Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-06 / 65. szám

A francia szesz-kimérés korlátozása. Páris, márc. 5. A kamara 472 szavazattal 97 ellenében el­fogadta a szeszital-kimérés korlátozására vonat­ozó törvényjavaslatot. A Dardanellák ostroma. A török főhadiszállás jelentése. Konstantinápoly, márc. 4. A főhadiszállás jelenti. A szövetséges csapatok partraszállításának cáfolata. Konstantinápoly, márc. 5. A Mi Ili távirati ügynökség jelenti: Az athéni távirati iroda február 27-iki ke­lettel jelentette, hogy az angol-francia flotta a Dardanellák félszigetén csapatokat szállí­tott partra és ott kitűzte a szövetségesek lo­bogóját. Fel vagyunk hatalmazva annak ki­jelentésére, hogy a szövetséges flotta eddig csak a külső erődöket tudta megrongálni," a belső erődök még sértetlenek. Szintúgy az ellenség eddig egyetlen embert sem tudott partraszálítani. A fent említett távirati ügynökség hire tehát teljesen koholt. A bombázás jelentéktelen hatásai. Genf, márc. 3. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Londonon át jelentik. A francia hajóraj bombázása a varosi öbölben, a bulairi erődök ellen csekély eredménynyel járt. A Szultán- és a Napoleon-erőd csaknem­­teljesen sértetlen. Nem igaz, hogy a Kavak-híd, amelyet egyetlen lövés ért, beomlással fenyeget. ; ' . ... . • — ..... • " -v • Új csapatszállitások. Milano, márc­. a. — A Pesti Hirlap tudósítójától — Az Italia jelenti Athénből: A jzárdan­ eilák, előtt .két nagy csapat szállító-hajó'jelent mp£j''se-'­gédc­irkáló­ kíséretében. A szövetségesek ez idő szerint hetven egységből álló hajóraj felett ren­delkeznek a Dardanelláknál. Az Embros azt írja, hogy a törökök a szövetséges flották műkö­déséről már a háború kitörésekor tisztában vol­tak és elegendő idejük, volt arra, hogy a Darda­nellákat olyan állapotba hozzák, hogy még a külső erődítmények valószínűtlennek látszó­tt. Angol jelentések a bombázásról. Amsterdam, márc. 5. —. A Pesti Hírlap tudósítójától, Londonból jelentik. A lapok részleteket kö­zölnek a Dardanellák ostromáról és közléseik bi­zonyos tekintetben ellentétesek a brit admiralitás híradásaival. A hivatalos jelentés úgy állítja be a Dardanellák külső erődítéseinek a megvívását, mintha a dolog máris befejeződött volna. Ezzel szemben azonban a Times és a Daily Chronicle táviratai kevésbbé pozitívek. E táviratok a török ütegek hatásos ellentámadása­ir­ól is beszámolnak. Mint jellemző részletet ki kell emelni, hogy több lap azt állítja, hogy a külső aknaláncsort a flizelés tönkre tette és ezzel válik majd csak le­hetővé, hogy a francia cirkálók megközelítsék a partokat. További jelentések szerint ez idő sze­rint az európai oldalon lévő Namazieh, Kelid Bahr és Maidos erődítéseket bombázzák a szö­vetségesek. Uj, titkos erősségek a Dardanellákban. Genf, márc. 5. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Londonból Párisba érkezett hírek sze­rint a Daily Mail azt a jelentést kapta, hogy a Dardanellák bombázásánál rájöttek arra, hogy a Dardanellákban a törökök­­ sok új erősséget építettek, amiről eddig, úgy lát­szik, senkinek semmi tudomása nem volt. tízek az erősségek, hír szerint, né­met ágyukkal vannak­­ felszerelve,­ melyek nagyon messzire visznek. Az angolok a partraszállítást forszírozzák. Konstantinápoly, márc. 5. hogy most teljes erővel partraszállítási kísérte­teket végeznek. Olasz tengerészeti szakértő a Dardanellák bombázásáról. Zürich, márc.5. Paumino tengerészeti szakértő a Corriere della Sera-ban a következőket írja: Az angol-franca flotta behatolt ugyan a Dar­danellákba, egyelőre csak a szélesebb részbe.