Pesti Hírlap, 1915. január (37. évfolyam, 1-31. szám)

1915-01-09 / 9. szám

1915. január 9., szombat. PESTI HÍRLAP Orosz kísérlet a monarchia dunai közlekedé­sének megakadályozására. Milano, jan. 8. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Corriere della Sera jelenti Buka­restből. A Duna torkolatánál Surina és Sadagora között két orosz gőzös megkísér­tette, hogy egy 2500 tonnás hajót robbantás­sal a Duna medrébe süllyeszszen. A célja ennek az lett a tolna, hogy az osztrák és ma­gyar gőzösök a Dunán ne közlekedhessenek. Törökország zsáfpolyja. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, jan. 7. A főhadiszállás közli: Az orosz flotta ma a népjog ellenére bombázta a nyílt város­nak nyilvánított Sinope városát, miközben két ház könnyen megsérült. Emberéletben nem esett kár. Négy bárka elsülyedt. Török hadihajók ezzel szemben siker­rel bombázták az orosz csapatokat, melyek Makrjaliban és e községtől északra az orosz parton állottak. Január 5-én egy angol cirkáló Masi­nától keletre csapatokat akart partra szál­lítani. Parti védőseregünk tüzelése az ellen­séget, mely négy halottat hagyott hátra, visszavonulásra kényszerítette. Török győzelem az Urmia-tónál. Konstantinápoly, jan. 8. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Az Asserheidsanban harcoló török csa­patok megszállották a Saudsablakot és a közeli Nidan-buzskit is elfoglalták, amivel az oroszokon nagy győzelmet arattak. A törökök több ágyút és nyolc gépfegyvert zsákmányoltak és sok száz kozákot bele­hergeltek az Urmia-tóba. Török földön nincs orosz katona. Bécs, jan. 8. A Xelle Freie Presse jelenti Konstanti­nápolyból. A Tanin jelenti: Török földön nincs már egyetlen egy orosz katona sem. * A feketetengeri flotta lázadó matrózai. Róma, jan. 8.­­ — Saját tudósítónktól. — Odesszából jelentik, hogy a feketetengeri flotta ötvenhét matrózát lázadás miatt tíz évi börtönbüntetésre ítélték. Szöknek a Szuez-csatornát védő csapatok. Konstantinápoly, jan. 7. A Teresumán­­ ITakikat értesülése szerint a Szuez-csatorna védelmével megbízott indiai csapatoknál egyre nagyobb lesz a szökések szá­ma. A napokban négy gyorstüzelő egész legény­sége teljes készletükkel a török csapatokhoz ment át. Igen sokan szándékszanak hasonlókép cselekedni. Az indiai uleinák Anglia ellen. Konstantinápoly, jan. 7. — A Pesti Hirlap tudósítójától. " Mint az ,,El Ilai Osmani" című­ beiruti arab újság jelenti, az indiai mohamedán ulémák tilta­kozást bocsátottak ki a haiderabadi kormány fel­hívása ellen. A felhívás szerint az angolok min­dig csak a mohamedánok javát akarták. Az ulé­mák tiltakozásukban felsorolják mindazokat az üldözéseket, amelyeket az izlámnak­ Angliától el kellett szenvednie és tiltakoznak az indiai csapa­toknak idegen, ismeretlen országokba való el­küldése ellen. Számon kérik a kormánytól ezek­nek a csapatoknak az elmaradását. Az angolok felszólították Ali emirt, a hires indiai mohame­dán vezért, hogy menjen Londonból Indiába, hogy ott a mozgalmat lecsillapíthassa. Az alexandrettai bombázás kulisszatitkai. Konstantinápoly, jan. 8. — A Pesti Hirlap tudósitójától. — Az angolok decemberben tudvalevőleg Alexandrettától északra bombázták a partot, amiről a Tasviri Efkiar még a következőket je­ Az egyiptomi előnyomulásra a válasz: a Dardanellák ostroma. Bukarest, jan. 8. A Dimineatának jelentik Szentpétervárról: Anglia — egy semleges állam közbenjöttével — hivatalosan értesítette a török külügyi kormányt, hogy Anglia kész fordírozni a Dardanellák bir­tokbavételét abban az esetben, ha a török sereg haladéktalanul nem hagy fel az Egyiptom elleni előnyomulással. Ez a fenyegetése Angliának — írja a román lap, — egyelőre teljesen hatásta­lan maradt