Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-16 / 135. szám

­­I , 1915 május 16., vasárnap. PESTI HÍRLAP megoldása miatt ismét ki akarnák törni öt nappal a kamara összehívásának idejét. Törökország és Olaszország viszonya. Konstantinápoly, május 15. —­­A Pesti Hírlap tudósítójától. — Itteni politikai körökben biztosítanak arról, hogy az entente Baj­tónak rémhírei Olaszország és Törökország viszonyáról teljesen alaptalanok. A megbeszélések Caroni olasz nagykövet, Said Halim herceg és a belügyminiszter közt nagyon barátságosak voltak. A török államférfiak nyi­latkozatokat tettek az olasz nagykövetnek és hangoztatták Törökországnak Olaszországhoz való barátságát. A minisztertanács fölhatalmazta a prefektu­sokat a katonaság igénybevételére. — A Salandra kormány utolsó intézkedése. — Róma, máj. 15. (Stefani.) A minisztertanács határo­zata alapján Salandra miniszterelnök kör­rendeletet intézett a prefektusokhoz, amely­ben fölhatalmazza őket, hogy ha szükséges­nek tartják, ruházzák át rá közbiztonság és közrend vezetését a katonai hatóságokra. Ezzel az intézkedésével — így szól a köz­távirat — a kormány azaz elhatározását juttatta kifejezésre, amelylyel minden törvé­nyes eszközt igénybe kíván venni törhetet­len szilárdsággal, hogy a rendet fenntartsa. A kormány reméli, hogy az olasz nép szellemének jobban megfelel, ha távoltartja ja magától a­zt a mérhetetlen kárt, amely­­a jelenlegi pillanatban polgárainak egye­net­lensége vagy a politikai szenvedélyek kép­telensége okozhatnak. Az idegen­­állampol­gárokkal szemben köteles tisztelet figyelmen kívül hagyása, szégyenfolt egy ország civi­lizációján és már a puszta gyanú, hogy a hatalom faktoraira nyomást kívánnak gya­korolni, lankasztja felelősségüket és gyön­gíti tekintélyüket, ami minden körülmények között sajnálatos, a mai viszonyok között azonban az ország jólétére nézve jelenté­keny következményekkel lehetne. Az olasz nép, amely történelmének súlyos napjaiban méltóságteljesen tudta kötelességét hazájá­val szemben teljesíteni, most sem fogja kö­telességét elmulasztani és szenvedélyektől, amelyek rosszulau­dók, bárhonnan jöjjenek is és bármi legyen is céljuk,­­ méltósággal és önfegyelemmel bizonynyal tartózkodni fog. A Dardanellák ostroma ten­gereit és szárazföltjön. Török hivatalos je­lntés: Konstantinápoly, május 15. A főhadiszállás jelenti: A Gallipoli félszigeten Ari B­urnu táján az ellenség da­cára annak, hogy nagyszámú újabb csapat­tal erősbödött, megerősített hadállásaiból nem képes előbbre jönni. Egyes helyeken igyekszik nagyobb tevékenységet kifejteni, amely azonban heves ellenlökéseink követ­keztében teljesen sikertelen. A Sedil Ba­hr­szakaszban az ellenség régi pozícióit tartja és teljesen csendben van. Aviatikusaink egyike eredményesen bombázta az ellenség­nek ezt a táborát. Az ellenség segítő csapa­tokat kapott, hogy veszteségeit pótolja. Az erősítő csapatokat azonban előretolt üte­geink hathatós tüze szétszórta. A Morto-öbölben tegnap reggel elsü­lyesztettük a Goliáth nevű­ angol páncélos­cirkálót. A hajó legénységének nagy része a vízbe fult. E győzelmet Muawenet-i-Millie nevű torpedóauzónk vívta ki, mely felada­tának megoldása után sértetlenül tért visz­sza. Parti ütegeink az ellenség számos tor­pedónaszádját gyors visszavonulásra kény­szerítették. Közben az ellenséges torpedó­naszádokról két ízben is hallatszott rob­banás­ Az anatóliai partvidéken működő ütegeink eredménynyel bombázzák az