Pesti Hírlap, 1915. január (37. évfolyam, 1-31. szám)
1915-01-09 / 9. szám
1915. január 9., szombat. PESTI HÍRLAP Orosz kísérlet a monarchia dunai közlekedésének megakadályozására. Milano, jan. 8. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Corriere della Sera jelenti Bukarestből. A Duna torkolatánál Surina és Sadagora között két orosz gőzös megkísértette, hogy egy 2500 tonnás hajót robbantással a Duna medrébe süllyeszszen. A célja ennek az lett a tolna, hogy az osztrák és magyar gőzösök a Dunán ne közlekedhessenek. Törökország zsáfpolyja. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, jan. 7. A főhadiszállás közli: Az orosz flotta ma a népjog ellenére bombázta a nyílt városnak nyilvánított Sinope városát, miközben két ház könnyen megsérült. Emberéletben nem esett kár. Négy bárka elsülyedt. Török hadihajók ezzel szemben sikerrel bombázták az orosz csapatokat, melyek Makrjaliban és e községtől északra az orosz parton állottak. Január 5-én egy angol cirkáló Masinától keletre csapatokat akart partra szállítani. Parti védőseregünk tüzelése az ellenséget, mely négy halottat hagyott hátra, visszavonulásra kényszerítette. Török győzelem az Urmia-tónál. Konstantinápoly, jan. 8. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Az Asserheidsanban harcoló török csapatok megszállották a Saudsablakot és a közeli Nidan-buzskit is elfoglalták, amivel az oroszokon nagy győzelmet arattak. A törökök több ágyút és nyolc gépfegyvert zsákmányoltak és sok száz kozákot belehergeltek az Urmia-tóba. Török földön nincs orosz katona. Bécs, jan. 8. A Xelle Freie Presse jelenti Konstantinápolyból. A Tanin jelenti: Török földön nincs már egyetlen egy orosz katona sem. * A feketetengeri flotta lázadó matrózai. Róma, jan. 8. — Saját tudósítónktól. — Odesszából jelentik, hogy a feketetengeri flotta ötvenhét matrózát lázadás miatt tíz évi börtönbüntetésre ítélték. Szöknek a Szuez-csatornát védő csapatok. Konstantinápoly, jan. 7. A Teresumán ITakikat értesülése szerint a Szuez-csatorna védelmével megbízott indiai csapatoknál egyre nagyobb lesz a szökések száma. A napokban négy gyorstüzelő egész legénysége teljes készletükkel a török csapatokhoz ment át. Igen sokan szándékszanak hasonlókép cselekedni. Az indiai uleinák Anglia ellen. Konstantinápoly, jan. 7. — A Pesti Hirlap tudósítójától. " Mint az ,,El Ilai Osmani" című beiruti arab újság jelenti, az indiai mohamedán ulémák tiltakozást bocsátottak ki a haiderabadi kormány felhívása ellen. A felhívás szerint az angolok mindig csak a mohamedánok javát akarták. Az ulémák tiltakozásukban felsorolják mindazokat az üldözéseket, amelyeket az izlámnak Angliától el kellett szenvednie és tiltakoznak az indiai csapatoknak idegen, ismeretlen országokba való elküldése ellen. Számon kérik a kormánytól ezeknek a csapatoknak az elmaradását. Az angolok felszólították Ali emirt, a hires indiai mohamedán vezért, hogy menjen Londonból Indiába, hogy ott a mozgalmat lecsillapíthassa. Az alexandrettai bombázás kulisszatitkai. Konstantinápoly, jan. 8. — A Pesti Hirlap tudósitójától. — Az angolok decemberben tudvalevőleg Alexandrettától északra bombázták a partot, amiről a Tasviri Efkiar még a következőket je Az egyiptomi előnyomulásra a válasz: a Dardanellák ostroma. Bukarest, jan. 8. A Dimineatának jelentik Szentpétervárról: Anglia — egy semleges állam közbenjöttével — hivatalosan értesítette a török külügyi kormányt, hogy Anglia kész fordírozni a Dardanellák birtokbavételét abban az esetben, ha a török sereg haladéktalanul nem hagy fel az Egyiptom elleni előnyomulással. Ez a fenyegetése Angliának — írja a román lap, — egyelőre teljesen hatástalan maradt