Törökországban, annyival is inkább, mert Törökország már hónapok óta a Darda­nellák összes szorosainak védelméről a lehető legkörültekintőbb módon gondoskodott és nyu­godtan nézhet elébe bármely támadásnak. Izgalom Olaszországban. Róma, jan. 1. A Parisból ideérkezett jelentés, hogy Anglia hajlandó a Dardanellák kérdésében engedni Oroszországnak, a legnagyobb izgal­mat keltette politikai körökben. A lapok hangsúlyozzák, hogy a Dardanellák kérdése nem Oroszország és Anglia belső ügye és egyedül csak e két állam nem jogosult önál­lóan dönteni a Dardanellák sorsa felett. A Dardanellák ugyanis a legnagyobb jelentő­séggel bírnak a Földközi tengeri kereskede­lem szempontjából, tehát Olaszországra néz­ve is, mint kifejezetten Földközi tengeri ha­talomra nézve a legmesszebbmenő fontos­sággal bírnak. Olaszország elvárt hogy Anglia és Oroszország az ő tudta nélkül­e , kérdést végleg nem rendezik. lenti. A palasi vasút bombázása után két moz­dony Alexandrettába menekült. Egy angol cir­káló megjelent a város előtt és azt követelte, hogy tizennyolc óra alatt az egész helyőrség adja meg magát és szolgáltassa ki a fegyvere­ket, mert különben bombázni fogják az összes középületeket. A török parancsnok azt felelte erre, hogy minden törökért, akit menőinek, leg­alább is egy angolt felakasztat. Az angolok erre elálltak a bombázástól, tárgyalni kezdtek és végre abban egyeztek meg, hogy a két mozdonyt felrobbantják. Kis idő múlva a törökök kijelen­tették, hogy nincs dinamitjuk, mert az egész dinamitkészletet elvitték Damaskuszba. Az ango­lok erre kijelentették, hogy kölcsön adják a szükséges dinamitmennyiséget a törököknek. Közben azonban egy mérnök mellékvágányon a bombázott vonathoz ment és kis mozdonyához csatolva az egész vonatot Merzinába vitte. Ami­kor az angolok ezt megtudták, a két mozdonyt gyorsan hasznavehetetlenné tették és üldözőbe vették a menekülő vonatot, de ez már messze járt, úgy, hogy az angolok nem tudták utol­­ érni. Anglia elismeri Oroszországnak a Darda­nellákra való jogait Páris, jan. 8. (Rómán át.) A francia lapok feltűnő helyen azt a szenzációs hírt közlik, hogy Anglia megváltoztatta a Dardanellák kérdé­sében eddig elfoglalt álláspontját. Közis­mert dolog, h­ogy­ Anglia még az utóbbi na­pokban is hangsúlyozta, hogy a Dardanel­lák kérdése a Földközi tengeren való érde­keire való tekintettel létkérdése s még Oroszország diplomáciájával szemben is hi­vatkozott a történelmi küzdelemre, amelyet a Dardanellákért vívott. Az angol diplomá­cia ismételten hangsúlyozta, hogy Anglia sohasem egyezhetnék abba bele, hogy Orosz­ország korlátlan ura legyen a Dardanellák­nak. Grey a háború kitörése után párisi és pétervári nagykövetei útján ily tartalmú deklarációt le is adatott a szövetséges kor­mányoknál. A napokban megjelent Sir Ed­ward Greynél a londoni orosz nagykövet és átadott neki egy memorandumot, amely­ben Oroszország hivatkozik arra, mily nagy áldozatokat hozott a háború folyamán szö­vetségeseiért és kérte, hogy Anglia ismerje el bizonyos kautélák mellett az oroszok eset­leges fenhatóságát a Dardanellák felett. Az orosz nagykövet és az angol külügyi állam­titkár közt lefolyt több tárgyalás­ után Grey végül kijelentette, hogy a maga részéről hoz­zájárul ahhoz, hogy Anglia bizonyos körül­mények között ismerje el Oroszország joga­it a Dardanellák felett. A Dardanellák bombázása. Róma, jan. 8. A lapok egyöntetű jelentése szerint a Dar­danellák erődeit állandó ostromtű­zben tartja a szövetséges angol-francia flotta és bár az ostrom természetes következményekép a Dardanellák erődei szenvednek a tűzben, nagyobb eredményt a flotta nem tudott felmutatni a károkozásnál.