlva kapja meg a Festi Hírlap Saptárát az 1913. évre. Lakóhelyváltoztatás esetére arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új címüket idejekorán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelzéshez okvetlenül szüksége van a kiadóhivatalnak egy címszalagra, illetőleg a régi lakhely megjelölésére, mert enélkül a címváltozás véglegesen el nem intézhető. Lapunk előfizetési ára a külföldre, Ausztriába és Bosznia-Hercegovinába: Negyedévre............. 7 kor. — fill. Egy hóra 2 „ 40 „ Németországba: Negyedévre _____14 kor. 40 fil. Egy hóra 4 „ 80 „ (14 kor. 40 fillér megfelel 12 márka német pénznek, 4 kor. 80 fillér megfelel 4 márka német pénznek.)