Pesti Hírlap, 1917. február (39. évfolyam, 32-59. szám)
1917-02-08 / 39. szám
1917. február 8., csütörtök. PESTI HÍRLAP Henderson, Chamberlain és Lloyd George beszédei a tengeralattjáró-háborúról és a nemzeti munkáról. London, febr. 7. (Reuter-ügynökség.) Lloyd George miniszterelnök tegnap délután a nemzeti szolgálat intézményének egy nagygyűlésében, amelyet a Westminster Centralhallban tartottak meg, beszédet mondott. A terem zsúfolásig megtelt a lakosság minden osztályához tartozó hallgatósággal. Henderson Arthur miniszterelnökölt. Henderson munkásminiszter ezt mondta: Szükséges, hogy nagyobb számú férfit és nőt helyezzünk készenlétbe a nemzeti munka számára. Ezt a programmot csak akkor valósíthatjuk meg, ha az egész nemzet támogatja Neville Chamberlaint. Neville Chamberlain a nemzeti szolgálat vezérigazgatója, azt mondta beszédében, hogy Németország eljárását általában úgy értelmezték, hogy az annak a jele, hogy Németország kétségbeesett helyzetben van. Ha mi ki akarjuk küzdeni a győzelmet, úgy szükséges, hogy seregeink fiatal, testileg alkalmas férfiakhoz jussanak, akik egyedül képesek elviselni a modern hadviselés borzasztó fáradalmait. Ezeket a férfiakat csak azokban az iparágakban találjuk meg, amelyek lényeges szerepet játszanak a nemzet életében. Hamarosan pótlást kell szereznünk ezekért az emberekért, hogy az említett iparágak ne jussanak zavarba, önkénteseknek kell nyomban jelentkezniük. Mindenki 18—61 éves korig jelentkezhetik a nemzeti szolgálatra, noha ezáltal nem szabadul meg a katonai szolgálattól. Ezt a módszert bizonyos változtatásokkal Írországban is lehet alkalmazni. Lloyd George miniszterelnök ezt mondta: —...Mi a hadseregnek és a flottának kevesebb embert adtunk a népesség arányáéban, mint a nagy nyugati hatalmak bármelyike, akár barát, akár ellenség. Franciaország minden hat ember után egy embert állított. Ez nem azért történt, hogy részesedésünk arányát leszorítsuk, mert más tekintetben nagyobb mértékben járultunk hozzá a közös ügyhöz. A flotta emberanyagunk nagy részét igénybe vette. A szónok azt remélte, hogy önkéntes eszközökkel is célt érünk. Ez a reménye azonban meghiúsult A nemzetnek önmagán kell segítenie és segítségére kell mennie a kormánynak, amelynek joga van ahhoz, hogy minden osztályból megkívánja, hogy segítő eszközeivel járuljon hozzá az állam támogatásához. A nemzet életéért és a civilizációjáért küzd. Belgium és a megszállt francia területek polgári lakosságával szemben tanúsított bánásmód és a békés kereskedelmi hajóknak nyomban való elsülyesztése, ami a legújabb fejlődése a dolgoknak, szervezett vadságot jelent és a barbárságnak legveszedelmesebb formája, amelylyel valaha találkoztunk. A miniszterelnök ezután ezt mondotta: A nemzetnek a német fenyegetésre nyomban kell válaszolnia. Hajókat kell építenni, hogy kereskedőinket támogassuk és bebizonyítsuk, hogy a nyílt tengeren való gyilkolás hiábavaló. Ezt elérhetjük, de előbb az egész ország organizációját meg kell csinálni. Szerveznünk kell a civilizációt, hogy szembeszállhassunk a szervezett barbársággal. Sem a férfinak, sem a nőnek nincs joga, hogy tétlen maradjon, mialatt mások erejüket megfeszítik. A német tengeralattjáró-politika nem új dolog, az csak a dolgok újabb fejlődése. Németország lassanként félretolta mindazokat a civilizáció által állított korlátokat, amelyekne a háborút emberiesebbé kellett volna tenniök. Ami ebben veszedelmes, az