Pesti Hírlap, 1914. február (36. évfolyam, 28-40. szám)
1914-02-01 / 28. szám
2 ______________ es korona együtt változtathatják meg, amit Tisza a választókesületek beosztására mindenkinek megkérdezése nélkül egyszerűen elrendel. Azon már igazán nem csodálkozunk, hogy Tisza hatalmi őrjöngésében saját nagyzási hóbortját igyekszik kodifikáltatok de azon méltán lehet csodálkozni, hogy Bécsben — ahol csak a korona jogaira vigyáznak — senki sem vette észre, hogy a budapesti diktátor már a király hatalma fölé is akarja magát emelni. Hisz ezek után már csak az hiányzik, hogy Tisza önmagát aka,ja megkoronáztatni. Mert a ma benyújtott j£vaslat szerint ő maga lesz a teljes törvényhozás, holott a korona viselője csak egy része a törvényhozásnak. Jogállamban ilyen jogi abszurditást nem lehetne produkálni. De még egy jogász államban is, amin mi vagyunk, mindenki meg fog botránkozni ezen, akinek judiciumát meg nem félemlítette vagy meg nem vette a kormányhatalom. A nemzettel és a királylyal szemben egyaránt sérelmes ezen jogi és politikai merényleten kívül is a legélesebb kritikát hivja ki a törvényjavaslat, melylyel még lesz alkalmunk ismételten foglalkozni s igy ezúttal a fősérelmen kívül csak amaz irányokat jelöljük meg, amelyekben a kormány javaslata a nemzet érdekei ellen támadást intéz. Az ország különböző részeiből föl fog hangzani a panasz és a tiltakozás, mert a jogos érdekeinek egész sorozatát sérti a javaslat, mely ezen belül semmiféle elvi szempontot sem elégít ki s egész célja csak a jelenlegi párturalom bizosítása. S ennek alárendeli a kormány még aemzeti és állami érdekeket is. Ez a törvénytervezet úgy osztja ki az ország különböző része között a választókerületeket, hogy az egész javaslat támadás először is a magyarság ellen, másodszor a választások tisztasága ellen s harmadszor a demokrácia szelleme ellen Vagyis ez azon országos érdekek ellen vét, amelyeknek szolgálatában lehet csak egyáltalán jogosult egy ilyen reform. Amióta csak a választókerületek új beosztásáról beszélnek is Írnak Magyarországon, mindig azt hangsúlyozta mindenki, hogy erre azért van szükség, mert a tiszta magyar kerti— óriási! —* kiáltott fel Tibor őszinte ix megilletődéssel. Mesés szerkezet az asszonyi fül. A millió szócskát, bár épen egy rekontra sans atout járta, az izgalmas csatazaj közepette is mind a hárman meghallották. Ahogyan a delejta megérzi a legcsekélyebb irányváltozást, az érzékeny szeizmográf a föld mélyében ezernyi kilométerekre támadó alvilági morajlást. A következő percben vége szakadt a bridgenek s a nők az asztal mellé telepedtek. Teréz még a cigarettájáról is megfeledkezett. — Ha megütnénk a főnyereményt! — suttogta Tibor áhitatal s révedező tekintete beláthatatlan messzeségben kalandozott. — Vajon mit is csinálnánk? — vetette föl Elemér a kérdést Oly komolysággal, mintha már zsebükben lett volna a pénz s csupán annak hovaforditása, illetőleg kellett volna határozniok. — A legelső dolog egy pompás vacsora volna, — szólt bizonyos közönyösséggel Albert. — Friss osztrigák, jó diablis, kitűnő saláták, parfait és Moét et Clandon White Star. S ami még hozzátartozik egy jó vacsorához. • — A White Sár túl savanyú, — szólt letekben, amelyek egyszersmind főként ellenzéki kerületek, aránytalanul több választóra esik egy képviselő, mint a kormánypárt leltári kerületeiben. Számtalanszor kimutattuk, hogy ép ez anomália folytán a kormánypárti képviselők nagy tömege nem képviseli a nemzet többségét, mert a kevesebb ellenzéki képviselőre összesen több választó szavazott, mint a munkapártiakra. Ezt a szempontot teljesen figyelmen kívül hagyja a kormány tervezete, mely a magyarságot nagy tömegben zsúfolja össze egy-egy kerületben, míg a nemzetiségi kerületekben kevesebb választó is elegendő, csak hogy Tisza paktumos politikája érvényesüljön itt is. Az egész választói reformnak csak úgy van jogosultsága, ha a nemzeti akaratnak hű kifejezését biztosítja. S mint a választói alaptörvény, úgy az ezt kiegészítő jelen javaslat is csak a nemzeti akarat meghamisítására törekszik. Erre vall a magyarságnak hátraszorítása s a nemzetiségeknek való kedvezés. De erre vall az a tendenciája is, hogy minél kevesebb legyen az olyan választókerület, ahol titkos lesz a választás. A választói jogról szóló törvény tudvalevőleg a titkos választást csak a városokban engedi meg , csak természetes kívánság, hogy a városi kerületeket igen nagy mértékben szaporítani kell, hogy a titkos szavazás minél nagyobb területre terjesztessék ki. Ezt követeli a reform szelleme. De Tisza elébe áll a haladás szellemének. Ő nem akarja kiterjeszteni a titkos szavazást s ezz°l a kormány törvényjavaslata a választások tisztasága ellen foglal állást. Ezenfelül bizonyos feudális szellem sugárzik ki a javaslatból, mely reszket a demokrácia érvényesülésétől és térfoglalásától. Ezért Tisza nem szaporítja kellőkép a kerületek számát ott, ahol a választók száma ezt megkövetelné s hol — mint például egyes városokban — a független foglalkozási ágak prosperálnak. A tereaurak pressziója és a kormányhatalom parancsa alatt nyögő, valamint a vele paktáló nemzetiségi agitátorok vezetése alatt álló elemeknek kedvez inkább, semmint a nemzeti szellemtől áthatott magyarságnak, a demokratikus polgárságnak és a munkásságnak. Elég csak arra más nem elégítette ki. Ő többet szeretett volna tudni. Hogy mi is lesz hát a töméntelen pénzzel? utalnunk, hogy Budapestnek sem adott kerületet, amennyi a statisztika szerinti ország fővárosát megilletné. Persze fél arány az intelligenciától és a titkos szavaz Sok mindenféle statisztikai kimutatás mellékel a kormány ehhez a javaslathoz mutatások csak azt bizonyítják, hogy a lat semmiféle elvi irányzatot nem követ semmiféle rendszer sem nyilatkozik meg te Csak egyetlen egy: a politikai párturakratosítása. •| *■ Egy titkos statisztikai kimutatás •/.*• osztották föl az országot s e szerint fogn i-jó egyes községeket is szétdobálni a kerületei kzött. Ez a titkos kimutatás szól arról, hogy melyik község a kormánypárti s melyik az rlszéki? E főszempont szerint fogják a végű beosztást megcsinálni. S ép ezért kell a be!miniszternek a pausális fölhatalmazás is. Ez a törvénytervezet tehát, ha tan lesz belőle, megcsúfolja a corpus jurist, mer végrehajtó hatalmát teszi meg törvényhozóalomnak. De csúffá teszi a parlament sívképét is, mert egy dlák-horvát-tót-szerb és k gyar-javicsár kormánypárt torzképéremitja át. A váltójavaslat A képviselőház igazs ügyi bizottsága szombaton délután id. Erdély Ziátor elnöklete alatt folytatta a váltóról szóló t vényjavaslat részletes tárgyalását. Az új sajtótörvény és a munkások. Néh. nap múlva törvényerőre emelkedik a munkas, többség által erőszakosan keresztülhajtott sajtóvaslat. A javaslat benyújtásakor a munkásszaképok szerkesztői megjelentek Balogh Jenő igazát miniszter előtt és kifejtették, hogy mennyire realitós és kárhozatos ez a javaslat, amely megnehezli a munkásságnak a több kenyérért folyó gazdaság harcát. A miniszter ésfznt "Sztuli Hitt mégnek fotós átitatta, hogy a minisztérium szakközegei a munkáso" jogvédőivel folytassanak együttes megbeszélést kérdésekről, síz meg is történt, a „szakköteg véleményére a miniszter több módosítást helye" kilátáshft, a módosításokból azonban semmi *v. ’■'‚ a szégyenteljes javaslatot az ellenzék ’.Kihurcolása után változtatás nélkül keresztülerőszakolták. A munkásszaklapok február elsejei számukban foglalkoznak a fegyveres erő segítségével megszavazott sajtójavaslattal és rendkívül éles hang jelentik be tiltakozásukat az így létrejött „törvény" ellen s hangoztatják, hogy ahol tehetik, ki fogja játszani ezt a „törvényt.