Törökországban, annyival is inkább, mert Törökország már hónapok óta a Dardanellák összes szorosainak védelméről a lehető legkörültekintőbb módon gondoskodott és nyugodtan nézhet elébe bármely támadásnak. Izgalom Olaszországban. Róma, jan. 1. A Parisból ideérkezett jelentés, hogy Anglia hajlandó a Dardanellák kérdésében engedni Oroszországnak, a legnagyobb izgalmat keltette politikai körökben. A lapok hangsúlyozzák, hogy a Dardanellák kérdése nem Oroszország és Anglia belső ügye és egyedül csak e két állam nem jogosult önállóan dönteni a Dardanellák sorsa felett. A Dardanellák ugyanis a legnagyobb jelentőséggel bírnak a Földközi tengeri kereskedelem szempontjából, tehát Olaszországra nézve is, mint kifejezetten Földközi tengeri hatalomra nézve a legmesszebbmenő fontossággal bírnak. Olaszország elvárt hogy Anglia és Oroszország az ő tudta nélküle , kérdést végleg nem rendezik. lenti. A palasi vasút bombázása után két mozdony Alexandrettába menekült. Egy angol cirkáló megjelent a város előtt és azt követelte, hogy tizennyolc óra alatt az egész helyőrség adja meg magát és szolgáltassa ki a fegyvereket, mert különben bombázni fogják az összes középületeket. A török parancsnok azt felelte erre, hogy minden törökért, akit menőinek, legalább is egy angolt felakasztat. Az angolok erre elálltak a bombázástól, tárgyalni kezdtek és végre abban egyeztek meg, hogy a két mozdonyt felrobbantják. Kis idő múlva a törökök kijelentették, hogy nincs dinamitjuk, mert az egész dinamitkészletet elvitték Damaskuszba. Az angolok erre kijelentették, hogy kölcsön adják a szükséges dinamitmennyiséget a törököknek. Közben azonban egy mérnök mellékvágányon a bombázott vonathoz ment és kis mozdonyához csatolva az egész vonatot Merzinába vitte. Amikor az angolok ezt megtudták, a két mozdonyt gyorsan hasznavehetetlenné tették és üldözőbe vették a menekülő vonatot, de ez már messze járt, úgy, hogy az angolok nem tudták utol érni. Anglia elismeri Oroszországnak a Dardanellákra való jogait Páris, jan. 8. (Rómán át.) A francia lapok feltűnő helyen azt a szenzációs hírt közlik, hogy Anglia megváltoztatta a Dardanellák kérdésében eddig elfoglalt álláspontját. Közismert dolog, hogy Anglia még az utóbbi napokban is hangsúlyozta, hogy a Dardanellák kérdése a Földközi tengeren való érdekeire való tekintettel létkérdése s még Oroszország diplomáciájával szemben is hivatkozott a történelmi küzdelemre, amelyet a Dardanellákért vívott. Az angol diplomácia ismételten hangsúlyozta, hogy Anglia sohasem egyezhetnék abba bele, hogy Oroszország korlátlan ura legyen a Dardanelláknak. Grey a háború kitörése után párisi és pétervári nagykövetei útján ily tartalmú deklarációt le is adatott a szövetséges kormányoknál. A napokban megjelent Sir Edward Greynél a londoni orosz nagykövet és átadott neki egy memorandumot, amelyben Oroszország hivatkozik arra, mily nagy áldozatokat hozott a háború folyamán szövetségeseiért és kérte, hogy Anglia ismerje el bizonyos kautélák mellett az oroszok esetleges fenhatóságát a Dardanellák felett. Az orosz nagykövet és az angol külügyi államtitkár közt lefolyt több tárgyalás után Grey végül kijelentette, hogy a maga részéről hozzájárul ahhoz, hogy Anglia bizonyos körülmények között ismerje el Oroszország jogait a Dardanellák felett. A Dardanellák bombázása. Róma, jan. 8. A lapok egyöntetű jelentése szerint a Dardanellák erődeit állandó ostromtűzben tartja a szövetséges angol-francia flotta és bár az ostrom természetes következményekép a Dardanellák erődei szenvednek a tűzben, nagyobb eredményt a flotta nem tudott felmutatni a károkozásnál. A Dardanelláknál nincs veszély. Athén, január 1. A