Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-28 / 269. szám

6 PESTI HÍRLAP 1914. október 29., csütörtök. Apponyi a háborúról és a magyarság jövőjéről. Kolozsvár, okt. 27. A hadsegélyző bizottság képviseletében gróf Apponyi Albert ma reggel ideérkezett. A helyi bi­zottságok gróf Bethlen Ödön kormánybiztos el­nökletével a megyeházán gyűltek egybe. Gróf Bethlen megnyitójában kiemelte, hogy a jótékony akcióban Kolozsvár és Kolozsmegyc közönsége nemzetiségi különbség nélkül résztvett. Gróf Ap­ponyi Albert beszédében kiemelte, hogy mivel hosz­szabb hadjáratra van kilátás, a nemzeti elet folyto­nosságának fentartásáról kell minden téren, igy a gazdasági téren is gondoskodni. Nekem az a hitem — úgymond — hogy Magyarországnak önálló és egészséges léte ebből a háborúból annyival inkább megerősödve fog kikerülni, minél erösebbnek bi­zonyul a magyar nemzet ebben a háborúban és az­ért kérek mindenkit, hogy félretéve mindent, ami bennünket elválasztott és a jövőben talán ismét el fog választani, hogy minden erkölcsi erőnkkel has­sunk oda, hogy az egész nemzet rendületlen lélek­kel küzdje végig ezt a harcot, melyben jövőjéről és fcnmaradásáról van szó. Uj királyi biztosok Horvátországban. Zágráb, okt. 27. A bún Horvátország és Szlavónia városi szer­vezetéről szóló törvény alapján Pozsega és Buecari városokban királyi biztosokat rendelt ki ée a pozse­gai biztossággal Thanhoffer Milán megyei fogal­mazót, a buccarii biztossággal pedig Rojcsev Kon­stantint, a susáki határrendőrség vezetőjét bízta meg. JTadizsákmányok kiállítása. Pécs, okt. 27. Az itteni nemzeti kaszinó nyári helyiségei­ben Bolgár Tivadar és Gebauer Ernő, a hadba­vonultak hátramaradottal javára az orosz és szerb harctéren zsákmányolt fegyverek, lövegek, ruhák, ékszerek, érmek és más érdekes érték­tárgyakból kiállítást rendeztek, amelynek meg­nyitása ma volt gróf Zichy Gyula megyéspüspök jelenlétében. A kiállítást Nendtwich Andor ki­rályi tanácsos, polgármester, nyitotta meg. A város és a vidék közönsége tömegesen látogatja a rendkivül érdekes kiállítást. Orosz foglyok szökése. — Saját tudósitónktól. — A városszalónaki Batthyány-féle hatalmas ősi várkastélyban száznegyven orosz hadifoglyot őriz­nek. Az orosz tiszteknek jó dolguk van a pompás kerttel övezett várban, ahol sétálgati'issal, kártyá­zással és egyéb szórakozásokkal töltik napjaikat. Nemrégiben nagy szenzációt keltett a várban és a környéken az a fölfedezés, hogy egy tüzérka­pitány éjnek idején megszökött a szolgájával. Tű­vé tették értük az egcsz vidéket, táviratok" és tele­fonértesítések mentek mindenfele, de a szökevénye­ket nem sikerült kézre keríteni. Végtére sátoros­cigányok jóvoltából véletlenül a nyomukra jutot­tak. A sárvári járáshoz tartozó Káld és Hosszu­pereszteg községek között elterülő erdőségben ci­gányok tanyáznak sátrak alatt. Szombaton éjjel két idegenszerű egyenruhában levő lerongyolódott, elcsigázott katona lépett a tűznél melegedő cigány­táborhoz és hibás németséggel éjjeli szállást kér­tek. A cigányok rögtön észrevették az idegeneken, hogy oroszok. A szalónaki szökevény tüzérkapi­tány volt, meg a szolgája. A cigánysereg megtiszto­gatta őket a tíznapos szénytől, meleg ételt adtak nekik és az egyik sátorban pompás ágyat vetettek a számukra. Ezalatt