Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-01 / 28. szám

_ _____________ is nagy erővel harcoltak. Alszeghy bájos köz­vetlensége, természetessége s érzelmes hangja kitűnően érvényesült. Paulay Erzsi is igazán tökéletes játékot produkált, ez a művészi ala­kítása egyszerre pályájának magas fokára emelte, ízléses jellemzéssel, kitűnően játszotta Kiss Ireit a direktoráét s hangos derültséget keltett. Vizváry Mariska, Somló Emma, Dem­ján Rózsa, Molnár Rózsi kis szerepekben jók voltak. Egy kislány-szerepben ügyes volt Csép­ié Erzsike. Porzsolt Kálmán. * (Népopera.) Pénteken az Álarcosbált il­lesztette a Népopera játékrendjébe. A gondosan előkészített előadás központjában két vendég volt: egy magyar Amália, Szterényi Malvina és egy olasz Ricardo, Albani Carlo tenorista. Szte­rényi Malvina jó ismerősünk, már az orsz. zene­­akadémiának operaiskolájában feltűnt annak ide­jén (Steinheim Malvina néven) , tanulmányainak elvégzése után pedig egy ideig magyar vidéki, majd utóbb külföldi operai színpadokon műkö­dött. Mai újabb bemutatkozása számottevő siker­rel járt; átható hanggal és drámai erővel tolmá­csolta a boldogtalan Amália bánatát és ügyes játékával is tudott illúziót kelteni. — Albani Car­­lot, a tenoristát, már a minap halottak a Lipót­városi kaszinó művészestélyén; érces orgánu­ma, olaszos temperamentuma és hatásos (csak néha kissé staggione szerű) játéka ezúttal is tet­szett. — De a legzajosabb tetszést, a legőszin­­tébb elismerést mégis csak Adler Adelina bájos, csengőhangú, énekben és játékban egyaránt ki­tűnő Oszkár apródja aratta, mind a két áriáját nyílt színen megtapsolták, úgyszintén Gábor erőteljes, de mégis művészi ízlésű Renatojának nagy áriáját is. A két összeesküvő szerepében Bihar és Mátrai jeleskedett és kifogástalanul működött a zenekar és a kórus is Reiner Frigyes művészi vezetése alatt. * (Az elnökné.) Bécsnek legnagyobb boh­ó­­zat-sikere jelenleg Weber és Hennequin La Pre­­sidente c. darabja, amit a gall humornak két mestere a párisi Palais Royal tavalyi s­zezonja számára itt és ahol azóta folyton műsoron van. A Vígszínház a jövő héten Az elnökné címen szintén bemutatja, a fő férfi szerepben Hegedűs Gyula rendkívül mulatságos szerephez jutott. Partnere Gazsi Mariska lesz. Ma, szombaton, a szenzációs sikerű Bella van soron. * (A Róza néni főpróbáján), a II. felvonás derekán a Magyar színház jobboldali, 2. páho­lyából hallottuk ma a következő kijelentést: — Comme c’est merveilleux! Tout comme á Paris!! (Igazán nagyszerű! Akárcsak Pa­risban!!) A párisi Opéra Comique világhírű művész­nője, Marguerite Sylva mondta, aki — nálunk időzvén — bizonyára valami speciálisat akart látni egy budapesti főpróbában, de amiben alig­hanem csalódott, mert hogy látott zsúfolt néző­teret, mely a premiere közönség legelemibb jo­gát elkonfiskálva, szuverénül döntött a darab sorsa fölött, ahogy ez már a párisi főpróbák alkalmából is régtől fogva szokás. És hogy csa­lódását oly kitörő örömmel konstatálta, nyilván azért volt, mert folytonos tapsot, kacagást hallott. * (Népopera.) Szombaton és vasárnap este Ziehrer operetteje, az i­gazgató úr kerül színre Treumannal a címszerepben. Vasárnap délután a Denevér van műsoron. * (Operette-beimitató a Royal­ Orfeumban.) A színházi élet megfigyelője két mozzanatnak ép oly érdekes, mint véletlen