Pesti Hírlap, 1916. február (38. évfolyam, 32-60. szám)
1916-02-13 / 44. szám
Budapest, 1916. mvil. évfolyam, 44. (12,978.) szám. Vasárnap, február 13. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ...... 82 K — 1 Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „80., Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a lap utolsó oldalán olvasható. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár út 78. TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 1. Telefon : József 62—96. A magyar katona és Frigyes főherceg. , " Tisza nagyon ideges, valahányszor valami nemzeti sérelemről panaszkodnak a képviselőházban, amit katonák követtek el s mindig azt mondogatja, hogy kár az ilyen dolgokat a parlament elé vinni. Ma gróf Károlyi Mihályra is haragudott, amiért a pozsonyi magyar huszárok sérelmét interpelláció tárgyává tette, kiknek egy őrnagy nem engedte meg, hogy a harctérre magukkal vigyék a nemzeti lobogót s a magyar éneküket is letiltotta. Pedig tulajdonképen köszönettel tartozhatott volna Károlyinak Tisza, mert hiszen interpellációjának köszönheti, hogy végre felolvashatta az igen magas helyről kapott érdekes levelet, amit már rég a zsebében hord, akárcsak Plinchard hadnagy az „Illustrations"-t, melyben az arcképe van s melyet szeretne mindenkinek mutogatni. Ezt a levelet igazán kér lett volna be nem mutatni, mert Frigyes főherceg irta s abban annyi nemes korrektség, toyális elismerés, sőt meleg szeretet van a magyar katona s a magyar nemzet irányában, hogy ez már nem puszta szépség- flastrom, hanem egy kis sebtapasznak is beválik. Jól esik a lelkünknek, hogy az uralkodó családban ilyen elismeréssel gondolkoznak-S a magyar nemzet áldozatkészségéről s a magyarságnak jogát tiszteletben tartják a hadseregben való érvényesülésre. Minden kaszárnya falára ki kellene ragasztani a főherceg levelét, hadd tanuljon belőle a hadsereg minden katonája és tisztje. Ha Frigyes főherceg elítéli azokat a tiszteket, akik a magyarságáért üldözik testvéreinket, talán szabad ezt tennie az ellenzék egyik vezérének is. S hova forduljon sérelmeivel a magyar nemzet, ha nem a parlamenthez? Tán a sóhivatalba? Hol lehet még kifejezést adni az igazságnak? Elég szomorú, hogy az egész uralkodó Család elismerése dacára is a magyar nemzet sérelmei — úgy látszik — megmaradnak. S dacára, hogy a hadvezetőség már hivatalos rendeletben megengedte a magyar nemzeti lobogónak s nemzetiszínű jelvényeknek, pántlikáknak, kokárdáknak használatát, még mindig akadnak parancsnokok,akik e legfőbb parancsnak nem engedelmeskednek és megsértik a magyar katonák nemzeti érzékenységét és abban a pillanatban, mikor a tűzvonalba indulnak, amikor a dynasztiáinak és a monarchiának a legnagyobb szüksége van arra a babonás háromszinre, amelyből a magyar katona lelkesedése, bájtorsága és ereje fakad. Ha a miniszterelnök urat idegessé teszik az ilyen panaszok, akkor mély alázattal tán megkérjük Frigyes főherceget, le-Igyen kegyes az ő most tapasztalt melegékesszólásával megmagyarázni azoknak akisebb rangú parancsnokoknak, akik nem szeretik a magyarságot, hogy a hadvezetőség rendelete, melylyel megengedte a nemzeti lobogó és jelvények használatait, nagyon okos, hasznos és egyáltalán nem törvénytelen intézkedés. A főherceg, ki maga is magyar földön, Pozsonyban lakik, legjobban meg tudná magyarázni annak a magyar lobogót üldöző pozsonyi őrnagynak, hogy az a három szín a magyar állam színe, az a lobogó, a magyar állam zászlaja s amikor a hadvezetőség engedélyezte ezeket, akkor egy államnak ezer esztendős jogát respektálta. Meg kell magyarázni, hogy ennek a nemzetnek sérthetetlen ereklyéje mindama tárgy, amelyre a piros-fehér-zöld szín szivárványa ráragyog. Az a kis pántlika vagy kokárda, mely a csukaszürke uniformist itt-ott hisziti s az a háromszínű vászondarab, amit a csapat előtt visznek így rúdon, mikor a királyért halálba indulnak, varázserővel bír. Ezt az ellenségtipró varázserőt befajtja meg az, ki letiltja azt a három szint. Az egyéni bátorság, a lelkesedés, a lelki energia volt ebben a háborúban a mi hadseregünk legerősebb muníciója. Ezt a muníciót legfőképen a magyar csapatok literálták. A stratégiai érdek ellentét az, ki ezt a psychológiai lészert kevesbíti annak a babonás erejű hároiitrezinnek