Pesti Hírlap, 1917. február (39. évfolyam, 32-59. szám)

1917-02-01 / 32. szám

2 PESTI HÍRLAP 1917. lebírt­ár 1., csütörtök — Az ellenségek már eddig se arra tö­rekedtek, hogy Ausztria-Magyarország és szövetségeseinek tengeri forgalmát megbé­nítsák és ezen hatalmakat minden behozatal­á­tól elvágják. Miként más tengereken, az Ad­rián is, még kórházhajókat is, mint az Elektrát és fegyvertelen személyszállító gő­zösöket, mint a Dubrovnikot, a Biokovot, a Dániel Ernőt és a Zagrebet előzetes figyel­­mezetés nélkül megtorpedózták. Ausztria-Magyarország­i szövetsége­­sei ezután a maguk részéről ugyanezt a módszert fogják alkalmazni olyké­pen, hogy 1917. év február elsejétől kezdődőleg Angliát, Praveiaor­szágot és Olaszországot elvágják minden ten­geri fogalomtól és evégből egy bizo­nyos narlati zónán belü­l minden esz­közzel megakadályoznak minden hajó­zást. — E szándék keresztülvitelében 1917. év február 1-től kezdődolig a "következők­ben megjelölt és a mellékelt két térképen látható, Anglia, Franciaország és Olaszors­­zág körül tárlati zónákban, valamint a Földközi-tenger keleti résziben minden to-.­vábbi nélkül az összes fegyverekkel küzdeni fognak bárminő tengeri forgalommal szemben. 1. Északi zárlati zóna: E területet ha­tárolja a hollandi partvidéktől 20 tengeri mértföldnyi távolságban a Terschelling vilá­gfító hajóig húzódó volna, a Terschelling vi­lágító hajótól Vfairéig húzódó hosszúsági vonal, egy onnan a 62 északi szélességi t-s 0 hosszúsági fokon át 62 északi szélességi 5 fok nyugati hosszúsági pontig húzódó vo­nal, továbbá a Farocvi déli csúcstól 3 ten­geri mértföldnyire délre levő pontig, onnan a 62 északi 10 fok nyugati hosszúsági ponton át 61 északi szélességi 15 nyugati hosszúsá­gi fokig, onnan 57 északi szélességi 20 fok nyugati hosszúsági, majd 47 északi széles­ségi 20 nyugati hosszúsági, azután 42 észa­ki szélességi 15 nyugati hosszúsági fokon át a 42 északi szélességi fokon keresztül a Cap Finis tervetől 20 tengeri mértföldnyire levő távolságban a spanyol északi partvidék mentén a francia határig húzódó vonal. 2. A Földközi-tengert háborús terület­nek jelentik ki. A semleges hajózás lisztje nyitva ma­rad a Pt. de V­apignet­etől 85 fok 20 perc északi 0 fok keleti szélességi vonalig, vala­mint a 2 fok nyugati hosszúságnál kezdődő az északafrikai partvidéktől északra és nyugatra fekvő 00 tengeri mértföld széles­ségű sáv. E tengeridéknek Görögországgal va­ló összekapcsolására 20 tengeri mértföldnyi szélességű sáv vezet a következő vonalaktól északra, illetőleg keletre: 38 fok északi és 6 fok keleti, 38 fok északi és 1 fok keleti, 37 fok északi és 11 fok 30 perc keleti, 34 fok északi és 11 fok 30 perc keleti, 34 fok északi és 22 fok 30 perc k­eleti pontig. Innen 20 tengeri mértföld szélességű sáv vezet a 22 fok 30 perc keleti szélességi ponttól a görög szuverenitás alá tartozó tengervidékre. Semleges hajók, amelyek ezeken a ten­gervidékeken hajóznak, ezt saját veszélyük­re teszide. Habár történtek óvóintézkedések arra nézve, hogy azok a semleges hajók, a­­melyek február 1-én e zárlati zónák kikötői közelébe érkeztek, megkíméltessenek,­­ mégis nagyon tanácsos, hogzt minden rendel­kezésre álló eszközzel figyelmeztessenek és más irányba irányíttassanak. Semleges hajók, amelyek a zárlati zó­nákba eső kikötőkben időznek, hasonló biz­tonságban elhagyhatják még a zárlati zóná­kat, ha február 5-ike előtt indulnak el e ki­kötőkből és a legrövidebb úton haladnak a szabad tengervidék felé. Ausztria-Magyarország ezen