Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-02 / 243. szám

4 PESTI HÍRLAP 1914. október 3., szombat, mint a francia. Azonkívül jobbak a fegyvereik is. A gyalogsági fegyver és a lovagkarabély sok­­k­al messzebbre visz, mint a mienk, az automa­tikus pisztoly, a browning-típus sokkal köny­nyebb kezelésű és a lövése biztosabb. A német tábori tarack tizenkét kilométernyire visz és pompás szerkezete olyan, hogy nemcsak a mi lövészárkainkat rombolja szét, de a repülőgép­jeinket is csodálatos biztossággal célba veszi. A repülőgépjeik nagyszerű felderítő szolgálatot vé­geznek. Egy német tarackütegnek csaknem lehe­tetlen volna tizenkét kilométer távolságra kike­resni a mi ütegeinket. De mit tesz a német aviati­kus? Felrepül ezerkétszáz-ezerötszáz méter ma­gasságra,f­elrepül egészen a vonalunkig, körül­néz és alig hogy fölfedezte pozíciónkat, köröket ír le felette, mindig keskenyebbet és keskenyeb­bet, míg végre lebocsát merőleges irányban egy rakétát, amely hosszú, fekete, lassan eltűnő füst­oszlopot hagy maga után. A tüzértisztek, akik a repülőgép útját távcsövel követték, nyomban ki­adják a parancsokat, úgy hogy alig adta meg a repülőgép a rakétajelet, megkezdődött már a francia ütegek ágyúzása. Hasonló taktikát alkal­maznak a gyalogsági csapatok ellen is és mivel a németek nem takarékoskodnak a lőszerrel, na­gyon gyakran sikerül nekik rettenetes golyó­záporral a francia gyalogság előrenyomulását feltartóztatni. Német foglyok Párisban. Bécs, okt. 1. Az angol lapok párisi jelentése alapján köz­lik, hogy szeptember 24-én körülbelül száz német fogoly, közöttük Kluck tábornok egyik vezérkari tábornoka, akit a Reims melletti harcokban fogtak el, érkezett Párisba. Francia katonák önmagukat sebesítik meg. Berlin, okt. 1. A berlini Börsencourt­ közzétesz néhány német kézbe került francia napiparancsot, amely érdekesen világít rá a francia hadsereg züllött állapotaira. A francia napiparancsok így kö­vetkeznek : Szeptember 9. és 10-iki parancs. 1. A 22-ik vadászzászlóalj parancsnoka elesett a Téte de Béhonville melletti táma­dásnál. 2. Bi­bail tábornok, az I. hadsereg pa­rancsnoka, tudomásul hozza, hogy több kato­­nát, aki saját maga ejtett sebet magán, halállal büntették. Ez az összes csapatoknak tudomásá­ra adandó. 3. A 28-ik hadosztály hadbírósága szep­tember 7-ikén 19 esetben megállapította, hogy katonák elhagyták őrhelyeiket és megcsonkítot­ták önmagukat.. Ebből­ kifolyólag a bíróság 11 katonát szabadságvesztésre ítélt, hatot halál­lal büntetett, két esetben a vizsgálat lefolytatá­sát elhalasztotta. Hadosztály-parancs. A 28-ik divízió megparancsolja: Minden katonát, akit ütközet alatt a front mögött talál­nak, hadbíróság elé kell állítani. Azoknak, akik szabályszerűen a front mögött tartózkodnak, igazolványt kell adni, amelyben meg van jelöl­ve, hogy milyen teendőt végeznek. Szeptember 11-iki parancs 1. Legutoljára szigorúan megparancsol­juk, hogy a front mögött álló katonáknak iga­­­zolványt kell adni. 2. Egy német pilóta bombát dobott le, amely eltalált egy hadoszlopot, amely tiz­et hosszában állott. A bomba több embert és foga­tot harcképtelenné tett. Mindez nem történhe­tett volna meg, ha megfogadták volna a had­sereg parancsokat. Azokat az elővigyázati in­tézkedéseket, amiknek az a céljuk, hogy a csa­patokat elvonják az ellenség megfigyelése elől, nemcsak az elől lévő csapatoknak kell szem előtt tartaniuk, hanem azoknak is, amelyek hátul vannak. 