összetalálkozásáról számolhatott be a napokban; ugyanazon a napon jelent meg az első híradás a Népopera most jövő operette-újdonságáról, az Aranyesőről, mely napon a Tatárjárás vígszính­ázi reprizén szép sikerre vendégképen föllépett Szécsi Magda. Ebben az összetalálkozásban az egyik érdekes­ség, hogy Szécsi Magda Zerkovitz-nótákon a Royal-orfeumban csiszolta ki hangját és azok révén lett közismertté, majd a bécsi Carl­ Theater primadonnája. És ugyancsak a Royal-orfeum színpadán aratta tavaly egy egyfelvonásossal első operette-sikerét Zerkovitz Béla, akinek a most jövő februárban a Népopera fogja bemu­tatni — Béldi Izer társaságában itt — Aranyeső c. operettejét. Rámutatunk pedig ezekre azért, hogy nyilvántartsuk azokat az érdemeket, ami­ket a Royal-orfeum a budapesti operette fejlesz­tése szempontjából bátran a magáénak vindikál­hat. És talán épen minderre akart a Royal-orfeum figyelmeztetni bennünket, amikor közvetlenül az Aranyeső bemutatója előtt pénteken este ugyan­csak Zerkovitz Bélától Finom família címen új egyfelvonásos operettet adott elő, melynek szö­­vegét — Tristan Bernard ötlete után — Mérei Adolf írta meg igen hatásosan. A közönség rend­kívül melegen fogadta az újdonságot; a hamisí­tatlan budapesti szü Zerkovitz-nótákat egytől­­egyig megujráztatta és a függöny legördülése után jó tízszer tapsolta ki a szereplőkkel együtt kedvelt zeneszerzőjét. A szereplők: Mezei Ilon­ka, Szalontai Ferike, Viola Gáza, Bársony, Vi­­rágh, Heltai Hugó, Dezsőffy, Máthé, jókedvű, jól beállított együttessel szolgáltak. * (Mignon jótékony célra.) A Népopera az­után a nagyértékű és nagysikerű sorozat után, a­melyet külföldi vendégeiből hónapok óta adott, most nemescélzatú ajándékkal kedveskedik a pub­likumnak. Jótékonycélú előadást tart február 10-én s az előadás az igazán jóltevő cél miatt is, de ezen­felül művészi nívója kedvéért ugyancsak megér­demli, hogy a közönség a legnagyobb szeretettel fölkarolja. Az Országos anya- és csecsemővédő egyesület, melynek­ védnöke Stefánia főhercegasz­­szony, rendez a Népoperában február 10-én opera­estet s Kurt Zelma a Népopera világhírű vendég­nője énekli a Mignon címszerepét. A nemes célra rendezett előadásra február 1-től lehet jegyet vál­tani a Népopera pénztáránál és a városi jegyiro­dákban. * (Egyházi zene.) A józsefvárosi plébánia­­templom ének- és zenekara február 2-án a délelőtt 10 órai mise alatt, Dötsch Károly karnagy veze­tésével, Brosig M. F-moll miséjét adja elő. Gra­­duale: Greith: Su­seepimus ... Offertorium: Liszt F. Ave Maria. ______pesti Hírlap______ ____________1913. február 1­., szombat. Képzőművészet. * (Az Ernst-muzeum új kiállítása.) Az Ernst-muzeum rövid fennállása óta már a hetedik tárlatát rendezi. De nemcsak agilitás, hanem ni­­veau-törekvés is jellemzi e kiállításokat. Most megint újabb ötletet kamatoztat, amikor a magyar mesterek kisebb kollekcióival együtt jele­sebb magyar amateurok gyűjteményeit is bemu­tatja, így jut szóhoz a hosszabb ideig Parisban élt dr Sonnenfeld Zsigmond válogatott gyűjteménye, Iványi-Grünwald Béla legújabb műveivel együtt. Sonnenfeld kollekciójában a régi magyar mes­terek közül Munkácsy, Zichy Mihály, Paál László és Mészöly szerepel s különösen Munkácsy „Kovácsle­gény"-e éri el a muzeális színvonalat. A régi fran­cia mesterektől is kisebb igényű, de válogatott