az egyik cigány értesítette a sárvári csendőrőrsöt, ahonnan kiment egy őrjárat és bekí­sérte a szökevényeket Sárvárra. A főszolgabiró kér­déseire elmondta a tüzérkapitány, hogy ő törvény­széki biró egy szibériai városban és négy hónap óta, amióta mint tartalékos tisztet behívták, mit sem hallott a családjáról, a feleségéről és négy kis gyermekéről. Nem volt nyugta az övéi miatt, ezért szökött meg Szalónakról hü szolgájával. Kelet felé igyekezett, abban a hiszemben, hogy egy-két nap alatt eléri a magyar földön hadakozó orosz csa­patokat. Nappal az erdőkben bujkáltak és éjjel elő­jöttek rejtekhelyükről, hogy valami harapruíalóról gondoskodjanak, Igy éltek tiz napon át. Anuyit szenvedtek, hogy már jelentkezni akartak az út­jukba eső első község elöljáróságánál, amikor a hosszuperesr.tegi erdőben sátrakat pillantottak meg. Odamentek és most szívesen térnek vissza a szaló­naki várba. A tüzérkapitány érdeklődni kezdett a leg­újabb háborús események iránt és amikor megtud­ta a muszkák kiveréset a Kárpátokból, Prsemysl felszabadítását és Varsó bombázását, elkomorult az arca, lehorgasztotta a fejét és azután nem szólt egy szót sem. Visszavitték őket a szalónaki várba. Útköz­ben egyszerre csak ezekkel a szavakkal törte meg a csendet a tiszt: — Másodszor már nem vállalkoznám a szö­késre, Hősök jutalma. A király a katonai érdemkeresztet a hadi ékit­ménynyel adományozta Károly Albrecht főherceg főhad­nagynak, az ellenséggel szemben vitéz magatnr'.ása elis­meréseül. Továbbá a Lipót-rend lovngkeres.'.ijH a hadi­ékitménynyel díjmentesen adta hadta ;tü.?iu>k vitéz és ki­váló vezetéséért: Kritek Károly gyalogsági tábornoknak és Straussenburgi Arz Arthur altábornagynak; a Lipót­rend lovagkeresztjét a hadiékitménynyel díjmentesen az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartása el­ismeréseül: Goiginger Lajos vezérőrnagynak, a 122. gya­logdandár parancsnokának; az ellenséggel szemben vitéz magatartása elismeréseül: Müldenbergi lovag Beingni Zsigmond altábornagynak; az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartása elismeréseül: Iwaninai Iwanski Artur 83. gy.-e.-beli számfeletti ezredesnek, a 19. gyalogdahdár parancsnokának; az ellenséggel szem­ben vitéz magatartásuk elismeréseül a következő vezér­őrnagyoknak: lleymann Hugónak a 20. és Korompai Brunswik Adolfnak, a 121. gyalogdandár parancsnoká­nak; a vaskorona-rend 3. osztályát a hadiékitménynyel díjmentesen az ellenséggel szemben vitéz és oredményes magatartása elismeréseül: ns. Rabi Ödön 30. gy.-e.-bsli ezredesnek; az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréseül: Gerő Imre 24. t. vad.-zászlóaljbeli alezre­desnek; Schmid Hugónak, az ellenség előtt elesett vezér­kari testületbeli őrnagynak; a következő ezredeseknek: Gross Ferencnek, a 10. lovastüzér-osztály és Wiedstruck Ferencnek, a 75. gy.-e. parancsnokának; a következő őr­nagyoknak: Hajek Alajosnak a 36. és Albrecht Tivadar­nak a 36. gy.-e.-ben; továbbá: Marass Jánosnak, az el­lenség előtt elesett SS. gy.-e.-beli alezredesnek; lovag MU lialics Boguszláv őrnagynak és Durlach Hugó százados­nak a b.-h. 2. gy.-e.-ben, Leupreeht Manónak, az ellen­ség előtt elesett 1. tiroli cs.-v.-e.-beli őrnagynak; Blosche Henrik 65. gy.-e.