Pesti Hírlap, 1916. október (38. évfolyam, 273-303. szám)

1916-10-08 / 280. szám

12 PESTI HÍRLAP 3MS. október 1., YikriSnHrp. * (Betiltott Molnár-film.) Titokzatosak a cenzúra rejtélyes intézkedései, szegény halandó nem éri föl őket észszel. A Színházi Élet filmdarabot készíttetett Molnár Ferencnek A doktor úr című ismeretes darabjából, melyet a bécsi Neue Wiener Büh­ne „Der Herr Ver­theidiger" címmel nagy sikerrel adott. És ime, a bécsi cenzúra betiltotta a színpadon sok­szor előadott színdarab előadását a filmen! A Molnár-filmet egyébként Budapesten a Royal­ Apolló fogja bemutatni még ebben a szezonban. * (Az első Beregi-film.) A Nemzeti Szính­áz kiváló művészét hétfőn avatja fel a Mozgókép-Otthon film­művészszé. Az ártatlan vagyok című dráma főszerepét játsza. A drámát Mérei Adolf írta; pompásan felépített dráma ez; külön nagy értéke, hogy nagyszerű szerep van benne, egy francia hadnagyé. Ezt játsza Beregi Oszkár. Elsőrangú filmszínésznek is. A Beregi­film mellett ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot az első ezidei Erna Morena-film. A címe: Ami mindennél erősebb. * (A Royal­ Apolló hétfői bemutatóján) két nagy film szerepel, az egyik A rejtelmes sziget című négy felvonásos dzsungel történet, a Selig gyárnak klu-produkciója, a másik A királynő barátja című rendkívül finoman megrendezett és megjátszott udvari történet, melynek cámszere­pét a kedvelt és népszerű dán művész, Nicolai Johannsen adja. Sokat fognak kacagni ennek a filmnek szellemes bonyodalmain. És sok-sok kacaj jutalmazza majd A marathord futó című amerikai burleszket is. * ITrilby: Ég a csrknsss!) A Trilby iránt való példátlanul nagy érdeklődést a jövő hétfőtől az Omnia fogja kielégíteni. A Trilbi mel­lett az Ég a cirkusz! című artista-drámát mu­tatja be az Omnia. A film­történetnek összes romantikus fogásait együtt hozza az Ég a cir­kusz! egyre­­ fokozódó, rendkívül izgalmas cse­lekmény keretében, megkoronázva az égő cir­kuszszal, a­mi látványosságnak nem mindennapi, rendezésnek pedig a legtisztább bravúr. * (A Homunculus öt utolsó előadása) van ma a Mozgókép­ Otthonban. A jegyek nagy részét elővételben vitték el. * (A Homunculus az Olympiábs*1.) Az Erzsébet-körúti Olympia nem­ mindennapi sláger­hez jut most jövő­ hétfői premierején, bemutatja ugyanis közönségének a Hom­uncidus-t. Bizo­nyos, hogy az Olympiának egyik legnevezetesebb hete következik most, hogy a Homunculus-t nem kis áldozatok árán megszerezte, csakhogy bemutathassa hálás közönségének. Az előadások pontosan 4, 6 8 és 10 órakor kezdődnek. * (Négy különféle Kaméliás hölgy film) szerepel most, egyidejűleg a genfi mozik műso­rán Néro különféle mozivállalat készíttetett Du­mas művéből filmdrámát, és mindegyikben más­más színészek látják el a szerepeket A címsze­repben Kimball-Young, Moréna Erna, Herpería és Bertios kisasszony versenyeznek egymással A főváros pénzügyi válsága. Fejelenség fin kapkodás az adójavaslatok körül. A főváros vezetősége e napokban bizalmas értekezletre jött össze, hogy megbeszélje minő természetű és milyen mérető adókkal lehetne a­ főváros lakosságának kedves­kedni. Jelen voltak: Bárczy István polgármester, Bódy Tivadar al­polgármester, Vázsonyi Vilmos, Ehrlich G. Gusztáv, Havass Rezső, Márkus Miksa, Sprin­ger Ferenc és dr Glücksthal Samu. A vezetőség egyelőre csupán abban állapodott, meg, hogy elő­terjesztésével nem most, hanem majd november­ben jön a­ közgyűlés elé, amikor a költségvetést tárgyalják. Az értekezleten arról volt szó, hogy jelen­tékeny százalékkal fölemelik a gáz, villany és a villamos va­suti viteldíj árát, vagy áremelés he­lyett e három közhasznú üzemnél a fogyasztott áram díjához, illetőleg a viteldíjhoz, 25—30 szá­zalékot ütnek hozzá mint adót. Úgy értesülünk, hogy ez az utóbbi megoldási mód kevésbbé talált viszhangr­a, miután a közúti vasút képviselője ragaszkodik a tarifaemelésből származó nagy előnyhöz. Végül azzal az eszmével is foglalkoztak, hogy a közhasznú üze­mek megterhelése helyett nem lenne-e cél­szerűbb a községi pótadót emelíl­ést, csak futólag beszéltek, miután a közvetlen adóemelés a leg­népszerűtlenebb. Mielőtt a kérdéshez érdemben szólanánk, rá kell mutatnunk, hogy a vezetőségnek e téren oly nagy, odaadással kifejtett buzgalmát ,korai­nál­, időszerűtlennek és igazságtalannak tartjuk. Ma, amikor a világháború teljes erejében van és e rendkívül nehéz időkben éppen a háborúval járó drágaság és a legféktelenebb kizsákmányo­lás következtében a lak­óság teherbíró képessége csak­nem a végső határig igénybe van véve, első­rendű feladat annak a megállapítása, hogy nem jár-e a közönségre nézve katasztrofális veszede­lemmel egy új adó?