3. Árulás miatt egy katonát halálra ítéltek. Általános hadosztály-parancs. A sarzsik ne fedjék be rangjeleiket. A kék szalagokat, amelyek azokat eltakarják, el kell távolítani. A halálos ítéleteket a jövőben egyszerűsí­tett bírói eljárással hozzák, anélkül, hogy a katonai büntetőtörvénykönyv formalitásait szem előtt tartanák. Ez az intézkedés a következő ese­tekre vonatkozik: 1. Szökés, az őrhely elhagyása, akkor is, ha látszólag oka volt a dolognak és az esetben is, amidőn sebesülést sz­rít az illető, 2. zsákmányolás, 3. kémkedés. Ezek a parancsok világosan és félre nem érthető módon bizonyítják, milyen gyenge lábon állhat a francia hadsereg harci lelkesedése. A belga harctér. « Antwerpen ostroma három oldalról Berlin, okt. 1. — Saját tudósítónktól. — A belga harctérről a következő jelenté­sek érkeztek: Amsterdamból szeptember 30-iki kelettel jelentik a Berliner Tageblattnak. Me­cheln városán kívül a németek több közeli fa­lut is megszállottak. A lakók közül több ezren Antwerpenbe és Hollandiába menekültek. A németalföldi Brabant egész határán a leg­utóbbi napokban gyakran lehetett hallani a német fegyverek tüzelését. A német csapatok Turnhouttól néhány kilométerig jutottak. Turnhoutból jelentik, hogy a németek megkí­sérlették, hogy az összes, még távolban lévő csapatokat az antwerpeni erődök körzetébe űzzék vissza, hogy azután megkezdjék az ost­romot. A németek három oldalról nyomulnak Antwerpen felé. Nyugaton Aalst felől, melyet lakói elhagytak és Termonde felöl, délen Mecheln felöl, míg keleten megkísérlik, hogy az áttörést Turnhoutnál kierőszakolják. Másik, Hollandiából érkezett jelentés szerint az ösz­szes, Belgiumból a németalföldi Brabantba ve­zető utakon folytonosan menekülők vonulnak, a­kik Kempen felöl jönnek. Több száz ember­ből álló csoportok kézikocsikat tolnak maguk előtt, bútorokkal és más házieszközökkel meg­rakva. A turnhouti apácák elmenekültek. Több faluban a német tisztek sikertelenül kísérlet­tek meg, hogy a lakosságot maradásra birják. * (A német csapatok három oldalról köze­lednek Antwerpen felé. Délről Mecheln húsz kilométernyire Antwerpentől, már birtokukban van. Termonde, amely szintén meg van erősít­ve, egyvonalban fekszik Mechelnnel. Antwer­pentől délnyugatra huszonhat kilométer távol­ságban, míg egy másik seregcsoport Turnhout felől nyomul a szorongatott Antwerpen felé. Turnhout az ostromlott várostól északkeleti irányban harminchat kilométernyi távolságban van. Mind a három várost vasút köti össze Antwerpennel.) Kopenhága, okt. 1. — Saját tudósítónktól —• Itt hire jár, hogy Antwerpen és Brüsszel között új csata van folyamatban, amelynek színtere Tendermondetól keletre Merchten Lon­derseel és Bogghenkhout között van. Egy belga hadosztály Antwerpenből teljes trainnel elin­dult a csata színterére. Berlin, okt. 1. — Saját tudósítónktól — Bordeauxból Hollandián át jelentik. Egy levél, melyet a londoni angol követ egy bor­deauxi személyiséghez intézett, mint a Petit Geronde közli, következőket írja Antwerpen bombázásáról: Kis seregünk legutolsó marad­ványaival küzdünk. Ellentállunk, hogy a szö­vetségesek bizalmát ne csökkentsük, de nem igen van reményünk rá, hogy erőfeszítéseink­nek kézzelfogható eredménye lesz Ellenségünk túlereje nagyon is nagy. Mi magunk iskolázott katonáinkat már csaknem teljesen elvesztettük. És már csak néhány akaraterősebb polgár áll rendelkezésünkre, akiknek a kiképzésével va­gyunk elfoglalva Zeppelin-léghajó Antwerpen fölött Berlin, okt. 1. Antwerpen fölött ismét megjelent egy Zep­pelin ; öt bombát dobott, mire minden zavar nél­kül felszállóhelyére visszatért. Mecheln bombázása. Berlin, okt. 