Pesti Hírlap, 1915. augusztus (37. évfolyam, 212-242. szám)

1915-08-12 / 223. szám

G -­I PESTI HÍRLAP 1915. augusztus 12., Csütörtök. « Elsülyesztett német halászgőzös. Ymaiden, aug. 11. Az Eendracht 1. nevü hollandi gőzös a Saturn-Pestemünde 79. nevü német halászgőzös legénységéből tiz embert partraszállitott és kö­zölte, hogy a német halászgőzöst, tegnap délután így angol cirkáló az Északi-tengeren elsülyesz­tette. A legénység hét percet kapott, hogy csóna­kokba szálljon. A halászgözös kapitánya kije­lentette, hogy az angol cirkáló, amely a halász­bárkát elsülyesztette, egy öt páncélos­ cirkálóból kiló hajórajhoz tartozott. A halászgözös nem volt felfegyverezve és több más halászgözössel együtt foglalkozását végezte. A Saturn legénysége öt perc alatt elhagyta a hajót, csónakjával körül­belül két és fél óra hosszat bolyongott a tenge­ren, míg a hollandi halászgözös megtalálta. Az olasz harctér, A vezérkar jelentése. (Hivatalos jelentés, kiadatott 1915 aug. 11-én délben, érkezett délután 5 órakor.) Az olaszok tüzérségi és tázaa­dási tevékenysége a tengermelléki arcvonalon tegnap újra nagyob­b ter­jedelmet öltött. A doberdói fensik szélén, Monfalconetól keletre nagyobb ellenséges erők megtámad­ták állásainkat. Ezek az állá­sok elkeseredett harcok után kivétel nélkül birto­kunkban maradtak. A visz­szavert ellenségnek főleg oldalról jövő tüzérségi tüzünk­ súlyos veszte­ségeket okozott. A nyugat felé ki­ugró fensik rész ellen intézett két tá­madást már tüzérségünk elfojtott. A görzi hídfővel szemben az olaszok megkísérelték, hogy Per­mánál akadályainkig előreküzdjék magu­kat. Innen kézigránátokkal űztük el őket. Egy a sötétség leple alatt Z­a­g­o­r­á­n­á­l (Plavától délkeletre) el­lenünk intézett ellenséges támadás épp úgy kudvacot vallott, mint a tegnapelőtti. A karintiai és tiroli határterü­leten a helyzet nem változott. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Olasz mesék orosz foglyoknak az osztrák-magyar hadseregben való fel­használásáról. Bécs, aug. 11. Az olasz sajtó a legutóbbi időben azt a me­sét kezdte terjeszteni, hogy a déli harctéren har­coló osztrák-magyar csapatokba orosz és szerb hadifoglyokat is beosztottak, hogy Olaszország ellen harcoljanak. .A Corriere della Sera katonalevelet közöl, a jó olasz módszer szerint a szerkesztőségi szo­bában írottat,­­ amelynek állítólagos írója Giunti altiszt, elmeséli, hogy ő maga látott több osztrák-magyar egyenruhában levő szerb foglyot. Az az olasz részről már a nekünk szóló hadüze­net előtt megnyilvánult meleg érdeklődés, amely­lyel Olaszország orosz fogságba esett olasz nem­zetiségű katonáink iránt viseltetett, gyanítani engedi, hogy Olaszország ezekkel a nagyon át­látszó hazug gyanúsításokkal látszólagos jogcí­met akar szerezni arra, hogy Oroszország részé­ről esetleg kiszolgáltatandó olasz nemzetiségű foglyainkat, — akik elég szerencsétlenek, hogy az olaszok nemzetiségük alapján maguknak kö­vetelhetik őket, — besorozhassa saját hadseregé­be. Ami magát a gyanúsítást illeti, azt csak a leg­mélyebb nívón álló emberek hihetik el. Jönnek a színes olaszok? Lugano, aug. 11. —­­A Pesti Hírlap tudósítójától. — Az olasz sajtó feltűnő lelkesedéssel vesz tudomást arról a hirtelen támadt kívánságról, hogy Eritreából és a szomáli partvidékről színes gyarmati csapatokat hozzanak az európai harc­térre. kalandra újra a frontra utazik. Chiasso, aug. 11. A Stampa jelenti Rómából, hogy Salandra a legközelebbi napokban ismét a frontra utazik, hogy a királylyal és Cadornával a helyzetet megbeszélje. A rendkívül