Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-01 / 91. szám

6­6 PESTI HÍRLAP 1915. április 1., csütörtök. úgy nyilatkozott, hogy Anglia három ellenséggel harcol: Németországgal, Ausztria-Magyarország­gal és az iszákossággal. Ez utóbbi a leggono­szabb ellenség. Ugy Kitchener, mint French meg vannak győződve arról, hogy a háború ki­menetele a muniició-ellátás kérdésétől függ. Sem­mi kétség aziránt, hogy a túlságos alkoholélvezet a muníció előállítását károsan befolyásolja. A forrongó India, Berlin, márc. 31. A Bund az indiai helyzetről e hó­­27-éről kelt magánlevelet közöl, mely többek közt ezt mondja: A lapokra nagyon kíváncsian várnak, mert az itteni lapok soha sem írnak igazat. Az elhallgatás és szépítgetés művészetét nagysze­rűen értik. A legutolsó újságküldeményt nem en­gedték át. Szingaporeben a belföldi csapatoknak több mint a fele fellázadt és az európai tiszteket agyonlőtték. Az utcán valóságos harc folyt. A lázadás oly komoly volt, hogy egész hétig tartott. A lázadók néhány erődöt is hatalmukba kerítet­tek. Összesen 200 európait öltek meg. Befolyá­sos arabok idézték elő ezt a lázadást, a lázadó csapatok mohamedánok voltak. Az angolok nem fognak indiai csapatokat Európába szállítani, sőt európai katonákat kell majd keletre szállítani. Úgy látszik, Előindiában is egyre nő az elégület­lenség a lakosság között. Az indiai csapatokat nem fogják többé ágyútöltelékül Európába kül­deni. Bevett tábornokot hazaárulással vádolják. Bloemfontein, márc. 31. (Reuter.) Devett ellen hazaárulás címén emeltek vádat. Forradalom előtt. Lyon, márc. 31. A Ilepublicain jelenti Madridból: Por­tugáliából ideérkezett jelentések az­­ottani helyzetet rendkívül komolynak mondják. A köztársasági elnök ellen a parlament jogai­ba való beavatkozás miatt megindították az eljárást. A monarkista sajtó szerint számos titkos társaság összeesküvést szőtt a kor­mány ellen. A sajtó nyíltan fejtegeti, hogy ki fog törni a forradalom és pedig olyankor, amikor a legkevésbbé várják. Liszabonban és Portóban a carbonárik állítólag éjszaka gyűléseket tartanak, amelyeken számos al­tiszt vesz részt. Az élelmiszerhiány is nö­veli az általános izgalmat és elégedetlensé­get. Néhány helységben liszthiány van. A parasztok inkább megműveletlenü­l hagyják a földet, semmint az államnak a magas adó­kat fizessék Genf, márc. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A kormány rendelkezése folytán Por­tóban több forradalmi üzemekkel gyanúsí­tott altisztet letartóztattak. A pályaudvaron kilenc nitro-glycerinnel megtöltött bombát találtak. Portóból érkezett utasok azt be­szélik, hogy ott komoly zavargások vannak készülőben. A hadsereg újjászervezése: Páris, márc. 31. A Le Journal jelenti: San­ sebastiani lapje­lentések szerint a spanyol kormány a hadsereg reformjával van elfoglalva, mert azt akarja, hogy Spanyolország minden eshetőségre elő legyen készülve. Az újjászervezés több hadosztályra terjed ki. A szükséges pénzösszegeket a rendes állami bevételekből fedezik. Béke-Shirek. Az Unió nagykövete érdeklődik a hatal­maknál. Róma, márc. 31. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Giornale d'Italia felemlíti azt a hírt, hogy az Egyes­ült­ Államok római nagykövete puha­tolózni készül a hatalmaknál a béke kérdéséről ,eihez a következő megjegyzést fűzi: „Minden­ü­t tu-­ nagy érdemeket szerezne Amerika ezzel a kísérlettel, de a helyzet még nem érett meg erre a közvetítésre." A svájci szövetségtanács nem közvetíti a békeakciót. Bern, márc. 3. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A svájci szövetségtanács a svájci béke­egyesület kérvényét, hogy hívja össze értekez­letre a semleges államok képviselőit, a hadvi­selő államok közötti békeközvetítés céljából, el­utasította. A szövetségtanács határozatát azzal indokolta, hogy egy ilyen akció most nem volna időszerű és nem is vezetne célra. Japán és China konfliktusa. A Peking körüli hadsereget százezer emberrel erősítették meg. Stppenhága, márc. 29. A Berlingske Tidende jelenti Peking­ből. A Peking körül felállított válogatott chinai hadsereget további 100.000 emberrel erősítették meg. A hadsereg munícióval jól el van látva. A vasútvonalak mentén tüzér­ség van felállítva. A tüzérség ura a város­ba vezető bejáratoknak. Közvetlen veszély­ről nincsen szó, mert úgy a japán, mint a chinai diplomácia nyilván azon igyekszik, hogy minél több időt nyerjen. A konfliktus kiélesedése. Koppenhága, márc. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Pétervári jelentések szerint a japán­chinai konfliktus oly annyira kritikus stá­diumba jutott, hogy fegyveres elintézése immár aligha lesz elkerülhető. Japánban az Amerika elleni elkeseredettség igen nagy és a közvélemény azt tartja, hogy a japáni áruknak a chinaiak által való bojkottálása mögött Amerika áll és nyíltan beszélnek az Amerikával való háborúról is. Japán csapatok Mukdenben. Kopenhága, márc. 31. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Politiken jelenti Pekingből: Muk­denbe hatszáz főnyi japán csapat vonult be a konzulátus épületének védelmére. Jüan­sikkai ennek következtében Pekingtől dél felé minden stratégiailag fontos vasúti vo­nalat tüzérséggel rakott meg. China és a japán csapatszállítások, London, márc. 31. A Morningpost jelenti Tiencsinből: China kérdést intézett aziránt, hogy a japán garnizono­kat miért erősítették meg, mire Japán kijelentette, hogy a csapatok már ott tartózkodó csapatok fel­váltására szolgálnak, azonban tanácsosabbnak tartották, hogy a tárgyalások tartama alatt mind­két csapatot ott tartsák, mert a japánellenes han­gulat nagyon megnövekedett. A távoli keleten az angol közvélemény egyhangúlag Japán köve­­telései ellen van. Ha a helyzet nem volna any­nyira komoly, úgy nagyszerű tréfának lehetne tekinteni azt a Tokióból érkezett jelentést, amely hangsúlyozza, hogy Japán a legbarátságosabb indulattal van China iránt és China területi ép­ségét fenn óhajtja tartani. Japánellenes mozgal­makat csakis az elnök erélyes fellépése tudott megakadályozni. A tárgyalások fejleményei: London, márc. 31. A Times jelenti Pekingből e hó 28-ikáról. A tegnapi konferencián megegyezés jött létre, mely szerint China Japánnak jogot ad arra, hogy Delmandjuriában bányászatra területeket válasszon ki és ott az üzemet fenn is tarthassa, anélkül azonban, hogy ezáltal a más nemzetek­nek adott koncessziókat befolyásolná. Hosszabb tanácskozást folytattak a japánoknak Mandsu­riában való letelepedéséről, de ez nem vezetett eredményre. A tárgyalások jellege továbbra is barátságos indulatú. A japánok engedékenység­re ugyan nem hajlandók, de készek a tanácsko­zást folytatni. Az a tény hogy a legkom­o­ább kérdések melyeket a chinaiak úgy tekintenek, mint szuverén jogaik megsértését, még elintézet­lenek lévén, nagy nyugtalanságot kelt. Minthogy Okuma pártja győzött, alapos a remény, hogy a japán kormány abban a helyzetben lesz, hogy a chinaiaknak több időt enged majd a tanácsko­zásra. Ha a japánok a tárgyalások folyamán ke­vésbbé kétértelműen nyilatkoznának, úgy köny­nyebben megtalálnák a bonyodalmakból kivezető utat Közben a japán csapatok megérkezése nagy nyugtalanságban tartja az országot. Berlin, márc. 31. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Daily Telegraphnak táviratozzák Pe­kingből. China Japánnak mindazon követeléseit elutasította, melyek az országnak mint szuve­rén államnak érdekét fenyegetik. Azt a követe­lést, hogy a­ japán buddhaizmust engedjék be Chinába, valószínűleg teljesíteni fogják. Japán nem mutat hajlandóságot követeléseinek enyhíté­sére. Áprilisra további bonyodalmakat várnak. Megszűnt az összeköttetés a japán és chinai bankok közt. Krisztiánia, márc. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Ruskoje Slovo jelenti Shangaiból, hogy a chinai bankok a japán bankokkal megszüntet­tek minden összeköttetést és ezt közölték a keres­kedőkkel is. A chinai kereskedők a legutóbbi két hét alatt több millió dollárnyi betétet a jokohamai japán bankból visszavontak. A monarchia és a háború. Weisskirchner kirohanása. Bécs, márc. 31. Az „Eintracht" politikai haladó szövetség évi gyűlésén dr. Weisskirchner polgármester a harmadik kerületben tegnap községi kérdésekről beszédet tartott, melyben többek között ezeket mondotta: — Az entente hatalmak terve, hogy gazda­sági győzelemmel erőszakolják ki a döntést E célra ki akarnak bennünket éheztetni. Mink azonban nem fogunk éhen halni, azonban jól be kell osztanunk minden készletünket, hogy simán kijussunk az aratásig. Bátran állíthatom, hogy Bécs város vezetősége mindent megtett e célra, ami módjában állott. A jövőre való tekin­tettel már augusztusban megkezdtük a liszt be­szerzését. Augusztus folyamán két millió korona értékű lisztet szereztünk és összesen tizenöt millió korona értékű élelmiszert kötöttünk le a részünkre. Azt, hogy ezeknek a kötéseknek egy részét eddig nem bírtam realizálni, nem lehet hibásul felróni, hanem sokkal inkább a semle­ges szomszédaink viselkedésének. Több ezer vagyon gabonát kötöttünk le Romániában. A románok elvették ugyan a pénzünket, azonban eddig még egyetlen egy vaggont sem szállítottak le, hanem visszatartották a gabonát országuk­ban. Ugyancsak Romániában vásároltam két­száz vaggon babot. Ezt a vaggonhiány miatt nem tudták idején elszállítani, mostan pedig minden vagyon babra háromezer frank kiviteli díjat vetettek ki aranyban, úgy, hogy a kétszáz vaggon után hatszázezer frank aranyat kellene fizetni. Még szeptember folyamán vettünk búzát Észak-Amerikában. A hajónak, mely szállította szerencséje volt és beérkezett a génuai kikö­tőbe, anélkül, hogy feltartották volna. Olaszor­szág azonban az átvitelt megtagadta és így a bécsi fogyasztás céljaira szánt gabonát kényte­lenek voltunk Génuában eladni. Igaz ugyan, hogy ennél az üzletnél Bécs városa métermá­zsánként négy lírát nyert, azonban mi nem akartunk a különbözeti nyereségre szert tenni, miután elsősorban gabonára és lisztre van szük­ségünk.­­ De a Magyarországon vásárolt lisztet sem tudta eddig Bécs városa megkapni. Azt kell hinnünk ugy­e­bár, hogy egy közös háborút viselünk és most eljött az az idő, hogy Magyar­ország készleteiből bizonyos mennyiséget át­engedjen. Hisz béke idejében is, ami a gabonát és lisztet illeti, rá vagyunk szorulva Magyar­országra. Vagy talán az árak olyan rosszak lennének? Bécs városának sikerült még öreg kukoricát métermázsáját huszonnégy koronával lefoglalni. Ebből most egy ideig elélünk. De tudják önök, hogy milyen ajánlatot kapunk most Magyarországból? 46 koronát kérnek. Ez egy olyan kérdés, amely Bécs város lakosságát leg­inkább érinti. Magyarországnak át kel adnia a

Next