Pesti Hírlap, 1915. augusztus (37. évfolyam, 212-242. szám)

1915-08-28 / 239. szám

4 Olita várát, melyet az oroszok kiürítettek, m­e­g­szállották. Tovább délre a német csapatok a Nyemen irá­­nyában előrenyomulóban vannak. Az átkelést a Bere­zovka-szakaszon Ossoviectől keletre kiküzdöttük. Az üldö­zés az egész arcvonalon a Berezovka melletti Socho­vola és a Bialovicsk­a-e­r­d­ő között folyamatban van. Gallwitz tábornok hadserege augusztus 25-én és 26-án 3500 oroszt elfogott és 5 géppuskát, zsákmá­nyolt. Lipót bajor herceg tábornagy hadcsoportja: A hadcsoport üldözi az ellensé­get. Jobbszárnya a Lesna— Prava-szakaszon Karaie­n­e­c-L­itovsktól északkelet­re az átkelésért harcol. Mackensen tábornagy hadcso­portja: Csapataink Brest-Litovsktól északkeletre a Kamiene­c-L­i­t­o­v­s­k—M­oszcyce közti út­hoz közelednek. Breszt-Litovszktól délkeletre­­ az ellenséget a Ryta-szakasz mögé vetettük vissza. A legfőbb hadvezetőség. Bresztlitovszk elfoglalásának hite a csapatok közt. A Bug-hadsereg az orosz visszavonulást veszélyeztette. — A Pesti Hirlap kiküldött tudósítóidtól. — Brodjatin, aug. 27. Tizenöt kilom­éternyire Bresztlitovszk előtt, ért bennünket a hir, hogy a várat el­foglalták. Menetközben közölték az üldöző csapatokkal az örömteljes hírt, melyet a ka­­ t német sajtó Bresztlitovszk elestéről. — A tannenbergi győzelem évfordulója. — Berlin, aug. 27. Bresztlitovszk elestével kapcsolatban a reggeli lapok megemlékeznek a tannenbergi győ­zelemről, amelynek tegnap volt első évfordulója. A Lokalanzeiger írja: Ma egy éve Kelet-Poroszországban véres döntő csata volt, amely elsöpörte az oroszokat Kelet-Poroszország drá­ga földjéről. Tegnap esett el Bresztlitovszk, az oroszok e legutolsó bugmenti bástyája, hama­rabb, mint legmerészebb várakozásainkban meg­álmodhattuk volna. Kovnót, Novogyorgyevszket és Bresztlitovszkot, a cári birodalom három leg­hatalmasabb várát, egy hét lefolyása alatt roham­mal elfoglaltuk. A hadak ura velünk volt és na­gyot műveit. Kreuzzeitung: Bresztlitovszkkal elesett az orosz belső védelmi vonal főállása, talán a leg­erősebb orosz vár. Ez a vár védte a­ birodalom­nak stratégiailag legfontosabb vasúti csomó­pontját. Ebből a nagy védelmi vonalból, amelyet a Nyugat elleni hadműveletek bázisának szántak, még csak Grodnó áll. Csapataink és szövetsége­seink csapatai Bresztlitovszk megostromlásával nagyot műveltek, a főérdem azonban mégis a mi fölényes stratégiánké, amely az orosz hadsereget kimanővíkrozta leghatalmasabb bástyájából. Tagliche Rundschau: Az oroszok és szö­vetségeseik utolsó reménysége, hogy megtörik a Kelet felé törő német áradatot, szertefoszlott. Bármiként is fejlődik tovább a német hadvezető­ség tervei szerint a háború, egyelőre annyi tény, hogy Oroszország hasztalanul remélte a csodát, hogy Bresztlitovszk tartani fogja magát. Most már a legigazabb orosz is aggodalommal és két­séggel fogja kisérni legfőbb hadvezetőségének visszavonulási bravúrját. A Berliner Tageblattban Moracht őrnagy a következőképen ír: Kétségtelen, hogy Arz tábor­nok osztrák-magyar hadtestjének és a branden­burgi 23. tartalékhadtestnek sikere jelentékeny hatást fog tenni a semlegesekre, akik immár nem kételkedhetnek abban, hogy az orosz hadsereg ereje megtörött. Soha sem volt arra példa, hogy egy nagy hadsereg hónapokon át tartó menekülés után ismét visszanyeri erejét. A tél kopogtat az daloljon a nagy természet örök békeharmó­niájáról. Hiszen beszélnek itt is a nagy há­borúról, halkan kérdezősködnek a legújabb hírekről, a csodás győzelmekről, a meglepő várbevételekről stb., de mintha minden szó­nak valami szimbolikus értelme is volna,­­ ami persze csak rossz vicc. Elhiszem, hogy épen a rossz viccek óriási termése, az attikai só tömege teszi Siófok vizét sóstengeri für­dővé. Mindenek fölött égtől földig a béke teljes hangulatába van bepólyázva Balaton­füred. Mert hiába,­ villamos világítási­ be­rendezés, új Grand-hoteles ambíciók, mo­dern színvonalú fürdők és gyógytermek, hozzáadva az igazgatósági bürokrácia pe­dáns irkafirkasablonjait is, ezek mind nem változtatnak Balatonfüred patriarchális kedvességén, ósdi nyugalmas báján. Most is idegyült valamennyi háborús „untanglich­ság" disze-virága, a politikának, irodalom­nak, művészetnek elismert képviselői, aka­démiai nagyságok, egyházi kiválóságok (el nem felejtve néhány csodarabbit is), udvari tanácsosok és falusi bírák, hogy a világhá­ború irtózatos rendülései között rendíthet­lenü­l hordozzák az idők megszentelte tekin­tély­sugárzó patináját. Ami fő, itt van most is minden balatonfüredi hagyomány stíl­szerű koronája, a bájos, kecses, szellemdús hölgyek (ki is emlékszik a régi füredi újság­tudósítások minden jelzőjére?) Rajtuk ugyan fejtől talpig, a fejen átkö­tött színes fátylaktól a selymes át­tört harisnyákig és betétes cipellő­kig nincsen a divatos eleganciának sem­mi hija, de ők sem tündérekként, sem sziré­nekként nem kívánnak a balatoni mitholó­giában szerepelni, hanem a füredi hagyo­mányhoz híven inkább a múzsák méltósá­ajtán, a Fehér-tenger nemsokára befagy s rend­kívül nehéz lesz az amerikai muníció szállítása Szibérián keresztül. Nem mondunk sokat, ha azt állítjuk, hogy Oroszország ereje a négyesszövet­ség szempontjából már most hosszú időre el­veszett. A Köln. Ztg írja: Legfőbb hadvezetősé­günk bizalommal fölteheti győzelmes csapataink­ról, hogy nehéz harcokban kivívott sikereik után nem vágynak pihenőre, hanem nyomában marad­nak az ellenségnek. Hadvezetőségünknek mindig a legmagasabb stratégiai cél lebeg szemei előtt: az ellenséges haderők megsemmisítése. A Köln. Volkszeitung írja: A vár elestét senki sem várta oly gyorsan, bizonyára az orosz hadvezetőség sem. Nem csupán az óriási ágyuk azok, amelyek a legerősebb várakat leküzdik, hanem még nagyobb mértékben emberek, embe­rek, akik rendíthetetlenek a védekezésben, mint derék katonáink nyugaton, mint az élő várfalak az Alpokban és a Karszt-hegységben és a Galli­poli félszigeten, emberek az ellenállhatatlan tá­madásra. A vezetők és a csapatok fölénye győzte le az orosz várakat. Különös örömmel tölt el, hogy osztrákok, magyarok és németek osztoz­kodtak ennek a harcnak nagy dicsőségében. A Bug hatalmas várának bevétele a legszebben pe­csételi meg a szövetségesek hű fegyverbarátságát, amely örökké fenn fog állani, mint valami szikla­sziget a hullámok között. ••MMMiroM­ailMMmaaamaBMailMMPu­ll HIHIHI•!•!•• harcmezők puskaporillata. Amikor a strand­kávéház előtt a tömeges délutáni kártya­partiek alakulnak és izgatott bemondások között számtalan jobb kar, mint egy kom­mandóra a levegőbe lendül, idegesebb fülek hallani vélik az idényszerű siófoki „slágert", amely erős csattanással egy-egy arcon elvil­lámlik. Ez is csak képzelődés! Nyilván a külső háború tartamára a siófoki partnerek is megkötötték a szent istenbékét. De azt kell hinni, hogy a siófoki harcias­ság igazi levezető csatornája amott a túlsó strand, ahol a" tengeri fürdőzés legújabb vívmánya, az indus „wigwam"-életről lemá­solt sá­tor­ rendszer van bevezetve. Persze a női szépségnek ez a varázslatos redukálása a divatos toilette káprázatából a teljes toilettenélkü­liség ősi egyszerűségébe első­sor­ban azt a mély ámulatot kelti, hogyan válto­zik a modern életben maga a meztelen ter­mészet raffinált