­ A valódi nehézségek majd csak akkor kezdődnek, ha a tulajdonképpeni tengerszorost kísérlik meg bevonni; ott majd nagyobb hatással lesznek az erődök ágyúi. Alig teh­ető fel, hogy a németek a háború hat hónapjában ne javították volna ki úgy az erődműveket, hogy most sikerrel állhas­sanak ellen. Az angolok és a franciák is tuda­tában vannak a fenyegető nehézségeknek. Kitű­nik ez abból, hogy eddig mandig csak régebbi hajókat küldtek előre és a Queen Elizabeth-et, Agamamoont, stb. visszatartották, hogy csak ré­gebbi hajójuk menjen tönkre. Ebből következtet­hetni, hogy a Dardanellák ostromát olyan fel­adatnak tekintik, amely sok időt és nagy áldoza­tokat követel. Török lap a Dardanella-kérdésről. Konstantinápoly, márc. 5. Gróf Andrássy Gyulának a Dardanellák kérdéséről a Neue Freie Pressében írt cikkével foglalkozva, a Tanin kiemeli, hogy az Olaszor­szágból, Görögországból és Bulgáriából érke­­zett összes hírek arra vallanak, hogy ezek a nem­zetek mennyire nyugtalanok az orosz terjeszke­dés veszedelme miatt A lap azt hiszi, hogy az orosz áradat egy napon magát Franciaországot és Angliát is fenyegetni fogja.,ők azt hiszik tal­­án, hogy Németország letörése után megtámad­hatnák Oroszországot.. .azonban tévednek, mert ha Oroszország még erősebbé fejlődik,, senki sem fog többé ellentállhatni.­ . ..... - • Goltz pasa és a német tisztek részvétele a tö­­rök minisztertanácson. i ' i .... ... . . • . .1 • * Kopenhága, márc. 5." — A Pesti Hirlap tudósítójától. —• Báró von der Goltz pasa és a többi német tisztek ezidő szerint részt , vesznek a török mi­nisztertanácsokon. A drinápolyi és tráciai török csapatokat Konstantinápolyban vonták össze. PESTI HIRLAP 1915. március 6., szombat­ foglalása után­­sem lehet behatolni a tengerszo­rosba. v­i­ szonyítva pedig Ausztriának, főleg német részének parasztja és ura egyaránt majd­nem teljesen politikakerülő életet él. Mi sem jellemzi például jobban ebből a szempont­ból a Bécs és Budapest közti különbséget, mint az a tapasztalatom, hogy Buda­pesten nincs írástudó férfi, sőt nő és ser­dülő is alig, aki ne tudná a mindenkori mi­niszterelnök nevét, Bécsben ellenben az osz­trák miniszterelnök nevének ismerete in­kább csak szórványos jelenség. S Németor­szágban is, ahol a birodalmi tanácsba kül­dendő képviselők választásánál majdnem minden­ szavazattal bíró polgár, tehát egy több millióra rugó tömeg szavaz le, ahol nagy politikai pártok elvi vitájával van tele állandóan a sajtó, a politizálás mégis egy szűk körnek állandó életeleme, a tömeg nem igen törődik vele. , Véresen komoly ügynek pedig a politikát nem tekinti a tömeg Franciaországban s Angliában sem. De nemcsak a tömeg ösztönszerű érzése hú­zódozott eddig a politikától, hanem tudo­mányos elméletek, politikai pártok is küz­döttek részben minden politika, részben legalább a parlamenti politizálás ellen. Spencer Herbert egyik légbuzgósóbán val­lott tétele volt az államhatalom minél na­gyobb fokú távoltartása a társadalmi és ma­gánélettől. Viszont persze, ő volt az is, aki megbélyegezte azokat a politizáló kontárokat, akik minden tudományos készültség nélkül mernek törvényeket alkotni s államok sor­sát intézni. A társadalmi mozgalmak törté­nete számos oly pártot mutat, mely bojkot­tálta a politikát s főleg a parlamenti sze­replésről mit se akart tudni. A régi politi-• — A Pesti Hirlap tudósítójától. — • A Thit­án jelenti Szófiából. Utasok azt­ be­­szélk,­­hogy