Pesti Hírlap, 1915. október (37. évfolyam, 273-303. szám)

1915-10-08 / 280. szám

: 10 _ PESTI HÍRLAP 1915. október 8., péntek, sessen. Minthogy a lapok már beható jelentése­ket közöltek arról a hősiességről és önfeláldo­zásról, amelyet a török csapatok ezen harcban tanúsítottak, fölöslegesnek tartom, hogy erre a tárgyra visszatérjek. A Dardanellákért folyt harcok folyamán a törük katona fegyverrel a kezében tántoríthatatlanul állott a husz har­mincszoros ellenséges túlerő ágyutüzében, mo­solyogva állotta az ellenség kemény támadását és megs- ie­mmisítette a támadókat. (Élénk helyes­lés. Kiáltások: Éljen a hadsereg!) Hozzávetőle­ges számítás szerint az ellenség körülbelül 500.000 katonát küldött harcba. Ezeknek fele Gallipolin van eltemetve, a többi sebesülve tért vissza. Most arról értesülünk, hogy az ellenségnek már megrendült reményeit egy újabb esemény semmivé tette. Az ellenség haderőinek egy részét visszavonja. Mint már korábban kijelentettem, tekintettel arra, hogy e háborúban csak a vég­célt tartottuk szem előtt, nem volt lehetséges, hogy egyidejűleg minden ponton­ egyenlő erő­sek legyünk. Különben semminő sikert nem ér­hettünk volna el. Ez magyarázza meg azt, hogy birodalmunk egyes részei ellenséges betörések­nek voltak kitéve, de teljes meggyőződéssel ki­jelenthetem, hogy még a béke megkötése előtt el fogjuk űzni az ellenséget ezen területekről és messzire kikergetjük határainkon ttúl. Néhány nap múlva teljes egy éve lesz, hogy­­ beléptünk ebbe a háborúba. Ezen idő alatt a nemzet bám­ulatraméltó hazafiasságnak adta ta­nújelét. A hazafiasságnak köszönhető, hogy a nemzet méltónak bizonyult a hadsereghez, az pe­dig méltónak a nemzethez (Hosszantartó helyes­lés.) Még azt akarom megemlíteni, hogy harc­ban álló katonáink száma két milliónál több. Ez a haderő adja meg ma nekünk legbiztosabb és legerősebb támaszunkat. Az ellenséges országok ma már olyan évfolyamokat hívnak be, ame­lyekre tulajdonképen majd csak évek múlva ke­rülne a sor s ezalatt mi a rendes, előírásszerű évfolyamokkal operálunk. Hadseregünk, mely eddig számos nehéz megpróbáltatáson ment ke­resztül, meg fogja óvni erejét és hősiességét és a végső siker elérésében egyike lesz a legfőbb elemeknek. (Helyeslés.) Halil bég elnök már beszéde s­orán elmon­dotta azt, amit a szövetséges hadseregek dicső­ségére mondanunk kell. A német és az osztrák­magyar fegyvereknek ma semmi sem képes el­lentállni. A három szövetséges hadsereg, amely győzelmesen küzd nyolc szövetséges ellenséggel, isten segedelmével eléri a végső sikert. (Élénk, egyre megújuló helyeslés és taps.) Ami a balkáni háború után megmaradt, az kevés volt, másrészről el voltunk vágva a kül­földdel való összeköttetéstől. Kénytelenek vol­tunk tehát azzal gazdálkodni, amit a magunk or­szága állított elő. Határozottan kijelenthetem, hogy az összeköttetések megszakítása, — mely akkor sem veszedelmes, ha tovább tartana, —, meg fog szűnni és így hadseregünk fegyver- és lőszer-, valamint egyéb szükséglete biztosítva lesz. A hadsereg fegyverzete és fölszerelése egyre jobb és erősebb lesz. A szultán hősiessé­ge és önfeláldozása a hadseregnek és flottának oly erőt adott, hogy biztosak vagyunk abban, hogy itten segítségével kivívják a diadalt és el­érik azt a célt, amelyet szem előtt tartunk. Min­den egyszerű katona tudja, hogy n­­em harminc millió ottomán alattvaló, hanem háromszáz millió muzulmán jogáért, életéért harcol. (He­lyeslés.) Minisztertársaimmal egyetemben, aki­ket hasonló munkakedv tölt el, meg vagyok győződve arról, hogy Isten továbbra is része­gíteni fog segítségében és hogy megadja nekünk a győzelmet. (Viharos helyeslés és taps.) (Enver pasa hadügyminiszter beszéde, — a há­ború kitörése óta első ízben szólott a nyilvános­ság előtt — a hadiesemények ilyen döntő fázisa­iban impozáns, lelkes demonstrációvá vált. A szó­nok beszédének majdnem mindenik mondatát lel­kes tapssal és helyesléssel fogadták és különös lelkesedés nyilvánult meg akkor, amikor Német­ország, Ausztria-Magyarország