az organizált kegyetlenség, és ha a szövetségesek nem küszöbölik ki még ebben a háborúban a német rendszer diadalának lehetőségét, úgy oly barbár korszakba hanyatlanánk vissza, mint aminő 2000 év előtt volt. Mi a hadsereg felállását azzal kezdtük, hogy felhívást intéztünk az önkéntes belépésre és a világtörténet egyik legragyogóbb jelensége, hogy milliók jelentkeztek. Nincs oly ország a világon, amely valaha ily önkéntes sereget tudott volna kiállítani. Mi az önkéntes rendszert mindaddig fentartottuk, amíg az túlélte magát és amikor szükségessé vált, hogy seregeinket különböző organizációk által teljes létszámra emeljük. A miniszterelnök végül azzal a felszólítással fordult az országhoz, hogy védelmezze meg Nagybritanniát és az országot környező tengert. Nagybritannia gazdag ország minden tekintetben. Nagy múltja van, amelyben a nemzedékeknek a szabadságért való harca hagyománynyá érlelődött, ami az ország népének erőt és méltóságot adott. Ez az örökség megérdemli, hogy megvédelmezzék. A miniszterelnök beszédét nagy tetszés fogadta. Henderson a miniszter ezután ezt mondta: Minden, amit meg lehet tenni, hogy Chamberlain tervét megvalósítsuk, meg fog történni, mert ez a nemzet érdeke és mert ama nagy katasztrófa után, amely most minket fenyeget, az újjáépítést újra meg kell kezdeni. Az olasz haditengerészet új főparancsnoka. Lugano, febr. 7. Mint az olasz haditengerészetben történt különböző kellemetlen esetek folytán várható volt, a legfőbb parancsnokságban és a tengerészeti vezérkarban személyi változások történtek. Mint a Stefani ügynökség jelenti, a flotta főparancsnoka az abruzzoi herceg egészségi okokból távozik állásából és helyére Tahón de Reves altengernagy kerül, aki a tengeri haderők főparancsnoki állásával együtt átveszi a tengerészeti vezérkar főnökének hivatalait is. Ez utóbbit eddig Corsi altengernagy tengerészeti miniszter látta el. Katonai cenzúra az Unióban. Washington, febr. 6. (Reuter-ügynökség.) A hadügyi alállamtitkár elrendelte, hogy a hadsereg számára minden készlet megszerzendő az előirányzott hitelek keretében. Az összes dróttalan táviróállomásokat katonai cenzúra alá helyezték. Az Unio háborús intézkedései. Washington, febr. 6. (Reuter-ügynökség.) Majdnem valamennyi állam parlamentje elhatározta, hogy Wilsont támogatja.. Azokat a munkálatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország minden lehetőségre el legyen készülve, rendszeresen folytatják. A képviselőház tengerészeti bizottságának elnöke a hadiköltségvetés tárgyalásánál indítványt nyújtott be, amely szerint a kormány bocsásson ki 3 százalékos öt év múlva bevállalandó kötvényeket hajók, köztük tengeralattjárók, torpedók gyors építése költségeinek fedezésére. Az indítvány azonkívül azt kívánja, hogy Wilson felhatalmazást kapjon hajók, gépek és munkások rekvirálására. Spanyol államférfiak nyilatkozatai. Madrid, febr. 7. (Szikratávirat.) A közmunkaminiszter kijelentette, hogy a hajóforgalom megakadályozása a nyílt tengeren Spanyolország parti hajózásának kifejlődését fogja eredményezni, miáltal a 1. szárazföldi szállítást egyrészt tehermentesítik és segíthetnek a vagyonhiányon. Villanuevo kamarai elnök kijelentette, hogy elismeri a helyzet nehézségét és ha február 5. után spanyol hajót megtorpedóznak, úgy lehetetlen a parlament ülésezését folytatni. Maura, az Aktion szerkesztőjének kijelentette, hogy a központi hatalmak jegyzéke oly nagy bonyodalmakat