1. Hollandiából jelentik a Vossisch­e Zeitung­nak. A „Flandre Liberale" levelezője a követ­kezőket jelenti Mecheln bombázásáról: Vasár­nap reggel negyed kilenc órakor hatalmas lö­vegekkel, melyek irtózatos pusztítást vittek vég­hez, váratlanul megkezdődött a város harma­dik bombázása. Dél felé már lehetetlen volt a városban megmaradni. Aki csak tehette, mene­kült, de az utakat a romok sok helyen eltorla­szolták. A lövegeknek olyan hatalmas volt az ereje, hogy még a pincékben sem érezhette ma­gát senki sem biztonságban. A lövegek ember­magasságú réseket ütöttek a falakon. Sok köz­épület elégett. A golyók a menekülők közül is sok embert megöltek. Tizennégy embert egy kávéház romjai maguk alá temettek. A bombá­zást hétfőn is folytatták. A németek előnyomulása Belgiumban. Rotterdam, okt. 1. ,, A Nieuwe Rotterdam'sche Courant jelenti, hogy tegnap erős német csapatok tüzérséggel megjelentek Mollnál. A belgák rövid harc után súlyos veszteséggel vonultak vissza. A németek tovább indultak Herrenthal felé, mely Moll és Antwerpen közt fekszik. Moll helyiségnek nem történt bántódása. Harcok a tengeren. Az angol flotta csak razziákat rendez. Stockholm, okt. 1. Az Aftenbladed-nek jelentik Londonból. A brit tengerészeti kormány kijelenti, hogy az ál­talános kívánság, amely azt sürgeti, hogy az angol flotta támadja meg Helgolandot és így szerezzen magának utat, teljesíthetetlen. Az a szemrehányás, hogy az angol flotta tétlen, tökéletesen igazságtalan. Ilágy azonban a nép általános követeléseinek bizo­nyos tekintetben kedvében járjon, az angol kormány elhatározta, hogy alapos és rendszeres razziát fog tartani és erre már utasította kisebb csrks­óit, a torpedónaszádokat és a tengeralattjáró naszádokat. Angol hajók egymás ellen. London, okt. 1. A Daily Telegraph közli: ITarvichból jelenti egy távirat, hogy egy angol torpedóromboló-naszád nyílt tengeren ellenséges hajónak­ nézett egy angol személyszállító gőzöst és torpedókat lövöldözött rá. A személyszállító gőzös holland kikötőből indult el angol menekülőkkel, akik eddig Németország terü­letén voltak. Az angol személyszállító-előzés nem állott meg az angol torpedónaszád felszólítására és ezért, indult meg ellene a tüzelés. Mikor aztán az angol torpedónaszád közelebb jutott­ a gőzöshöz, ki­derült a félreértés. Úszó aknák az Adrián, Róma, okt. 1. Tekintettel arra a sok úszó aknára, amelyek az Adriai-tenger különböző pontjain több­­ha­lászt öltek meg, a tengerészeti minisztérium tor­pedózuzakat küldött ki az aknák elpusztítására. A tengerészeti minisztérium elrendelte, hogy az állam által szubvencionált társaságok egyelőre szüntessék be a forgalmat és figyelmébe ajánlja mindazoknak, akik a veszély dacára a tengerre szállnak, hogy csak nappal és nagy elővigyázat­tal menjenek A Dardanellák elzárása, Konstantinápoly, szept. 30. A Tanin kifejti, hogy az angol flották ál­landóan a török territoriális vizeken, a Darda­nellák bejárata előtt cirkálnak és ezzel a nem­zetközi joggal ellentétbe helyezkednek, mert Tö­rökország deklarálta semlegességét. A Darda­nellák elzárását egyébként különösen a követke­ző eset miatt rendelték el: Egy a Dardanellák előtt cirkáló török torpedózuzót a szövetségesek flottái feltartóztatták és a hajó parancsnokát megfenyegették, hogy elsülyesztik a torpedózu­zót, ha nem tér vissza azonnal a Dardanellákba. Amikor a torpedózuzó a Dardanellákba befu­tott, a szövetséges flották oly közel jöttek a ten­gerszoros bejáratához, hogy a tengerszoros pa­rancsnoka elrendelte a szoros bezárását.

Next