-beli őrnagynak; az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartása elismeréseül: Vonbank Henrik ezredesnek, a 3. tiroli cs.-vad.-e. parancsnokának; az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréseül a következő ezredeseknek: Ottenhorsti Otahal Ferencnek a 18., Müller Rezsőnek a 36. és Alscher Károlynak a 98. gy.-e. parancsnokának; a következő alezredeseknek: Ku­bicsek Józsefnek a 18. és Krehan Józsefnek a 36. ay.-c.­ben; Mayer Hugónak, a 2. t. v.-zászlóalj parancsnoká­nak; továbbá: Meissner Frigyes 18. gy.-e.-beli őrnagy­nak, Peukert Ferenc 18. gy.-e.-beli századosnak, aki az ellenségtől kapott sebeiben halt meg; az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartása elismeréseül: Regnier János 22. t. t.-e.-beli számfeletti ezredesnek, a ' 19. t. t.-dandár parancsnokának; az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréseül: Scholze Ödön 42. gy.­e.-beli és gróf Zedtwitz Ferenc 14. drag.-e.-beli alezrede­seknek, Bily József 18. gy.-e.-beli őrnagynak; a Ferenc József-rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt sza­lagján az ellenséggel szemben vitéz és önfeláldozó maga­tartása elismeréseül: dr Gross Miksa 2. oszt. főtörzsor­vosnak; az ellenséggel szemben kiváló szolgálata elisme­réseül: Ilrzics Godimir hadbiztosnak; az ellenséggel szemben vitéz és önfeláldozó magatartásuk elismeréseül a következő törzsorvosoknak, orvostudoroknak: Vymys­licky Gyulának a 36. és Majewski Tádénak a 30. gy.-e.­l>en, Krejcsi Józsefnek a 19. gyaloghadosztály egészség­ügyi főnökének; az ellenséggel szemben kiváló szolgálata elismeréseül: Tauböck Károly hadbiztosnak, a 19. gya­loghadosztály hndbizlossági főnökének; a katonai érdemkeresztet a hadiékitménynyel ado­mányozta az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk el­ismeréseül : Treuendorfi Steiner Ferenc ezredesnek, a 9. t. t.-e. parancsnokának; a következő alezredeseknek; Assmann Rezsőnek, a 3. nehéz tarackosztály parancsno­kának és Repper Ferencnek a 8. hegyi t.-e.-ben; a kö­vetkező főhadnagyoknak: Gerzabek Oszkárnak, számfe­letti a 47. gy.-e.-ben, beosztva a 8. hegyi t.-e.-be; Fasfhing Jánosnak a 14. hegyi t.-e.-ben; továbbái ns. Saraca Szaniszló 98. gy.-e.-beli alezredesnek; a követ­kező századosoknak: ns. Endte Sándornak, Borufka Edé­nek, Kraus Alajosnak, Nemec Bélának, Mance Józsefnek és Kielaibl Adolfnak a 36., Jauris Károlynak, Schosser Károlynak, Kratzmann Oszkárnak és Hűlik Manónak a 98. gy.-e.-&«n; ns. Tepser Albertnek és Ludwig Alfrédnek a 12. t. vad.-zászlóaljban; a következő főhadnagyoknak: Sohár Egonnak és Dastien Józsefnek a 36. gy.-e.-ben; to­vábbá: ns. Wiktorin Rezsőnek, az ellenség előtt eleseit 36. gy.-e.-beli századosnak'; Koppcnsteiner Antal 20. t. t.-e.-beli alezredesnek; Girnldi Péter őrnagynak és Loch­bihler Adolf századosnak a 97. gy.-e.-ben; Nippenburgi í:róf Bissingen Ernő főhadnagynak az 5. drag.-e.-ben; ns. Grobicki György 18. dzs.-o.-bcli hadnagynak; Nordlandi Seiche Ágost 22. táb. t.-e.-beli alezredesnek; a következő századosoknak: Neudorfi lovag Nachodsky Manónak és Caklovics Ivánnak a 21., Kolnberger Nándornak és Pram­burgi Konschegg Frigyesnek a 36. gv.-e.-ben; Lassy Gusz­távnak a 3. hegyi t.-e.-ben; a következő alezredeseknek: Cü jymet z flugztjWflak a 21 ; .és g£^mgyt .j.6zsefnek a 75. gy.