Pesti Hírlap, 1915. június (37. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-10 / 160. szám

A PESTI HÍRLAP 1915. június 10., csütörtök á.­ lamtitkár azt válaszolja, hogy a két lapnak ez a magatartása a toborzást még előmozdította. Kel­laivay kérdezi, vajon nem fognak intézkedést tenni a két lap ellen, melyeknek gúnyos kritikáit a németek lenyomatták, semleges országokban elterjesztették és ezzel nagy károkat okoztak. Tennant hajlandónak nyilatkozott bizonyítékok átvételére. Johnson Hick­s (unionista) kérdezi, vajon a kormány hajlandó-e nyilatkozni politikájáról. Asquith azt válaszolja, hogy korábbi nyi­latkozataihoz nem kíván semmit sem hozzátenni, ha azonban általánosan óhajtják a vitát, akkor erre alkalmat fog adni. O'Brien (független nacionalista) kérdezi, vajon a miniszterelnök ismeri-e az ír képvise­lőknek erre vonatkozó óhaját és vajon haj­landó-e honorálni Írország felháborodását egyik,­­őt erősen sújtó csapásról való vita elnyomá­sáért. Asquith azt válaszolta, hogy nem híve a vita megakadályozásának és a kormány politi­kájáról legközelebb beható nyilatkozatot fog­­tenni. A hadiszerek minisztériuma. (Az új miniszter diktátori hatalma. ) Tiltako­zás a rabszolga-rendszer ellen. —• „Borzasztó dolog volna a poroszok rendszerét életbeléptet­ni." — A belügyminiszter Asquith hozzájárulá­sával kijelenti, hogy a hadiszerek minisztériu­máról szóló javaslat nem törekszik a munkások­kal szemben való állami kényszer behozatalára.) John Simon belügyminiszter a hadiszerek minisztériumának felállítására vonatkozó javas­latot terjeszt elő. E minisztérium fő feladatát a jelenlegi háborúban a kellő mennyiségű lőszer beszerzése fogja képezni. Az illető miniszternek kötelessége lesz minden a lőszergyártással és szállítással kapcsolatban álló munkásügyi kér­déssel foglalkozni. E minisztérium ideiglenes hivatal lesz és a háború befejezését követő tizen­két hónap múlva megszűnik. E minisztérium hi­vatalnokai részben kereskedőem­berekből, rész­ben más minisztériumokból oda kirendelt hiva­talnokokból fognak állani. A tengernagyi hiva­tal képviselőinek bizottsága, amelyben helyet fog­lalnak a hadügyi hivatal képviselői, valamint a gyáriparosok is, tanácsadó testületképen a mi­niszter segítségére lesz. Az új miniszter mihelyt e házban elfoglalhatja helyét, nyilatkozatot fog tenni minisztériumának megszervezéséről, vala­mint követendő politikájáról. Simon miniszter végül kijelentette, hogy ellene van annak, hogy a javaslatot hosszabb vita tárgyává tegyék. Chaplain (unionista) és Gornwall (libe­rális) kijelentették, hogy hozzájárulnak e javas­lathoz. Pringle (liberális) azt mondta, hogy a® új javaslat korlátlan hatalmat ruház az új mi­niszterre. Minthogy az új miniszter hatáskörét majd csak királyi rendelet fogja megállapítani, diktátori hatalomra fog szert tenni. Bejelenti, hogy a bizottsági tárgyalás alkalmával azt fogja javasolni, hogy a miniszter illetékességi körét ne királyi rendelet, hanem törvény állapítsa meg. Ha a munkásokra nézve állami kényszert akar­­nak igénybe venni, úgy ez csak törvény alapján történhessék. Snowden­unkáspárti az kérdi, vajon a törvényjavaslat elfogadása révén felhatalmazást nyer-e az új miniszter arra, hogy a Manchester­ben bejelentett politikát királyi rendelet alapján és a parlament ellenőrzése nélkül hajthassa vég­­re. Ha kísérletet tennének arra, hogy a munká­sokat kényszerítik a munkára, úgy igen erélyes ellenzéket helyezhet kilátásba a kormánynak. Dillon (nacionalista) hivatalos nyilatkoza­tot követel arra nézve, milyen hatalmi kört óhajt a kormány az új miniszterre ruházni. Nyilván­való dolog, hogy az haalmi körét arra is felhasz­nálhatná, hogy a rabszolgaság intézményét lép­tesse életbe. Borzasztó dolog volna, ha a poroszok rendszerét léptetnék életbe ebben az országban. Crooks munkáspárti