Pesti Hírlap, 1916. március (38. évfolyam, 61-91. szám)
1916-03-07 / 67. szám
2 háború alatt segítségre szorult angol kereskedelmi hajózás számára. Anglia már a háború utáni időre is gondol; azt akarja, hogy a Németország ellen folytatandó gazdasági háborúban a német kereskedelmi flotta majd minél jobban megrövidülve vehesse csak föl a versenyt s azt akarja, hogy a Németország ellen folytatandó gazdasági háborúból, mint a nagy bekerítő lánc egyik szeme, Portugália se hiányozzék. És Costa miniszterelnök idézett nyilatkozata a németportugál kereskedelemi szerződés fölbontásáról már mutatja is a hajlandóságot, hogy az entente gazdasági blokkjába Portugália is be akar lépni. Ezenfelül azonban Angliának katonai célja is van azzal, hogy Portugáliát Németországgal konfliktusba keverje. Így Portugália kis hadseregét és flottáját is harcba lehetne vinni Németország ellen — akár az angol, belga és portugál gyarmatok közé ékelt német Kelet-Afrikában, amelyet az entente nem volt képes eddig meghódítani, mint a többi német afrikai gyarmatot, akár pedig Egyiptomban, ahol a portugál katona is nagyon elkelne majd a törökkel szemben. A háború huszadik hónapja tehát minden jel szerint egy új diplomáciai szakítást, esetleg hadüzenetet tartogat. * * * A verduni frontról a mai német hivatalos jelentés mindössze annyit jegyez föl, hogy a Maas keleti partján a tegnapi nap általában nyugodtabban telt el, mint eddig. A szövegezés egészen jelentéktelennek tetezik az első pillanatra; jelentősége azonban épen abban van, hogy a tegnapi napon a franciák ellentámadása szünetelt, úgy látszik, azok a veszteségteljes rohamok, amelyekert az ellenség a douaumonti front viszzafoglalása érdekében folytatott, annyira kimerítették a franciákat, hogy ellenoffenzívájukat kénytelenek voltak beszüntetni. A verduni csata során a harc váltakozó természetű volt; a németek térhódítását a franciák ellentámadása követte és a németek természetszerűen csak akkor indulhattak újra rohamra, amikor az ellenséget kifárasztották, kimerítették. Valószínű, hogy most egy újabb fázis előtt állunk; a németek eddig az erődítési technika minden fölhasználható eszközével kiépíthették az elfoglalt területeket, ezzel biztos bázist teremtettek maguknak a további előnyomulásra, amelynek másik elengedhetetlen feltétele: az ellenség offenzív erejének a megbénítása is bekövetkezett. Verdun ostroma csak lassú tervszerűséggel folyhatik, amit különben az ententesajtó is elismer, de csak azért, hogy hozzáfűzhesse: a németek rohama már nem a régi többé. Ezt a bizalomkeltést azonban önmaguk teszik értéktelenné, amikor megállapítják, hogy a németek vesztesége a verduni rolimok alkalmával jóval kisebb volt, mint az Yser-menti csata alkalmával. Ez a beállítás természetszerűen nem jelent egyebet, mint annak a burkolt beismerését, hogy a németek higgadt tervszerűséggel intézik a hadműveleteiket, amelyeknek a végrehajtása közben körültekintő gondossággal ügyelnek arra, hogy az elkerülhetetlen veszteségeket a minimálisra redukálják Tizennégy napja telt el a verduni csatának és az entente-sajtó már azzal szeretné vigasztalni a közvéleményt, hogy Verdimnek tulajdonképen egy hét alatt el kellett volna esnie, ha a németek olyan lendülettel támadtak volna, mint annak idején Belgiumban, Galíciában és Lengyelországban. Ez a megállapítás kissé túlságosan naiv, hiszen úgy a belga, mint az orosz várak ostromlása idején az ellenséges front volt megingatva; a visszavonuló hadseregek magukra hagyták, a sorsukra bízták a várakat. Verdimnél ellenben — mint arra már rámutattunk — az ostromlóknak kettős munkát kell végezniük: gyöngíteniük kell a várat védő hadsereget és gyöngíteniük kell a hadsereget tápláló, erősítő várat. Ez a kombinélt hadművelet a legnagyobb precizitást követeli és csak a rendszeres várostrom óvatos tempójában hajtható végre. Hogy a francia vezérkar nem úgy gondolkozik, mint az angol és a francia lapok: annak legfrappánsabb jele az a Verdiniből küldött angol jelentés, amely szerint illetékes körökben nem túlságosan reményteljes a hangulat és már számolnak Verdun kiürítésének a lehtőségével is. A francia vezérkar bizonyára alaposan ismeri a német várostromló taktikát, amelynek Maubeuge-nél volt a premierje és amely megmutatta, hogy az erődökön ütött megfelelő rés is elegendő a vár gyors elfoglalására. Ez a rés Verdunnél egyelőre még szűk, mindössze a douaumonti és kardatl, a Dardanellákat kezelték emlegetni az ujfüt£'gok, érdeklődéssel tudakolta Ülleitől. — Miféle nép azok a dardumellák? Ézt se azokrúl nem hallottam, se az mimte néprím. Azok is a mi pártunkon harcolnak-e? S tovább szörnyülködött a háborún. Üllei persze buzgón hordta az Élőnyelv és Vidéke híveit is. A cárt megölték. Borpovicsot főbrplőtték. Az orosz cárné kétfejű gyereket szült. A király a harctérre utazott. — A tűzoltókat is mind elviszik, — újságolta egy este, — ma délután mondta nekem maga a polgármester úr, hogy ott jártam.