-e.-ben; továbbá: Marecsek Antalnak, az ellenség előtt eleseit 36. gy.-e.-beli hadnagynak; tndrák Lipót 98. gy.-e.-beli alezredesnek; a következő századosoknak: ns. Stegner Alfrédnek a 38., Lampe Árpádnak és Lenner Mik­lósnak a 60., Oltral lovag Descovich Oszkárnak és Pavv­ltts Juliánnak a 67. gy.-e.-ben, Fischer Józsefnek a 22. t. t.-e.-ben, ns, Lupkovics Miklósnak a 6, t. tarack-e.-ben; továbbá: Gultal Mihály 60. gy.-e.-beli főhadnagynak, Kropf Károly 41. t. t.-e.-beli őrnagynak; a következő szá­zadosoknak: Kulcsár Istvánnak és Táborszky Lászlónak a 67. gy.-e.-ben; báró Busche-Ippenburg Károlynak a 3. tiroli cs.-v.-e.-ben; Naleczi lovag Kurowski Győzőnek a 18. t. v.-zászlóaljban; Luckmann Károlynak és Gans Edé­nek a 25. és Jarteni Glasser Tivadarnak a 41. gy.-e.-ben; Luksch Bódognak a 14. t, tarack e,-ben; a következő fő­hadnagyoknak: gróf Salburg Manó, Falkenstein bárójá­nak és gróf Vojkffy Hubertnek a 12. dzs.-e.-ben; Boek Já­nosnak a 14. t. tarack e.-ben; "VVallcczek Frigyesnek a 6. hegyi t.-e.-ben; az ellenség előtt elesett: Opatich Vazul századosnak a 18. és Hafner Gottfrid főhadnagynak és Egger Zsigmond hadnagynak a 67, gy.-e.-ben; Dross­bergi Verdrogs Pál hadnagynak a 3. tiroli cs.-v.-e-ben; továbbá a következő századosoknak: Allexin Ödönnek a vezérkarnál; Krauss Károlynak a 30. és Ungár Károly­nak az 58. gy.-e.-ben; Satzinger Rezsőnek a 30. t. v.­zászlóaljban; a következő főhadnagyoknak: Schneider Ernőnek, számfeletti a 8. t. v.-zászlóaljban és Wolosz­ezuk Lászlónak a 42. táb. t.-e.-ben — mindketten beoszl­va a vezérkarnál; Wedam Ferencnek a 15., Sueharda Jó­zsefnek a 30., Barberics Simonnak és Kandler Alajosnak a b.-h, 2. gy.-e.-ben; továbbá.: Taraboehia Milorád b.-h. 2. gy.-e.-boli hadnagynak, Brouqier Rezső vezérkari tes­tületbeli őrnagynak, Illés pármai herceg, vezérkari tes­tületbeli százados ur ö királyi fenségének; n következő századosoknak: Kirchner Lajosnak, számfeletti a 35. gy.-e.-ben, beosztva a vezérkarnál; Jirawa Rezsőnek a 65. és Mark Sándornak a 67. gy.-e.-ben; Jarich Józspfnek a 17. t. v.-zászlóaljban; Pummerer Leónak ég Bemard Árpádnak a 9. t. tarack e.-ben; Hasselberger Ferencnek a 14. t. tarack-e.-ben; Hertelendi Hertelendy Miklósnak .a 10. h,-e.-ben; továbbá: Schaffer Richárd főhadnagynak a 9. árkász zászlóaljban, Alsó-Mátyásfalvai báró Mattya­sovszky Zoltán főhadnagynak a 10. h.-e.-ben; Lindhau­seni Lunzer Henrik őrnagynak a 7. gy.-e.-ben; a követ­kező századosoknak: Kiihrner Gyulának a 7. és Breiten­íeld Edének a 47; gy.-e.-ben, Eberl Antalnak, számfeletti a 8. t. iarack e.-bon, a cs. kir. 22. Landwehr t.-osztály­nál; a következő főhadnagyoknak: Mayeritsch Józsefnek a 7. és Sonderburgi Reinisch Vilmosnak a 47. gy.-e.-ben; továbbá: Holzer János hadnagynak a 8. t. v.-zászlóalj­ban; a katonai érdemkereszthez a hadiékitményt adta az ellenséggel szemben vitéz viselkedésük elismeréseül; Kronstatli Bolzano Henrik ezredesnek, a 88. gy.-e. pa­rancsnokának; Raser Károly alezredesnek, a 9. nehéz ta­rack-osztály parancsnokának; Steffan. Mór őrnagynak a 8. t. tanaek-o.-ben; Dohrafsky Oszkár századosnak a 36. gy.-e.-ben; Schwaller Frigyes alezredesnek a 98. gy.-e.­ben, Czernich Gusztáv századosnak a .36. gy.-e.-ben, Rohrhofer Antal alezredesnek a 3. t. tarack-e.