kifejti, hogy ha a tör­vényt arra mernék felhasználni, hogy állami kényszert alkalmazzanak a munkásokkal szem­ben, úgy az ország azt nem fogja tűrni. Holhhouse (liberális) különösen az állami kényszer eszközének igénybevétele ellen foglalt állást. Simon miniszter Asquith miniszterelnök hozzájárulásával kijelenti, hogy a szóbanforgó törvényjavaslat ilyesmire nem törekszik. Jones (liberális) utalással arra, hogy ez a vita jó tanúságokat nyújtott a kormánynak, ha­sonló alkalmak minél sűrűbb megismétlését óhajtja. Duke (unionista) határozottan állást fog­lal e javaslat bővebb megvitatása ellen. Lough (liberális) hangsúlyozza, hogy a háznak joga van a javaslatot megvitatni. Dalziel (liberális) szintén a vita mellett foglal állást és azt mondja, ha a legutóbbi tíz hónap alatt több ízben folytak volna a házban viták, ma mások volnának a viszonyok és soha­sem állott volna elő egy ilyen javaslat beterjesz­tésének szüksége. Dalziel azzal fejezi be beszédét, hogy a legutóbbi kormánynak az volt a baja, hogy túl­ságosan nagy volt iránta a bizalom, viszont túl­ságosan kicsiny mértékben bírálták működését. A vita során még Thomas munkáspárti, valamint Terrell és Sanderson unionisták szó­laltak fel, akik az állami munkakényszernek a lőszergyárakban való alkalmazása ellen foglal­tak állást. A munkásság a békéért. Amsterdam, jun. 9. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Courant jelenti Londonból. A független munkáspárt Glasgowban a delegátusok értekez­letén 134­ szavazattal 6 ellenében elhatározta, hogy felhívja a kormányt, tegye közhírré, mily feltételek mellett kötne békét. London bombázásának részletei. Köln, jun. 9. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Londonnak a Zeppelinekről való bombá­zásáról a Köln. Ztg. egy oly személyiségtől, aki azon a bizonyos éjjelen Londonban tartózko­dott, arról értesül, hogy a bombák nemcsak a kül­várost, hanem magát Londont is érték. Számos bomba esett a város keleti részébe és az Indian Dock környékére, egy pedig a Liverpool Streetre. Három ház összedőlt. Különösen nagy a pusz­tulás a Broadbridge és Liverpolbridge állo­mások környékén, mert a robbanás az ott levő számos vágányok felett vezetett vasúti hidat el­pusztította. A rendőrség ezt a környéket elzárta s itt a forgalom több napig szünetelt. A robbanás okozta tüzek is nagy kárt tettek. Ha a németek jönne"' Love­jun. 9. A Daily News jelenti: A bíróság felmentett egy ír embert, aki ellen azt a­ vádat emelték, hogy falragaszokon és röpiratokban a következőket hirdette: Ha a németek jönnek, úgy mint jó bará­taink jönnek és véget vetnek az angolok uralmá­nak Írországban. Támogassátok a németeket, a­mennyire erre képesek vagytok! A német kor­mány azt kivánja, hogy az irak sorsát megjavít­sa. Németország a tenger szabadságáért IUÜTOS és ha győz, úgy győzelme Írországot is felszaba­dítja. A balkáni helyzet. A vezérkar jelentése. Hivatalos jelentés, kiadatott 1915 jú­nius 9-ikén délben, érkezett délután 3 óra 50 perckor. A szer­­ határon itt-ott csatáro­zások és ugyancsak jelentéktelen tü­zérségi harcok voltak. Korytonál egy osztrák-magyar egyenruhában megjelent monteneg­rói bandát szétugrasztottunk. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Osztrák-magyar egyenruhába öltözött monte­negrói banda. A sajtóhadiszállásról jelentik: Artovac mellett, a határon, június hetedikén egy körül­belül negyven főből álló, a mi egyenruhánkba öltözött montenegrói bandát jelentettek. Ennek egy részét ugyanazon a napon éjjel Koritonál csapataink utolérték, megrohanták, szétugrasz­tották és a banda egy elesett tagján saját sze­mükkel konstatálták annak a ténynek az igaz­ságát, hogy a mi egyenruhánkat viselték. A szerb határon helyenként ágyútüzelés folyt. Románia semlegessége. Berlin, jun. 9. Luganoból táviratozzák a Taegliche Rund­sch­au-nak. A milanói Secolo, amelynek Buka­restben lévő tudósítója összeköttetést tart fenn az orosz­barát párttal, azt írja, hogy a román mi­nisztertanács a semlegesség fentartása mellett Bolgár megbízottak Konstantinápolyban. Frankfurt, jun. 9. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Frankf. Zetg jelenti Konstantiná­polyból. A Radoszlavovhoz közelálló Tusen­kajev és Kalisev megérkezésének a jelen időpontban nagy jelentőséget tulajdonita­ döntött. Döntő befolyással volt erre az a körül­mény, hogy az orosz kormány még az olasz ki­rálynak a cárhoz intézett levele után sem volt haj­landó Romániának engedményeket tenni. Az olaszok csalódása Románia miatt.­­ Berlin, jun. 9. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Corriere della Sera bukaresti tudósítója táviratozza lapjának, Olaszországnak a hábo­rúba való beavatkozása, sajnos, nem találkozik a román sajtónak remélt lelkes hozzájárulásá­val. Tíz hónapig folytonosan azt mondták a ro­mánok, hogy azonnal beavatkoznak a háborúba, ha Olaszország beavatkozik. És most ilyen csa­lódás! A tudósító úgy véli, hogy Németország­nak és a monarchiának Oroszország fölött ara­tott legutóbbi nagy győzelmei voltak nagy hatás­sal Romániára. Ez és egyéb okok, mondja a tu­dósító, járultak hozzá ahhoz, h­ogy Románia közvéleménye közönyösen fogadta Olaszország­nak a beavatkozását. A román ifjúság tömörülése az oroszok ellen. „Besszarábiai Liga." » A román fiatalság körében a russzofil agi­tátorok lelkiismeretlensége sok hívet szerzett a cárizmusnak, de, úgy látszik, az ifjúság végre megtalálja a helyes utat. Eddig csak egy román ligáról tudtunk, amely orosz pénzen, nagyhan­gú politikusok vezetése alatt ellenünk agitált. A márciusi jassii nagygyűlésen a folyton ingadozó Jorga vezetésével nekirontott monarchiánknak és annyira ment, hogy azokkal sújtotta azokat, akik a velünk való működést hirdették. Stere most „Az ifjakhoz" című cikkben fe­lelt tanítványainak, kik elvakultan, meggondolás nélkül, az oroszok óriási erejében bizva, Erdély meghódításáról ábrándoznak és elfelejtik, hogy Erdélyben a román szabad polgár, fejlődik nyelvben, kulturában s hogy ez a román nép, ha soha sem is fog tartozni Romániához, mint a múltban, a jövőben is támasza lesz Romániának. Ezt a román népet akarják a russzofilek meghó­dítani, csak azért, hogy a romániai romlott poli­tikai atmoszférában, — melyet a muszka pénze még egyre bomlaszt, — szintén elfajuljanak. Még román szempontból is tilos az erdélyi vállalko­zás. Az ifjaknak azok felszabadítására kell tö­rekedniük, akik igazán szenvednek. Besszarábiát csak most lehet visszakapni és soha máskor. Ezt a mulasztást még Erdély sem pótolná, mert az orosz áradat Romániára törne, hogy útját egyen­gesse Konstantinápolyhoz. Erről nem fog le­mondani az orosz. A Bessarábiával megerősödött Románia a fölszabadított Ukrajna szövetségé­ben létérdeke lesz Ausztria-Magyarországnak s a német birodalomnak, amelyel­, mint ilyenek, örökös szövetségesekké lesznek a cárizmus min­dent lehengerelő imperialista törekvései ellen. A cikk megtette a maga hatását. A munka erősen halad. A fiatalság: Stere Constantin egye­temi tanár, dr Lupu, Arbore, Cazacu, Frunza, valamint Bukarest és Jassi városok legkiválóbb íróinak és politikusainak vesztése alatt új ligát alapítanak „Besszarábiai Liga" címen. Az uj liga nyomban akciót kezd egész Romániában. Durazzót megszállták az olaszok. — Ebszeíd pasa az entente-hhoz csatlakozik. —• Rotterdam, jun. 9. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A London News jelenti Durazzóból. Olaszország és Montenegró követei Durazzó­ba érkeztek. Az albán kormány beleegyezett abba, hogy Durazzóban a felkelők fenyege­tése miatt a kikötőt és a kormányépületet olasz tenger­észkatonaság szállja meg. Esszad pasának az ententehoz való csatlakozását várják.

Next