elhatá­rozását is az a szándék, szülte, hogy hathatós háborús eszközükkel m megrövi­dítse a harcot és közelebb jusson egy oly békéhez, amelyre nézve ellenségeitől eltérőleg mérsékletéé, semminő megsemmisítő szándéktól nem vezérelt feltételeket vett tervbe, eltelve, mint eddig, ezután is attól a szándéktól hogy a háború végcélja ne legyen hódítás, hanem a maga, valamint a többi államok szabad és biztosított fejlődése. Teljes biza­lommal szárazföldi és tengeri haderői bevált bátorsága és derekassága iránt, vezetve és megacélozva annak szükségessége által, hogy az ellenség megsemmisítési akaratát meghiúsásítt. Ausztria-Magyarország és a vele szövetséges hatalmak keserű elszántság­gal, de egyúttal azzal a bizonyossággal is lépnek a háború e következő komoly fázi­sába, hogy az oly eredményekre fog vezetni, amelyek az évekig tartó küzdelmet végleg eldöntik és ezzel az anyagi és véráldozatokat igazolni fogják. Bátorkodom arra kérni, hogy szíves­kedjék a fentebbieket kormány tu­domására hozni Liliomok és pipacsok. Irta: SZÍNI GYULA. Abdullah ezent életü férfin volt Bagdad­ban, fia ennyit hallott Íjászéin­­ a h­etedig menny­országról, hogy mindig odavágyódott. Ez a só­várgása annál különösebb volt, mert Abdullah­ csak huszonnégy török tavaszt ért meg és háza­sodni készült. Petsig a törökök hite szerint az em­ber csak halála után jut a hetedik mennyor­szágba. Abdullah azonban olyan buzgón imádko­zott, hogy Allah meghallgatta a kérését és meg­engedte, hogy Abdullah, aki fszent életű férfiú volt, huszonnégy órát vagyis egy egész napot tölthessen el a másvilágon és hogy utána vissza­tértetlen a földre. Egy este tehát, mmikor Abdulkh elaludt, érte jött egy török angyal — azt mondják, hogy gyönyörű selyemfényű bugyogó volt rajta — és elvitte magával a hetedik vagyis legszebb menny­országba. Lehet, hogy Abdullah mindezt c­sak álmodta, de hagyjuk meg a jámbor embert hi­tében. Azt 33 mondja Abdullah, hogy amikor meg­érkezett a hetedik mennyországba, a nagy fé­nyességtől eleinte nem látott semmit. Emberi szeme csak lassan szokott hozzá a mennybeli dolgokhoz. I­s az volt a legfurcsább, hogy úgy, amint látta a dolgokat, nyomban el is felejtette. Csak egy dologra emlékezett később egészen tiztán vissza. Szépséges szép kertben járt, ahol töretlen száron liliomok nyíltak és ugy ragyogtak, mint a gyémánt. A liliomok közt pedig gyerekek ját­szottak. A gyermekek ezüstbe, aranyba voltak öltöztetve és mindenféle bábuval játszottak. Ma­gul­ a bábuk te selyemből és egyéb drága szöve­tekből készültek és a gombjaik apró drágakövek voltak. A liliomokból csodálatos dallamok árad­­tak és a gyermekek ezekre a dalokra kerin­gőztek. Aztán egy r..á-ik kertbe jutott Abdullah­ és ott meg csupa piros pipacs nőtt. A pipacsok közt pedig gyerekek játszottak, akik rongyosak vol­tak és nem volt simmi játékszerük, Cífik a szél lap­u­lt néha a pipacsokba és ilyenkor szirmaik szerterepültek. A gyerekek elfogták ezeket a virágszirmokat, labdáztak velük. De néha piros vércsöppek hullottak a virágokból a kezeikre. És a pipacsok nem daloltak, hanem keservesen, búsan nyöszörögtek. Abdallah eleinte nem érte­tte, h­ogy volta­­kép mit látott. Megkérdezte tehát a bugyogós angyalt, aki kisérte: — Mondd csak, szeráf, mit jelentenek a gyerekek a zengő liliomok közt és mit jelente­nek a gyerekek­et nyöszörgő pipacsok közt? Felelte az angyal: — Amazok a gazdu­g gyerekek, eranzek a szegény gyerekek. — Hát a hetedik mennyországban is van gazdagság és szegénység? kérdezte Abdullah.