és Törökország hadseregeiről és a szövetségesek által elért ered­ményekről szólott. Osztatlan felháborodással fogadták a beszédek azon részeit, amelyek az ola­szok­ árulásáról, hitszegéséről szólottak. Igen mély benyomást tett Enver pasa utalása arra, hogy az angolok és franciák a Dardanellákban közel 250 000 embert veszítek el­, Enver pasa ka­tonásan egyszerű határozott beszéde kitűnő be­nyomást tett a képviselőkre.) A hadügyminiszter után néhány képviselő­­ emelkedett szólásra. Egy mási kurd képviselő­­ lelkes hangon emlékezett meg a Kaukázussal szomszédos muzulmán tartományok lakosságá­nak hazafiasságáról, a nagy anyagi áldozatok­ról, amelyeket önként vállaltak magukra, hogy a 11 hadsereg szükségletei kielégítéséhez hozzájárul­janak és örömmel mutatott rá az önként harcra jelentkezők rendkívül nagy számára. Egy iraki képviselő a mezopotámiai fronton lejátszódó ese­ményekről szólott és utalt arra, hogy Anglia ter­ve a török csapatok gyöngesége dacára is meg­hiusult és csak vágy maradt az angolok azon tö­rekvése, hogy Bagdad, sőt esetleg Mossul felé előnyomulhatnak. Meggátolta őket ebben a had­sereg bátorsága és a benszülöttek hathatós támo­gatása. Dicsérettel emlékszik meg a síita lelké­szek lelkesítő munkájáról és utalt arra, hogy 80, sőt száz éves ulemák éjjel-nappal járták a tábo­rok sátrait lelkesítve a harcosokat. Még nők is részt vettek a küzdelmekben. Talán negyvennél több nő esett el Irak­ védelmében s igy bebizonyí­totta, hogy örökké és tántorithatlanul hű marad a kalifátushoz és a török trónushoz. A képviselő végül mélyen meghatva felszólította a képviselő­ket, éltessék a hadsereget és a kormányt és isten­hez fohászkodott a végső győzelemért. Ezután általános lelkesedés közepette az ülés véget ért. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, okt. 6. A főhadiszállás közli: Dardanella-front. Anafortánál tüzérségünk egy ellensé­ges tábort lőtt Bujuk Gimnikli közelében és ott nagy zavart és kárt okozott. Ariburnunál időnkint kölcsönös gya­logsági és tüzérségi tüzelés. A Sedil Bahr szakaszon az ellenség által jobb szárnyunk előtt egy felrobban­tott akna, valamint a balszárnyunk ellen intézett megszokott bombázás, semmiféle kárt nem okozott. Egy ellenséges monitor Gallipolit köz­vetett lövésekkel akarta bombázni. Amikor tüzérségünk viszonozta a tüzelést és a mo­nitoron találatot ért el, az utóbbi eltávozott. A többi szakaszon nincs lényeges vál­tozás. A társadalom és a háború. Gyűjtőjáratok a vidéke A Vöröskereszt szeretetadomány osztálya október hó 9-én és 10-én, Kecskeméten tart gyűjtőnapot, hogy az áldozatkész lakosságnak szeretetadományait össze­gyűjtse hős katonáinknak. A mozgalom sikere érdeké­ben Sándor István polgármester fáradozik. Szentendrén október 10-én lesz gyűjtőnap, melynek sikere érdeké­ben az ottani hazafias közönség élén dr Antony Béla polgármester fejt ki lelkes buzgóságot. Sebesültek szórakoztatása. A Kasselik-alapítvány Vörös­kereszt kisegítő hadi­kórházában csütörtökön sikerült kabaré volt, melyen Kertész Sári­­ énekével és művészi előadásával nagy si­kert aratott. Vágó Mariska, a miskolci szinlház v. tagja, Szirmai Rózsi, Kertész Hedvig, Dirda Teréz, Dénes Rózsi, Turzó Gabi léptek fel még szép sikerrel. Confe­rencier Sándor András volt. Tanulók a Pasaréti Lövészárokban. A Szolnoki polgári fiúiskola értesítette az Auguszta alapot, hogy az iskola növendékei szombaton Buda­pestre utaznak a Pasaréti Lövészárok megtekintésére. Ma meglátogatták a Pasaréti Lövészárkot az V. kerü­leti főgimnázium, a Markó­ utcai főreál, a budai katho­likus főgimnázium, a Medve-utcai polgári fiúiskola, a dr László-féle főgimnázium, a Váci-úti elemi iskola, a III. kerületi Lajos-utcai női kereskedelmi tanfolyam. • A Pesti H­írlap szerkesztőségéhez a következő ado­mányok érkeztek: A megvakult katonáknak: Havas Samu és neje Medlagl Rezső építész elhunyta alkalmából koszorú­megváltás címén 10 K, Postornyai Gyuláné 10 K, Márk Simonné Magyarrégen 10 I., D. T. és S. J. Szilberek 10 