Pesti Hírlap, 1915. november (37. évfolyam, 304-333. szám)

1915-11-13 / 316. szám

1915. november 12., péntek­ PESTI HÍRLAP Igények kielégítésére. Folkusházy szerint ez a szemrehányás ok nélküli, mert szigorúan ragasz­kodtak a miniszteri rendelkezéshez, a közönség­nek nem adtak többet fejenkint ás havonkint 7 kilogrammnál. Ez a szükséglet havonkint 100— 120 ezer méter mázsa. A helyzet az, hogy a kész­let és amit a Haditermény r. t kilátásba helye­zett, összesen 450.000 mm., ebből 318.000 mm. hátralék, vagyis ezt a Haditermény r. t.-nak még le kell szállítani. December vége előtt nem lehet arra számítani, hogy gabona vasúton jöjjön a fő­városba. A mai készlet: nullás liszt 25.000 ram., főzőliszt 58.000 mm., kenyérliszt 43.000 mm. A készlet körülbelül december végéig fedezi a szük­ségletet. A jövőt általában nem mondhatjuk biz­tosítottnak, mert a Haditermény r­­t. a jövőre nézve semmiféle kötelezettséget nem vállal, sőt a mostani rendelést illetőleg is rendkívül nagy hátralékban van, úgy, hogy a főváros nem igen van biztosítva. A kormányt nyomatékosan kell felk­érni, hogy a szállítási zavarokat csökkentsék, különben nagy bajok lesznek. A polgármester ajánlja, hogy már szombaton sürgős felterjesztés­en kérjék a kormányt a legsürgősebb intézkedé­sekre, annyival is inkább, mert olyan készle­tünk, amely a főváros lakosságának ellátását biztosítaná, egyáltalán nincs. Különben a kor­mány ezt az intézkedést már kilátásba is helyezte. Vázsonyi azt is bajnak találja, hogy még abban az esetben is, ha normális lesz a szállítás, a kenyérliszt az igényeket nem foga kielégíteni. Azt kellene csinálni, hogy a törvényhatós­ágok ne izoláltan intézzék a közélelmezést, hanem a feleslegeiket cseréljék ki. Az őrlési arányt is meg kell változtatni a kenyérliszt javára és pedig a szükségletnek megfelelően. Serbán István miniszteri tanácsos felvlá­gosításai után a bizottság a polgármester indít­ványát elfogadta. Ezzel az ülés véget ért. Tisztújítás a fővárosnál. Pénteken délben tizenkét órakor járt le a székesfővárosnál a tisztújítás céljából kiírt pá­lyázat határideje. A polgármesteri állásra az egyedüli pályá­zó dr Bárczy István eddigi polgármester, akit a kijelölő választmány már jelölt is. A két alpolgármesteri állásra dr Bódy Ti­vadar és gróf Festetics Géza pályáztak. Az alpolgármesteri hatáskörrel, címmel és jelleggel felruházott tanácsosi állásra pályáztak: gróf Festetich Géza, Folkusházy Lajos, dr Déri Ferenc, Buzay Károly, Buzáth János, dr Márkus Jenő, dr Harrer Ferenc. Tanácsosi állásra: Piperkovits Bátor, Ré­nyi Dezső, Folkusházy Lajos, dr Déri Ferenc, Buzay Károly, dr Buzáth János, dr Vita Emil, dr Márkus Jenő, dr Harrer Ferenc, dr Wildner Ödön, dr Csupor József, dr Berczel Jenő eddigi tanácstgok. Új pályázók: dr Csornay Gáspár, Ivánszky Imre, Pettykó Antal, László Iván, Ba­dál Ede, Szaszovszky József, Bukovszky Viktor, Lehr Manó, dr Demjén Géza, Halász Elemér, dr Wittinger Gyula, dr Schmelhegger Árpád, Édes Endre, dr Kemény Géza, Némethy Béla, Láng Géza, Liber Endre, Borvendég Ferenc, dr Mik­lós Elemér, Spannberger Alajos, Stankovics Szilárd. Műszaki minősítésű tanácsosi állásra: Krátky János, Fock Ede eddigi tanácstagok. Új pályázók: Bárdi István, Orczy Gyula, Kabdebó Gyula, Mihályik István. Tanácsnok-főjegyzői állásra: Marker Ala­dár eddigi tanácstag. Ujak: Édes Endre, dr Ke­mény Géza, Némethy Béla, Vajna Ede, dr Miklós Elemér, Sztankovics Szilárd. Tiszti főügyészi állásra: dr Szabó Imre, dr Köncs Boldizsár­­. főügy­észhelyettes, dr Klim Róbert, dr Sipöcz Jenő. Tiszti főügyészhelyettesi állásra: dr Köncs Boldizsár, dr Klim Róbert, dr Sipöcz Jenő. Tiszti ügyészi állásra: dr Borbás Gáspár, dr Zima Béla, dr Sipőcz Jenő, dr Klim Róbert eddigi tiszti ügyészek. Urak: dr Engel Zsigmond, dr Fuchs Jenő, Petziik Jenő, dr Petrovics Kor­nél, dr Várady Jenő, dr Szemethy Károly, dr Ilinka Miklós, dr Ecséry László, dr Reichl Ká­roly, dr Hermann Sándor, dr Borbás