ellen­ség kikötőhelyét és táborát Sedil Bahr mel­lett és itt nagy tüzet okoztak.. A Charles Martel nevű páncélos cirkálót, amely siker­telenül bombázta anatóliai ütegeinket, két ízben érte lövés. A Jean d'Arc nevű­ francia páncélos cirkáló csapatokat akart partra­szállítani, de a partraszállott katonák tüze­lésünk elől hamarosan megfutottak. A többi hadszíntereken nincs változás. Az asigetok és franciák döntő veresége a Gallmpoli-félszigeten. Berlin, máj. 15. A Vossisehe Zeitung konstantinápolyi tudósítója táviratozza Maidosból: Tegnap, csütörtökön Csanak Kalehból az 5-ik had­sereg főparancsnokságának engedélyével Gallipoli félszigetére utaztam. A partraszál­lított hadsereg ereje (100,000 fő) és a hajó­ágyúk által nyújtott nagy segítség dacára a törökök rövid idő alatt annyira előnyös hely­zetbe kerültek, hogy a szövetségesek elűzése már csak napok kérdése. Három éjjeli szu­ronytámadás alkalmával az angol állások ellen Ari Burnunál a szövetséges csapatok, főleg ausztráliaiak és kanadaiak rettentően sokat szenvedtek. Egy egész divíziót lemé­szároltak és a balszárnyat annyira vissza­nyomták, hogy az csak 400 méternyire a tengertől tudott megállani. A maradék az utolsó, a tenger felé erősen meredek magas­latokon áll, kitéve a biztos pusztulásnak. Helyzetük azáltal lett főleg válságossá, hogy a törököknek sikerült ágyúikat olyan állásokba hozni, honnan a kikötő­helyeket teljesen össze tudták lőni. Seddil Bohrnál, a szövetségeseknek aránylag legerősebb állá­sánál csak tegnap sikerült a török tüzérség­nek a szövetségesek támadásait megállítani és azután a támadókat megfutamítani. A szövetségesek állása itt is tarthatatlanná vált. Veszteségeiket legkevesebb 30.000 ha­lottra becsülik. Ari Burnu előtt még ezer­nyi­ ezer temetetlen hulla fekszik. Mindent összevéve, Gallipoli félszige­tén még körülbelül 40,000 főre rúg a szövet­ségesek serege. Nagyon sok gépfegyvert és egyéb hadiszert is vesztettek. A törökök ki­válóan harcolnak és határtalan dühvel vetik magukat az ellenségre. Frankfurt, máj. 15. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Frankfurter Zeitung tudósítója a követ­kező részleteket közli a Dardanelláknál lefolyt legutóbbi harcokról:­­ Az ellenséges hadihajók három nap óta sem a Dardanellák belsejében, sem a Sarosi-öböl­ben nem kíséreltek meg komolyabb akciót. Azonban tévedés volna emiatt a biztonság érze­tébe ringatni magunkat. Minden perc fölújít­hatja friss erőkkel ezt a borzalmas harcot. Egy szemtanú, aki most tért vissza a Dardanellák­ból, azt mondja, hogy az ottani immár három hete éjjel-nappal szkadatlanul tartó harcok a tengeri és szárazföldi hadsereg koperációja ré­vén páratlanul állanak a hadtörténelemben. Ámbár Anglia a mostani Dardanella-támadás­nál jobban respektálja a stratégiai szemponto­kat, mint azt március 18-án tette, mégis a leg­nagyobb áldozatokkal keresztülvitt hadműveletek eredménye egyenlő a semmivel. Tizenhat napon át szünet nélkül tart az ellenség bombázása. A rögzített léghajók és éj­szaka az erős fényszórók úgyszólván a terep minden zugát megvilágítják és így a török hadsereg feladata hallatlanul nehéz. Acélos ide­gekkel, józansággal és haláltmegvetéssel hajtot­ták végre a török katonák akcióikat. Jó vezetés mellett és kitűnő élelmezéssel úgyszólván megin­gathatlan az ottomán hadsereg heroizmusa. A harcosok áldozatkészsége felülmúlta a legmeré­szebb vállalkozást is. Ez idő szerint Gallipoli félszigete valóságos pokolhoz