­ ­ A Dardanelláknál nincs veszély. Athén, január 1. A török hatóságok azokat a semleges ál­lamokbeli konzulokat, akik a Dardanellák pont­jain székelnek, felkérte, hogy aggodalom nélkül térjenek vissza hivatali székhelyükre. Kitch­ener beszámolója a felsőházban. London, jan. 8. A felsőház tegnapi ülésén Crewe marquis a tengerészeti vita során kifejtette, hogy nem volt még oly tengeri háború, melyben a tengeri supre­matiát oly gyorsan s oly csekély költséggel meg lehetett volna szerezni. Angliának sikerült hihe­tetlenül gyorsan megszerezni a tenger feletti ural­mat. Nem hálálkodhatunk eléggé flottánknak tel­jesítményeiért, de nem szabad megfeledkeznünk az ausztráliai, francia és japán­­flották támoga­tásáról sem. Áttérve a Formidable elsülyedésére, megjegyzi, hogy a végleges vizsgálat szerint a sorhajót két, tengeralattjáró által kilőtt torpedó sülyesztette el. A Formidable kapitánya egy, a közelben tartózkodó hajónak jelt adott, hogy ne közeledjék megmentésére, nehogy azt is megtá­madja a tengeralattjáró. A ház élénk tetszése közben kijelenti, hogy ez bátor tett, mely méltó az angol flotta hagyományaihoz. Kitch­ener lord előadta, hogy bár a nyugati hadiszintérről a németek keletre vittek csapatokat, elég erősek maradtak, hogy fejlett futóárok­rendszerü­ket erősen védve, feltartsák a szövetsé­geseket. A harcok a várharc jellegét öltik ma­gukra. French tábornok hadseregét territoriális és kanadai csapatok erősítették. A keleti had­szintért illetőleg kijelenti, hogy Mesopotámiában az indiai expedíciós sereg folytatja északi elő­nyomulását, Burna mellett megtámadta a törö­köket, megverte őket és nagy veszteségeket oko­zott. A törökök sokat emlegetett egyiptomi elő­nyomulása mindeddig nem történt meg. Jelen­tősebb ütközet az ellenség és a csatornát őrző csapatok között még nem volt. Kelet-Afrikában meghiúsult a Tanga melletti német hadállás ellen irányult támadás, de mindazonál­tal német területen több helyet megszállva tar­tunk. Egyelőre földrajzi nehézségek gátolják a további előnyomulást. Kamerunban a Doball tá­bornok vezetése alatt előnyomuló haderő több fontos pozíciót foglalt el. Hartlepool megtámadá­sakor a parti ütegek viszonozták a német hajó­ágyúk tüzét, de nem sokat értek el az ellenség na­gyobb kaliberű ütegeivel szemben. A védtelen fürdőhelyek hősies megtámadása az ellenségnek­­semmi katonai eredményt nem hozott. Az újonco­zás normálisan folyik. A háború első szakában a tisztek hiánya aggodalomra adott okot, sike­rült azonban az expedíciós hadseregek tiszti lét­­számát kiegészíteni és ma már tartalékok van­nak. A háború kitörése óta 21.100 tisztet­ soroz­tak be. Corzon lord kifejti, szerette volna, ha Kitch­ener nyilatkozata kétszer oly hosszú és kimerítő, mert közléseivel nagyon takarékosko­dott, különösen az afrikai és Perzsa-öböl menti eseményekről. Nemrég hallottuk, hogy a Königs­berg német cirkálót a k­elet-afrikai partvidék egy folyam torkolatában elzárták. Azóta mit sem hal­lottunk e hajóról és legénységéről. (Az ülés folytatását Legújabb rovatunkban találja az olvasó.) Kitehenert el akarják távolítani az angol kabinetből. Kopenhága, jan. 8. Anglia különböző politikai körei azon fá­radoznak, hogy Kitehenert eltávolítsák a kor­mány kebeléből, mert nagyravágyásában Asquith tekintélyét mindjobban háttérbe akarja szorítani és sokan máris őt tekintik e kormány tulajdon­képpeni fejének. Sőt olyan hírek is el vannak terjedve, hogy Kitchener a tavasszal Franciaor­szágban is átveszi a főparacsnokságot. A ,,Mor­ning Post", az egyedüli lap, amely vak híve Kitchenernek, küzd e híresztelések ellen. A hírek­kel szemben, amelyeket Kitch­ener ellen terjesz­tenek, meg kell állapítani, hogy az egész had­sereg é.-z a nemzet a kormány legszilárdabb tá­maszát látja Kichenerben.

Next