­ A vezetőségnek ugyanis nem szabad egyoldalúan nézni a dolgot, nem lehet csakis abból a­ szempontból kiindulni, hogy a fő­város pénzügyi bajain aegitani kell, mert az két­ségtelen, hogy ma m­ég meg sem állapitható az az évi összeg, amit a közönségen évenkint be akar­nak hajtani Tiszta képet csak a háború után nyerhetünk s ugyancsak ekkor áll módjában a vezetőségnek gondos körültekintéssel megállapí­tani­­azt is, hogy milyen magas lehet az az adó­kulcs, az acáv alatt a lakoság nem roppan telje­sen össze. A mai adóemelés nem más, mint kapkodás, sötétbe való ogrén, amely végzetesért lehet. Ilyen körülmények között pedig a közérdek per roncsolóan ar­t követően a vezetőségtől, hogy vá­rakozzék és buzgalmát szemlélje más célra. Hi­szen a közélelmezés és közlekedés kérdése annyira el van hanyagolva, hogy mindenekelőtt itt kell a lakosság borzalmas helyzetén enyhíte­ni, ha azt akarják, hogy netám az adózó a súlyos terhekkel megbirkózz­ék. De épen ilyen első­rendű kötelesség az is, hogy takarékoskodjanak az egész vonalon. Leg­utóbbi cikkünkben ténybeli adatokkal bizonyí­tottuk, hogy lelkiismeretesebb gazdálkodás mel­lett évenként sok sok milló korona kiadástól le­hetne mentesíteni, a­ főváros háztartását. Utóvég­re elvárhatja a közönség, hogy akkor, amikor minden felesleges és nema felesleges fillérjeire is pályázik a vi­zet­tség.• «t8ekke) a­­l­ ö?^Anz«Wrnl jö­vőre nagyon is vigyázzon. Ami már most magát az adót illeti, ezúttal nem kívánunk a tervekkel behatóan foglalkozni, miután nem tudjuk elképzelni, hogy a főváros urai gyors tempóban akarnák megvalósítani szándékukat De már ma is a leg­erélyesebben tiltakozunk minden olyan, vakmerő javaslat ellen, amely alkalmat nyújtana arra, hogy a közadó egy része jocstalanul egyes magánvállalat rész­vényeseinek zsebét dózsaszgra Vagyis bűnt kö­vetnének el, ha például a jövedelem fokozása ér­dekében a villamos vasutak tarifáját, illetőleg a villamos áram díját emelnék. Hiszen a két villa­mos vállalat 350.000 darab részvényéből értékben alág egy tized rész a fővárosé. A tarifaemelés te­hát azt jelentené, hogy r.7. ebből származó jöve­delemnek csak egy tizedrésze kerülne a főváros pénztárába, kilenc tizedrész pedig a részvénye­sei­ vagyonát gyarapitaná. Épen így vagyunk a villamos­világítási adóval is, miután csupán az egyik fizom a fővárosé, a Budapesti Általános Villamossági r. L pedig teljesen magántulajdon. Nem tartjuk szerencsés megoldásnak a köz­lekedés és világítás megadóztatását sem. Elte­kintve attól, hogy ez az adó válságos helyzetbe sodorná az ipart és kereskedelmet és jövedelme­zőség szempontjából nagyon kérdéses értékű, emellett abszolút igazságtalan, amit klasszikus példával illusztrálhatunk. Ha például a nagyobb pénzintézet községi pótadóját ötven percenttel emeljük, ez rá nézve évenként körülbelül kétszáz­ezer korona újabb terhet jelent, míg ha a világí­tás és közlekedés árát emelik ugyanennyivel, az ujabb teher alig tesz évi öt­ezer koronát Viszont, ha a kereskedő vagy iparos adóját emelik ötven percenttel, ez átlag évi két-háromszáz koronát jelent s ugyanekkor a közlekedés és világítás megadóztatása esetleg ennek a tízszeresét Már e két idevetett megjegyzésből is lit­hatjuk, hogy minő rendkívül fontos kérdés ez. Ilyen nagy horderejű, az egész lakosság langtem­p­­ciális érdekeivel teljesen egybeforrt dolgot nem lehet ötletszerűen, máról-hónapra elintézni s fő­képen nem lehet olyképen, hogy a tehermegosz­tás ne legyen arányos és igazságos. Az