okoz Spanyolország gazdasági helyzetében, amit csak nagynehezen lehet elhárítani. Az integristák vezetője a szenátusban, akinek nézete megegyezik a közvélemény legnagyobb részével, kijelentette, hogy ha a központi hatalmak blokádja ellen óvást fognak emelni, úgy hasonló okból Anglia eljárása ellen is tiltakozni kell. A semlegesség fentartása ma Spanyolországra szükségesebb, mint valaha. Ha a hadviselők erősebbrendszabályai siettetik a háború befejezését, úgy eljárásukat a semlegeseknek okozott károk ellenére helyeselni lehet. * (A Kisfaludy-Társaság új tagjai.) A Kisfaludy-Társaság szerdán délután tartotta tagválasztó közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia termében Beöthy Zsolt elnöklésével. Az ülésen, amelyen a tagok nagy számmal vettek részt, mindenekelőtt a folyó ügyeket intézték el. A főtitkári jelentést, mint a zárszámadásokat és költségelőirányzatot tudomásul vették. A társaság pályázatainak megbírálására kiküldött bizottság terjesztette elő ezután jelentéseit. A Lukács Krisztina-pályázatra (elbeszélések) tizenhét pályamunka érkezett be, melyek közül a legjobbnak a „János, a tisztiszolga" és „Az ebesi gát" című pályaművek, de önálló becsűt nem állapíthattak meg ezekben sem és ezért 13 s a társaság úgy határozott, hogy a díjat nem adja ki. A Radó-pályázat, amelyre Radó Antal tűzött ki kétszáz koronát, német költeményekből való műfordításokra, szintén eredménytelen maradt. A Bulyovszky-pályázatra (szavalásra alkalmas költemény) negyvenhárom pályamű érkezett és ezek közül a „Jövendő" című és „Új hit" jeligéjű pályamunkának ítélték oda a jutalmat. Az új pályakérdések kitűzése után a tagválasztásokat ejtették meg. A költői helyre bekerült: Molnár Ferenc (21 szavazattal), Sajó Sándor (tizenkilenc), Szemere György (tizennyolc), az írói helyekre pedig: Kéky Lajos (huszonnégy) és Takács Sándor (huszonhat). Elhatározták, hogy Sebők Zsigmond arcképét legfesttetik a társaság képesszobája számára. Végül a vasárnap tartandó ünnepi közülés programmját állapították meg a következőkben: 1. Himnusz, 2. Beöthy Zsolt elnöki megnyitója: Arany, 8. Vargha Gyula főtitkári jelentése, 4. Lévay József: Arany bölcsőjénél, 5. Riedl Frigyes: Arany lelki élete, 6. Vojnovich Géza: Arany balladáiról, 7. Arany legutolsó balladája, előadja Vargha Gyula. Végül Arany János költeményeiből énekel és utána a szózatot énekli az egyetemi énekkar. a leghatalmasabb és legtökéletesebb "filmalkotás a Előadások 4, 6, 8 és 10 órakor. Telefon 74—81. Icso I Georg Elliot hires regénye körüli műsor mm 9 7 Cl WBingSNUMIlgj Előadások 4, 6, 8 és 10 órakor.GSI Csütörtökön, 1917 február 3-án PREMGERI A futóbetyár Emil Tornás jelenete. Zenéjét szerezte : Kun László. .Játszók : Haraszthy Miki, Vidor Ferike, Gázon, Herczes, Sándor, Tisza, Fekete. Pesti figurák Énekes és táncos jelenet. Irta : Hervay Frigyes. Zenéjét szerezte : Pflarthon Géza. .Játszák : Lenkeffy Lea és Erdélyi Géza. A Kakasülőn Köváry Gyula tréfája. Játszák: Szilváry. 1 ferezig és még többen. A nyakék Vígjáték egy felvonásban. Játszák : Haraszthy Mici, Andai Terka, Magyari és Laithay Mi van a jegyekkel Hsrvay Frigyes tréfája. játszák : Magyari és Sáándor A darabokban és uj magánszámokkal fellépnek : Németh Juliska Haraszthy Mici Lenkeffy Ica Szöllös Rózs Vidor Ferika Andal Terka ICovary Gyula Magyari Lajos Góioa Gyula Máy Gerő Lajthíjáról Erdélyi Géza Sándor József Herczog Jenő Előaások 7 és 9.10 órakor