Gáspár ifj., dr Pózel István, dr Pálföldy Lajos, dr Lóránt Sámuel, dr Kolmann Dezső. Alügyészi állásra: dr Obersohn Béla, dr Kolmann Dezső. Főszámvevői állásra: Szimely Árpád eddigi főszámvevő. Uj: Reitter Ferenc főszám­tanácsos. Tiszti főorvosi állásra: dr Magyarevits I­fladen eddigi tiszti főorvos. Ujak: dr Szabó Sán­dor tiszti főorvoshelyettes, dr Végh János, dr Födi Emil, dr Katona József, Szilly József. Árvaszéki elnöki állásra pályáztak: dr Melly Béla eddigi elnök. Ujak: dr Rill Ágost, dr Kovács Jenő, dr Bereghy Kornél, dr Zoltán Menyhért. Árvaszéki jegyzői állásra: Etelsiczky Gyula. Árvaszéki elnök-helyettsi állásra: dr Rill Ágost eddigi. Urak: dr Ságody Imre, dr Kovács Jenő, dr Bereghy Kornél, dr Zoltán Menyhért, Hámory Zoltán. Árvaszéki ülnöki állásra: dr Hunyady Vilmos, dr Szokola Jenő, dr Novák Sán­dor, dr Wester Gusztáv, dr Kabdebó Miklós, Wurmb Elemér, Stolniczky Gyula, dr Ságody Imre, dr Kovács Jenő, dr Bereghy Kornél, d­r Zoltán Menyhért, Balla Károly, Hámory Zoltán, dr Ágoston Géza, dr Csorna Kálmán, Fenyves Béla.. Főjegyzői és tanácsjegyzői állásra az ös­­szes eddigiek és a mostani fogalmazók pá­lyáztak. * * * Amint láthatjuk, a pályázók közül hiányzik Rózsavölgyi Gyula alpolgármester. A közszere­tetben és köztiszteletben álló rendkívül rokon­szenves öreg urat, aki még teljes egészségben és munkaerőben van, az utolsó pillanatban is kérte a polgármester, hogy legalább a háború végéig maradjon szolgálatban. Rózsavölgyi azonban ki­jelentette, hogy megérlelődött benne az elhatáro­zás a visszavonulásra, különösen azért, mert ilyképen fokozatosan egy alpolgármesteri, ta­nácsnoki, tanácsnok-főjegyzői, főjegyzői, tanács­jegyzői, fogalmazói és segéd-fogalmazói állás üresedik meg. A fiatalabb generációnak utat kell engedni. Meghatottan, kényezve mondott köszö­netet ugy a polgármesternek, mint a vezetőség többi tagjainak is a ragaszkodásért és arra kérte őket, hogy semmi esetre ne búcsúztassák el. Ő többé nem kíván szerepelni és nem is jelenik meg többé nyilvános üléseken. Ilyképen reméli, hogy elkerülhet minden búcsúztatást, hiszen egyszer úgysem kerülheti ezt majd el, de azt már nem fogja hallani. Rózsavölgyi azok közé a tisztviselők közé tartozott, akiknek a száma ma végtelenül kevés, akikben megtestesül a puritánság, a kötelesség­érzet s az a tudat, hogy életét a köznek kell szen­telnie és aki nem csupán akart, hanem tudott is a főváros közönségének olyan szolgálatokat tenni, amelyekkel elévülhetetlen ''érdemeket szerzett . A szerdai rendkívüli közgyűlés. A szé­kesfőváros törvényhatósági bizottsága szerdán, e hó 17-én, választja meg a székesfőváros pol­gármesterét. Ennek a rendkívüli közgyűlésnek tárgysorozatán a polgármester választásán kívül még csak egy ügy szerepel és pedig a szervezési szabály­zatnak már ismertetett olyértelmű módo­sítása, hogy a­­hadbavonult alkalmazottakat is pályázóknak tekintsék úgy jelenleg elfoglalt, mint pedig a magasabb állásokra. — Ijesztően sok a hamis tej. A közélelme­zési ügyosztály kiküldöttei, legutóbb a II., VII., VIII. és X. kerület több tejkereskedőjénél és a nyugati pályaudvaron az éjjeli és hajnali órák­ban tejvizsgálatot tartottak. A helybeli tejke­reskedőknél megvizsgáltak 2590 liter (98 kanna), a nyugati pályaudvaron pedig 1800 liter (72 kanna) tejet, s a gyanúsnak látszó tejkészletek­ből vegyvizsgálat céljából mintákat vettek. Ezek közül a II. kerületben vett mintáknál nyolc esetben 10—40 százalék, a VII. kerületieknél három esetben 10—25 százalék, a VIII. kerüle­tieknél kilenc esetben 10—40 százalék, a X. kerületieknél pedig négy esetben 120—140 szá­zalék vízesést, ezenkívül néhány esetben még lefölözést is állapított meg a vegyvizsgálat. Kilenc minta megfelelő volt. A nyugati pálya­udvaron vett tejminták közül pedig öt kivételével, amelyek kifogá­talanok voltak, 10—15 százalék vízzel hamisítottnak és néhány esetben lefülözött­nek találtattak. Ezek a Kistompáról, Drégelypa­lánkról