egy súlyosan megrongált angol hadihajót ,egy­ másik hajó a szaloniki-i kikötőbe vontatott, melyet, a kormány intézkedése folytán három nap múlva ismét elhagyott, de hír szerint titokban egy görög hajógyárba vitték, hogy ott kitatarozzák. A Dardanellák elleni , folytonos gyenge támadások arra utalnak, hogy már az angolok maguk is belátják, hogy­" csapatok partraszállítása nélkül a tengerszorosba való behatolást nem erőszakolhatják ki. Úgy látszik, zárás tehát, bármily zajos és fontoskodó volt is, mégis az emberiség nagy részének csendes közönye mellett folyt. Az a homá­lyosan sejtett vagy világosan átlátott tény idézte elő ezt a széleskörű közönyt a poli­tika iránt, hogy ez nem egyéb, mint a lakosság egy kis részének, az uralkodó cso­portnak, kizsákmányolási praktikája a nagy tömeggel szemben. Igaz, ez a belátás so­kakat arra a törekvésre is föl-fölrázott, hogy a politikának ezt a jellegét meg kell szüntetni s belőle az egész nép boldogulásá­nak szervezését kel csinálni. Az összes de­mokrata és szociális reformmozgalmak erre is törekedtek. Úgy látszik azonban, a ki­zsákmány­olt­ság fölismerése nem késztette a tömegeket és pedig az intelligens tömegeket, is eléggé a politika iránt való behatóbb érdeklődésre. Jönnie kellett egy erősebb lökésnek, mely a lelkeket arra a tudatra rázza föl, hogy a politika a szó szoros értelmében az egyes em­berek bőrére m­erv, mivel a háborúra vezető politika sok polgárt élete kockáztatására kényszerít". A politika az állam tevékenysé­gével való foglalkozás. Addig, amig az ál­lam csak'­ szabadságunkat nyirbálta m­eg,­s vagyonunk bizonyos­ részét veszi el tőlünk, tudtunk félszemmel nézni reá vagy egyene­sen elfordulni tőle. Ez a nemzedék azon­ban olyannak látta az államot, amilyennek csak a történelemből ismerte: az állam vas­karokkal ragadta meg a polgárok millióit s ellenmondást nem tűrő gesztussal elküld­te őket a sebeket, csonkaságot s halált osztó harcmerőre. S végződjék bárhogy a háború, bizonyos mostantól kezdve, hogy minden élete delén innen levő állampolgár abban a tudatban fog felnőni, hogy egy­szerre csak az állam megint ezt követeli tőle. Oly tudat ez, mely egészen új, mivel ne feledjük, hogy egész a mostani háborúig a ma élő kultúr­emberiség túlnyomó nagy­része nem hitt egy világháború lehe­tőségében s igy senki se gondolt ko­molyan arra, hogy az állam esetleg életét követelheti tőle. Egész máskép­pen fog épp ezért jelentkezni ezután az állam s a politika, ami ügyeivel foglalko­zik. Mindenki magához közelebb állónak fogja érezni ezt az előbb részben gyűlölt, részben lenézett, de mindenesetre nem túl­ságosan jelentősnek vélt eszme­kört. A há­ború utáni idő, talán az egész huszadik század a komoly politika százada lesz. Mert ősz politika mindig volt, sőt több is az elégnél. S viszont a jövőbeni vál­tozás e téren nem, vagy nemcsak abban fog állani, hogy még több ember,­­ még szóbővebben és még "hevesebben fog­ po­litizálni. Nem, de igenis várható, hogy az emberiség érdeklődése meg fogja teremteni a politikának alaposabb, el­fogulatlanabb, messzebb tekintő n­űzését. Ha a jövőben minden politikai­ , jelszó, minden állami intézkedés, minden , tör­vény, minden választás mögött­­ az a rém fog fölmeredni, hátha ez h­áborúra ve­zet, h­átha ez elidegenít tőlünk egy nemze­tet, hátha ez nehezebbé teszi helyzetünket egy ránk kényszerített küzdelembe­n, akkor mégis csak nehezebbé­ fognak válni a lelki­ismeretlenségnek és könnyelműségnek üzelmei. A nagyobb érdeklődés folytán a

Next