K, Schönaug Klenrikné Budapest 10 K, Rudolf Tsuk­kadet 111. tábp. 10 K. Az elesett katonák családjainak: László Adalbert főhadnagy a 23. gyalogezred 10. században 250 K, Roth Mátyásné Béreg 5 K. A megbénult katonáknak: Szentmiklóssy Imre tizedes Eisenec 20 K, S. E. Beocsin 10 K. •A sebesült katonáknak: Sz. L. Lenhard Gusztáv koszorú megváltásáért 6 II. Désy Zoltán szobrára: Grünwald Márton Ungvár 1 korona. * Hibaigazítás. A Pesti Hírlap október 1-iki számá­ban közölt kimutatásban felsorolt 2810 koronát a Vil­mos császár nevét viselő 34. gyalogezred II. zászlóaljá­nak tisztikara és legénysége gyűjtötte. A zászlóaljnak Hausmaninger Albert őrnagy a parancsnoka, a gyűjtést Tauber István hadnagy rendezte. LEGÚJABB. A görög koronatanács a semlegesség mellett és a szalonikai partraszállás ellen határozott. Berlin, okt. 7. —­­A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Magdeburgische Zeitung jelenti Athénből: Konstantin király azután szólí­totta fel Venizeloszt a lemondásra, amikor külön e célra egybehívott koronatanács a legnagyobb határozottsággal a semlegesség szigorú betartását és idegen csapatoknak görög földön való partraszállítása elleni til­takozást határozta el. A koronatanácson Gunarisz és a többi pártvezér is részt vettek. Görögország nem vesz részt a Bulgária elleni háborúban. Luganó, okt. 7. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Stampa annak a véleményének ad kife­jezést, hogy Venizelosz lemondásával még nem mondták ki az utolsó szót a görög tragédiában. Az érdemes miniszter elbocsátása nem jelentheti azt, hogy Görögország a Bulgária ellen való há­borúban semmi körülmények között sem vesz részt. Bár a szófiai kormány Athénben a legmeg­nyugtatóbb kijelentéseket tette, mégis Bulgária jövendő akciójából kifolyóan olyasmi történ­hetik, amit Görögország nem hagyhat büntetle­nül, ha nem akarja, hogy előbbi sok áldozattal járó harcainak gyümölcsei menthetetlenül áldoza­tul essenek. Görögország ebben az esetben érde­keinek védelmére feltétlenül fegyvert ragadna. Mi történik a Balkánon? Görögország és Bulgária viszonya. — A görög politikai válság. — Ro­mánia semlegessége. Athén, okt. 7. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A görög és bolgár királyok között a legutóbbi napokban lefolyt­­ táviratváltás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mindkét ol­dalon megfelelően fokozza az eltökéltséget a királyi praerogativa megtartására és hogy a két uralkodót megerősítse abban a meggyő­ződésben, hogy az entente részéről a két di­nasztia ellenséges megfenyegetése van terv­be véve.­­ Románia magatartása felől nincsen kétség. Ez a magatartás a román kamara többsége által elhatározott irányvonalon ala­pul, amelyet csak egy új kamarai határozat tudna döntő módon megváltoztatni. A ka­mara legközelebbi ülésszaka Csak november 28-án kezdődik és ha addig a király nem hív­ja egybe a kamarát rendkívüli ülésszakra, úgy megmarad ez a terminus. A király azon­ban nem kapható a semlegességi politika megváltoztatására, és oly kevéssé mint Bra­tianu, aki pedig a kamara kétharmad többsé­gével rendelkezik. _ Venizelosz lemondása következtében a görög kamara ülésezése megszűnik addig, míg a politikai válság meg nincs oldva. A királynak megvan az alkotmányos joga, hogy egy általa kinevezett minisztériummal kormányozzon és ezen egy hónap letelte után feloszlathatja a kamarát, hogy három hónap múlva új választásokat kiírjon. Elő­reláthatólag a király egy Gunarisz—Khal­lisz—Theotokisz-kormányt fog megbízni. Az entente kedvezőtlen kilátásai a balkáni harctéren. Lugano, okt. 7. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Rómából jelentik: Olaszország azért csatla­kozott Oroszország ultimátumához, mivel mást nem tehetett. Azt a kérdést, hogy a négyes szö­vetségnek Bulgáriához intézett hadüzenetéhez csatlakozzék, eddig még nem mérlegelték. A Konzultához közel álló diplomáciai körökben azon a nézeten vannak, hogy a szövetségesek­nek egyelőre megelégszenek azzal, hogy a szá­

Next