eltörlésével. Igaza van Károlyi Mihálynak, hogy mi magyarok minden előzetes föltétel nélkül vittük bele ebbe a háborúba az életünket és vagyonunkat. Megérdemeljük tehát, hogy a Frigyes főherceg tapintatos elismeréséhez s a magyarság jogos érdekeinek tiszteletben tartásához csatlakozzanak az őrnagytól lefelé és fölfelé a hadsereg összes tisztjei. Hisz miről van most szó? Nem a ..nemzeti önállóságból, mit Tisza ígért. Nem a magyar hadseregről, miről a régi törvény beszélt. Nem haszonról, nem előnyről, nem meggazdagodásról, csak érzésről. Annak a nemzeti érzésnek tiszteletbentartásáról, amelyből friss, meleg vért csápol a monarchia . . . háromszínű szövetről, melyből győzelem fakad a trón "számára s melyből . . . annak a magyar katonának tán csak szemfedő lesz. " . . Egy német Tengeralattjáró elsülyesztett egy francia sorhajót. A „Suffren" hadihajó két perc alatt sülyedt el. — A doggerbanki tengni csatában a második eltalált asigol cirkáló is elsülyedt. — Hír a „Dupieix" francia cirkáló aknára futásáról és elsülyedéséről. — Tiranától nyugatra visszavertük az olaszok támadásait. — A Tarnopoltól északnyugatra fekvő előőrsi sáncot visszafoglaltuk az oroszoktól. Hirschnél elfoglaltunk egy olasz hadállást, 3 gépfegyvert zsákmányoltunk és 73 foglyot ejtettünk. — Francia támadás a Champagneban. — Olasz-görög konfliktus olasz csendőrség korfui partraszállása miatt. Tegnap a német flotta Északi tengeri győzelméről kaptunk hírt: a német tengerészeti vezérkar mai jelentése a Földközi tengerről szól. Amott az angol flotta, emitt , a francia szenvedett jelentékeny veszteséget. Az angol flotta vesztesége egyébként nemcsak az Arabis elsülyedéséből áll; mára a német tengerészeti vezérkar minden kétségen felül megállapítja, hogy a doggerbanki ütközetben elsülyedt az a másuiú angol cirkáló is, amelyet német torpedótövés talált. S most az angol flotta után a francia flotta került sorra, az Északi tenger után a Földközi-tenger, mint olyan hadszíntér, ahol a németek ugyancsak otthon érzik magukat ... Egy francia újságban épen jókor figyelmezhet egy tengernagy arra, hogy a németek a háború tizennyolc hónapja alatt mindent elkövettek, hogy tengeralattjáróikat tökéletesítsék s igy még az angolok is a legkellemetlenebbmeglepetésekre lehetnének elkészülve, ha az angol és német flotta közi nyílt csatára kerülne a sor. A német tengerészeti vezérkar mai jelentése szerint egy, német tengeralattjáró naszád a szíriai tengerparton Beiruttól délre megtorpedózta a 12.730 tonnás és 655 főnyi legénységgel bíró Suffren francia sorhajót, amely két perc alatt, így tehát valószínűleg egész személyzetével együtt elülyedt. A Földközi tengeren működő német tengeralattjárók tehát bevették más operációs területükbe a Földközi-tenger legkeletibb részét, a szíriai és palesztinai vizeket is, közel járnak már Port-Szaidhoz és a Szuez-csatornához, az angolok rettegve őrzött indiai útjához. A német tengeralattjárók az utóbbi időben főként a Fekete-tengerről hallattak magukról, ahová a Dardanellák sikeres védelme után áttették működési terüket. A Földközi-tengeren a Gallipoli félsziget kiürítése óta inkább a mi tengeralattjáróink működtek, de ezek is jobbadán a Krétától nyugatra eső tengerrészekben. A Földközi tenger legkeletibb részeiről még nem jelentettek sem német, sem osztrák-magyar tengeralattjárót. Annál meglepőbben hat tehát a mai német jelentés, amely szerint a Suffren elsülyesztése Beiruttól, a török Levante legfontosabb kikötőjétől délre, tehát körülbelül 380 kilométerre Port-Szaidtól és 200 kilométerre, Cyprus fővárosától történt. Az ellenséges flották nem érezhetik magukat többé biztonságban azokon a vizeken sem, ahol pedig egész hajóosztályaik azzal vannak most elfoglalva, hogy a Szuez-csatornán való forgalmat fedezzék, a csatornát védjék, a partokat esetleg az e felé fölvonuló Hirek csapatoktól megtisztítsák és minden zugukat, tengeralattjáró bázisokat hajszolva, átkutassák. Egyelőre még meg nem erősített hírek szerint ugyanakkor, amikor egy német tengeralattjáró torpedója a tenger fenekére küldte a Suffren francia csatahajót, a Föld-, közi-tengeren aknába ütközött és elsülyedt A Pesti Hírlap mai száma 48 oldal. A Pesti Hírlap következő száma hétfőn február 14-én a rendes időben jelenik meg.