komoly nemzetközi helyzet ezt a konferenciát feltétlenül szükségessé tette. Olasz hadifoglyok. Bécsből jelentik: Az Olaszországban felállí­tott hadifogoly-iroda praktikus hasznosságáról szóló cikkében a Corriere della Sera örvendetes dolgokat jelent azokról a sikerekről, amelyeket ez az intézmény az olasz hadifoglyok elhelyezése, a velük való bánásmód és a hadifoglyok levelezése érdekében már eddig elért. Bár az ellenség ál­t­a­l feltételezett előzékenységünk bizonysága annak, hogy a mi központi vezetőségünk humánusan és a népjog szabályainak pontos betartásával kezeli a hadifoglyokat, mégsem mehet a méltányos kí­vánságoknak ez a teljesítése oly messze, hogy szervezeti téren engedményeket tegyünk egy ha­talomnak hadifoglyaink kezelése körül, ami nő lenne például hadifoglyainknak a különböző fo­golytáborokban való elhelyezésének módja. El­tekintve attól, hogy minket a legnagyobb mérték­ben megnyugtatna, ha tudnók, hogy szerencsét­lenségükre olasz fogságba esett katonáink olyan egészséges helyeken vannak elhelyezve, mint a mi foglyaink, semmi okunk arra, hogy megvál­toztassuk az olasz foglyoknak Mauthausenben való internálására vonatkozó intézkedéseinket, amiről a Corriere della Sera jelentése szól. Az egy nemzethez tartozó foglyok együtttartását, amit a Corriere della Sera a hadifoglyok erkölcsi vigaszaként emleget, különösen az olasz hadi­foglyok tekintik jótékony cselekedetnek. A neve­zett újságtól említett valóban megtörtént eset, hogy egy magasabb rangú tiszt egy tiszti állomá­son való tartózkodását, ahol kizáróan orosz tisz­tek voltak (Neulengbach) borzasztónak jelzett és egy más táborba való áthelyezését kérte, eléggé igazolja, mily kevéssé szívesen fogadják az oro­szok bajtársként az olaszokat, illetőleg milyen „jól" férnek meg a „szövetséges" seregekhez tar­tozók egymással. Az említett fogolytáborban való tartózkodás, amelyet eddigi lakosai mindig kifo­gástalannak ismertek bánásmód és ellátás dolgá­ban, az olasz tisztnek csak azért lett „borzasztó", mert szövetséges bajtársai részéről semmiféle előzékenységben nem részesült. Giolitti hódoló távirata Elena királynénak. Chiasso, aug. 11. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Giolitti hódoló táviratot küldött Elena királynőnek, aki erre az udvari marsall útján nagyon barátságosan válaszolt. A francia-belga harctér. Német hivatalos jelentés. Berlin, aug. 11. A nagy főhadiszállás közli augusztus 11-én: Soucheztől északra egy fran­cia kézigránát-támadást visszaver­tünk. Coureynél, Reim­stől északra, a franciák megkísérelték, hogy egy tölcsért megszálljanak, melyet arc­vonalunk előtt robbantottak; ebben megakadályoztuk őket. A robbantási tölcsért mi foglaltuk el. Gyalogságunk késő este a Lin­gekopfon visszavert egy támadást. A legfőbb hadvezetőség. Az angolok visszavonultak Hooge környékén. London, aug. 11. French tábornagy jelenti. Az angolok megerősítették a Hooge-tól északnyugatra és a falu romjai körül való területet, amelyet tegnap foglaltak el. Gyengébb gyalogsági támadásokat az éjszaka folyamán visszautasítottak. Tegnap délután heves tüzérségi harc volt, amelynek foly­tán Hooge-tól délre valamennyi nyilt lövészárok mindkét félre tarthatatlan volt. A mi vonalunkat a falutól délre kissé visszavontuk, aminek nincs különös jelentősége frontunkra. Reuter-jelentés az yperni frontról. London, aug. 11. A Reuter-ügynöű­ségnek az angol főhadi­szálláson levő külön haditudósítója jelenti au­gusztus 9-étől: A kora reggeli sikerült támadások folytán Hooge szomszédságában mintegy 1200 méter el­lenséges lövészárkokat foglaltunk el. 150 foglyot ejtettünk, köztük néhány tisztet és sok gépfegy­vert zsákmányoltunk. 