művészetté. Azonban az ős­emberi egyszerűség és primitív ruházkodás ily szabadságai között nem ritkán plaszti­kus képekben alakul ki az az örök stratégia is, amelynek különössége, hogy a győztesek lengetik végül a fehér zsebkendőt és adják magukat a legyőzött kezébe. Ahogy itt a tűz veszedelme a vízben és a vízen át érvé­nyesül, az vetekszik a modern tengeri had­viselés legjelentősebb kifejtésével, a tenger­alatti torpedóknak és aknáknak legfélelme­tesebb hatásaival. És amikor olyik ismer­tebb komplikált szépség, olyik körülrajon­gott művésznő vénuszi harmatos ragyogás­sal kiemelkedik a habokból és künn a stran­don leleplezi sziréni bájainak előbb maszkí­rozott ütegeit, bizony a legedzettebb vezér­cikkíró" is elfelejti lendületes szólamait a hősi ellenállásról és okosabbnak tartja, hogy a „vonalalatti" csendes fedezékbe húzódva fára tartanak igényt. Meleg déli napsütés­ben, alkony enyhe fuvallatában a gyönyörű platánfák alatt egyképen terjeng az álmos­ság finom em­ere, az akadémikus és társa­dalmi tekintélyek, mint illik, bóbiskolva le­horgasztják fejeiket, az antik múzsák, mint illik, finoman ásítoznak... A háború? Ők arról beszélnek annak rendje és módja sze­rint. A háború az elsőnek komoly történelmi tanulmány, a másiknak új politikai konstel­lációk alakulása, mindnyájuknak mindig kéznél levő érdekes, de nem túlságosan izgal­mas társalgási théma. Itt hiába emlegetik annyit a világháború látományainak min­den tekintetben példátlan voltát, a történe­lemben soha el is nem fordult jelenségeit. Balatonfüreden végül hölgyek és urak, böl­csek és múzsák mégis megegyeznek rabbi Akiba híres mondásában, amelyet amott egy csodarabbi is bánatos meggyőződéssel ma­gyaráz el kaftános híveinek: Nincsen sem­mi új a nap alatt. Oh, csak az emlékezetes balatonfüredi krónikák térhetnek évről-évre úgy vissza, hogy varázslatuk el ne kopjék. Nem úgy van-e, hogy itt még az a nap ragyog, amely több mint egy század előtt az újjászületés derűjével öntötte el a magyar Helikont és a halhatatlanság csillámát" hintette gróf Fesztetics mecénási udvarára? Nem az a társadalmi levegő áramlik-e most is, amely a nemzeti elnyomatás legkeserűbb éveiben a poharak csengése mellett vidám bizalom­mal, mulatozó kedvvel dagasztotta az ide­gyült hazafiak kebleit? És nem lebeg-e ott peckesen a fák között még a jó Milassinnak árnya, akinek balatonfüredi báli tudósításai a hetvenes években mindkét nembeli ifjúság legérdekesebb új­ságolvasmányát jelentet­ték! Dehogy hallgatnak itt, akár a 42 centi­* Kir­i­­ HIRLAP 1915. augusztus 28., szombat. tonák háromszoros hurrával fogadtak. Az oroszok helyzete Bresztlitovszkban lehetet­lenné vált, mert a gyorsan előretörő Bug­hadsereg már az Oroszoroszággal való ösz­szeköttetést veszélyeztette. Urai Dezső Részletek Bresztlitovszk ostromáról. A kassai honvédhadosztály döntő ro­hama. — Breszt-Litovszk városát felgyújtották az oroszok. — A zsák­mány még nem tekinthető át. A sajtóhadiszállásról jelentik: Arz gyalogsági tábornok csapatainak harcairól Breszt-Litovszk alkalmával, eddig a következő részletek váltak ismeretessé: E haderők támadása főleg a Biala— Breszt-Litovszk közötti műút mindkét ol­dalán levő védőműveire irányult és augusz­tus 25-én kezdődött, a délutáni órákban. Az említett két védőmű közül a déli a 144-ik magaslat mellett volt, délnyugatra Kobilani községtől, a másik az úttól északra, a 141-ik magaslatnál, Koroszczyn községtől délre. A Kobilany felé eső védőművek ellen a kas­sai honvédhadosztály, a koroszczyni ellen a krakói közös gyaloghadosztály nyomult elő. A déli mű akadályai előtt a harc hat —MWBn... ,iU.i».f ^mnr | jn— m­iwnrl

Next