Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-06 / 65. szám
A francia szesz-kimérés korlátozása. Páris, márc. 5. A kamara 472 szavazattal 97 ellenében elfogadta a szeszital-kimérés korlátozására vonatozó törvényjavaslatot. A Dardanellák ostroma. A török főhadiszállás jelentése. Konstantinápoly, márc. 4. A főhadiszállás jelenti. A szövetséges csapatok partraszállításának cáfolata. Konstantinápoly, márc. 5. A Mi Ili távirati ügynökség jelenti: Az athéni távirati iroda február 27-iki kelettel jelentette, hogy az angol-francia flotta a Dardanellák félszigetén csapatokat szállított partra és ott kitűzte a szövetségesek lobogóját. Fel vagyunk hatalmazva annak kijelentésére, hogy a szövetséges flotta eddig csak a külső erődöket tudta megrongálni," a belső erődök még sértetlenek. Szintúgy az ellenség eddig egyetlen embert sem tudott partraszálítani. A fent említett távirati ügynökség hire tehát teljesen koholt. A bombázás jelentéktelen hatásai. Genf, márc. 3. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Londonon át jelentik. A francia hajóraj bombázása a varosi öbölben, a bulairi erődök ellen csekély eredménynyel járt. A Szultán- és a Napoleon-erőd csaknemteljesen sértetlen. Nem igaz, hogy a Kavak-híd, amelyet egyetlen lövés ért, beomlással fenyeget. ; ' . ... . • — ..... • " -v • Új csapatszállitások. Milano, márc. a. — A Pesti Hirlap tudósítójától — Az Italia jelenti Athénből: A jzárdan eilák, előtt .két nagy csapat szállító-hajó'jelent mp£j''se-'gédcirkáló kíséretében. A szövetségesek ez idő szerint hetven egységből álló hajóraj felett rendelkeznek a Dardanelláknál. Az Embros azt írja, hogy a törökök a szövetséges flották működéséről már a háború kitörésekor tisztában voltak és elegendő idejük, volt arra, hogy a Dardanellákat olyan állapotba hozzák, hogy még a külső erődítmények valószínűtlennek látszótt. Angol jelentések a bombázásról. Amsterdam, márc. 5. —. A Pesti Hírlap tudósítójától, Londonból jelentik. A lapok részleteket közölnek a Dardanellák ostromáról és közléseik bizonyos tekintetben ellentétesek a brit admiralitás híradásaival. A hivatalos jelentés úgy állítja be a Dardanellák külső erődítéseinek a megvívását, mintha a dolog máris befejeződött volna. Ezzel szemben azonban a Times és a Daily Chronicle táviratai kevésbbé pozitívek. E táviratok a török ütegek hatásos ellentámadásairól is beszámolnak. Mint jellemző részletet ki kell emelni, hogy több lap azt állítja, hogy a külső aknaláncsort a flizelés tönkre tette és ezzel válik majd csak lehetővé, hogy a francia cirkálók megközelítsék a partokat. További jelentések szerint ez idő szerint az európai oldalon lévő Namazieh, Kelid Bahr és Maidos erődítéseket bombázzák a szövetségesek. Uj, titkos erősségek a Dardanellákban. Genf, márc. 5. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Londonból Párisba érkezett hírek szerint a Daily Mail azt a jelentést kapta, hogy a Dardanellák bombázásánál rájöttek arra, hogy a Dardanellákban a törökök sok új erősséget építettek, amiről eddig, úgy látszik, senkinek semmi tudomása nem volt. tízek az erősségek, hír szerint, német ágyukkal vannak felszerelve, melyek nagyon messzire visznek. Az angolok a partraszállítást forszírozzák. Konstantinápoly, márc. 5. hogy most teljes erővel partraszállítási kísérteteket végeznek. Olasz tengerészeti szakértő a Dardanellák bombázásáról. Zürich, márc.5. Paumino tengerészeti szakértő a Corriere della Sera-ban a következőket