-ben; a kö­vetkező századosoknak: Kerschner Brúnónak a 7. gy.-e.­ben; ns. Baldass Frigyesnek a 8. t. v. zászlóaljban; lovag Schragl Hugónak a 14. hegyi t.-e.-ben; továbbá: ns. Kühtreiber Ferenc 18. gy.-e.-be'i alezredesnek; Placliota Károly és báró Pitreich Miksa vezérkari testületbeli őr­nagyoknak; a 2. oszt. lelkészi érdemkeresztet a piros-fe­hér szalagon az ellenséggel szemben vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréseül: Rasek József tábori főlelkész­nek és hadosztály-plébánosnak, beosztva a 19, gyalog­hadosztály parancsnokságnál; megparancsolta, hogy a legfelső dicsérő elismerés kifejezése tudtul adassék az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréseül: Svaton Antal 40. t. t.-e.-beli őrnagynak; a következő századosoknak: Braun Ferenc­nek és Barger Edének a 7., Powroznicki Sándornak, ns. Chmela Emilnek és Wurner Andornak a b.-h. 2. gy.-e.­ben; Haas Károlynak a 40. t. t.-e.-ben, lovag Schildenfcld Frigyesnek és gróf Auersperg Hervardnak az 5. drag.-e.­ben; Winter Hugónak a 14. vonatosztályban; a követke­ző főhadnagyoknak: Stine Róbertnek a 7., Semo József­nek és Guggenberger Henriknek a 97. gy.-e.-ben; ns. Schwarzleilner Chlodvignak, számfeletti a 8. t. t.-e.-ben, beosztva a vezérkarnál; a következő hadnagyoknak: Krasnik Vladimírnak és Babnik Károly .ak a b.-h. 2. gyalogezredben; Peerheimi Peer Rezsőnek az 1. dzs.-e.­ben, Passek Ferencnek a 9. t. .-e.-ben; továbá: Stang­ler Alajos jogtudor és Spurny Lipót b.-h. 2. gy.-e.-beli tartalékos hadnagyoknak, Tragl Ferenc 9.4. gy.-e.-beli őr­nagynak; a következő századosoknak: Scholter Józsefnek a 36., Meister Károlynak, Keller Ferencnek és Chromek Károlynak a 94. gy.-e.-ben; a kővetkező főhadnagyok­nak: Mattauch Leónak a 60., Chytil Hugónak, Po'povits Ivánnak és Göldrich Károlynak a 67. és Hörvvarter Fe­rencnek a 88. gy.-e.-ben; Zabernbcrgi Gerber Sándornak és Jurasinovics Györgynek a 2. t. v.-zászlóaljban; továb­bá: Schidek Ottó 22. t. t.-e.-beli tartalékos főhadnagy­nak; Krall Richárd 17. t. t.-e.-beli hadnagynak; a követ­kező tartalékos hadnagyoknak: Fischer Ferencnek a 60., Ilirschfeld Miksának és Straus Miksának a 67. és Kafka Rezsőnek a 94. gy.-e.-ben; Neitwal Egonnak a 2. t. zászlóaljban, Franki Józsefnek a 18. t. t.-e,-bon; a kő­vetkező századosoknak: Löbner Mórnak és Hirtli Róbert­nek a 7. gy.-e.-ben, Drauhaini Puteany Egonnak a 7. t. v.-zászlóaljban; Csepini Adamovich Ferencnek az 1. dzs.-e.-ben; továbbá: gróf Waldburg-Zeil-Lustenau­Hehenems György 5. dragonyosezredbeli tartalékos szá­zadosnak; a kővetkező főhadnagyoknak: Tunner István­nak a 7. és Koprina Károlynak a 47. gy.-e.-ben; Czerno­haus Alfrédnek a 7. t. v.-zászlóaljban; Raviczi lovag Dembinski Istvánnak és gróf Rcsséguier Manónak az 1. dzs.-e.-ben; lovag Krukowicz-Przedrzymirski Emilnek a 32. t. t. :e.-ben; a következő hadnagyoknak: Hornthali Ilorsetzky Alfrédnek a 9. t. v.-zászlóaljban; Schirka An­talnak a b.-h. 2. gy.-e.-ben; Wostall Jánosnak és Pfeffer Istvánnak a 9. t. t.-e.-ben; a következő tartalékos had­nagyoknak: Rebek Máriusnak a 8. é3 Slumpf Emilnek a 9. t v.-zászlóaljban; a következő századosoknak: Kurtz Sándornak a vezérkarnál, Hutter Józsefnek a 21. gy.-e,-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék