Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)
1914-10-20 / 261. szám
8 PESTI HÍRLAP "1914. október 18., vasárnap. — Most már értem. Ott vásárolja, ahol én és a testvéreim eladják . . . Heltai Jenő. Einnages zene. A Buurg-szinház megnyílása. Vasárnap kezdődtek meg a bécsi állami színházak előadásai. Az operában Lohengrin került szinre, a Burgszínházban három repriz. Az első Grillparzernek a Radetzky-szobor leleplezésére irt ódája. A színpad közepén a szobor utánzatát láttuk, körüle utcai ruhában csoportosultak a statiszták, kiknek Bécs népét kellett képviselniük. E nép sorából lépett elő Reiaters, elmondta az ódát, erősen hangsúlyozta a refrént: „In deinem Lager liegt Österreich." A prológ egyetlen ötlete, hogy csak a halott marad magában, az élőknek szövetkezniük kell magáiban. A közönség csöndesen hallgatta végig a prológot; a hatalmas taps a függöny legördülése után hallatszott, mikor a zenekar a Gotterhaltét, majd a Wacht am Rheint játszotta el. Következett Schiller Wallenstein trilógiájának első része, a Wallenstein tábora. Hogy miért vették elő e darabot, megértettük azokból az előadáson túl erősen aláhúzott mondásokból, melyek a császárt emlegetik. Maga Schiller élesebben domborította ki Wallenstein becsvágyát, melyet katonái már észrevettek. Tudvalevőleg a becsvágy épen a császár ellen irányul, Wallenstein a császár egyik koronájáért nyúl, épen ezzel zúdítja magára a tragikumot. Az ellentét, ami a darab igazi és a darab erőszakolt célzata közt minduntalan feltűnt, zavarta a hatást. Az egyhangúan szavaló statiszták közül az Abraham a Canda Clara modorában beszélő barát ábrázolója, Tressler sem bírt kiemelkedni. Csak bohóckodott, holott vaskos igazságaival kellett volna a dorbézoló katonákat, ha pillanatokra is, gondolkodóba ejteni. A Gustel von Blasewitz, Wilke kisasszony olykor megnevettette a közönséget, ez volt az egyedüli hatás. Úgy a meiningeniek, mint a mi Nemzeti színházunk e darabot előadva közelebb járt Schiller szelleméhez, mint a Burgszínház. Ha aktualitást keresünk, legfölebb annyit látunk a darabból, mily primitív volt az akkori háború a mostanihoz képest. A népet..ravasz paraszt képviseli, ki fiával együtt azért jön a táborba, hogy hamis kockákkal hozza be, amit a katonák tele zsákmányoltak. Ma a paraszt a fiával együtt a csatatéren küzd, mint a népsereg bajnokai lenézhetik a zsoldosok seregét, minőt ma már csak Anglia szervez. Schiller darabja a császár ellen gyűjtött sereg egységét tünteti fel, Neilen József egyfelvonásosa: Az „ondenardi győzelem napja", rikító célzatossággal azt tárgyalja, mennyire egységessé tudta olvasztani az osztrákok nemzeti hőse, Savoyai Jenő, a császárért harcoló sereg sokféle elemeit. Maga a hős hadvezér hosszasan magyarázza ezt a francia követnek, ki Savoyai Jenő francia születésére hivatkozva, arra akarja csábítani az osztrák hadvezért, hogy ezentúl Franciaországért harcoljon. A jelenet komikumba fullad, mert mint végül kitűnik, a francia követnek nincs meghatalmazása arra, hogy a béke feltételeiről tárgyaljon. Savoyai Jenő céltalanul vesztegette érveit, mikor mégis tárgyalt. De vigasztalódik, mert megtalálja édesanyját , Olimpiát, kit a francia király igaztalanul foglyul ejtett és Ondenard kastélyában évekig elzárt a világtól. Savoyai Jenő épen Ondenardnál veri meg a franciákat s a győzelem dicsőségével együtt anyját is visszanyeri. Értjük, hogy a Burgszínház Savoyai Jenő rokonszenves alakját óhajtotta föleleveníteni s az ő régi győzelmeire hivatkozva, élesztette a hitet új győzelmekben. Neilen darabja a hadvezér szobrának leleplezése alkalmából készült, akkor tizenkétszer adták elő. Tetszett most is, a főszereplőknek: Heinének (Savoyai Jenő) és Bleibtreunénak (Olympia) sokat tapsoltak. A legepésebb kritikusok is belenyugodtak abba, hogy ha már Savoyai Jenőről szóló darabot kell látni, a Neilenét vették elő, mely egyfelvonásos és nem a Martin Greifét, mely öt felvonásból áll. A közönség elégülten távozott az előadásról s a színház is megelégedhetett közönségével, mely minden helyet lefoglalt, sőt a jegyekért valóságos csatákat vitt a pénztárnál; így volt az operában is. Ez a siker igazolja a színházak vállalkozását, hogy a háború alatt is előadásokat tartanak. Pedig a bécsi állami színházak igazgatóinak is megvoltak az aggodalmaik, ők is statisztikát vezettek arról, hány tagjukat kell a háború miatt nélkülözniük. De ez aggodalmuk ; őket nem tartották vissza attól, hogy teljesítsék kötelességüket, ők is demonstrálják, hogy a győzelmesnek ígérkező háború nem akhatja meg az osztrák főváros életének rendes folyamát. Ők is alkalmazkodnak a döntő körök dicséretes törekvéséhez, hogy a háború alatt is minél előbb minden visszatérjen a kerékvágásba A bécsiek, kik honn maradtak, otthon ép úgy igyekeznek teljesíteni az őket illető munkát, mint a harcmezőn a katonák. A kivételes körülményeket számbavéve, a bécsi színházak igazgatói mindössze két nyítást hoztak be. Először is a belépőjegyek árát felére szállítják le, hogy könnyebben jussanak helyhez azok, kiknek jövedelmét a háború megcsappantotta. A második nyítást mi már ismerjük, Somló Sándor léptette életbe: az előadás megkezdése után a nézőtérre senkit sem bocsátanak be. Mint az előkészületre kitűzött darabok sorából látjuk, a Burgszínház igazgatójának a műsor összeállítása nem okozhatott gondot. Bizonyára tudja ő is, hogy a háború a színpadi decadencet elsöpri a föld színéről, senki sem lehet kíváncsi arra, mit mivelnek a Batailleck, Bernsteinek, Donnayk stb. vér és agyvelő nélkül való alakjai. A Burgszínház nem állhat elő rögtönzött alkalmiságokkal, nem várhat arra sem, míg a tisztító vihar újjáteremti a drámai költészetet, adni fog tehát már értékesnek bizonyult darabokat, melyeket klasszikus jelzővel szoktak illetni, bár e jelző nem éppen találó. A Burgszínház egyik legközelebbi újdonsága Kleist Henrik Hermanschlachtja lesz, ez a fölséges szini éposz, mely a germánoknak a rómaiak ellen való harcát énekli meg. Ha ily darabok a közönség amúgy is izgatott fantáziáját megragadják és szivéhez utat találnak, csuda történhetik: a költészet visszahódíthatja a színpadot. S mialatt a bécsi udvari színházak a legnemesebb becsvágygyal igyekeznek megfelelni hivatásuknak, mi történik nálunk? Ami rossz példát Bécs adott, azt itt rohanvást követték. Vajon a jó példának lesz-e foganatja? Aligha lesz, ha az eddigi hivatalos nyilatkozatokat komolyan vehetjük. Állami színházunk nem tudja: minő darabokat vegyen elő? Annyi bizonyos, hogy nem adhatja azokat a dekadens darabokat, melyeknek pénztári sikereit köszönhette, egyéb sikereiről szó nem eshetik. A pénztári sikerek legjelentősebbjét egyik akrobatája érte el, ki egész estén át bakugrásokat produkált. Ma már rájöttek arra, hogy a négylábú bakóéi mégis csak ügyesebben ugornak, mint a kétlábúak s nem a színházban keresik az ily látványosságot. A helyesen vagy helytelenül klasszikusoknak nevezett darabok ellen pedig a régi pénztári kimutatások szólnak, a színház matematikusai nem gondolnak arra, hogy a közízlés mekkorát fordult. Állami színházaink vezetői zár alatt tartják e műintézeteket csupán azért, mert háború van, a színház alkalmazottainak redukált fizetéseikkel is meddő kiadásokat, tehát kárt okoznak az államnak; hadseregünk győzelmét a csatatéren azzal akarják biztosítani, hogy idehaza ők a Mátyás király restjeit adják folytonosan, bármily félbeszakítás nélkül. Mariole. * (Díszestély a Királyszínházban.) A Királyszínház társulatának csütörtökön tartandó jótékonycélú estélyén, amelyen az Augusztazenekar több számmal szerepel, a jótékony cél iránt való tekintettel Herczeg Ferenc is fellép, aki a gazdag műsort felolvasással fogja díszíteni. Medgyaszay Vilma az ő eredeti számait adja elő, Fedák Sári pedig azonkívül, hogy Gál Gyulával Verő György egyfelvonásosában, a Leánynézőben játszik, több eredeti számot fog énekelni és egyet elszavalni is. Hegedűs Gyula és Jászai Mari, a magyar színművészet e két kiválósága, ugyancsak magánszámokkal gazdagítja a műsort. Popiel Mária hegedűművésznő Hubay csárdajeleneteiből fog néhány számot Szikla Adolf zongorakíséretével eljátszani. Jegy erre a díszes előadásra rendes esti áron váltható. * (Elmaradt bemutató) A Népoperának szombatra kitűzött Mozitündér c. újdonsága elmarad és így szombaton és vasárnap este is a Vörös ördögök kerül szinre. * (Az Uránia-színház) pénteken bemutatásra kerülő újdonsága, A világháború krónikája, a közönség minden rétegében felkeltette az érdeklődést. A darab érdekes eredeti felvételekből álló képanyaga teljesen együtt van s a darabból folynak a próbák. A darab egy előjátékból és két felvonásból fog állani. Az egyik a galiciai, a másik a szerb hadszíntér eseményeit tárgyalja. * (Megszűnt per.) Bambergből táviratozzák. A főtörvényszék apára tűzte ki Beitler Izoldának Wagner Cosima asszony ellen indított ismert perének tárgyalását. Panaszos azonban, utalással azokra a komoly időkre, amelyeket Németország most átél, elállott pőrének tárgyalásától. Illapi hirek. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyletnek! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! — (Az Érdekes Újság) legújabb háborús száma is tele van szenzációkkal. A mélynyomásu boríték a máramarosi menekültekről közöl megható képet, belső oldala pedig az oroszok máramarosi kalandjának érdekes emlékeit örökíti meg. A mélynyomásu első év legszebb lapjain a fogolytábor élete, a boszniai-szerb határharcok színhelye láthatók gyönyörű képekben, az aktuális rész pedig felöleli a háború legérdekesebb epizódjait. Egy kedves kép öreg királyunkat ábrázolja a leendő trónörökössel, Károly Ferenc József főherceg fiacskájával. Ezt a számot több mint hatvan sikerült háborús kép diszíti, a szövegrészben pedig Biró Lajos folytatja a harctérről írott háborús naplóját. Ami szenzációja van a világháborúnak, azt képekben ez alkalommal is megörökítette Az Érdekes Újság. (Az érettségi bizonyítvány.) Azok a diákok, akik a nyolcadik osztály tanulói, nagyobb mozgalmat indítottak s azt kívánják, hogy az érettségit a jövő esztendő júniusa helyett most decemberben tehessék le. Ilyetén kívánságukat azzal indokolják, hogy nagy bennük a vágy a csatamezőre menni s a hazáért küzdeni. Ha az érettségi bizonyítványt most megszrezhetnék, az esetben önkéntesi kedvezményben részesülnének, ami bizonyos előny volna rájuk nézve. A diákok sok minden közleményt adtak már közre s ezekben a többek között a negyvennyolcadiki társaikra is hivatkoznak, akik a szabadságharcban lelkes tevékenységet fejtettek ki. Azt persze elfelejtik, hogy akkor a harcvonalba álló tanulók nem kértek kedvezményt és épen nem hangoztatták, hogy az érettségi bizonyítvány fejében fognak fegyvert. Mozgalmukra vonatkozólag a mi véleményünk mindig az volt és most is az, hogy a minisztérium azoknak a nyolcadik osztályosoknak, akik szülői beleegyezéssel igazolják, hogy a küzdelemben részt vehetnek és akik testi alkalmasságukat katonaorvosi bizonyítványnyal igazolják, a decemberi érettségire az engedélyt adja meg, ellentétben azokkal, akik szülői beleegyezés vagy testi gyöngeség alapján nem szaporíthatnák a csatamezőkön küzdő harcosok számát. A kultuszminiszter különben már határozott a diákok óhaja tekintetében, kimondva, hogy a diákok az év elején az osztályvizsgálatot nem tehetik le. Bizonyos kedvezményeket azonban hajlandó adni. Ezek azonban csakis azokra vonatkoznak, akik tizennyolcévesek már elmúltak, akik fegyveres katonai szolgálatra alkalmasok és akik jogerős kötelező nyilatkozatot tesznek arra, hogy a hadseregbe azonnal belépnek. Mindezek után megállapítható, hogy a nyolcadik osztályba járó diákoknak az érettségire vonatkozó kívánsága ez idő szerint nem teljesül. (Van-e belga nemzet?) Ma már bizonyos, hogy a belga állam a múlté, kérdés azonban, vajon az, amit mi a „nemzet" fogalma alatt értünk, volt-e egyáltalán a világon. Egy német etnográfus nyilatkozata szerint belga nemzet nincs és nem exisztált soha. A lakosság kétharmada Belgiumban az u. n. platt deutschot beszéli, egy harmadának pedig a francia az anyanyelve. A Caesar által emlegetett ókori belgák — kelták voltak, ez a nép azonban már régesrégen kipuszult. A belga név 1830-ban támadt föl újra, amikor az újonan alapított királyságot erre a névre keresztelték el és pedig azért, mert körülbelül azon a helyen volt, amelyen 2000 év előtt az ókori kelták lakhattak. Megelőzőleg Belgium területe Németalföldhöz tartozott, és pedig ahhoz a részhez, amely 1795 ig Németországnak volt része. A mai, illetve a tegnapi Belgium több mint 900 évig német birtok volt. Hollandia „csak" 800 évig tartozott Németországhoz. Érdekes, hogy a plattdeutsch belgák a régi berlini plattdeutsch dialektushoz hasonló nyelven beszélnek. Brandenburg lakosai etnográfiailag nagyrészt azonosak a belgákkal. A németek most fölelevenítik ezt a rokonságot, de a rokonok, a belgák, aligha örülnek ennek. (Szerb ágyuk Bécsben) Bécsből jelentik. Ma délelőtt a külső Burgplatzon Károly főherceg szobra előtt azoknak az orosz ágyuknak a helyébe, melyek ott állottak, két szerb ágyút állítottak fel. A szerb ágyukat Franciaországban gyártották és az egyiken cédula van következő felirattal: szerb ágyú, melyet a 27-ik gyaloghídosztály szeptember 6-án a lavarneei ütközetben zsákmányolt.