hasonlít. A he­gyek szinte megremegnek, a ritka levegő­réteg vibrálni látszik, a tenger habzik az ellenség hatalmas bombázásának következtében és a tö­rök részről leadott lövésektől. Az ellenség na­ponta mintegy húsz egységet hozott tüzelőállás­ba, s ötven-hatvanezer lövést adott le, több­nyire nehéz ágyukból és csak kisebb részben a tizenöt centiméteres ágyukból. Mindennap mint­egy harminc millió márka ára tüzérségi muní­ciót pusztítanak el és a többi költségeket szintén ilyen magasra kell taksálni. Hogy csak egy példát említsünk, a vízhiányt a 24 óra távol­ságban levő Szaloniki-i kikötőkből kénytelenek pótolni a hadihajók és a hajóegységek szénszük­ségletét 121 gőzösből álló szállító­flotta látja el. Az angolok vesztesége halottakban megkö­zelítőleg harmincezer ember, míg a sebesültek száma ennél lényegesen kevesebb. Az angol­francia megszálló hadtest, a felére olvadt le. A francia csapatok közül még csak azok vannak itt, amelyek az ázsiai Dardanella-partok meg­tisztítása után el tudtak menekülni a törökök elöl. A sebesültek napokon keresztül hevertek a szabad ég alatt, anélkül, hogy segítséget kap­tak volna. A feloszló hullák elviselhetetlen bűzt terjesztettek. A mostanában uralkodó észa­ki szél miatt különösen az angolok szenvedtek ettől sokat. Az angoloknak nincs megfelelő tüzérségük. Berlin, május 15. Athéni híradás szerint a dardanellai had­műveletek megbeszélése során szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a törökök és angolok közt Gallipolín végbement ütközetekben az angolokat főképp azért érte vereség, mert hiányzott meg­felelő tüzérségük. Hamilton, a partra szállott csapatok parancsnoka, új ütegeket sürget, mert ezek nélkül, úgymond, a Dardanellák ellen való akció meghiusulna. A Dardanella-harc nehézségei. — Angol fölfogás. — London, máj. 15. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Morningpost szerint a Dardanella kér­désben a legfontosabb az, hogy milyen csapatok állanak rendelkezésére Törökországnak, az ex­pedíciós hadsereg elég erős-e és hogy milyen tá­vol vannak az ellenséges ütegek és alkalmazha­tók -e a szövetségesek ellen. Mindezek nagyon komoly kérdések. Egy bizonyos: amíg a néme­tek fogják az ellenőrzést gyakorolni a török hadseregben, mindent el fognak követni, hogy a szövetségesek tervét meghiúsítsák és hogy a szárazföldön ugyanazokkal a nehézségekkel kell számolni, mint a tengeren. A Góliáth csatahajó elsülyesztése. Konstantinápoly, máj. 15. Hír szerint a Góliáth angol páncélos cirká­lót több torpedó találta, melyeknek egyike rend­kívül pusztító hatást idézett elő. Hitelt érdemlő jelentések szerint a törökök egy angol torpedó­auzat is elsülyesztettek, de a köd miatt ezt a tényt nem lehetett kétséget­ kizáró módon megállapítani. London, május 15. A Daily News egy cikkében a Goliáth hajó elsülyedéséről a következőket írja: Az admira­litás közli, hogy a hajót megtorpedózták. Ez azt jelenti, hogy vagy egy ellenséges torpedózuzó, vagy pedig a mi torpedózuzóink egyike sülyesz­tette el, mikor egy támadó akciónk befejezést nyert. Ha a második eset következett volna be, úgy ez csak annak a taktikának következménye volna, amely már két hónappal ezelőtt három hajó pusztulását okozta. Német tengeralattjárók a Dardanellákban. Athén, máj. 15. Az athéni angol követséghez hivatalos érte­sítés jött arról, hogy a Földközi-tengeren német tengeralattjáró naszádok rejtőzködnek, de a brit tengerészeti kormány szigorú intézkedéseket

Next