Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-16 / 135. szám

Török győzelem. Ma nem írunk Olaszországról. Tekin­tetünk a távol Kelet felé fordul, hol a Dar­danellák kék vizéből győzedelmesen emel­kedik föl a török félhold. A mi galiciai dia­dalaink pendantjaként jelentkezik török testvéreink sikere az entente szárazföldi csapatai ellen. Amily fényes sikerrel támad­ják az angolok otthon a védtelen német üz­leteket, oly csúfos kudarcot vallottak a Gal­lipoli-félszigeten. Az önkéntes gentleman boltbetörők itt a saját fejüket törték be s akik elfutottak az ottomán hősök elől, azok puha h­ullámsírt találtak a tengerben, amelybe visszaszorították őket. Amikor még csak a tenger felől tá­madták angol és francia hadihajókkal a Dardanellák erődeit s az oroszok csak mar­kírozták a Boszporusz ostromát, a franciák őrült kalandnak nevezték el egy őszinteségi rohamukban ezt az entente-vállalkozást. Az­óta e szerencsétlen kalandból véres tragédia lett rájuk nézve. Azóta ugyanis a hiábavaló flotta­támadást szárazföldi csatával kombi­nálták, több mint százezer embert tettek partra a Gallipoli-félszigeten s ugyanekkor a kisázsiai part felől is megkísérelték az ostromot; az első kísérlet nagy kudarca után kombinált fegyvernemekkel, egyszerre vízen és szárazon, tengeralatt és levegőben támadták a törököket, hogy Konstantinápo­lyig jussanak; s ime, a Dardanellák máso­dik ostroma is szégyenletes vereséggel vég­ződik az ententéra nézve. Bekövetkezett az a jövendölésünk, hogy a szárazföldön a tö­rök hadsereg speciális erénye, az egyéni vitézség s a halált megvető elszántság még jobban fog érvényesülhetni, mint a tengeri csatákban, amelyeknél természetszerűleg döntő a hadifölszerelés technikai tökéletes­sége. Oly ellenállhatatlan erővel kergetik vissza a tengerbe a törökök a szárazföldre tolakodott ellenséget, hogy most már a sem­leges, sőt az ellenséges sajtóban is kezdenek igazat adni Eliver pasának, aki a Darda­nellákat bevehetetlennek mondotta. A hazárdjátékos rendesen az egész va­gyonával utána szalad az elvesztett pénzé­nek. Hazárdjátékot űz az entente s bizonyá­ra új hadsereg-betéteket áldoz a Dardanel­lák játszmájához is. Különösen Angliától várható ez, mely inkább a komponistái vé­rével, de a maga zsebére játszik s végül még a croupier szerepére is vágyik, hogy az aranyakat besöpörje. Bizonyos ,tehát, hogy még újabb megpróbáltatásoknak lesz kitéve a török vitézség. Hisz az angol és francia flotta, mely velünk s a németekkel szemben szinte mozdulni sem mer, újabb hajókat in­dított keleti szövetségesünk ellen. De a Dar­danellák szárazföldi ostromában oly histó­riai jelentőségű és stratégiailag is annyira fontos az elért török győzelem, hogy meg kell hajtani lobogónkat hős­­­testvéreink előtt. Meleg szeretetünket és hódolatunkat küldjük nekik a távolba. Egyebet úgy se tehetünk. A törökök győzelmének nagyságát növeli ugyanis az a körülmény, hogy egye­dül vívták azt ki. Mi és a németek segítjük őket azzal, hogy a magunk harcterein ver­jük a közös ellenségeket, de a nagy távol­ság miatt természetszerűleg nem segíthet­jük ki úgy őket közvetlen csapatszállítások­kal, mint ahogy ha szomszédok egymással tehetjük. A világhistória föl fogja jegyezni, hogy a balkáni háborúban egyszerre több nemzettel harcolt és kimerült Törökország most három kipihent s kitűnően fölfegyver­kezett nagyhatalommal küzd és a saját harcterén egyedül áll három hatalmas ellen­féllel szemben. Legfölebb egy kis muníció­val segíthettük ki őket és Németország az elkergetett angol tisztek helyébe néhány német képzett erőt adott kölcsön. Ehhez a győzelemhez tehát a hősiességet maga­­az ottomán nemzet adta. És amely fajban ilyen őserő van, amely ilyen vitézül tud harcolni egyszerre három nagy nemzettel, annak helye van Európában, annak joga van itt élni és annak jövője és hivatása van a ke-­­resztény államok egyensúlyában. A har­coló törökök hisznek Allahban, mikor ha­zájukat védik s nem engedik magukat Euró­pa földjéről kiszoríttatni. Mi hiszünk a ter­mészeti igazságban, a faj őserejében, mely ellen tud állani idegen betörőknek, mikor a saját földjét védi. Mert amidőn a törökök Sztambult védik, csak ugyanaz a belső láng tüzeli őket, ami a mi katonáinkat hevítette, mikor a Kárpátokból kiverték az ellenséget. A szülőföldhöz, a hazához, az ősök sírjához való szent ragaszkodás egy a magyarban és törökben. És ez a naiv hittel fűszerezett egészséges őserő győz a francia degenerált­sággal s az angol-orosz alkoholizmussal szemben. Különböző szakértők nyilatkozgatnak a Dardanellák bevehetetlensége felől. A mo­dern háború megmutatta, hogy a technika fejlődésével szemben nincs természeti beve­hetetlenség. Tehát a Dardanellák se nyúj­tanak magu­kban oly akadályt, mely bizton föltartóztathatná az ellenséget. Ezt a beve­hetetlenséget a hősi védelem adja, melyet a török nemzet produkál. Csak az a­ faj, mely­nek katonái ilyen­ bátyjai tudnak meghalni a hazáért, igazán életrevaló. HBHHHM­W­­, WMMPM mm Budapest, 1915. XXXIII. évfolyam, 135. (12,707.) szám. Vasárnap, május 16. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 32 K — f Félévre 16 „ —„ Negyedévre '. 8 „ — „ Egy hóra 2 „80„ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 50 ik oldalon olvasható. SZERKESZTŐSÉG: Budapest,Vilmos császár­ út 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-itt 7& Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-körut - Teleton József 52 96. Előnyomulásunk a Pilicától a Dnyeszterig. A San alsó folyásánál elfoglaltuk Rudnikot, Lezajskot és Jaroslavt. — A przemysli hadtest Przemysl kapui előtt. — Dobromir, Stary­ Sambor és Boryslav ismét a birtokunkban van. — A Linsingen-hadsereg előnyomulása. — Kolomeától északra visszavertük az oroszok összes rohamtámadásait. — A németek Savli mellett megállították nagyobb orosz erők előnyomulását. — Az Ypern körül ejtett foglyok száma hatezerre emelkedett. — A Dardanelláknál a szövetségesek partraszállott serege a felére olvadt le. — 30.000 embert vesztettek a szövetségesek. — Marcora nem vállalta az olasz kabinetalakítást. — Careano pénzügyminiszter is elhárította a megbízatást. 14 przemysli X-ik osztrák-magyar hadtest otthonának, Przemysl városáva, kapui előtt áll. Lehet-e kegyesebb sorsot elképzelni annál, hogy­ Przemysl kapui azok előtt fognak először megnyílni, akik ottho­nukat vesztették el benne? Szinte azt lehet­ne hinni, hogy,a világháború színpadának egy bravúrosan rendezett jelenete követke­zik, amiből az oroszok sorstragédiájának végzetszerű lehelete csap felénk: Przemysl kapuján azok döngetnek először, akik on­nan kerültek el a harcterekre. Természetesen csak szimbolikus értel­műnek szabad venni a Hofer-jelentésnek ezt a lírai részletét, amely arról szól, hogy a X-ik hadtest „otthona" kapui előtt áll. Hiszen tudjuk, hogy a magyar parlament csak nemrégen szavazott meg egy­ olyan tör­vényjavaslatot, amely fölhatalmazást adott arra, hogy a galiciai és bukovinai hadtes­teket, amiket a megszállás folytán , ezekből az osztrák tartományokból nem lehetett többé megfelelően­­kiegészíteni, magyar ka­tonákkal frissítsék föl; nemcsak,­­ hanem megtudtuk nemrég azt is, hogy a magyar kormány felelősségére törvényhozási fölha­talmazás nélkül már jóval előbb megtörtént az,,amihez utóbb a parlament is beleegye­zését adta. Nem kell tehát szó szerint venni, h­ogy Przemysl kapui előtt most azok a ka­tonák állnak, akiknek békeidőn is otthonuk volt e vár. De a csodálatos véletlen megrázó erejét ez nemhogy csökkentené, sőt még in­kább fokozza. Hiszen a Przemysl­ben orosz fogságba esett várvédő sereg zöme is ma­gyar volt; a láb­inszerűséghez tartozik az is, hogy most a fölszabadítók zöme is ma­gyar legyen. Tizedik hadtestünk tehát Przemysl előtt áll és mi történik ez alatt a vártól délre és északra? Délre Dobromir, Sztary-Szambor és Bory­szláv újra a mienk, ötven-hatvan ki­lométerre jár már az uzsoki szoros fölött Szurmay, akinek a számára most, ime, szin­tén beteljesedett az idő. Mikor az oroszok ••• A Pesti Hirlap mai száma 56 oldal. A Pesti Hirlap következő száma hétfőn, május 17-én a rendes időben jelenik meg.

Next