írja: Az angol-franca flotta behatolt ugyan a Dardanellákba, egyelőre csak a szélesebb részbe. A valódi nehézségek majd csak akkor kezdődnek, ha a tulajdonképpeni tengerszorost kísérlik meg bevonni; ott majd nagyobb hatással lesznek az erődök ágyúi. Alig tehető fel, hogy a németek a háború hat hónapjában ne javították volna ki úgy az erődműveket, hogy most sikerrel állhassanak ellen. Az angolok és a franciák is tudatában vannak a fenyegető nehézségeknek. Kitűnik ez abból, hogy eddig mandig csak régebbi hajókat küldtek előre és a Queen Elizabeth-et, Agamamoont, stb. visszatartották, hogy csak régebbi hajójuk menjen tönkre. Ebből következtethetni, hogy a Dardanellák ostromát olyan feladatnak tekintik, amely sok időt és nagy áldozatokat követel. Török lap a Dardanella-kérdésről. Konstantinápoly, márc. 5. Gróf Andrássy Gyulának a Dardanellák kérdéséről a Neue Freie Pressében írt cikkével foglalkozva, a Tanin kiemeli, hogy az Olaszországból, Görögországból és Bulgáriából érkezett összes hírek arra vallanak, hogy ezek a nemzetek mennyire nyugtalanok az orosz terjeszkedés veszedelme miatt A lap azt hiszi, hogy az orosz áradat egy napon magát Franciaországot és Angliát is fenyegetni fogja.,ők azt hiszik talán, hogy Németország letörése után megtámadhatnák Oroszországot.. .azonban tévednek, mert ha Oroszország még erősebbé fejlődik,, senki sem fog többé ellentállhatni. . ..... - • Goltz pasa és a német tisztek részvétele a török minisztertanácson. i ' i .... ... . . • . .1 • * Kopenhága, márc. 5." — A Pesti Hirlap tudósítójától. —• Báró von der Goltz pasa és a többi német tisztek ezidő szerint részt , vesznek a török minisztertanácsokon. A drinápolyi és tráciai török csapatokat Konstantinápolyban vonták össze. PESTI HIRLAP 1915. március 6., szombat foglalása utánsem lehet behatolni a tengerszorosba. vi szonyítva pedig Ausztriának, főleg német részének parasztja és ura egyaránt majdnem teljesen politikakerülő életet él. Mi sem jellemzi például jobban ebből a szempontból a Bécs és Budapest közti különbséget, mint az a tapasztalatom, hogy Budapesten nincs írástudó férfi, sőt nő és serdülő is alig, aki ne tudná a mindenkori miniszterelnök nevét, Bécsben ellenben az osztrák miniszterelnök nevének ismerete inkább csak szórványos jelenség. S Németországban is, ahol a birodalmi tanácsba küldendő képviselők választásánál majdnem minden szavazattal bíró polgár, tehát egy több millióra rugó tömeg szavaz le, ahol nagy politikai pártok elvi vitájával van tele állandóan a sajtó, a politizálás mégis egy szűk körnek állandó életeleme, a tömeg nem igen törődik vele. , Véresen komoly ügynek pedig a politikát nem tekinti a tömeg Franciaországban s Angliában sem. De nemcsak a tömeg ösztönszerű érzése húzódozott eddig a politikától, hanem tudományos elméletek, politikai pártok is küzdöttek részben minden politika, részben legalább a parlamenti politizálás ellen. Spencer Herbert egyik légbuzgósóbán vallott tétele volt az államhatalom minél nagyobb fokú távoltartása a társadalmi és magánélettől. Viszont persze, ő volt az is, aki megbélyegezte azokat a politizáló kontárokat, akik minden tudományos készültség nélkül mernek törvényeket alkotni s államok sorsát intézni. A társadalmi mozgalmak története számos oly pártot mutat, mely bojkottálta a politikát s főleg a parlamenti szereplésről mit se akart tudni. A régi politi-• — A Pesti Hirlap tudósítójától. — • A Thitán jelenti Szófiából. Utasok azt