mű­veket tudott összeszedni Sonnenfeld, akinek Meisso­­nierje, Greuze-képe, Corot, Courbet, Rousseau, Chaplin-vázlata s egész sereg előkelő művész­i név­jegye van, olyan kollekció, mely Budapesten nem minden bokorban terem. Gazdag miniature-gyűjte­­mény, egy szekrényre való művészi elefántcsont­­faragvány és szelence, legyezők, gobelinek, szobor­művek és bútordarabok adnak még izleltetőt Son­nenfeld finom műizléséről. A kiállítás modern része Iványi-Grünwald Béla legújabb műveiből áll, melyeket a kecskeméti művésztelepen festett. Iványi művészetében új for­dulatot jelent ez a kollekció: a felszabadulást Gau­guin hatása alól s egy értékes művész a talentum visz­­szatérését önönmagához. Évek óta minden művészeti divathóborttal szemben, szinte nyakasan hangoztattuk azt az ősi igazságot, hogy a művészetben csak az komoly, amit minden művész önmagából merít. íme, most az ultráskodás egyik kiváló apostola jelenti ki, hogy ez csak „átmeneti forrongás“ volt nála. De nemcsak Iványinál, hanem az egész ultra-vonalon tapasztal­ható az a fordulat, mely a művészetben tartalmat és tudást keres. Szóval általános szükségérzet a sok éretlen kapkodás után a visszakomolyodás. Iványi-Grünwald mester első művészi szerep­lését a mélységes poétikus tartalom, további műveit pedig a poézié mellett a színgazdagság is jellemez­te. A „Bércek közt“ című műve volt művészetének egyik mértföld jelző­je. Pár évi kísérletezés után most a mester visszatért a bércek közé. Újra komo­lyan rajzol és komponál, tartalmas és színes. Bár most a nagyobb stilű freskó-thémák foglalkoztatják, lehiggadt és minden részletet komolyan megfontol. Szineinek ragyogása pedig azt hirdeti, hogy ez a fordulat visszaadta jó kedvét is. Hiába! Kecskemét napsütéses magyar levegője bizonyára hozzájárult ehhez az üdvös változáshoz. A legnagyobb sz­abász­ művészi alkotásokat mindig a művészeti szent­háromság, a tartalmas kompozíció, a rajztudás és a kolorit jellemezte. Ivá­nyi is visszatért a komoly művészet oltárához. Ée ott magába mélyedvén kétségkívül olyan művész­­imákat fog elmondani, melyeket minden ép ízlésű ember áhítattal fogad. (k. k. I.) * (Az „Ifjú Művészek“ kiállítása.) Az ifjabb generáció művészeinél, ez a rokonszenves csoport­ja, amely először gyűjtötte össze a fiatalabb művé­szek legtehetségesebbjeit, hogy ezzel mintegy meg­­könnyebbítse útjukat a nagy nyilvánossághoz­­.S amely tavaly a Kossuth Lajos­ utcában szép sik­errel végződő kiállítást rendezett, ez idén is kiállítást rendez a Könyves Kálmán-társaság szalonjában. Első kiállítása óta új alapokon szervezkedett, megerő­södött, iránya és céljai most egész határozott for­­mában jelennek meg és ezek az elkövetkező évek­ben nagy szerepre predestinálják. Az egyesület Lénárd Imre festőművészt választotta igazgatójá­vá, aki rövid idő alatt beigazolta, hogy nemcsak a művészet terén talentum, hanem ilyen nagyobb szellemi mozgalmat is erélylyel tud vezetni. A kiállítást a Könyves Kálmán Nagymező­ utcai sza­lonjában február 7-én nyitják meg. * (A Műcsarnok tavaszi tárlata.) A Képző­művészeti Társulat műcsarnoki tavaszi tárlata iránt a művészek körében igen nagy az érdeklő­dés és tőlük egyre-másra érkeznek jelentések a tárlaton való részvételre. A külföldön élők közül legelsőként jelentkeztek László Fülöp, a világhírű magyar arcképfestő, aki