adó tár­gyalásánál a klikk-rendszernek pusztulnia kell, nehogy még ennél a kérdésnél is az alkalmi ér­­­dekcso­portok érvényesüljenek" . A ferencvárosi plébánia­választás. A ferencvárosi plébánia betöltésének kérdése egy­re nagyobb hullámokat ver a Ferencvárosban. Azt az eljárást, melyet Springer Ferenc és tár­sai a jelölés kérdésében tanúsítottak, a polgárság széles rétegeiben elítélik. A polgárság egy része, mely a ferencvárosi függetlenségi és 48-as párt­körben tömörül, e kérdésben állást kíván fog­lalni és október 12-én, csütörtök este 8 órakor rendkívüli közgyűlést tart melyen elsősorban a jelölést elitélik és korrekcióját követelik. A ke­rületi függetlenségi párt ugyanis Springerék el­járásában provokálást és az eddig fennállott fegyverbarátság megszegését látja.­­ A húafogyas­ztás korlátozása. A hmn fogyasztás korlátozásáról szóló miniszteri ren-" delet egyes rendelkezéseinek helye® értelme­zése tekintetében a főváros tanácsi, kérdést ISH tett a belügyminiszterhez. A belügyásántsatás­ ezekben a kérdésekben a következő képet dúsen tölt: A hús és a hústerraékeknek a vágóhídról való elszállítása a hústalan napokon meg val­ engedve, amennyiben a­ nem forgalomba hozatali vagy más részére való kiszolgáltatás végett tör­ténik. Élő szárnyasok árusítására a tilalom nem terjed ki a hústalan napokon, épúgy, mint élő marha vagy sertés adásvételére sem. Kedden és csütörtökön a vágási tilalom alá nem esnek a katonai konzervgyártás céljából történő vágá­sok, valamint a kizárólag katonai fogyasztási céljából eszközölt vágások és aszú­ások, ha a levágott állatok termékei egész mennyiségükbe® katonai célokra adatnak át. Az ily természetű katonai vágásokat megfelelően ellenőrizni kell — A főváros közgyűlése. A székesfővárad törvényhatósági bizottsága október hó 11-én­ rendes közgyűlést tart, amelynek tárgysorozatán a következő ügyek szerepelnek: A bor, ital és húsfogyasztási adóknak az 1917—19. évekre való biztosítása. A bérkocsi viteldijak ujabb szabályozása A Budapest ferencvárosi róm. kai plébánia javadalom betöltése. A tanács előter­jesztése a székesfővárosi népjóléti igazgatásnak szervezésére vonatkozó belügyminiszteri rende­let tárgyában. A fővárosi alkalmazottak családi pótlékának rendszeresítése. A fővárosi alkalma­zottak ujabb háborús segélye. Magyarovits Mla­den tiszti főorvos nyugdíjazása és dr Péchy Já­nos tiszti orvos nyugdíjazása Azonkívül számos felebbezési költség fedezeti ügy. A tárgysorozat összesen 48 pontot ölel fe. A tárgysorozaton fel­vett tárgyakon kívül természetesen szerepel még Bárczy István polgármesternek jelentése a szé­kesfővárosi műszerüzem és a Zita kórház ügyéről. — A tiszti főorvos nyugdíjba vonulása. A­ főváros legközelebbi közgyűlésén fog határozni dr Magyarevits Mladen tiszti főorvosnak afeletti kérelme felett, hogy őt 39 évet meghaladó szolgá­lata után nyugdíjba helyezzék. Ebből az alka­lomból azt javasolja a tanács a közgyűlésnek, hogy dr Magyarevits Mladen tiszti főorvosnak hosszú és felelősségteljes közszolgálatban telje­­ sített fáradhatatlan és kiváló munkásságáért fel­tött elismerését és köszönetet nj avánite. A szatmári pü­spök jubileuma. Bord­uisza Tivadar megyéspüspök szombaton ünnepelte meg a szatmári püspöki székbe való beiktatá­sának tizedik évfordulóját,. Jubileuma alkalmá­ból minden templomban ünnepi hálaadó isten­tiszteletet tartottak a szatmári egyházmegye területén. A fővárosban időző egyházfejedelmet részint személyesen, részint távirattal és üd­vözlő irattal sokan keresték fel, hogy kifejez­zék jókivánataikat A király köszönete a naptár­egyesítésért.) Az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó munkácsi, eperjesi és hajdúdorogi egyházmegyékben tudvalevően a közelmúltban hajtották végre a naptáregyesítést. Az első két egyházmegyében az elemi iskolák tananyagá­ból a ciril betűket is kiküszöbölték. Ebből az alkalom­ból a király az esztergomi érsekhez, Papp Antal mun­kácsi, Novák István eperjesi és Miklósy István hajdú­dorogi görög szertartása katholikus megyéspüspökök­höz kös­zönő iratot intézett.

Next