beszélk,hogy egy súlyosan megrongált angol hadihajót ,egy másik hajó a szaloniki-i kikötőbe vontatott, melyet, a kormány intézkedése folytán három nap múlva ismét elhagyott, de hír szerint titokban egy görög hajógyárba vitték, hogy ott kitatarozzák. A Dardanellák elleni , folytonos gyenge támadások arra utalnak, hogy már az angolok maguk is belátják, hogy" csapatok partraszállítása nélkül a tengerszorosba való behatolást nem erőszakolhatják ki. Úgy látszik, zárás tehát, bármily zajos és fontoskodó volt is, mégis az emberiség nagy részének csendes közönye mellett folyt. Az a homályosan sejtett vagy világosan átlátott tény idézte elő ezt a széleskörű közönyt a politika iránt, hogy ez nem egyéb, mint a lakosság egy kis részének, az uralkodó csoportnak, kizsákmányolási praktikája a nagy tömeggel szemben. Igaz, ez a belátás sokakat arra a törekvésre is föl-fölrázott, hogy a politikának ezt a jellegét meg kell szüntetni s belőle az egész nép boldogulásának szervezését kel csinálni. Az összes demokrata és szociális reformmozgalmak erre is törekedtek. Úgy látszik azonban, a kizsákmányoltság fölismerése nem késztette a tömegeket és pedig az intelligens tömegeket, is eléggé a politika iránt való behatóbb érdeklődésre. Jönnie kellett egy erősebb lökésnek, mely a lelkeket arra a tudatra rázza föl, hogy a politika a szó szoros értelmében az egyes emberek bőrére merv, mivel a háborúra vezető politika sok polgárt élete kockáztatására kényszerít". A politika az állam tevékenységével való foglalkozás. Addig, amig az állam csak' szabadságunkat nyirbálta meg,s vagyonunk bizonyos részét veszi el tőlünk, tudtunk félszemmel nézni reá vagy egyenesen elfordulni tőle. Ez a nemzedék azonban olyannak látta az államot, amilyennek csak a történelemből ismerte: az állam vaskarokkal ragadta meg a polgárok millióit s ellenmondást nem tűrő gesztussal elküldte őket a sebeket, csonkaságot s halált osztó harcmerőre. S végződjék bárhogy a háború, bizonyos mostantól kezdve, hogy minden élete delén innen levő állampolgár abban a tudatban fog felnőni, hogy egyszerre csak az állam megint ezt követeli tőle. Oly tudat ez, mely egészen új, mivel ne feledjük, hogy egész a mostani háborúig a ma élő kultúremberiség túlnyomó nagyrésze nem hitt egy világháború lehetőségében s igy senki se gondolt komolyan arra, hogy az állam esetleg életét követelheti tőle. Egész másképpen fog épp ezért jelentkezni ezután az állam s a politika, ami ügyeivel foglalkozik. Mindenki magához közelebb állónak fogja érezni ezt az előbb részben gyűlölt, részben lenézett, de mindenesetre nem túlságosan jelentősnek vélt eszmekört. A háború utáni idő, talán az egész huszadik század a komoly politika százada lesz. Mert ősz politika mindig volt, sőt több is az elégnél. S viszont a jövőbeni változás e téren nem, vagy nemcsak abban fog állani, hogy még több ember, még szóbővebben és még "hevesebben fog politizálni. Nem, de igenis várható, hogy az emberiség érdeklődése meg fogja teremteni a politikának alaposabb, elfogulatlanabb, messzebb tekintő nűzését. Ha a jövőben minden politikai , jelszó, minden állami intézkedés, minden , törvény, minden választás mögött az a rém fog fölmeredni, hátha ez háborúra vezet, hátha ez elidegenít tőlünk egy nemzetet, hátha ez nehezebbé teszi helyzetünket egy ránk kényszerített küzdelemben, akkor mégis csak nehezebbé fognak válni a lelkiismeretlenségnek és könnyelműségnek üzelmei. A nagyobb érdeklődés folytán a