Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-06 / 125. szám
1915. május 6., csütörtök. PESTI HÍRLAP peresz és Török hivatalos jelentés. A szövetségesek partraszállási kísérlete Kabatepénél. — Az ellenséges csapatok vissza üzése hajóikra. — A törökök sikeres éjjeli támadása Szeddil Bahrnál. Konstantinápoly, május 4. (Mlilli távirati ügynökség.) A főhadiszállás jelenti: Az ellenség, hogy az Ari Burnu vidékén álló balszárny veszteségeit ellensúlyozza és hogy a helyzet súlyát leküzdje, ma reggel a flotta védelme alatt Kabatepénél csapatokat kívánt partra szállítani, Ari Burnutól délre. E csapatokat azonban visszaűztük hajóikra. A mult éjjel csapataink, bár az ellenséges flotta három oldalról tüzelt, megtámadták Szedil Bahrt és az ellenséget elsáncolt állásaiból kiverték. Hajnalhasadtakor az ellenség csapatait flottájának állandó heves tüzelése mentette meg attól a veszedelemtől, hogy a tengerbe szoríttassék. Ez alkalommal három teljesen sértetlen gépfegyvert zsákmányoltunk lőszerrel együtt és a mai harc során már használtuk is. Ma délelőtt az orosz flotta fél óra hosszat eredménytelenül bombázta a védtelen Igrino Adama falvát és azután viszszavonult. A többi harctérről nincs jelentenivaló. A francia-angol sereg katasztrófája. — A Pesti Iskra a kiküldött haditudósítójáról. •— Szófia, máj. 5. A Gallipoli félszigeten és a Dardanellák ázsiai partján példátlan elkeseredettséggel folynak a harcok. Mindenfelé kézitusákra kerül a sor. A törökök sebesüléseinek legnagyobb része szuronydöfésektől ered. A szövetségesek veszteségei, úgy látszik, sokkal nagyobbak, mint aminőnek a török hivatalos jelentések feltüntetik. Kum-Kalehnál a francia sereg teljesen megsemmisült és az angolok helyzete Gallipolin is a legnagyobb mérékben kétségbeejtő. Helti Jenő, Kum-Kaleh táján partraszállított csapatok két francia ezredből, általában alacsonyabbrendű anyagból állottak, amelyeket könnyűszerrel szorítottak a tengerbe. Ezeket a csapatokat később Sedil Bahr mellett újra partraszállították, ahol szintén visszakergették őket. Egy szemtanú a kum-kalehi harcokról. Konstantinápoly, máj. 5. Egy személyiség, aki a Kum Kereh körül vívott első harcokat végignézte egy magas pontról, igy mondotta el megfigyeléseit: — Kora hajnal, az ellenség irtózatos ágyúzásba fogott. Az ellenség hajói eleinte ivalakban foglaltak állást Imbrosz előtt, azután csatavonalban vonultak fel aBesika-öböl felé és mintegy hét kilométernyi távolságból megkezdték a tüzelést. Tűzvonaluk a Gallipoli félszigettől keletre Kum Kalehig húzódó félkört képezett. Az első lövedékek a tengerparton csapódtak le, vagy pedig a tengerbe zuhantak. A hajók ezután lassan közeledtek a part felé és a lövedékek, a shrapnellek, mind sűrűbben zuhantak le a szárazföldre. Világos volt, hogy az ellenség partraszállítást akar megkísérelni és a partvidék területét előbb meg akarja tisztítani a török csapatoktól, amelyek esetleg ott tartózkodnak. De csalódott számításaiban. A török csapatok oly hadállásokban állottak, ahol az ellenség tüze elöl fedve voltk és bámulatos türelemmel és állhatatossággal állták a bombázást. Ütegeink szándékosan nem viszonozták az ellenség tüzelését. Hét óránál hosszabb ideig tartó ágyúzás után az ellenség abban a hitben, hogy a partvidék nagy részét megtisztította, annál is inkább, mert tüzelését nem viszonoztuk, nekifogott a sok hónap óta készenálló csapatok partraszállításához. Nagy szállítógőzösök közeledtek a partvidékhez, a vontatógözösök munkához kezdtek és körülbelül hét kisebb szállítóhajón ezer és ezer ellenséges katona lépett partra. Partraszállásuk után az ellenséges katonák hangos hurrá kiáltásokban törtek ki, ami felizgatta