Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-22 / 46. szám

10________________ a katonákra tett. A katonák mélyen meg voltak hatva, mikor egy katona fölment a kevéssé meg­rongált mecsetek tornyára s onnan először hirdette újra a török imádságot. Az elvonult bolgárok a mecsetet istállónak használták. Drinápolynál minden csendes. Konstantinápoly, febr. 21. Drinápoly ostromában szünet állott be. A bolgár ostromágyuk nem bizonyultak elég jóknak és így a főhadiszálláson elhatározták, hogy bevár­ják, míg a Szerbia által útnak indított nagyobb kaliberű és nehezebb ágyuk megérkeznek. Sukri pasa drinápolyi parancsnok megtagadta az ostrom­lott városban lévő idegenek szabad elvonulását, mert attól fél, hogy ezek elárulnák az ellenségnek h­onosban uralkodó állapotokat. Hajlandó azon­ban részükre semleges zónát kijelölni, ahol az el­lenség tüzelése elől védve lesznek. A bolgárok általános rohamra készülnek. Szófia, febr. 21. — Saját tudósítónktól. — A bolgár hadvezetőség a legrövidebb idő aiatt újabb döntő támadást fog Drinápoly ellen intézni. Az erődöt ezúttal nagyon erélyesen fogják bombázni, mely célra Nisből új nehéz ostromágyúkat szállítottak Drinápoly felé. Ugyane célból az ostromló sereget is, mely ed­dig körülbelül hatvannyolcezer emberből állt, százezer emberre szaporítják. Bolgár vereség Gallipolinál. Belgrád, febr. 21. — Saját tudósítónktól. — Ideérkezett hírek szerint a bolgárok Gal­lipoli mellett tegnap nagy vereséget szenvedtek. A küzdelem nagyon heves volt és mindkét rész­ről sok áldozatot igényelt. A bolgárok végül visszavonulásra kényszerültek. Görög partraszállás, London, febr. 21. A Daily Mail jelenti a Dardanellákból, hogy a görögök Kisázsiában a Besika-öbölben csapatokat akarnak partraszálllani. Harmincöt görög szállí­­tóhajó, telve katonákkal, vár a tengeren Mytilens­­án sziget és a Besika-öböl között és eddig csak az erős vihar gátolta őket abban, hogy a partraszállást megkíséreljék. Gallipoliból 12,000 török katonát küldtek a Dardanellák bejáratához. Több ezer ka­tona fényszórókkal a szárazföld felől útban van Besikába. A török flotta akciója* • Konstantinápoly, febr­. 21. A török flotta tegnapelőtt a Dardanellák­ból kijövet ágyúharcba bocsátkozott a görög flottával. Este a török hajók sértetlenül vissza­érkeztek. , Skutari ostroma, London, febr. 21. Popovics montenegrói delegátus tegnap kije­lentette a külügyi hivatalban, hogy Montenegró főleg Skutari miatt indította meg a háborút. Mon­tenegrónak Skutari ostroma olyan nagy áldozatok­ba került és abban olyan nagy veszteségeket szen­vedett, hogy minden olyan akciónak­, melynek az az eszméje, hogy Skutari ne legyen Montenegróé, a leghatározottabban ellent fog állani, még akkor is, ha a hatalmak akciójáról lenne szó. Monte­negró, ha megtámadják, a legvégsőig fog harcolni és inkább elpusztul, semhogy Skutariról le­mondjon. A görögök veresége Janinánál. Cattaro, febr. 21. —­ Saját tudósítónktól. — Egy Lloyd-gőzös szerdán a Linguet-fok­­nál egy vitorlás hajóval találkozott, amelyet a vihar a sziklák felé hajtott és amelyre a part­ról görög rablók lövöldöztek. A gőzös kapitá­nya, a vihar dacára, saját hajójának a veszé­lyeztetésével, megmentette a vitorláshajót, amelyben három osztrák hírlapíró és két ke­reskedő volt, akik az ostromzár miatt Valonába be voltak zárva. Ezek elmondták, hogy a törö­kök Janinánál kitűnően harcolnak. Janina bőven el van látva élelmi- és lőszerekkel, a gö­rögök nagy veszteségeket szenvedtek. A törökök Mezovónál egy egész görög ezredet megsemmi­sítettek. Valonában a lakosság egy Lloyd-gő­­zösnek a megérkezését várja élelmiszerekkel, mert az összes ostromzároló hajók a ,,Hamicie“ _____Pesti hírlap_____ 1913 február 22., szombat török páncélos elöl a prevezai öbölbe mene­kültek. A balkáni hatalmak