török hatóságok azokat a semleges államokbeli konzulokat, akik a Dardanellák pontjain székelnek, felkérte, hogy aggodalom nélkül térjenek vissza hivatali székhelyükre. Kitchener beszámolója a felsőházban. London, jan. 8. A felsőház tegnapi ülésén Crewe marquis a tengerészeti vita során kifejtette, hogy nem volt még oly tengeri háború, melyben a tengeri suprematiát oly gyorsan s oly csekély költséggel meg lehetett volna szerezni. Angliának sikerült hihetetlenül gyorsan megszerezni a tenger feletti uralmat. Nem hálálkodhatunk eléggé flottánknak teljesítményeiért, de nem szabad megfeledkeznünk az ausztráliai, francia és japánflották támogatásáról sem. Áttérve a Formidable elsülyedésére, megjegyzi, hogy a végleges vizsgálat szerint a sorhajót két, tengeralattjáró által kilőtt torpedó sülyesztette el. A Formidable kapitánya egy, a közelben tartózkodó hajónak jelt adott, hogy ne közeledjék megmentésére, nehogy azt is megtámadja a tengeralattjáró. A ház élénk tetszése közben kijelenti, hogy ez bátor tett, mely méltó az angol flotta hagyományaihoz. Kitchener lord előadta, hogy bár a nyugati hadiszintérről a németek keletre vittek csapatokat, elég erősek maradtak, hogy fejlett futóárokrendszerüket erősen védve, feltartsák a szövetségeseket. A harcok a várharc jellegét öltik magukra. French tábornok hadseregét territoriális és kanadai csapatok erősítették. A keleti hadszintért illetőleg kijelenti, hogy Mesopotámiában az indiai expedíciós sereg folytatja északi előnyomulását, Burna mellett megtámadta a törököket, megverte őket és nagy veszteségeket okozott. A törökök sokat emlegetett egyiptomi előnyomulása mindeddig nem történt meg. Jelentősebb ütközet az ellenség és a csatornát őrző csapatok között még nem volt. Kelet-Afrikában meghiúsult a Tanga melletti német hadállás ellen irányult támadás, de mindazonáltal német területen több helyet megszállva tartunk. Egyelőre földrajzi nehézségek gátolják a további előnyomulást. Kamerunban a Doball tábornok vezetése alatt előnyomuló haderő több fontos pozíciót foglalt el. Hartlepool megtámadásakor a parti ütegek viszonozták a német hajóágyúk tüzét, de nem sokat értek el az ellenség nagyobb kaliberű ütegeivel szemben. A védtelen fürdőhelyek hősies megtámadása az ellenségneksemmi katonai eredményt nem hozott. Az újoncozás normálisan folyik. A háború első szakában a tisztek hiánya aggodalomra adott okot, sikerült azonban az expedíciós hadseregek tiszti létszámát kiegészíteni és ma már tartalékok vannak. A háború kitörése óta 21.100 tisztet soroztak be. Corzon lord kifejti, szerette volna, ha Kitchener nyilatkozata kétszer oly hosszú és kimerítő, mert közléseivel nagyon takarékoskodott, különösen az afrikai és Perzsa-öböl menti eseményekről. Nemrég hallottuk, hogy a Königsberg német cirkálót a kelet-afrikai partvidék egy folyam torkolatában elzárták. Azóta mit sem hallottunk e hajóról és legénységéről. (Az ülés folytatását Legújabb rovatunkban találja az olvasó.) Kitehenert el akarják távolítani az angol kabinetből. Kopenhága, jan. 8. Anglia különböző politikai körei azon fáradoznak, hogy Kitehenert eltávolítsák a kormány kebeléből, mert nagyravágyásában Asquith tekintélyét mindjobban háttérbe akarja szorítani és sokan máris őt tekintik e kormány tulajdonképpeni fejének. Sőt olyan hírek is el vannak terjedve, hogy Kitchener a tavasszal Franciaországban is átveszi a főparacsnokságot. A ,,Morning Post", az egyedüli lap, amely vak híve Kitchenernek, küzd e híresztelések ellen. A hírekkel szemben, amelyeket Kitchener ellen terjesztenek, meg kell állapítani, hogy az egész hadsereg é.-z a nemzet a kormány legszilárdabb támaszát látja Kichenerben.