vagan katonáinkat, akik mozdulatlanul állottak hadállásaikban, várva a rohamra szólító parancsot. A partraszállított ellenséges csapatok azonnal rajvonalban megindultak, árkokat ástak, másrészről pedig megtették előkészületeiket az előnyomulásra. Mindezt hatalmas távcsövemen megfigyeltem, de főleg az ragadta meg figyelmemet, ami Kum Kaiéi körül történt. Kétségtelen, hogy az európai partvidéken is hasonlóképen történt a partraszállítás. Amikor csapataink megkapták a parancsot a rohamra, a levegőt a harsogó Allah kiállások megremegtették. Egyenesen leírhatatlan az a roltboló lelkesedés, amelylyel csapataink rohamra indultak. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy voltak közöttük olyanok, kiknek szuronya ötven ellenséget szúrt át és sokan vannak olyanok, akik már az első percekben öt-hat ellenséges katonát öltek meg. Esteledett már, amikor a partraszállott ellenséges csapatok megmenekültjei visszatérhettek hajóikra, akik közülük elérték ezeket a hajókat, kísérletet sem tettek arra, hogy úira közeledjenek a szárazföld felé. A mi katonáink pedig hazafias dalokat énekelve lelkes hangulatban tértek vissza hadállásaikba. A szövetségesek vállalkozása meghiúsultnak tekinthető. Konstantinápoly, máj. 5. Az itteni katonai körök egyöntetű, véleményeszerint a Dardanellák ellen megkísérelt jelenlegi angol-francia vállalkozás végleg meghiúsultnak tekinthető, mert a partraszállított csapatoknak csak igen jelentéktelen része.H még — és ez is csak a köröskörül álló ellenséges hadihajók védelmének köszönhető — Aliburnu és Bedil Bahr vidékén, ahonnan nemcsak hogy előre nem törhet, de ahonnan remélhetőleg katonáink könnyen és hamarosan fogják elűzni. Megállapították, hogy az angol-francia akció célja nem az, amit az entente sajtó híresztelt, hogy csapataikat Konstantinápolyba küldik, mert hiszen az a végre partraszállított maximum hatvanezer főnyi ember nem volta elég, hanem inkább az volt, hogy a gallipoli-i félsziget déli részén meglepjék a török haderőket és hátbakapva Kilid Ul Bahr, valamint Madyton között a tengerszorost, tűz alá vegyék az ázsiai erődöket, eltávolítsák az aknákat és ily módon megnyissák az utat a Dardanellákban a flotta részére, hogy annak Konstantinápoly előtt való megjelenését lehetővé tegyék. A tervet a török csapatok ébersége meghiúsította, minthogy katonáink először bátor defenzívával feltartóztatták az angolok előretörési kísérletét, azután pedig, amikor április 27-én erősítő csapatok érkeztek, támadásba mentek át és a már partraszállított csapatokon kívül az utóbb érkezett ellenséges haderőket is viszsszaszorították. Az angol-francia haderők halottakban, sebesültekben és foglyokban tényleges állományuknak körülbelül a felét, vagyis harmincezer embert veszítettek. A kisázsiai parton, @i«?$2@rszág magatartása. A király és a kormány elmaradása a Garibaldi-ünnepről. Róma, máj. 5. A minisztertanács döntése, hogy sem a király, sem a kormány nem vesz részt a csütörtöki genovai Garibaldi ünnepélyen, nagyon meglepte a közvéleményt. A Tribuna és a Giornale d Italia hangsúlyozza, hogy a nemzetközi helyzet egészen ugyanaz, mint eddig. A lapok bizalomteljes nyugalomra intik a népet. Minisztertanács, Róma, máj. 5. — A Pesti Hírlap tudósítójától — Ma este minisztertanács volt. A király távirata Quartóba. ül - Róma, máj. 5. V —ll Pesti Hírlap tudósítójától. — A király a quartoi ünnep alkalmából következő táviratot küldte: — Bárha állami ügyek élénk sajnálatomra megakadályoznak abban, hogy a mai ünnepen részt vegyek, gondolataim mégsem maradhatnak távol Quartótól, a liguri tengeri események partjától, ahol Olaszország egységének első prófétája látta meg a napvilágot, amelynek sziklapartjaitól indult el feledhetlen bátorságai és hallhatatlan harci szereteével, dicsőséges útjára, az ezrek vezére. Megindultsággal teljes üdvözletemet küldöm és bennfösétteljes érzelmei mucsadok kifejezést, amely érzelmek töltenék el nagy ősömet is és ebben az órában, mely a multunkra való egyértelmű emlékezésnek van szentelve Olaszország dicsőséges jövőjére gondolok. A kamara elnöke,a quartói ünnepen. Róma, máj. 5. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Az olasz kamara elnöke, mint a Giornalo d'Italia jelenti, a quartói ünnepen csak mint régi garibaldista fog résztvenni. A királyi hercegeket a Dante Aligieri egyesület elnöke üdvözölte. Az „Ezrek csapatá"-nak szobra. Genova, máj . a. Quartóban ma avatták fel ünnepélyesen az „Ezrek csapatának" emlékszobrát a kamara képviselőinek, Róma, Torino és Firenze városok küldöttségeinek s hatalmas embertömeg jelenlétében. A szobor talapzatánál Genova polgármestere és D'Annunzio tartott beszédet, amit viharos lelkesedéssel fogadtak. A kettős szövetség sikereinek hatása: Milánó, május 5. A római kormánykörök már tegnap délben értesültek az osztrák-magyar és német csapatok sikeréről a Dunajec mellett. Általános az a vélemény, hogy ez a fordulat nem marad tartós, talán döntő befolyás nélkül az olasz kormány elhatározására. Mint hírlik, a keleti új harctéri helyzet már a tegnapi minisztertanács határozatára is befolyással volt. Jóllehet a líbiai események jóval jelentősebbek, mint amilyeneknek a hivatalos jelentés az ottani harcokat föltüntette, mégis az a vélemény kerekedett fölül, hogy nem ez az oka annak, hogy a király és miniszterei nem mennek Quartóba. Elmaradásukat inkább az európai helyzettel hozzák összefüggésbe. A „Stampa" egy római jelentése úgy tudja, hogy a tegnapi minisztertanács előtt, Somino külügyminiszter Németország és Ausztria-Magyarország nagyköveteivel hosszabb tanácskozást folytatott. A Rómában megjelenő „Italia" szerint szükséges, hogy az ország ebben a pillanatban el ne veszítse a nyugalmát. Az orosz és francia befolyás alatt álló lapok módfölött megdöbbentek, hogy a király és a miniszterek a quartói ünnepségeken való megjelenésről váratlanul lemondottak. Ez a lemondás hideg zuhanyként hatott a háborúra izgatókra. A „Popolo d' Italia" írja, hogy Genua lakóira a hit fájdalmas és rémítő hatást tett. Az ünnepély rendező bizottságát annyira meglepte, hogy nem tudta hamarjában, mitévő legyen, s az ünnepségek elhalasztását fontolóra vette. Végül ettől a szándéktól m mégis elállott azzal a megokolással, hogy a felelős faktorok elmaradásuk következményeit majdan viselni tartoznak. A „Corriere della Sera" szerint, a király a páviai új poliklinika május fiz iki alapkő-letételének ünnepélyén való megjelenésről is lemondott. Apponyi Olaszországról. A torinói Stampa és a bolognai Resto del Carlino munkatársa, Amadeo Ponzone beszélgetést folytatott Budapesten gróf Apponyi Alberttel, aki Ausztria-Magyarország és Itália viszonyáról többek közt a következőket mondotta: — Olaszország kimaradt az európai konfliktusból, azonban, úgy lászik, hogy bizonyos belső akadályai vannak. Nem adhatunk tanácsokat az olasz népnek, de saját helyzetének megértetésében segítségére lehetünk, mert a döntés, melyet most választania kell, ránk nézve a legnagyobb fontosságú. Nyilvánvaló az,hogy Olaszországot nem nyomja sem Ausztria-Magyarország, sem Németország. Olaszország Földközi-tengeri hatalom, s a két szövetségese közül egyik sem nehezíti meg számára e hatalma megtartását. Az, amit Ausztria-Magyarország a maga számára kíván, csak az Adriára való kimenetel. Ha feltesszük az entente győzelmi, tehát Oroszországot elképzeljük, mint a Dardanellák