*”' — Negyven pár cipőnél nem kell lét A hónap minden egyes napjára jut egy pár különböző alkalmakra a megmaradó tiz ps Csizmákból elég öt pár. Fejenkint négyen korona. A tételt változatlanul elfogadták. si—* Következnek a bőröndök, koffm úti-, kézi- 03 egyéb táskák. Egyenkint hale korona. _ Ez talán kissé sok, — mondotta Tibor. Elemér azonban meggyőzte, hogy nincs igaza. Hiszen egy tartós, jó kiállítású bőrönd, teljes ezüst- és kristályüveg-toilette-fölszereléssel maga Stete,ez koronába kerül. Ilyen nélkül nem is euilkr az ember. — All' right. *— AruiAY és ezüst tárcákra, elkerüljeletlenül szükség#** ékszerekre, i aggombokra, stb., stb., fejenkint! AvMi^r»\~'u*ona. Ennél h tétő nél fuka rab$tak ffiái nem lehetünk. — kon, a tóban — nincs te egyéb hátra., — ’ ’. AW. te meg albert némi szünet után. —* Mi tesz a mi szükség!’- in 'J * kérdezte könteged nehezteléssel Mici. A férfiatk egymásra néztek e határa. Erről csakugyan megfeledke* lyes mulasztást jóvá teendő. Elemér nyara a hölgyeknek fejenkint húszezer kigát szavaztak pieg. — Ne féljenek, — biztatta őket atyai jó , akarattal Tibrtri — jut majd még több is. S ezen igazságnak tudatában soronkivül hörpintett a rigai gyártmányból. — Természetesen más lakást bérelünk, Mici. — Helyes — válaszolta Tibor engedékeny hangulatban, — ti Cucquot-t kaptok. — S oly engesztelőig gesztikulált sovány kezeivel, hogy a legkémelhetelenebb ellenfeleit is lefegyverezte volna. Teréz közelebb vonta székét Alberthez, az odaadó Elfa pedig Elemér vállán pihentette kedves fejét. Roppant helyes látvány volt ez a várakozással eltelt bizalmas kis kör, melynek minden egyes tagja elméjében a rózsás jövő eshetőséereit latolgatta. Elemért a fejedelmi vacsorára való kilá— Hát elsősorban — proponálta Albert — az asszonyoknak fejenkint százezer koronát adunk. Egy kis garasa hadd legyen mindegyiknek, amire, ha kell, támaszkodni tudjon. — Megadjuk! — kiáltották Tibor és Elemér egyhangú lelkesedéssel. Mici a Tibor nyakába borult, Teréz pedig szeretetteljesen megveregette Albert vállát. Ella kábító, szavakat suttogott Elemér fülébe. Majd fölkelt s hogy gyakorlati érzékéről is bizonyságot tegyen, egy palack rigai Kümmelt helyezett az asztalra, nem feledkezvén meg a hölgyek számára sem pohárkákról. — A második teendő, — folytatta Albert — ruhatárunknak a rendbeszedése. — Szimpatikus eszme, — jegyezte meg Elemér, ki rendkívüli súlyt helyezett az öltözködésre. — Azt hiszem, — mondotta az előadó, hogy fejenkint tizennégy saccoöltönyben, három jaguetteben, két Ferenc Józsefben, három frakkban és két smokingban megállapodhatunk. A jelöltök, bundák, téli és átmeneti kabátok, esőköpönyegek, ulsterek, vaglánok és mencsikovok tömkelegéről sem feledkezve meg. Ez fejenként, kerek összegben, tizenötezer koronát tesz ki. — Igazán nem sok, •— vélekedett Tibor. — Jön a fehérnemű. Minden sajtából tizenkét tucat talán elég is lesz? — kérdezi Albert. Tibornak azonban aggályai voltak a zsebkendők miatt s igy megegyeztek, hogy e hasznos portékából fejenkint huszonnégy tucatot fognak beszerezni. Izrv is koponyánkint tizenötezer koronát fog fölemészteni a szükséglet. — szólalj meg Ella. — Tudnak te egy kétemeletes palotát a mi céljainkra. •— mondotta Elemér. Pesti Hírlap_________ 1914. február 1., vasárnap.