Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-20 / 44. szám
10 Pesti Hírlap 1913. február 20., csütörtök. határszolgálatot teljesítő bolgár csapatokat tartalékosokkal kiegészítették, a silisztriai helyőrség megerősítésére pedig 1500 főnyi katonaság érkezett tegnap a városba.* A keleti harctér. Döntő harcok a gallipoli-i félszigeten. Konstantinápoly, febr. 19. A szövetségesek megszállták a Napóleon-erődöt és a Viktória-erődöt. A törökök vasárnap a bulairi erődítések közül csupán a Szultanje-erődöt tartották meg, amely azonban legfölebb három napig lesz képes ellenállni. A bulairi parancsnok arra kérte a kormányt, hogy minden eshetőségre a csapatok elszállítása végett húsz szállítógözöstartson készen. Konstantinápoly, febr. 19 .* Saját tudósítónktól. — A törökök Sarkösnél szenvedett vereségéről még a következőket jelentik: A bolgárok ott — miután előre látták, hogy a törökök partraszállási kísérleteket fognak tenni — a talajt több kilométernyi területen repülő aknákkal aláaknázták és amikor a törökök partraszállási kísérleteket tettek, a török hajók tüzelése elől látszólag visszavonultak. Amikor a törökök azonban már partra szállottak, meggyújtották az aknákat és a város legnagyobb részét 6000 padraszállott törökkel együtt a levegőbe röpítették. Az ideérkezett hajósok elbeszélése szerint Sarköstől Gallipoliig a part mentén a víz tele volt katonáknak a holttesteivel, kiket részben a robbanás ölt meg, részben pedig a pánikszerű menekülés közben a vízbefúltak. A török csapatok teljes veszteségét Sarkösnél és Bulaknál 15.000 emberre teszik. A bolgárok senkinek sem kegyelmeztek. A súlyos sebesülteket, akiknek a legnagyobb része shrapnellek vagy szuronydöfések által rettenetesen meg van csonkítva, többnyire Gallipoliba és Dedengácsba, mintegy 12.000-et közülök pedig Brusszába vittek. Török partraszállások, Konstantinápoly, febr. 19. A törökök tegnap ismét jelentékeny csapatéról szállítottak partra Sarkösnél. Ezek a csapatok eddig szállítóhajók fedélzetén vártak a partraszállás kedvező alkalmára. Fehrí bey helyébe Enver bey neveztetett ki a Gallipoli félszigeten operáló 10. hadtest vezérkari főnökévé. Fahrt basa gallipolii parancsnok helyébe Hursid basa hadosztályparancsnokot, volt tengerészeti minisztert nevezték ki. Csatáltosánál. Konstantinápoly, febr. 19. Hademköj és Csataldzsa között török műszaki katonák kijavították a vasútvonalat, amelyet a bolgárok elpusztítottak. Tegnap már elindult az első vonat Hademköjből Csataldzsába. Konstantinápoly, febr. 19. A bolgárok a Derkosz-tó irányában előrenyomultak és a törökök jobb szárnyát, Ormanlinát, visszavetették. Úgy látszik tehát, hogy a bolgárok nem mondtak le arról a tervükről, hogy a csatardzsai vonalat áttörjék. A bolgárok az újabban elfoglalt hadállásokban a Szivaszdeveszi melletti dombláncban koncentrálják magukat és sáncokat készítenek, amiben görög és bolgár lakosság segíti őket. A török parancsnok emiatt elutasította a lakosságnak azt a kérését, hogy a bolgárok által elrabolt eleségért nekik kárpótlást fizessen. Tapasztalt tisztek a mostani esős időjárásban lehetetlennek tartják a csataldzsai vonal áttörését s azt mondják, hogy a bolgároknak ezzel a fagy beállásáig várniok kell. Törökország pénzügyei, Konstantinápoly, febr. 19. A porta egy belga pénzcsoporttól 500.000 font előleget kapott, melyért hét százalék kamatot fizet. A csoport ezzel szemben egy évi opciót kap a Peruban lévő katonai gyakorlótér és a Taxim-kaszárnya és Galata városrészben lévő tőzsde megvételére. Ha a vétel nem jönne létre, akkor a kölcsönt a kamatokon felül tíz százalék provízióval kell visszafizetni. Azonkívül a porta a Nationalbank of Turkey-el és a német bankkal 400.000 font sterling előleg felvétele végett tárgyal. * A nyugati harctér. A helyzet Skutariban. Cattaro, febr. 19. A konzulok jelentései szerint Skutariban a helyzet nem mondható kedvezőtlennek. Az élelmiszerkészlet még hosszabb időre elegendő, sőt azt folytatólag ki is egészítik, minthogy az ostromlók nem tudták a várat teljesen körülzárolni. Egyedül a gyógyszerek pótlását mondják sürgősnek. Hasszán Riza bey az összes külföldi konzulokat meglátogatta, hogy áldozatkész tevékenységükért köszönetet mondjon nekik. A lakosság hangulata jó. Újabb harcok. Cettinje, febr 19. (Hivatalos). Skutari bombázását sikerrel folytatják. Martinovics tábornok csapatának balszárnya ellen, mely Zuosz falut megszállva tartja, a Brdicában álló ellenség erőteljes tüzérharcot kezdett. A montenegróiak erélyesen viszonozták a tüzelést és a török ágyukat elnémították. A török tüzérség tüzelése hatástalan maradt. A többi ponton néhány jelentéktelen csatározás kivételével általában nyugalom uralkodik. Mindkét fél előkészületekkel van elfoglalva. A montenegróiak támadásra készülnek, a törökök előkészületeket tesznek a hathatós védelemre. London, febr. 19. — Saját tudósítónktól. — A Temps cettinjei levelezőjének jelentése szerint a montenegróiak vesztesége az ország kis hadseregét szinte katasztrófa elé állítja. Tarabos ostroma pontos megállapítások szerint a montenegróiaknak ezer halottjukba került. Bardanol ostrománál, ahol Vukotic tábornok vezette a csapatokat, négyezer ember pusztult el. A nagy áldozatot kívánó harc eredménye Bardanol birtoklása lett. A sebesültek száma is igen nagy, a kórházak berendezése pedig nyomorúságos. A montenegrói török foglyok nyomora. Milano, febr. 19. — Saját tudósítónktól. — A Sepolo podgoricai tudósítója hajmeresztő részleteket jelent arról, hogy a montenegróiak hogyan bánnak a török foglyokkal. A szerencsétleneket kényszerítik arra, hogy csal: a legszükségesebb rongyokba burkolva a téli hideg, hó és eső ellen teljesen védtelenül, saját piszkukban fetrengve a nyílt mezőn egy helyben tanyázzanak. Hat heten egy csomóba összebújva hevernek, hogy a metsző szél ellen védekezzenek. Minden nap többen halnak meg közülük tüdőgyulladásban vagy tífuszban és akik még élnek, kezeiket tördelve könyörögnek, hogy lőjjék agyon őket. Megyék és városok. Városból nagyközség. Szekszárd néhány évvel ezelőtt alakult át nagyközségből rendezett tanácsú várossá. Akkor 23 százalék volt a pótadója, most azonban, alig öt esztendővel a várossá alakulás után, a községi pótadó 99 százalék, amely előreláthatólag még emelkedni fog a tervbevett színházépítés, a vízvezeték és csatornázás következtében. Ez a körülmény arra bírta a város polgárságának nagy részét, hogy kérjék a nagyközséggé való visszafejlesztést. A mozgalom élén Boda Vilmos volt országgyűlési képviselő áll. Az akció vezetői csak a következő feltételek mellett hajlandók kívánságuktól elállani: 1. a tisztviselők fizetését redukálják, mert a 16.000 lakost számláló város költségvetésében a tisztviselők és alkalmazottak javadalmazására 83.760 korona van felvéve. 2. A községi képivselőtestületnek nem lehetnek tagjai olyanok, akik nem fizetnek pótadót. 3. Nem kell színházat építeni, mert a színészet a városban alig tud pár hétig tengődni. 4. Ne építsenek csatorna- 03 vízvezetéket addig, amíg a város anyagi helyzete meg nem engedi. Az akció elé mindenütt nagy érdeklődéssel tekintenek. Árvaszéki választás. Vas vármegye törvényhatósága a vármegyei árvaszék elnökévé Gaiger Ignác eddigi helyettes elnököt és ennek helyére Szakáts Manóval szemben egy szavazattöbbséggel Jánossy Gábor ülnököt választotta. Ülnökké Ettingshausen Kálmán szolgabirót és szolgabiróvá Strenner István közigazgatási gyakornokot egyhangúlag megválasztották. A községek kongresszusát elhalasztották. A községek körében mozgalom indult meg, hogy az általános választói jog érdekében országos kongresszust hívjanak egybe. Minthogy azonban számos községből azzal a kéréssel fordultak az előkészítő bizottsághoz, hogy tekintettel a már megindult tavaszi munkatokra, a kongresszust később tartsák meg. az előkészítő bizottság úgy határozott, hogy a kongresszust május hó közepére tűzi ki. Báró Hatvany Deutsch Sándor meghalt. A magyar ipar gyásza. Szomorú hír döbbentette meg szerdán reggel a budapesti társaságot. Az éjjel megrendítő váratlansággal a közgazdasági világ mélységes, nagy gyászára meghalt báró Hatvany-Deutsch Sándor. Nagysurányban érte utól a katasztrófa. Ennek az országnak talán legelső, de kétségtelen legjelentékenyebb iparosát döntötte ki az életből a kérlelhetetlen végzet. Érzékeny, súlyos veszteséget jelent ez a halál. Megszűnt egy bámulatos energia, véget ért egy vasszorgalmú, nagystílűen tartalmas élet Nemes, céltudatos föltörekvésével szinte tüneményes eredményt ért el, amikor a virágzás útjára lendítette az annyi viszontagsággal küzködő magyar ipart, amely aztán olyanná erősödött, hogy megadta rólunk a jelzéseket kifelé is. Elsőbben is a cukorgyártás felfejlődése hirdeti múlhatatlan, nagyszerű érdemeit. Azok közül a kevesek közül való volt, akik fölébe helyezik minden csillogó beszédnek a gyors cselekvést. Mint ember is nagystictű volt, igazi grandseigneur, szeretetreméltó és melegszívű, aki hatalmassá növekedett vagyonából bőségesen juttatott minden művelődési és jótékony intézménynek is. A katasztrófa. Báró Hatvany-Deutsch Sándor kedden reggel utazott feleségével Nagysurányba, hogy szokásos módon ellenőrizze a cukorgyári üzemet. Reggeltől estig dolgozott. Este Jóris és Kolisch gyárigazgatókkal vacsorázott és kilenc órakor vonult vissza lakásába. Fél tíz órakor azután, vetkőzés közben, hirtelen rosszul lett, ledőlt az ágyra és néhány perc múlva meghalt. Hirtelen halála még a közvetlen környezet számára is annál megdöbbentőbb, mert az utóbbi hetekben kitűnően érezte magát, nagyon jókedvű volt és állandóan nagy tervekkel foglalkozott. A budapesti iroda szerdán reggel kapta az értesítést főnökének hirtelen haláláról és a délelőtt folyamán külön vonattal a Budapesten időző távolabbi családtagokkal Nagysurányba mentek. A megboldogult egyik fia, Lajos Berlinben időzik, míg Ferenc fia nagy utazáson Afrikában van; báró Hatvany-Deutsch József pedig, az elhunyt bátyja, néhány nappal ezelőtt a Riviérára utazott. A családtagokat, köztük vejét, dr Hirsch Albertet táviratilag éresítették a gyászesetről. A halál híte a fővárosban és az egész országban, ahol Hatvany-Deutsch Sándornak nagy gyárai és vállalkozásai voltak, nagy részvétet kelt és már a szerdai délelőtt folyamán a családhoz számos részvétnyilatkozat érkezett. A temetés iránt eddigelé semmi intézkedés nem történt, valószínű azonban, hogy holttestét Budapestre szállítják és a Nádor utca 7. szám alatt levő palotájából alkalmasint vasárnap délelőtt fogják eltemetni, hogy a családi sírboltban helyezzék el. Amint a gyászoló család köréből értesülünk, a megboldogult után végrendelet nem maradt, néhány héttel ezelőtt, második házassága után foglalkozott ugyan a végrendelkezés gondolatával, de az ez irányban való munkálat csak tervezet maradt. A részvét. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatósága báró Hatvany-Deutsch Sándor halála hírére szerdán délután ülést tartott, amelyen az igazgatóság tagjai csaknem teljes számmal jelentek meg. Az ülésen dr Chorin Ferenc elnök a következő beszédet mondotta: — A gyáriparosok szövetségét és a magyar ipart nagy, majdnem pótolhatatlan veszteség érte alelnökének elhunytéval. A közgazdasági élet nagy alkotó és szervező erőt veszített benne, mely soha meg nem pihent az elért sikerek között, hanem mindig újabb és újabb tevékenységi tért keresett a nemzeti termelést emelő nagy intézmények létrehozására. A cukoripar megteremtése és fejlesztése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett. De tevékenysége nem szorítkozott egy iparágra, hanem az