Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-01 / 91. szám
66 PESTI HÍRLAP 1915. április 1., csütörtök. úgy nyilatkozott, hogy Anglia három ellenséggel harcol: Németországgal, Ausztria-Magyarországgal és az iszákossággal. Ez utóbbi a leggonoszabb ellenség. Ugy Kitchener, mint French meg vannak győződve arról, hogy a háború kimenetele a muniició-ellátás kérdésétől függ. Semmi kétség aziránt, hogy a túlságos alkoholélvezet a muníció előállítását károsan befolyásolja. A forrongó India, Berlin, márc. 31. A Bund az indiai helyzetről e hó27-éről kelt magánlevelet közöl, mely többek közt ezt mondja: A lapokra nagyon kíváncsian várnak, mert az itteni lapok soha sem írnak igazat. Az elhallgatás és szépítgetés művészetét nagyszerűen értik. A legutolsó újságküldeményt nem engedték át. Szingaporeben a belföldi csapatoknak több mint a fele fellázadt és az európai tiszteket agyonlőtték. Az utcán valóságos harc folyt. A lázadás oly komoly volt, hogy egész hétig tartott. A lázadók néhány erődöt is hatalmukba kerítettek. Összesen 200 európait öltek meg. Befolyásos arabok idézték elő ezt a lázadást, a lázadó csapatok mohamedánok voltak. Az angolok nem fognak indiai csapatokat Európába szállítani, sőt európai katonákat kell majd keletre szállítani. Úgy látszik, Előindiában is egyre nő az elégületlenség a lakosság között. Az indiai csapatokat nem fogják többé ágyútöltelékül Európába küldeni. Bevett tábornokot hazaárulással vádolják. Bloemfontein, márc. 31. (Reuter.) Devett ellen hazaárulás címén emeltek vádat. Forradalom előtt. Lyon, márc. 31. A Ilepublicain jelenti Madridból: Portugáliából ideérkezett jelentések azottani helyzetet rendkívül komolynak mondják. A köztársasági elnök ellen a parlament jogaiba való beavatkozás miatt megindították az eljárást. A monarkista sajtó szerint számos titkos társaság összeesküvést szőtt a kormány ellen. A sajtó nyíltan fejtegeti, hogy ki fog törni a forradalom és pedig olyankor, amikor a legkevésbbé várják. Liszabonban és Portóban a carbonárik állítólag éjszaka gyűléseket tartanak, amelyeken számos altiszt vesz részt. Az élelmiszerhiány is növeli az általános izgalmat és elégedetlenséget. Néhány helységben liszthiány van. A parasztok inkább megműveletlenül hagyják a földet, semmint az államnak a magas adókat fizessék Genf, márc. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A kormány rendelkezése folytán Portóban több forradalmi üzemekkel gyanúsított altisztet letartóztattak. A pályaudvaron kilenc nitro-glycerinnel megtöltött bombát találtak. Portóból érkezett utasok azt beszélik, hogy ott komoly zavargások vannak készülőben. A hadsereg újjászervezése: Páris, márc. 31. A Le Journal jelenti: San sebastiani lapjelentések szerint a spanyol kormány a hadsereg reformjával van elfoglalva, mert azt akarja, hogy Spanyolország minden eshetőségre elő legyen készülve. Az újjászervezés több hadosztályra terjed ki. A szükséges pénzösszegeket a rendes állami bevételekből fedezik. Béke-Shirek. Az Unió nagykövete érdeklődik a hatalmaknál. Róma, márc. 31. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Giornale d'Italia felemlíti azt a hírt, hogy az Egyesült Államok római nagykövete puhatolózni készül a hatalmaknál a béke kérdéséről ,eihez a következő megjegyzést fűzi: „Mindenüt tu- nagy érdemeket szerezne Amerika ezzel a kísérlettel, de a helyzet még nem érett meg erre a közvetítésre." A svájci szövetségtanács nem közvetíti a békeakciót. Bern, márc. 3. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A svájci szövetségtanács a svájci békeegyesület kérvényét, hogy hívja össze értekezletre a semleges államok képviselőit, a hadviselő államok közötti békeközvetítés céljából, elutasította. A szövetségtanács határozatát azzal indokolta, hogy egy ilyen akció most nem volna időszerű és nem is vezetne célra. Japán és China konfliktusa. A Peking körüli hadsereget százezer emberrel erősítették meg. Stppenhága, márc. 29. A Berlingske Tidende jelenti Pekingből. A Peking körül felállított válogatott chinai hadsereget további 100.000 emberrel erősítették meg. A hadsereg munícióval jól el van látva. A vasútvonalak mentén tüzérség van felállítva. A tüzérség ura a városba vezető bejáratoknak. Közvetlen veszélyről nincsen szó, mert úgy a japán, mint a chinai diplomácia nyilván azon igyekszik, hogy minél több időt nyerjen. A konfliktus kiélesedése. Koppenhága, márc. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Pétervári jelentések szerint a japánchinai konfliktus oly annyira kritikus stádiumba jutott, hogy fegyveres elintézése immár aligha lesz elkerülhető. Japánban az Amerika elleni elkeseredettség igen nagy és a közvélemény azt tartja, hogy a japáni áruknak a chinaiak által való bojkottálása mögött Amerika áll és nyíltan beszélnek az Amerikával való háborúról is. Japán csapatok Mukdenben. Kopenhága, márc. 31. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Politiken jelenti Pekingből: Mukdenbe hatszáz főnyi japán csapat vonult be a konzulátus épületének védelmére. Jüansikkai ennek következtében Pekingtől dél felé minden stratégiailag fontos vasúti vonalat tüzérséggel rakott meg. China és a japán csapatszállítások, London, márc. 31. A Morningpost jelenti Tiencsinből: China kérdést intézett aziránt, hogy a japán garnizonokat miért erősítették meg, mire Japán kijelentette, hogy a csapatok már ott tartózkodó csapatok felváltására szolgálnak, azonban tanácsosabbnak tartották, hogy a tárgyalások tartama alatt mindkét csapatot ott tartsák, mert a japánellenes hangulat nagyon megnövekedett. A távoli keleten az angol közvélemény egyhangúlag Japán követelései ellen van. Ha a helyzet nem volna anynyira komoly, úgy nagyszerű tréfának lehetne tekinteni azt a Tokióból érkezett jelentést, amely hangsúlyozza, hogy Japán a legbarátságosabb indulattal van China iránt és China területi épségét fenn óhajtja tartani. Japánellenes mozgalmakat csakis az elnök erélyes fellépése tudott megakadályozni. A tárgyalások fejleményei: London, márc. 31. A Times jelenti Pekingből e hó 28-ikáról. A tegnapi konferencián megegyezés jött létre, mely szerint China Japánnak jogot ad arra, hogy Delmandjuriában bányászatra területeket válasszon ki és ott az üzemet fenn is tarthassa, anélkül azonban, hogy ezáltal a más nemzeteknek adott koncessziókat befolyásolná. Hosszabb tanácskozást folytattak a japánoknak Mandsuriában való letelepedéséről, de ez nem vezetett eredményre. A tárgyalások jellege továbbra is barátságos indulatú. A japánok engedékenységre ugyan nem hajlandók, de készek a tanácskozást folytatni. Az a tény hogy a legkomoább kérdések melyeket a chinaiak úgy tekintenek, mint szuverén jogaik megsértését, még elintézetlenek lévén, nagy nyugtalanságot kelt. Minthogy Okuma pártja győzött, alapos a remény, hogy a japán kormány abban a helyzetben lesz, hogy a chinaiaknak több időt enged majd a tanácskozásra. Ha a japánok a tárgyalások folyamán kevésbbé kétértelműen nyilatkoznának, úgy könynyebben megtalálnák a bonyodalmakból kivezető utat Közben a japán csapatok megérkezése nagy nyugtalanságban tartja az országot. Berlin, márc. 31. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Daily Telegraphnak táviratozzák Pekingből. China Japánnak mindazon követeléseit elutasította, melyek az országnak mint szuverén államnak érdekét fenyegetik. Azt a követelést, hogy a japán buddhaizmust engedjék be Chinába, valószínűleg teljesíteni fogják. Japán nem mutat hajlandóságot követeléseinek enyhítésére. Áprilisra további bonyodalmakat várnak. Megszűnt az összeköttetés a japán és chinai bankok közt. Krisztiánia, márc. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Ruskoje Slovo jelenti Shangaiból, hogy a chinai bankok a japán bankokkal megszüntettek minden összeköttetést és ezt közölték a kereskedőkkel is. A chinai kereskedők a legutóbbi két hét alatt több millió dollárnyi betétet a jokohamai japán bankból visszavontak. A monarchia és a háború. Weisskirchner kirohanása. Bécs, márc. 31. Az „Eintracht" politikai haladó szövetség évi gyűlésén dr. Weisskirchner polgármester a harmadik kerületben tegnap községi kérdésekről beszédet tartott, melyben többek között ezeket mondotta: — Az entente hatalmak terve, hogy gazdasági győzelemmel erőszakolják ki a döntést E célra ki akarnak bennünket éheztetni. Mink azonban nem fogunk éhen halni, azonban jól be kell osztanunk minden készletünket, hogy simán kijussunk az aratásig. Bátran állíthatom, hogy Bécs város vezetősége mindent megtett e célra, ami módjában állott. A jövőre való tekintettel már augusztusban megkezdtük a liszt beszerzését. Augusztus folyamán két millió korona értékű lisztet szereztünk és összesen tizenöt millió korona értékű élelmiszert kötöttünk le a részünkre. Azt, hogy ezeknek a kötéseknek egy részét eddig nem bírtam realizálni, nem lehet hibásul felróni, hanem sokkal inkább a semleges szomszédaink viselkedésének. Több ezer vagyon gabonát kötöttünk le Romániában. A románok elvették ugyan a pénzünket, azonban eddig még egyetlen egy vaggont sem szállítottak le, hanem visszatartották a gabonát országukban. Ugyancsak Romániában vásároltam kétszáz vaggon babot. Ezt a vaggonhiány miatt nem tudták idején elszállítani, mostan pedig minden vagyon babra háromezer frank kiviteli díjat vetettek ki aranyban, úgy, hogy a kétszáz vaggon után hatszázezer frank aranyat kellene fizetni. Még szeptember folyamán vettünk búzát Észak-Amerikában. A hajónak, mely szállította szerencséje volt és beérkezett a génuai kikötőbe, anélkül, hogy feltartották volna. Olaszország azonban az átvitelt megtagadta és így a bécsi fogyasztás céljaira szánt gabonát kénytelenek voltunk Génuában eladni. Igaz ugyan, hogy ennél az üzletnél Bécs városa métermázsánként négy lírát nyert, azonban mi nem akartunk a különbözeti nyereségre szert tenni, miután elsősorban gabonára és lisztre van szükségünk. De a Magyarországon vásárolt lisztet sem tudta eddig Bécs városa megkapni. Azt kell hinnünk ugyebár, hogy egy közös háborút viselünk és most eljött az az idő, hogy Magyarország készleteiből bizonyos mennyiséget átengedjen. Hisz béke idejében is, ami a gabonát és lisztet illeti, rá vagyunk szorulva Magyarországra. Vagy talán az árak olyan rosszak lennének? Bécs városának sikerült még öreg kukoricát métermázsáját huszonnégy koronával lefoglalni. Ebből most egy ideig elélünk. De tudják önök, hogy milyen ajánlatot kapunk most Magyarországból? 46 koronát kérnek. Ez egy olyan kérdés, amely Bécs város lakosságát leginkább érinti. Magyarországnak át kel adnia a