báró Harkányi Frigyes belső titkos tanácsosnak életnagyságú portraitját állítja ki, azután Mendlik Oszkár, aki ismét hosz­­szabb időt töltött az Óceánon és szebbnél-szebb tengerképeket festett. A tárlaton részt vesz ismét az Amerikában élő Márk Lajos is, de mindannyian a többi művészeink is, akik hazájuktól távol élnek. Még szorgalmasabban készülnek a tárlatra az itt­hon élő művészek is és azon képviselve lesz Szol­nok, Nagybánya, Kecskemét és a többi kisebb mű­vészkolónia, valamint képviselve lesznek az erdélyi és a Horvátországban élő magyar művészek is, míg a fővárosban élők csaknem kivétel nélkül vesznek részt a tárlaton. Külön érdekessége lesz a tárlat­nak, hogy azon ezúttal az építőművészek nagyobb kollekcióval jelennek meg, amelyben együtt lesz­nek a közelmúltban lezajlott pályázatok legérde­kesebb és legszebb tervei. A tárlat festészeti anya­gát ezúttal is: Benczúr Gyula, Bosznay István, Éder Gyula, Kőrösfői Kriesch Aladár, Kézdi-Ko­­vács László, Knopp Imre, Nádler Róbert, Pentelei Molnár János és Vastagh Géza bírálja. A szobrá­szati anyag bírálóbizottságának tagjai: Bezerédy Gyula, Gács István, Pongrácz Szigfrid és Zala György; az építészeti bírálóbizottság tagjai: Hie­­kisch Rezső, Lajta Béla, Scheiber Miklós és Vágó József. * (Megyaszay István ünneplése.) A kelen­földi kaszinó szeretetteljes ünneplésben részesítette Megyaszay Istvánt abból az alkalomból, hogy a Nemzeti színház pályázatán az I. díjat megnyerte. A kaszinó előbb diszülésen, majd lakomán ünne­pelte Megyaszait. A diszülésen Platthy György el­nök emlékezett meg meleg szavakkal a művész ér­demeiről. * (Khuen-Héderváry emlékplakett.) Gróf Khuen-Héderváry Károly, volt miniszterelnök és belügyminiszter arcképét dombormivű emlékpla­ketten örökítette meg Körmendi Frimm Jenő szobrászművész. A plakett színezüstből készült és fehér márványlapra van erősítve. Felirata a kö­vetkező: „Gróf Khuen-Héderváry Károlynak mély­séges tisztelettel, hálával és szeretettel a magyar királyi belügyminisztérium.“ Az emlékművet ün­nepség kapcsán nyújtják át gróf Khnen-Héder­­várynak. Egyházi élet. A budapesti hitoktatók a hercegprímásnál. A székesfővárosban működő katholikus hitoktatók pénteken este testületileg tisztelegtek dr Csemoch János hercegprímás, esztergomi érseknél. A tisz­telgés a Központi Papnevelő Intézet aulájában folyt le. Novák­ Lajos tb. kanonok, hitoktatási fel­ügyelő üdvözölte az uj főpásztort a hitoktatók ne­vében és kérte jóindulatát. A hercegprímás vála­szában rámutatott a hitoktatóiknak nehéz helyzeté­re. Műkdésük nyomát örömmel tapasztalja maga is. A hitoktatók érdeme, hogy a terjedő hitbeli kö­zönyösségnek gátat vetettek. Biztosította a hitok­tatókat legnagyobb jóindulatáról és egyúttal intet­te őket, hogy a nagyváros erkölcsi veszedelmei kö­zött necsak tanításaikkal, hanem életükkel is mu­tassanak példát és vértezzél­ magukat az imádság és a papi erények gyakorlásának fegyvereivel. Primásváltozás Spanyolországban. A magyar­­országi primásváltozáshoz teljesen hasonló eset tör­tént most Spanyolországban. Agguirre bíbornok, Toledo érseke, Spanyolország hercegprímása, aki a Szent Ferenc-rendnek tagja, kérvénynyel fordult a pápához, hogy engedje meg neki, hogy agg korá­ra való tekintettel letehesse prímási és érseki mél­tóságát és rendjének egyik kolostorába vonuljon

Next