osztozkodása. Belgrád, febr. 21. — Saját levelezőnktől. .. Politikai körökben hire jár, hogy Venize­los legutolsó belgrádi és szófiai tartózkodása, valamint a két kormány legutóbbi tárgyalásai a Szerbia által Bulgáriának nyújtott újabb se­gítségről, pozitív eredményt szolgáltattak a szerb-bolgár határ és Szalonikinek a kérdéseit illetőjéig. A két kormány elvben megállapodott, hogy a Vardar folyó jobbpartján lévő terüle­tet Szerbia, a balpartján lévőt pedig Bulgária kapja. Veles, mint tisztán bolgár város, Bulgá­riáé lesz, amivel szemben Szerbia az egész Os­­ceboljét megkapja. Az elfogott haditudósítót szabadon bocsátották. Berlin, febr. 21. — Saját tudósítónktól. — A Vossische Zeitung, melynek harctéri tudósítóját a török katonai hatóságok elfogták, Enver bégtől Gallipoliból mai kelettel a követ­kező táviratot kapta: — Haditudósítójukat szabadon bocsá­tották. Enver bég: Törökország pénzügyei. Konstantinápoly, febr. 21. Újsághírek szerint a kormány úgy jutott pénzhez, hogy Taximban egy nagyobb földterü­letet, Galatában pedig néhány telket adott el 500.000 fontért. Hétköznap­ok a Káosz. Nézze, tisztelt olvasó, aki nem gyöngy­halász, nem ötvösművész, nem zálogháztulajdonos és nem királyi becslőbiztos, mit szólna ön ahhoz, ha valaki egy szakajtókosár gyöngyöt szórna ki előtte azon megbízatással, hogy válogassa ki a gyöngyök közül az igaz és­ a hamis gyöngyszeme­ket! Mit szólna? Mert a megbízatás nem könnyű feladat. Az igaz és a hamis gyöngy között fel­tűnő eltérés, kiabáló, sőt még csak semmiféle hangosabb diffamáló jeleket sem találna az ön máskülönben tapasztalt, okos szeme. Tehát mit szólna és mit tenne ön? Ha a gyöngyök szétvá­lasztása, megkülönböztetése, felettébb sürgős, ko­moly és életbevágó feladat lenne? Ha, tegyük fel, az ön exisztenciája, becsülete, egészsége, sőt az élete függne azon tehetségtől, hogy a hamis gyön­gyöket egy baloldali kosárba gyűjtse e az iga­zakat egy jobboldaliba? Tessék csak gondolkodni? Hogy van lehetőség . . . segítség . . . vegy­­elemzés ... és hasonló reménységek? Semmi sincs. Ön még csak nem is gyöngyutánzó mester, egy­szerűen laikus, adófizető orvos, ügyvéd, hivatal­nok, kereskedő vagy gondolkodó koponyájú asz­­szony és fogalma sincs róla, hogy milyen tökéle­tességre vitték annak a folyadéknak gyártását, a­melylyel a hamis gyöngyök színét és fényét felis­­merhetlenül hasonlóvá teszik az igazéhoz. Tehát mit tesz ön, tisztelt olvasó? Azt teszi, hogy vagy önhitt ember, fontoskodó és meggyőz­­hetetlen s akkor nyugodt fölénynyel követi el a szarvas tévedéseket, vagy pedig okos ember és akkor nem fontoskodik, nem fölényeskedik, hanem egyszerűen lehunyja a szemét és látatlanul dobálja a jobb és baloldali kosárba az igaz és hamis gyön­gyöket. Egyebet úgy sem tehet és az élet sem tesz egyebet. Nézzen csak szét benne, tisztelt olvasó és mondja meg, hogy mit lát? Rendet, csöndet, har­móniát, igazságot, békességet? Azt látja-e, hogy a jobboldali kosárban csupa igaz gyöngyök vannak s a baloldaliban csupa hamisak, tűzre valók, vízbe dobhatók, kerék alatt összetörhetők ? Nem azt látja. Hanem azt látja, hogy a gyöngyök lábra keltek, kiszálltak a kosárból, embe­rek lettek belőlük, elárasztották az országot, a poli­tikát, a jó állásokat, a zsíros posztokat, a művésze­teket, az irodalmat, a sajtót és minden olyan kis darab földet, amelyet dombnak, hegynek, Csimbo­­rasszónak lehet nevezni, ahol valamit lehet csi­nálni, ahol fel lehet tűnni, ki lehet emelkedni, ahonnét el lehet magát kurjantani, úgy hogy el­­hallatszik a hang Kárpátoktól az Adriáig. Így áll most az élet, ez mostan az ország. Negyvennyolc előtt és negyvennyolc után sem járkált a jóisten a földön, egyik kezében árpacukorral az igazak, másikban korbácscsal a hamisak számára, de vala­mivel több világosság s nagyobb harmónia lehetett a bal- és jobboldali kosarak között. Most nincs semmilyen és nincsen egyéb, mint egy nagy, nagy babiloni káosz. Most nincs az olvasó imádott ha­zájának úgynevezett, nagy politikusa, észben felül­múlhatatlan, karakterben sámsonian erős. És mégis, tekintsen az olvasó jobbra, aztán tekintsen balra és minden oldalról egy Deák Ferencet tolnak eléje, egy Kossuth Lajost állítanak útjába, olyan­­formán, hogy a vásári kikiáltó ott áll mindegyik­nek az oldalán és mind a két oldalról. Még­pedig nem annyira azon okból, hogy kiki a maga Deák Ferencének és Kossuth Lajosának erényeit ordítsa világé, hanem hogy a baloldali kikiáltó a jobboldali szentet üsse agyon s a jobboldali a baloldalit. Ilyen­formán fest a magas politika és ilyenformán minden néven nevezendő művészet, irodalom, sőt még a társadalmi, a társasági és családi élet is. Ha az olvasó gyomra bír még befogadó képességgel a jelzők számára, gratulálhat önönmagának. Naponta eléje tálalnak egy fenomént. Ebben az országban már nem is gyerekeket szülnek az anyák, hanem fenoméneket. Nagy festőket, nagy szobrászokat, nagy színészeket, rendkívüli írókat, csodásmég bankdirektornékat, Mária Terézia-észszel vetekedő kisded családanyákat és olyan szüzeket, kik egy ló­fejjel lepipálják Jeanne d’Arc-ot. Nagyszerű és bol­­dog ország, kábító társaság, csillagokat rugdosó poé­ták, a napot elhomályosító eszek és karakterek, izzó gyűlölettől remegő, habzó szájjal köpködő szép hazánk, boldogok és büszkék vagyunk benned, mint a füleki csizmadia, akit mikor beszállítottak a Li­­pótmezőre, szétnézett és boldogan kijelentette: Ez itt Európa! ... És ön, tisztelt olvasó, aki ezen Európában lakik, nagyon jól tudja, hogy ez az Európa már majdnem hasonlít a Lipótmezőhöz. Sőt ha naponta végig olvassa az újságokat és naponta átlag csak tíz emberrel beszél a nagy politikai porról, mely három nap múlva már zsineggé zsugo­rodik össze, ha olvas, beszél, ír, számol és tanul­mányozza amit mások beszélnek, írnak, számolnak. Lukács kegyelmesről, Tiszáról, Vázsonyiról, eleve­nekről és holtakról, a legegyszerűbb és legmélyebb meggyőződéssel állítja, hogy máris a Lipótmező la­kója. Ön, tisztelt olvasó, ép úgy mint én, nem tud­juk többé, hogy ki a becsületes ember Magyarorszá­gon, ki az eszes és ki az ostoba, ki a genie és ki a crétin és ha nem félnék a gazdáimtól, nyugodt és becsületes szívvel azt ajánlanám a tisztelt olvasó­nak, mondjon le azon társadalmi rangról, mely tisztelt olvasónak szignálja és vágjon földhöz min­den újságot, h­a nem akar Európa lakója lenni a gyöngyválogatás közben. Mert ebben ugyan egyetlen újság sem lesz önnek segítségére, úgy ahogy nem lesz egyetlenegy ember sem. ________ L. T. Megyék és városok. Debrecen és a lovascsendőrség. A belügymi­nisztérium megbízásából Oláh Ödön csendőrez­­redes tárgyalt Debrecen város polgármesterével és Domahidy Elemér főispánnal, hogy a létesí­tendő lovascsendőr-tartalék ötven főnyi csapa­tát Debrecenben helyezzék el valamelyik lak­tanyában. Ezért a külsőségeken és kertségekben­­ ingyen teljesítene szolgálatot, egyébként pedig a környéken és Magyarország északkeleti részén előforduló zavargásokhoz menne a csendőrség­­nek segítségére. Debrecen város közgyűlésének pénteken kellett döntenie abban a kérdésben, hogy odaadja egyik üres laktanyát a csendőr­­tartalék használatára. A függetlenségi párt eb­ből politikai kérdést csinált és a közgyűlésre fel­vonultatta embereit. A közgyűlésen a független­ségi szónokok azt vitatták, hogy a kormány a tömegsztrájk elnyomására és arra akarja hasz­nálni a csendőrséget, hogy vérontást provokál­jon. A közgyűlés 75 szavazattal 46 ellenében ki­mondta, hogy a tar­talékcsendőrség részére in­gyen átengedi a laktanyát. (E rovat folytatása a mellékleten van a 37-ik oldalon.)

Next