—Az uj ruhát próbáltuk, ő maga mondta, hogy igaz. Csak az öreg Füzes marad itthon. Akkor őt is elviszik, — szólott nyugodtan Zsuzsi. Ez volt ürletnek is a belső titkos öröme. Ha nincs tűzoltó, nem kell toronyőr se. S az esküvő előtt való negyedik napon szinte kirobbant belőle a szó: — Viszik! Ipacsot is viszik! Zsuzsi szeme elnyílt. — Ki mondta! Maga a polgármester úr. Ahogy ma reggel odaviszem a ruhát a polgármester úrnak, látom, hogy tetszik neki a ruha, jókedvű. Kérdem tőle: igaz-e nagyságos uram, hogy a tűzoltók holnap mind berukkolnak! — Igaz, — azt mondja, csak a szertáros marad itthon. !—• Hát az őr?—mondok! — atoronyőr? menti erődítmények vannak a németek kezén, Vaux, Tavanne és Louville erődök ellenben még állanak és mindezen felül a németeknek még meg kell tisztítaniuk a terepet Douaumont környékén, ahol a franciák átkaroló offenzív frontot dolgoztak ki az ellentámadásaik során. Ha ezt a frontot direkt vagy indirekt módon megingatták, megkezdődhetik a verduni offenzíva döntő fázisa, amelynek a során azonban a németekre még mindig rendkívüli feladatok várnak. A kürt. Irta: (HARDONYI GÉZA, 23 — Sohsa féljen: van annyi katonánk!... De ha eljutnának is idáig, nem bántják manapság már a hadak a polgári lakosságot. (Még akkor más mindenki is hitte, hogy a kozákok is emberek.) Elővette az újságot és elolvasott nekik egy cikket. A menekülő galíciai lengyel lakosságról szólt az a cikk, s a menekülés úgy meg volt festve, mintha Doró tuszvntájába mártogatta volna a tollát az írója. Egy másik cikkben meg az volt leírva, hogy tizennégy hős bakánk nekirontott egy helyt az oroszok ágyúsorának, s persze darabokban szállt mind a tizennégy a másvilágra. — Ne olvassa! — könyörgött Zsuzsi, — csak tegye el azt az újságot: ne is lássam! Palcsonó azonban igen érdeklődött a tizennégy hős baka iránt, s egyáltalán az újság iránt. El is vitte magával a piacra. Ott is hüledezett rajta: — Hogy a putnoki csoda!..Elmondogatta persze a híreket a koruitársainak is: — Jól megverték a németek a poroszokat! Neki a porosz meg az orosz agynépvolt, Páris meg London ország, az offenzíva a város, az üteg meg ütés. Később, meg hogy l—IIII—iin—II—•WHMIIII immun nwwiitniTri ir — A toronyőr® Az is marad. — De ha nincs tűzoltó, — mondok, — minek a tűzjelentő, nagyságos uram? — Szentneepo igaz, —• feleli elgondolkodva. Hát persze . . . "És Üllői jókedvűen szívott a cigarettáján: — Mindenkit elvisznek, mert éppen ő legyen az, aki itthon ül? Zsuzsi csak nézett, de az arca nyugodt maradt, — Gondoltam, — felelte egykedvűen. S mingyárt másra is forditotta a beszédet: — Rántott csirke lens vacsorára. Szereted* — Majdnem úgy, mint téged, Zsuzsikám. Aznap ajánlott levelet vitt oda a postás. Zsuzsi maga irta rá: Vissza. Címzett nem fogadjad. * "A következő vasárnapon sok volt a harangozás délután is, — szentségkitételes könyörgések: Üllei csak esti harangozás után lódulhatott Zsuzsihoz, konfortáblin ment aznap. S tán harmadszor ült életében efféle úri alkalmatosságon. De előtte való nap kapta meg a polgármestertől is a szaloni ruha árát, és hát Palcsóéknak tetszeni fog, hogy a vőlegény hintóban jár. PESTI HÍRLAP 1916. március 7., kedd, Portugália. Portugália válasza a német tiltakozásba. Berlin, márc. 6.A lyoni Progrés jelenti Liszabonból, hogy a portugál kormány a német tiltakozásra adott válaszában kijelentette hogy a német hajók elkobzására vonatkozóan fontartja határozatát . Jó fonásból való értesülés szerint Portugália válasza a német hajóknak portugál kikötőkben történt lefoglalása ügyében intézett német jegyzékre még nem érkezett is meg. Minden arra vall, hogy az ügy kiélesedik. Németország mindenesetre, el van határozva, hogy Portugália eljárását semmiféle körülmények között nem tűri. A brazíliai kikötőkben levő német hajók. — Portugália példája. — Berlin, márciu. — 'A Posti Hirlap tudósítójától — . 'A Kreueseitung jelenti: A Temps egy rio de janeiroi távirata szerint, az ottani lapok azt kívánják, hogy a brazíliai kikötőkben levő német hajók alkalmazása tárgyában kezdjenek tárgyalásokat a hajóstársaságokkal. A hajókat brazíliai legénységnek kellene megszállania. A rio do janeiroi kereskedelmi kamara az Európával való kereskedelem céljaira szállítási eszközöket kért a pénzügyminisztertől. A parai portugálok Machado portugál elnökhöz feliratot intéztek, melyben Liszabon és Brasilia között a Portugália által lefoglalt német hajókkal hajójárat létesítését indítványozzák.