és óságról származó tejszállítmányok­ból vétettek. Három helybeli tejkereskedőnél összesen 540 liter tejet a bizott ág lefoglalt, mert ez a készlet nagy mérvben hamisított volt. A hamisítók és a forgalombahozók ellen a kihá­gási eljárást folyamatba tették, és képmások festésével is többször megpróbál­kozott Konek Ida régebbi és újabb műveiből most kiállítást rendezett Kmetty­ utca 27. szám alatti műtermében (ahol a kiállítás szerdán, pénteken, vasár- és ünnepnapokon a déli órákban tekint­hető meg). Kiállításán 120 műtárgy van, túl­nyomó részben csendéletek, melyeken akár mű­tárgyak, régiségek, könyvek, hangszerek, akár virágok (rózsa, orgona, lapdarózsa, szekfű­, ba­sarózsa) vagy gyümölcs és konyha-csendéletek váltakoznak, mind egyforma gondossággal van­nak megfestve. Sok gyengédség látszik hollan­diai motívumain, ahol a bájos fehérfekötős leá­nyok játsszák a főszerepet. Kiállításának értékes darabjai közé tartoznak firenzei aquarelljei és finoman átérzett heverő női aktjai. Az egész ki­állításra jellemzőek a művésznő szerény árai. Ma már oda jutottunk, hogy egy pár cipőért töb­bet kérnek, mint egyik-másik művészünk az al­kotásaiért lépősislívészet. * (Műterem-kiállítás.) Konek Ida legré­gebben szereplő és legismertebb festőművész­nőnk, akinek a Műcsarnok és Nemzeti Szalon hivatalos kiállításain is szép sikerei voltak. Osen életképeit különösen nagy szeretettel és elő­kelő ízléssel festi, de fest­hetne thémákat is (leg­főképen hollandus tárgyakat), süt a női aktok . Esti levél. — A helyettes tanárok nyomora. — A tél közeledtével megindul a jóté­kony mozgalom a szegény iskolás gyerme­kek felruházására. Ez idén jól lesz parallel akciót csinálni a szegény tanárok és tanítók fölruházása érdekében is. Közülük mintegy húsz-harmincezer reászorulna. Magyaror­szágon a tanférfiú még mindig kulturkol­dus s most a háború alatt jó lesz Németor­szágra hivatkozni, mely katonai erejét fő­ként az iskolamestereknek köszönheti. A háború után követelni kell, hogy az állam pénzéből többet költsenek közoktatásra. A kultuszminisztériumnak sarkára kell állani a pénzügyminisztériummal szemben. Mert a közvélemény követelni fogja a magyaro­sító nevelés várainak, az iskoláknak, szapo­rítását s tanároknak és tanítóknak jobb ja­vadalmazását. Ez most már nem csupán kulturális és szociális kötelesség, hanem stratégiai érdek. Van azonban olyan hely, ahová a háború alatt is rögtöni segítséget kell vinni. A helyettes tanárok nem tart­hatják ki ezt a telet fedezékeikben külön muníció nélkül. 133 korona 33 fillért kap havonta egy helyettes tanár. Ebből kell magát és család­ját eltartania ebben a drága világban. Még lakbért se kap! A budapesti hivatalszolgák­nak sokkal jobb dolguk van. Ezek lakbért­, ruhát s még borravalókat is kapnak. Ez­előtt 30—40 évvel, az akkori élelmezési vi­szonyoknak megfelelően, állapították meg ezt az éhbért. Azóta mindennek ára négy­szeresére emelkedett, de a helyettes tanárok­ról megfeledkeztek. Ők éljenek meg a negy­ven év előtti javadalmazásból. Százan és százan elkeseredve szolgálják a kulturát s a háború alatt a törvényes heti 18 óra helyett 23—25 órán át is tanítanak éhesen. Még a kinevezési esélyek is romlottak Azelőtt két—két és fél év után megszűnt a helyet­tesi nyomor s kezdődött a rendes tanári sze­génység. Most törvény ellenére 3 éven túl se nevezik ki őket. Külön elégiát kell írni a helyettes ta­nár családjáról, aki a hazáért harcol. Szinte képtelenség elhinni, hogy erről a miniszté­riumokban értesülve vannak. Azért közlöm az adatokat. Az a téves felfogás uralkodik ugyanis sok helyen, hogy a hadbavonultak családjairól fényűzően gondoskodtak s a „hadi szalmá"-nak, mint ahogy a budapesti untauglic­h humor a harctéri katonák felesé­geit elnevezte, nincs más gondja, mint hogy hol csináltasson új toilettet? Íme, a sok panaszos levélből csak egy adat: A helyettes főgimnáziumi tanár mint tartalékos hadnagy bevonult 1914 szép- 9

Next