­­— Nincs itt sem szegénység, sem gazdag­ság — felelte az angyal — hanem ezek a gyere­kek, akiket itt ütsz, olyanok, akik még csak ezután fognak megszületni. Innen eozver­csen a földre jutnak, Bécs, jan. 31. A Pesti Hírlap tudósítójától. — Ma eato hat órára a bécsi és a külföldi sajtó képviselőit meghívták a külügyminisz­tériumba, ahol a központi hatalmaknak a sem­legesekhez intézett jegyzékét ismertették meg velük a következő magyarázat kíséretében: — A központi hatalmak alapos mérlegelés után végre elhatározták, hogy a háborúnak erélyesen véget vetnek. Minthogy ez békés után nem sikerült, a leghatásosabb eszközökhöz fog­nak most nyúlni, habár tudják, hogy ezek a rendszabályok a semlegeseket kellemetlenül érin­tik. Máásrészt azonban a semlegeseket a köz­ponti hatalmak ellenségei blokálták és ha most a központi hatalmai­ rendszabályai nekik kelle-Abdullah, aki házasodásra gondolt, meg­kérdezte az angyalt: — Mondd csak, szaráf, nwn választhat­nék e én ki magamnak a sok közűl egy gyer­meket?­­"*• Arr­a nincs jogod — felelte az angyal -,­ hanem választhatsz a között, hogy a gazdag gyermekek közt akarsz-e szétnézni, vagy pedig a szegények közt — Ha tudnám — felelte Abdullah — hogy az én születendő gyermekem szegény vagy gaz­dag lesz e, akkor tudnám azt is, hogy hová kell mennem. — De azt nem tudhatod előre, Abdullah­ — mondta a czeráf — és ép ezért jól gondold meg, hogy a liliomok vagy pedig a pipacsok ösvényé­re akarsz-e térni? — Miért? «­» kérdezte Abdullah. «­ Ha a liliomok közé mégy­­— felelte az angyal — akkor a földön a gazdag gyerekek mind a te gyermeked pártján lesznek. Ha a pi­pacsok közé mégy, akkor a szegény emberek gyermekei fogják segíteni a te gyermekedet Erre van az ösvény a liliomok közé, amarra pedig a pipacsok felé. Abdullah ott állt a két ösvény előtt és nem tudott választani De Abdullah elvégre nemcsak istenfélő, hanem ravasz ember is volt, mint a leg­több bagdadi és igy szólt magában: — Én mindenesetre a gazdag gyermekek közé fogok menni, mert mindig jó a földön, hva az embernek gazdag baráttai vannak. És már menni akart a liliomok felé de féli után megállt és így szólt magában: Az amerikai ng­ykevfd­nek küldött jegy­zék kü­lösi kivezetése. Az itteni amerikai nagykövethez azo­­­nos szövegű jegyzék intézhetett a követke­ző bevezetéssel, amelyben utalás történik az Egyesült Államok elnöke által e hó 22-én az amerikai szenátushoz intézett üzenetre: alulírott abban a szerencsé­ben részesült, hogy megkapta az e hó 22-én kelt iratot, amelyly­el a excellen­erája szíveskedett közölni azt azt üzenetet, amelyet az amerikai Egyesült Államok el­nök ura ugyanazon a napon az amerikai szenátushoz intézett A cs. és kir. kormány nem mulasztotta el, hogy ezen jelentőségteljes és nagy erköl­csi komolysággal teljes nyilatkozat tartal­mát figyelmes mérlegelés tárgyává tegye. Nem ismeri félre azokat a fenkölt célokat, a­melyeket az Elnök úr követ, de mindenek­előtt meg kell állapítania, hogy Wilson úr­n­ak a maradandó béke létrehozására irá­nyuló óhajtását már az a visszautasítás is meghiúsította, amelyben Ausztria-Magyar­ország és szövetségeseinek békeajánlata ré­szesült az ellőségek részéről. Ezenkívül a madridi, berni, hágai, ko­penhágai és stockholmi cs. és kir. képvise­leti hatóságok utasítást kaptak, hogy e hó 31-én ők is tegyenek hasonló közlést a spa­nyol, svájci, németalföldi, dániai, norvégiai és svédországi kormányok előtt. A német kormány jegyzékét Legújabb rovatunkban közöljük. A bécsi külügyminisztér­ium­ információi

Next