500 méternyi angol lövész­árkokat, amelyeket az ellenség június 30-án el­vett tőlünk, ismét visszafoglaltunk. Hooge-tól északra és keletre további előrehaladást tettünk. Az ellenségnek súlyos, nekünk azonban csak ki­sebb veszteségeink voltak. Napfölkeltével tüzérsé­günk francia ütegek támogatásával koncentrikus tüzelést kezdett az ellenséges állásokra, rést ütött a lövészárkokban és szétrombolta a drótakadályt Majd egy gyalogsági támadás következett, ame­lyet nagy erővel és nagy bátorsággal vittünk ke­resztül. A üzérséggel való együvé­dolgozás ki­tűnő eredményekre vezetett, nemcsak az előkészü­leteket illetőleg, hanem azzal is, hogy azokat az utakat, amelyek a német állásokhoz vezettek, he­ves tüzelés alá vehettük. Langenarcknál telibe találtunk egy német vonatot, amely valószínűleg készleteket vitt a francia frontra. Öt vagyon kisiklott és számos robbanás történt. Napközben a németek Ypernt hevesen lőt­ték. Minthogy azonban ott csapatok nincsenek, csak jelentéktelen anyagi kár történt. A csatorna hosszában is Yperntől nyugatra heves ágyutüze­lést folytattunk. A hadseregben valami nincs rendben. Páris, aug. 11. A szocialista sajtó kifejezést ad nem­tet­szésének afölött, hogy a francia fronton a leg­utóbbi két hónapban a sikertelen Artois-offenzí­ván kívül semmit sem kezdtek abból a célból, hogy a súlyosan szorongatott helyzetben levő orosz hadseregnek ellen-akcióval segítségére siessenek. A Humanité megállapítja, hogy a szö­vetséges központi hatalmak nyugaton és keleten mindenütt rákényszerítették akaratukat a szövet­ségesek hadvezetőségeire. Az osztrák, magyar, német tervekkel szembe megfelelő ellentervet kell állítani. E tervet a nyilvánosságnak is fel kell is­mernie, hogy bizalmat nyerjen a végleges győ­zelem tekintetében. Franciaországnak nagy szük­sége van ilyen világosságra és elvárja, hogy a kormány számolni fog kívánságaival. Hasonló­kép nyilatkozik Hervé a Guerre Socialeban. Azt mondja Hervé, hogy a nyugalom oka valószínű­leg abban rejlik, hogy a hadseregben valami nincs rendben. A kormány arra való, hogy felfe­dezze azt a pontot, ahol valami nincs rendjén, mert ahoz nincs szükség Napóleon zsenijére, hogy hónapok szomorú tapasztalatai után fel­ismerjék, hogy ez, vagy az a taktika nem hozta meg a kívánt eredményt. Ha a kormány meg tudja találni azt a gyenge pontot, úgy esetleg a nyil­vánosságot is diszkréten a helyes útra vezetheti, ha a kormány kész volna arra, hogy a nyilvá­nosságot ne igázza le tovább.­ ­ Törökország háborúja. A helyzet a Dardanelláknál. Berlin, aug. 11. A National Zeitung jelenti Konstanti­nápolyból. Tenedosi jelentés szerint a Gallipoli ellen intézett legutóbbi támadás alkalmával egy francia hadosztály súlyos veszteségeket szenvedett. A török állások ellen való elő­nyomulásuk közben négy sor akna fölött kellett elhaladniuk. Amikor a törökök tüze­lése visszavonulásra kényszerítette őket, az aknákat f­etrobbantották alattuk és a had­osztály legnagyobb része holtan és sebesül­ten maradt fekve a török állás­ok előtt. A Temps jelentése szerint a szövetsé­gesek haderejüket a Dardanelláké­ál 100.000 emberre növelték. Hír szerint a Gallipoli félsziget körüli vizeken hatvan hadihajójuk van a szövetségeseknek. Az ellenséges partraszállás jelentősége Konstantinápoly, aug. 11. Az angolok augusztus 6-iki és 7-iki partra­szállásáról érkezett hiteles kiegészítő hírek sze­rint meg lehet állapítani, hogy ezeknek az opera­

Next