Pesti Hírlap, 1916. május (38. évfolyam, 121-151. szám)

1916-05-01 / 121. szám

1916. május h Sftftf. PESTI HÍRLAP A postahivatalban a hivatalnokok, akik a fölkelőkkel egy suba alatt dolgoztak, összerom­bolták a táviratozó készülékeket és szétvagdos­ták a telefonvezetékeket. A hivatalnokok azután az ablakokon keresztül lövöldöztek a katonákra. Egy szakasz katonaság behatolt az épületbe, mire annak földszintén elkeseredett harc kelet­kezett. A felkelők később erősítéseket kaptak és megújították támadásaikat A csapatok a nap folyamán háromszor foglalták el a postahivatal épületét és ugyanannyiszor vették azt vissza tő­lük a felkelők. A Lackville-streeten a felkelők hatalmukba fizették a közúti vasút kocsijait és azokat torla­szok­ építésére használták fel. A torlaszok felépí­tésére felhasználtak minden kínálkozó eszközt és a híres törvényszéki könyvtár könyvei is erre szolgáltak. A csapatok hatalmukba ejtették a Selbourne palotát, erkélyére gépfegyvert állítot­tak fel és onnan lőttek a St. Stephene Greenben álló felkelőkre. Hétfőn egész napon át folyt a harc. A fel­kelőik száma mintegy 12.000. Ebből 2000 ember esik a polgárságra. Maxwell tábornok* Dublinban. '— Redmond segíti a hatóságokat. » London, ápr. 29. (Reuter-ügynökség ) A legújabb dublini jelentések szerint Maxwell tábornok megérkezése után a felkelők közül szorosabbra fűzték a gyű­rűt. Nemcsak a város központját erősítették meg kellőképen, hanem a külvárosokban is erős őr­gégéket állítottak fel. Ezeknek feladata megaka­dályozni, hogy a felkelők ne menekülhessenek a hegyek közé. Redmond nyilatkozatot tett közzé, amely szerint teljesen a hatóságok rendelkezésére bo­csátja magát, ő állandó érintkezésben van a ha­tóságokkal , a nacionalista önkénteseket az or­szág minden részében felszólította, hogy álljanak a katonai hatóságok rendelkezésére. Dublinon kívül számos helységben önszántukból fegyverbe állottak, hogy támogassák a csapatokat. Tip­peraryban tegnap önkéntesek felajánlották szol­gálataikat. Dublinba egyre szállítják a csapatokat. — A fölkelés vége felé közeledik. — London, ápr. 29. (Reuter-ügynökség.) Egy Dublinből ide­érkezett futár, aki tegnap este hagyta el a várost, közli, hogy minden jel arra vall, hogy a fölkelés vége felé közeledik. Egész napon át érkeztek csapatok a városba és megszakításokkal tüzel­tek. A felkelők hátrányban vannak, Írországot elzárták a külvilágtól. Bázel, ápr. 30. A Baeler Nachrichten-nek táviratozzák Rómából. Az ír kollégiumba rövid távirat érke­zett Londonból, amely szerint további intézke­désig nem lehet összeköttetést kapni az írországi püspökökkel és egyházmegyékkel. Az ordaghi püspök nem térhet vissza egyházmegyéjébe. A felkelők vezére: London, ápr. 29. A Central News jelentése szerint az iror­szági felkelők vezére Connolly James szindika-lista agitátor, Larkin munkásvezér egyik legfőbb segítőtársa. Az utóbbi ezidőszerint az Egyesült­ Állam­okban tartózkodik. Az angol véderőválság. A felborult kompromisszum. London, ápr. 30. A Daily News jelentése szerint az újonco­zásra vonatkozó törvényjavaslat visszavonása értett a kormány presztízsének. A munkáspártot a javaslat kudarca teljesen kihozta sodrából, mert ezáltal a kormánynyal történt megegyezés a vízbe esett. Carson és hívei valószínűleg sür­getni fogják, hogy a kormány fogadja el Lloyd George tervét. A nacionalista párt elhatározta, hogy megvonja a kormánytól az eddigi támoga­tást és a jövőre nézve fentartja cselekvési szabad­ságát és a maga független politikáját követi. Az újoncozás kérdésében tervbe vett kompromisszum kudarca ezenkívül előreláthatólag feléleszti a kormány kebelében fenállott nézeteltéréseket, ami lemondásokra és a kormányválság kiújulá­sára fog vezetni. London, ápr. 30. A Times parlamenti munkatársa írja: Az újoncozás ügyében támadt válság akuttá vált. A kompromisszum javaslata a kormány többsége részére teljes meglepetés volt. Bár a kormány­ ismerte az alsóház nézetét a javaslat ügyében, nem volt elkészülve az új helyzetre. A kormány­nak most megint nincsen politikája. Valószínű, hogy kedden sokkal kritikusabb k­edvű alsóház­zal áll majd szemben, ami nővel hónapok óta dol­gozik. A német-amerikai válság. Elkészült a német válasz jegyzék vázlata. Berlin, ápr. 30. — Ír Pesti Sík­lap tudósítójától. — A Berliner Tageblatt írja: Az a jegyzék, amelylyel a német kormány Wilson elnök leg­utóbbi jegyzékére válaszolni fog, alapvonásai­ban elkészült. Az a fölfogás, mintha a válasz szövegére nézve már határoztak volna, nem fe­lel meg a tényeknek, csupán vázlatokról van szó, amikre nézve azonban még nem történt döntés. A balkáni harctér. A vezérkar jelentése. Kiadatott 1916 április 30-án, délben. Változatlan. Höfer, altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Jelület hivatalos jelentés. Berlin, ápr. 30. A­ nagy főhadiszállás közli április 30-án: Nem volt újabb esemény. A legfőbb hadvezetőség. IIS szalonikii görög tisztikar ligája. Athén, ápr. 30. (Reuter-ügynökség.) A soviniszta sajtó extravagáns híreszteléseket közölt arról, hogy a szalonikai helyőrség tisztjeit becsületük, ural­kodójuk és hazájuk védelmére ligát alakítanak. E híreszteléseket eddig nem erősítették meg. Sem­mi jel nem vall olyan veszélyre, amely ilyen moz­galomra okot adna. Az Embros jelentése szerint a tisztek jegyzőkönyvben kötelezték magukat, hogy a királyért, ha kell, vérüket is ontják s lojalitásukat megőrzik, továbbá, hogy politikával nem fognak foglakozni. Pasics Pétervárott Kopenhága, ápr. 30. Pasics szerb miniszterelnök mesétt lesfrtt Pétervárra. Színház és zene. Shakespeare-innep. (A Nemzeti színház két előadása.) Minden lángész túléli korát és kinő remiem­ keretéből, bár csak nemzeti talajból sarjadhat ki s legfőbb ereje, hogy korának szellemét legfzeg­nánsabbul tükrözi vissza. Shakespearetől Goe­theig, Moliéretől Petőfiig minden világzseni nem­zeti költő volt, de az örök-egyforma élet igazsá­gát, az ü­rök-otrv forma ember karakterét és szen­vedélyeit olyan hűséggel, erővel s a közvetlenség oly forma­ tökélyével adták vissza, hogy e tehetsé­gük a faj és kor korlátjait letörte s munkáik az emberiség egyetemes szellemi kincseivé váltak. Ez magyarázata és igazolása annak a Shakes­peare-kul­tusznak, melyben Magyarország és Né­metország vezet. Legnagyobb ellenségünk nem­zeti költője halálának háromszázados évforduló­ját mi nagyobb fényűyel ünnepeljük, mint az egész entente. Ilyen barbárok vagyunk mi! A tehetségek megértéséhez is tehetség kell. A zseni fölfedezéséhez is zsenialitás kell. Ritka eset, hogy maga a közönség érdeme szerint rög­tön megértse az igazi nagy írót; ren­desen kell hozzá egy vagy több in­terpretátor, ki a népszerűség fényszórójá­val rávilágítson. Shakespeare tehetségét Magyarországon olyan zseniális írók világították meg, mint Petőfi és Arany; ők kezdték fordítani. S a Nemzeti színháznak minden tehetséges mű­vésze 1838-tól kezdve az ő alakjainak megeleve­nítésében találta élete legfőbb hivatását. Nem akarunk azzal a frázis-árral úszni, mely az ilyen jubiláris alkalmakkor a világsajtót a háború dacára is elönti. Nem vagyunk hívei an­nak az eszthetikának sem, mely a klasszikusok szobrát a fanatizmus dervistáncával lejti körül. Csak azt a vonást emeljük ki Shakespeare egyé­niségéből, ami neki, specialiter napjainkban, kü­lönös aktuális értéket ad s mi a modern dráma­irodalommal szemben ma szinte példaadó s tanitó jelleget kölcsönöz. A drámai akció nélküli milien­rajzok korában Shakespearet azért kell adni, hogy irók és közönség el ne felejtsék, mi az igatzi dráma? Shakespearetől megtanulhatjuk, hogy cselekmény, drámai bonyodalom, érzelmek összeütközése vagy szenvedélyek vihara nélkül nincs dráma-Nemzeti színházunk é­s a Kisfaludy-társaság Shakespeare-bizottsága egyesültek a kegyeletes ünnepre, melynek első aktusa vasárnap délelőtt egy színpadi matinéval kezdődött s folytatódik egy Shakespeare-ciklussal. A matiné egyik érdekessége volt, hogy Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke, tartott a színpadról egy értékes megnyitó beszé­det. Nemcsak stílusának választékossága érdemel dicséretet, hanem előadásának szépsége is. Rég hallottunk ilyen stílusos fölolvasást. A másik előadó Alexander Bernát volt, ki Shakes­peare helyét jelölte meg a világirodalomban. Az irodalmi filozófiának remeke volt ez értekezés, értékes az eredeti fölfogásában, jeles a jellemzés­nek színességében. A közönség lelkesen tapsolta. Ezután következett a színház ünneplése, melynek legértékesebb része volt az eddig elő nem adott II. Richárdnak egy képe. Richárd trónról való lelépésének jelenetét adták elő igen szépen. Beregi az érzés melegével elevenítette meg a ki­rály figuráját. Kitűnően játszottak Kürti József, Pethes és Mihályfi is. Majd Márkus Emília gyö­nyörű előadásban mutatott be több Shakespeare­szenettet. Végül János király­ból hoztak szinte egy jelenetet oly célból, hogy Jászai Marinak, a nagy Shakespe­are-tragikának, alkalma nyíljék kiváló művészi produkcióra. Vasárnap este Hamletet elevenítették föl új rendezésben s új kiállításban, mely művészeti eseményszámba megy, de bővebb ismertetésére nincs helyünk. Az előadás előtt Rákosi Jenő ol­vasott föl egy lendületes verses prológot, melyben Shakespeare szellemét idézte. A szép költeményt lelkesen megtapsolták. Ivánfi Jenő Hamlet rende­zésében sok ízlést és új ötletet produkált. Külö­nösen élénk volt a királyi pár előtti színjátszás jelenete. Az új díszletekkel és jelmezekkel vissza-Eiűntek a kelta-stílusi-t ellentétben az eddigi szokással, mely a renaissance formáival s izlé­sével állította, ki a darabot. Ez az új stílus szinte premiere jelleget adott az előadásnak. Beregi Hamletje komoly tanulmány leszűrt eredménye, egyike a világ legjobb Hamlet-alakításainak. Váradi Aranka, Fáy Szeréna, Odry, Somlai vál­tak ki még különösen az összjátékból. Porzsolt Kálmán. » (A Három a kislány) kerül szinre a mai hétfőn is a Vígszínházban, ahol eddig minden előadására elővételben keltek el a jegyek. Kedden, minthogy Környey Béla az operaházban m­akét, a Három a kislány előadásainak sorozata egy napra félbeszakad. A Szerelem, Barta Lajos nagyhatású színműve kerül előadásra. Szerdán és a következő estéken ismét folytatja diadalmas pályafutását a Három a kislány, B. Kosári­ Em­ma és Környey Béla vendégszereplésével. * (Átöröklés?) Mik a főerényei az ameri­kai filmnek? Erre a kérdésre a mozi­közönség egészen könnyedén megfelelhet már, hiszen annyi amerikai filmhez volt már szerencséje, vagy ha talán megfelelni nem is, de ellenőrizni annál in­kább tudja azt a megállapítást, hogy az ameri­kai film roppant szerencsés keveréke a natura­lizmusnak és a romantikának; a részletekben maga az élet egy-egy amerikai film, úgy, hogy nemcsak a whosfle-fénykép, hanem az élő­ fény­kép hatását teszi. Ellenben a cselekményében, a cselekmény kifejlésében csupa romantika. Az amerikai tehát nem akarja, hogy a filmjére azt mondják: butaság, épen ezért a részletekben le­f­o­f­f !

Next